Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
LAPUNK TARTALMAZOL: Ingázó asszonyok (3. oldal) István, az államalapító (5. oldal) Próbatétel (7. oldal) JBTVt!. ÉVFOLYAM. 192. SZÁM ARA 1 FORINT 1970. AUGUSZTUS 16, VASÁRNAPI A labdarúgópályákról jelentjük (11. oldal) Az MTI Nyolc százalék, apróban Gazdag megyei program alkotmányunk ünnepén Nagygyűlések, mim kas-paraszt találkozók — Kulturális vetélkedők — Új létesítményeket avatnak Az esztendő első felének hat hónapjában a szocialista ipar nyolc százalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonlő időszakában. Mivel 1969-ben az ipari termelés csupán három százalékkal haladta meg az 1968 évit, s a múlt év első felében egy százalékkal emelkedett. az idei növekedést jelentősnek ítélhetjük meg. Igaz. része van ebben a múlt évi mérsékelt teljesítménynek is de annak is, hoey fokozott mértékben kibontakoznak azok a folyamatok, melyek kedvező változások hordozói, s melyeket a gazdasági reform indított el. Figyelemre méltó, hogy míg a múlt év első felében jó néhány olyan iparág akadt, amely nem érte el az előző esztendő hasonló időszakának szintjét — így például a gépek és gépi berendezések gyártása, az építőanyagipar, a textil- és textilruházati ipar stb. —, addig 1970. első hat hónapjában valamennyi iparág több terméket produkált, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedésben vezető helyet elfoglalók között találjuk a vegyipart, ahol 15 százalékkal emelkedett a termékmennyiség, a könnyűiparon belül pedig a textilruházati iparú, 16 százalékos árutöbblettel. A termelés gyorsabb fejlődése — az összefüggésre éppen a korábbi évek világítottak rá, amikor a termelés mérséklődése a termelékenység lassúbb növekedési ütemét vonta maga után — jótékonyan hatott az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedésére is. Az emelkedés az év első felében hat százalékra rúg, s bár értékéből lecsíp valamennyit a múlt esztendei stagnálás, a holtpontról való elmozdulás, s a fölfelé igyekvés mindenképpen biztató. Különösen ’•’emelkedik a közlekedési eszközök gyártása, ahol 22. a kézmű- és háziipar, ahol 18, s a vegyipar, ahol 11 százalékkal emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A mérlegre azonban oda kell, hogy férjenek a negatívumok is. nemcsak az eredmények. VáltozatlaJelentés a földekről nul a gondok közé tartozik például a termékek egyenetlen kibocsátása, azaz: a hajrá még mindig él. 1970 első fél évében is március és június, tehát a negyedéveket záró hónap a csúcs, az ipar bőségszaruja ilyenkor valóban önti a termékelcet, míg a közben lévő időszakban csak csurrantja, cseppenti azokat. A termelés növekedése eredményeként január és május között a szocialista ipar 12 milliárd forint értékű termékkel többet értékesített, mint 1969 megfelelő öt hónapjában, s ha ezt a nagy összeget aprópénzre váltjuk, a fogyasztó számára közvetlenül is hasznos áruhalmok között válogathatunk Mert a nyolc- százalékos termelésnövekedés kevésbé érzékelhető a fogyasztó számára, mintha azt írjuk: 1970 első fél évében 77 ezer tonna benzin, 141 ezer tonna fűtőolaj hagyta el többletként a termelőegységeket. Válogassunk a közvetlen fogyasztásra szánt termékek között. A gyárak, vállalatok 18 ezer tévékészüléket, 8600 magnetofont. 27 ezer köbméter fenyőfürészárut, 11 670 hűtőszekrényt, 9435 oly nagyon keresett gázkályhát, 35 ezer darab kárpitozott fekvőbútort készítettek többletként, mint tavaly, az első fél évben. Ahogy a jobb ellátást, a bővebb választékot szolgálja az 1 845 000 négyzetméterrel több gyapjúszövet, a 2500 tonnával több sajt, s az 1695 tonnával több gyorsfagyasztott fő- zelékkonzerv is. így, „apróra’’ váltva már jóval közelebb áll hozzánk, vásárlókhoz, fogyasztókhoz mindaz, ami az ipar berkeiben történik, s amit a nyolcszázalékos termelésnövekedés sűrít. Az 1970. évi népgazdasági terv az ipar termelésének hatszázalékos növekedését jelölte meg feladatként. Az első fél esztendő eredményei azzal biztatnak, hogy az ipar nem marad adósa a népgazdaságnak. s jó alapokról rugaszkodhat majd neki 1971-nek. a negyedik ötéves terv első esztendejének. Megyeszerte megkezdődtek az előkészületek nagy nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a, az alkotmány napja