Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. 159. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. JÜLIUS 9, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL: A dolgozó nők gondjai (3. oldal) Mertek és nyertek Tyúkodon (4. oldal) A közétkeztetés nyíregyházi problémái (5. oldal) A labdarúgó NB II őszi és tavaszi sorsolása (7. oldal) Fock Jenő látogatása a Magyar Hajó* és Darugyárban Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szerdán lá­togatást tett a Magyar Ha­jó- és Darugyárban. Társa­ságában volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra és Kónyi Gyula, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A vendégeket az üzemben Maracskó László vezérigaz­gató, Egresi Károly, az üze­mi pártbizottság titkára, va­lamint a szakszervezet és a KISZ helyi vezetői fogad­ták. A Minisztertanács elnö­ke az üzem vezérigazgatójá­nak és párttitkárának tájé­koztatója alapján megismer­kedett a vállalathoz tartozó öt gyáregység — a két an­gyalföldi részleg, valamint az óbudai, a balatonfüredi és a váci hajóépítő üzem — munkájával, termelési ered­ményeivel, tájékozódott az említett üzemek több mint tízezer dolgozójának élet- és munkakörülményeiről, a gyárban működő mozgalmi szervek munkájáról. Fock Jenő délután a vál­lalat központi épületének ta­nácstermében rendezett aktí­vaülésen — amelyen dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipa­ri miniszter is részt vett — tájékoztatót tartott az idő­szerű politikai és gazdasági kérdésekről, s válaszolt a gyár dolgozóinak hozzá el­juttatott kérdéseire. Mindenekelőtt arról a nagy érdeklődésről tett említést, amely a dolgozó tömegek ré­széről az utóbbi években — a reformmal összefüggésben — különféle gazdaságpoliti­kai kérdések iránt megnyil­vánul. Ez természetesen nem azt jelenti — mondotta — mintha a különböző rétegek­hez tartozó emberek napjaink más fontos problémáiról — például a vietnami helyzet­ről, a közel-keleti válságról, az európai biztonság kérdé­seiről stb. — megfeledkezné­nek: az azonban tény, hogy ha az emberek körében bár­milyen kérdés felmerül, ar­ra mindenképpen válaszolni kell. Gazdasági vonatkozásban az utóbbi év fejlődésének rendkívül pozitív tényezője­ként említette meg a minisz­terelnök a gazdasági irányí­tás reformjának bevezetését, amely — mint mondotta — nemcsak a gazdálkodásban hozott figyelemre méltó eredményeket, hanem egész közéletünkre igen terméke­nyítő hatással volt, elősegí­tette a demokratizmus fejlő­dését, hozzájárult állam- rendszerünk további szilár­dításához. Jelentős ered­ményként könyvelhetjük el azt is, — fűzte hozzá —, hogy hazánk nemzetközi te­kintélye az elmúlt eszten­dőkben nagymértékben nö­vekedett, nemcsak a testvéri szocialista országok előtt, ha­nem világviszonylatban is. Ez mindenekelőtt következe­tes külpolitikai tevékenysé­günknek az eredménye, to­vábbá annak az őszinte és nyílt légkörnek tulajdonítha­tó, amelyet mind itthon, mind pedig külföldi tárgya­lópartnereinkkel kialakí­tottunk. A továbbiakban a minisz­terelnök megemlített né­hány, közérdeklődésre szá­mot tartó észrevételt, ame­lyet a gyár dolgozói juttat­tak el hozzá. Egyik -kérdé­sük például a munkaerő- helyzet megoldatlanságára vonatkozott.- A miniszterel­nök rámutatott, hogy tavaly és az azt megelőző évben valóban sok gondot okozott a munkaerőhelyzet, amellett a termelékenység sem emel­kedett kellő mértékben. S ezt javarészt, az magyarázza, hogy az említett időszakban került bevezetésre a rövidí­tett munkaidő. Azt azonban semmiképpen sem lehet, mondani, hogy itt nincsenek eredmények, mert például már az idei első öt hónapban igen jelentős javulás követ­kezett be a munkaerőhely­zetben. Ezt egyébként a gyár dolgozói a saját üze­mük tapasztalatai alapján is tanúsíthatják. A bérszabályo­zás pedig népgazdasági szin­ten további erőteljes javu­lást hoz majd. A kérdéssel kapcsolatban a miniszterel­nök nangsúlyozta: elfogadha- tatla® az a nézet, amely sze­rint adminisztratív intézke­désekkel talán eredménye­sebben lehetne az üzemhez kötni a dolgozókat. Ez nem volna célravezető, inkább át­gondolt, ésszerű intézkedé­sekkel, a szabályozó eszkö­zök megfelelő módosításával Folyamkaviosbányát nyitottak a Felső-Tiszán 360 ezer köbméter folyam­kavicsra van szükség a fel­ső-tiszai árvíz sújtotta terület újjáépítéséhez, s ennek a mennyiségnek eddig mint­egy 4 seázalékát szállították le. E fontos alapanyag-ellátás megjavítása érdekében a me gyei helyreállítási albizottság kezdeményezésére és közre­működésével folyamkavicsbá­nyát nyitottak a Felső-Tiszán, Tiszabecsen, az árvíz sújtotta terület közelében. Az ÉVM ikő-, kavicskitermelő és forgalmazó vállalata egye­lőre egy kotrógéppel dolgo­zik, s a szállítás lebonyolítá- Báhoe az Autóközlekedési Tröszt 20 darab 12 tonnás te­hergépkocsit biztosított. A bányából naponta 500—600 köbméter folyamkavicsot szál­lítanak az építkezések szín­helyére. A lelőhely közelsége és a többszöri átrakási költ­ségek megtakarítása miatt ez házhoz szállítva kerül annyi­ba, mint a nyékládházi ka­vics a vasútállomáson. Ae útviszonyok javításával, újabb rakodó- és kotrógépek beál­lításával a termelés megdup­lázódhatna. De a vasúton ér­kező mennyiség kiegészítésé­re a mostani napi 50—60 va­gon kavicstöbblet is nagy se­gítséget jelent az alapozások­hoz. kell megoldást találni ebben a kérdésben. Az elkövetkező időszak fel­adatairól szólva a kormány elnöke foglalkozott a meglá­togatott vállálat, s a magyar hajóipar jövő lehetőségeivel, hangoztatta: a piackutatások és a szerződéskötések ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a magyar hajógyártás­nak van jövője, különösen ha tevékenysége olyan fel­adatokkal is kibővül, minta daru- és a kazángyártás. Jó üzletet jelenthetne egy olyas­féle műszaki szolgáltatás ki­alakítása is, hogy a gyár esetleg nemcsak egyes daruk elkészítését, hanem egész ki­kötők beruházását elvállalná, nemzetközi kooperációk­ban — akár szocialista, akár nyugati országokkal közösen. Ilyen módon szélesíteni le­hetne a nemzetközi kapcsola­tokat, stabilizálni a meglévő piacot. Végezetül közölte a minisz­terelnök, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága rövidesen megtárgyalja a negyedik öt­éves terv irányelveit, utána a kormány foglalkozik ezzel a fontos témával, majd a Parlament őszi ülésszakán is napirendre . kerülnek az irányelvek. Finn vendégeink szerdán a magyar—finn barátsági hét védnöksége és a budapesti népfrontbizottság által a Bartók Béla szabadtéri szín­padon rendezett nagygyűlé­sen találkoztak a főváros la­kosságával. A magyar és finn lobogókkal feldíszített színpadon az elnökségben foglalt helyet többek közt Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter, Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Szilágyi Béla kül­ügyminiszter-helyettes és Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára. Ott volt és ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jaakko Numminen oktatás­ügyi miniszter, a finn poli­tikai delegáció vezetője, Martti lngman nagykövet, Anna-Liisa Tiekso, parla­menti képviselő, a Finn Nép Demokratikus Uniójának al- elnöke, a küldöttség helyettes vezetője, Edvin Salonen, a vasasszakszervezet második - elnöke,' a finn—magyar tár­saság alelnöke. Henry Olan­der, a Svéd Néppárt főtitká­rának helyettese, Seppo Naumanen, a Finn Egyetemis­ták Szövetségének főtitkára. Jaakko Turkka, a Finn Szo­ciáldemokrata Párt tájékoz­tatási titkára és Pertti He- manus, a Finn Rádió és Tele­vízió műsorszerkesztője. A magyar és a finn Him­nusz elhangzása után Ben­csik István nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Ilku Pál és Jaakko Numminen mondott ünnepi beszédet. A finn delegáció vezetőjé­nek szavait a nagygyűlés lelkes tapssal fogadta. A nagygyűlés végén a finn ven­dégművészek adtak tetszéssel fogadott műsort. ★ TJrho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke szerdán Helsinkiben, az elnöki palo­tában fogadta a finn—ma­gyar barátsági héten Finnor­szágban tartózkodó magyar politikai küldöttség tagjait, élükön Kállai Gyulával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az .országgyűlés elnökével. A szerdai program során/-' a Kállai