méltó megünneplésére. Több helyütt az ünnepség- sorozat már augusztus 16-án megkezdődik. így például Nyíregyháza kerületeiben< és a környező tanyákon 16 és 10-e között tartják a megemlékező gyűléseket, melyeket az építők Verba Humana együttese, valamint a megyei művelődési központ csoportjainak műsora követ. A megyeszékhelyi, központi ünnepségekre egyébként augusztus 20-án, a nyíregyházi repülőtéren kerül sor. Reggel 9 órakor kezdődik az ünnepség honvédelmi versenynyel, s a nap folyamán különböző bemutatókat tartanak. Új városunkban, Kisvárdán 19-én este kerül sor az ünnepi megemlékezésre. Ezen a napon nyitják meg a város fejlődését bemutató fotókiállítást. 20-án reggel zenés ébresztő köszönti a város lakosságát, s 11 órától a kisvárdai fúvószenekar ad térzenét az emlékműnél. A várkertben egész napos sportműsort készítenek elő. Két nagyobb kulturális eseménye is lesz a járásnak e napon. Délután Dombrádon, a kultúrházban rendezik meg a „Szól a fige- madár” című népdalvetélkedőt, melyen tizenhét énekes és két énekkar vesz részt, a korábban rendezett községi, illetve körzeti népdalvetélkedők legjobbjai. Mándokon a járás tizenegy legjobb tánccsoportja tart bemutatót. Ifjúsági találkozóra kerül sor Dombrádon, a Tisza partján, ahol egész napos kulturális és sportprogram várja a járás fiataljait. A Tisza tuzséri partján készülnek az ER- DÉRT-vállalatok emlékülésének és találkozójának megrendezésére. Tiszavas váriban az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a helyi termelőszövetkezetek és a néphadsereg egyik megyei alakulata rendez immár hagyományos munkás-paraszt —katona-találkozót. Hasonló eseményt készítenek elő Bak- talórántházán is. Vencsellő körzeti ifjúsági találkozó színhelye lesz nemzeti ünnepünk napján. Gazdag programra kerül sor Geszteréden is. Tormáspusztán tanyanapot tártanak, s ezen a napon avat ják az új villanyhálózatot. Nyírbátorban az augusztus 20-i nagygyűlés után mutatkozik be a budapesti Népek Barátsága Együttes, délután az MTS szervezésében lovasbemutató és verseny, s más sportműsor szórakoztatja a jelenlévőket. Nyírbátorban, a zenei napok előadásai is színesítik az ünnep programját Nyírlugoson és Nyírbélteken reggeltől estig tartó rendezvénysorozaton emlékeznek meg az évfordulóról. Mátészalkán munkás-paraszt találkozó keretében kerül sor a nagygyűlésre. Ekkor adják át az ÁFÉSZ ABC- áruházát, s a bank új székházát. A csengeri nagygyűlésSzombaton Székesfehérvárott — az ünnepi díszbe öltözött ősi városban— megkezdődtek az alkotmány törvénybe iktatásának 21. és az államalapító I. István király születésének ezredik évfordulóját köszöntő ünnepségek. Az ünnepségsorozatot a városi tanácsháza dísztermében — a Hazafias Népfront honismereti bizottságának, a TIT-nek és a Magyar Történelmi Társulat kelet-dunántúli csoportjának rendezésében — történelmi emléküléssel nyitották meg. Dr. Győrfy György, a történettudományok doktora, az MTA Történettudományi Inre a környező árvíz sújtotta községek küldötteit is várják. A járás fiataljainak egy csoportja felkeresi a határőröket, ahol lövészversenyre készülnek. A fehérgyarmati járás községeiben az árvízkárosultak újjáépült házainak avatóün- nepségeit is e napon tartják A fehérgyarmati járásban egyébként külön programot készítenek az építőtáborok fiatal lakói számára, s mindenütt találkozóra kerül sor a helyi fiatalsággal. A járás községeiben az ünnepi gyűléseken adják át az árvízvédelmi kormánykitüntetéseket és okleveleket. A vásárosnaményiak nagygyűlésére 19-én este kerül sor. 20-án KISZ-találkozó, sport- versenyek és a Tisza partján KRESZ-vetélkedő gazdagítja a nap programját. A lónyaiak az új kultúrhá- zat, a gemzseiek a felújított iskolát, a tiszakerecsenyiek új boltot avatnak az alkotmány napján. Több községben készülnek arra a nőbizottságok, hogy a megemlékező nagygyűlés szónokát új kenyérrel köszöntsék. tézetének tudományos főmunkatársa „Az államalapító István király” címmel tartott előadást. István király korabeli magyar művészetről Der- csényi Dezső, Kossuth-díjas művészettörténész, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóhelyettese, István király „intelmei”-ről, István király államáról Szűcs Jenő, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, az István-kori Székesfehérvárról pedig dr. Kralovnszky Alán régész, a Fejér megyei múzeumok tudományos titkára tartott előadást. jelenti Komócsin Zoltán látogatása Szegeden Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton Szegedre látogatott. A József Attila Tudományegyetemen a KISZ nyári Csongrád megyei építőtáborainak munkájáról tájékozódott. A megbeszélésen részt vett dr, Márta Ferenc egyetemi tanár. az intézmény rektora is. Hegyi András, a József Attila Tudományegyetem KISZ-bizottságának titkára elmondotta, hogy 350 hallgató három turnusban dolgozott a szegedi építkezéseken és munkájukat Odesz- szából és Lvovból érkezett komszomolisták is segítették. Az egyetemisták eddig végzett munkájának értéke meghaladja a 190 000 forintot. Ezt követően Komócsin Zoltán az egyetemi építőtáborban most dolgozó fiatalokkal találkozott. Elismerését fejezte ki munkájukért, majd válaszolt a hozzá intézett kül- és belpolitikai témájú kérdésekre. A Központi Bizottság titkára az egyetemi KISZ-bizottságon beszélgetést folytatott az egyetemi építőtáborban dolgozó szovjet komszomolistákkal is. Dr. Timár Mátyás látogatása a zánkai úttörővárosban Dr. Timár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, — aki 1969. augusztus 15-én ünnepélyesen elhelyezte a zánkai úttörőváros alapkövét — szombaton — egy esztendő múltával — ismét felkereste az építkezés színhelyét. A kormány elnökhelyettesét elkísérte az épülő úttörővárosoa lllisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára. A vendégeket az úttörőváros új klubházában Mayer Antal, a KISZ KB főépítésze és Nagy András, az úttörőváros gazdasági igazgatója tájékoztatta az egyesz- tendős munkáról, az építkezés programjának megvalósulásáról. Történelmi emlékülés Székesfehérvárott Késlelteti a nyári munkákat a szeszélyes időjárás A zivatarok, esőzések hátráltatták, az utóbbi forró napok segítik a nagy nyári munkák gyorsítását. A rend ■ kívül szeszélyes időjárás próbára tesz embereket, gépeket. Ennek ellenére a nagykállói járás termelőszövetkezeteiben befejezték a tavaszi és őszi árpa valamint a zab aratását. A búzatermésnek mintegy 65 százalékát takarították be, különösen nagy az elmaradás a rozs aratásával. A termésátlagok igen változóak. A kállósemjéni Uj Élei Tsz 33 holdról 55 tonna búzát takarított be, míg 70 hold rozsból 75 tonna a termés, őszi árpából 20 mázsás holdanként átlagot értek el. A balkányi Uj Erő Tsz-ben a búza holdja 12,80 mázsával fizetett, rozsból holdanként 23,80 mázsát takarítottak be. Őszi árpából a 34 holdról 69 tonna termést értek el, az átlag 20 mázsa fölött van. A bi- ri Táncsics Tsz is szép eredményt ért el búzából, az átlag 12 mázsa, az idén 250 holdon termeltek rozsot, melyről 2250 tonna volt a termésük. Hasonlónak mondható a császárszállási Uj Alkotmány Tsz eredménye is, ahol a 380 hold búza 790 tonna termést adott. A nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben eddig 750 holdról vágták le a búzát s ez 1192 tonna volt, míg a 60 hold takarmánybúza 78 tonnát adott. Rozsból 100 holdról 90 tonnát, őszi árpából 70 holdról 110 tonnát arattak. A nagykállói Zöld Mező Tsz-ben a 300 hold búza 450 tonna termést adott, s a 260 hold rozs 234 tonnával fizetett, s ez 9 mázsás átlagnak felel meg. Megyénk legnagyobb járásában, — a nyíregyháziban — az esőzések hátráltatták a munkát. A 62 termelőszövetkezet közül eddig csak 10-ben végezték el az aratást. Ez évben a termelőszövetkezetek étkezési és takarmánybúzából 30 ezer holdat vetettek, s eddig mintegy 19 ezer holdon végezték el a betakarítást. Gyorsítani kell a rozs aratását is, hiszen a 9000 holdból még mindig lábon áll 400f holdon a termés. Az őszi árpa aratását a járás közös gazdaságai 4320 holdon befejezték, s az 1800 hold tavaszi árpából csupán 200 holdon van még aratnivaló. Nagy az elmaradás a tarlószántásban, hiszen a tervezett 50 ezer holdból eddig ezt a munkát csak 10 ezer holdon végezték el. A „Szabad Magyarország 25 éve” kiállítás előkészületei a befejezéshez közelednek. Képünkön: a gépipari termékek csarnokában megkezdték a berendezések próbaüzemelését. A kiállítást, mint ismeretes augusztus 20-án nyitják meg Moszkvában. (Kelet-Magyarország teleíoto) Wíélnbíef/VAf, ierfw0i/iTi*1