Gyula vezette dele­gáció a Finn—Magyar Társa, ság székházában baráti láto­gatáson járt. ahol Kaarvia Virolainen asszony, az FMT elnöke fogadta a vendégeket. Abból az alkalomból, hogy a Finn—Magyar Társaság az idén ünnepli fennállásának 20 évfordulóját. Kállai Gyu­la megajándékozta az FMT elnökségét a gellérthegyi Szabadság-szobor kicsinyített másával. Este finn—magyar barát­sági gyűlést rendeztek az egyetemisták székházában. Ezen az eseményen a 300 tagú barátsági csoport teljes létszámban részt vett. A gyűlésfen — amelyen megjelent a finn társadalmi és politikai élet számos ve­zető képviselője — Kaarina Virolainen köszöntötte az egybegyűlteket, majd első­ként Teuvo Aura finn mi­niszterelnök mindott ünnepi beszédett. Ezután a magyar delegáció részéről Kállai Gyula emel­kedett szólásra. A barátsági gyűlés máso­dik felében finn és magyar számokból összeállított $zfnrs kulturális műsort láthattak at megjelentek. A műsor nagy te/szést aratott. Eddig négyezer építési engedélyt kértek az árvízkárosultak Elkészült 28, jelenleg 735 lakás építésén dolgoznak A Szabolcs-Szatmár megyei helyreállítási albizottság a következő tájékoztatást adta az árvizes károk helyreállítá­sáról szerdán este: Építési engedélyt eddig 4002-en nyúj­tottak be. Meg is kapták kö­zülük 3110-en. Az öt áttele­pülő falu lakossága számára Csengerben kialakított új la­kótelepen a már átadott va- lamennnyi telekre kihordták a falazóanyagot. Hiány van vi­szont folyami kavicsban. Az első 28 helyreállított la­kás elkészült, műszakilag át­vették és beköltözhető. Épí­tés alatt áll további 735 1 aflclS. Közülük 550-et az állami épí­tőipari vállalatok (az Építési és Városfejlesztési Minisztéri­um irányítása alatt) építenek. További 132-őn a kisipari épí­tő szövetkezetek dolgoznak. A kisiparosok eddig mindössze 38 lakás újjáépítését kezdték meg. A tanácsi irányítás alatt álló építő szervezet által munkába vett lakások száma 53. Az építés alatt álló házak közül lealapoztak 434, mégpe­dig az állami vállalatok által 312, a ktsz-ek munkájában 77, a kisiparosok által 17, s a ta­nácsi vállalatok által 28. Falazás folyik 190 lakáson — szerda estig. Közülük 117- en az állami vállalatok, 42-őn a ktsz-ek, 14-en a kisiparosok és 17-en a tanácsi vállalatok dolgoznak. Az építő szervezetek, válla­latok valamennyi vállalt te­rületre felvonultak. Az építő munka tempója kielégítő, — kivéve a kisiparosok által vállalt munkát. Sürgősen se­gíteni kellene továbbá a fo­lyami kavics un mutatkozó lemaradáson. Az Országos Takarékpénz­tár eddig összesen 174 550 000 forint hitelt nyitott meg az újjáépíttetők számára. Az Országos Takarékpénz­tár Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságához szerdáig 1993 újjáépítési kölcsönkérelem futott be — tájékoztattak a vezetők. Ebből 735 úgyneve­zett „saját beruházási” ügy, vagyis olyan, melynek ügyin­tézését, művezetését és mű­szaki ellenőrzését is saját erőből vállalta el az OTP. Az ilyen ügyek gyorsan halad­nak. Mind a 735 ilyen kérést elintézték már. A további 1258 hitelkérelemből szerdáig 601-et intéztek el, a többi is előkészítés alatt áll, részben már elbírálták. Az eredetileg saját beruhá­zásban vállalt 1600 újjáépí­tendő lakás a szerdai napon 130-cal szaporodott. Ez azok­nak a lakásoknak a száma, melyet a Nagygécből és Komlódtótfaluból Csengerbe települők számára építésre el­vállalt a MÁV debreceni épí­tési főnöksége. Az OTP kö­rülbelül hetven más munká­ról ide vezényelt hitelszakértő­vel erősítette meg az újjáépí­tési kölcsönöket kiadó részle­geket, hogy meggyorsítsa az ügyintézést. Egy tizenegy fő­nyi központi csoport is dolgo­zik a megyei székházban. Ezek itt dolgozzák fel a be­hozott anyagot és azonnal vi­szik tőlük kézbesíteni a ké­relmezőknek. Sajnos, minden igyekezet mellett is még mindig lassú a hitelfolyósítás. Ezt mutatja, hogy a benyújtott 1258 hitel- kérelemnek még a felét sem tudták elintézni szerdáig. rofesláns lelkészek jubileumi gyűlése A fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulója al­kalmából — a Hazafias Nép­front megyei bizottsága ren­dezésében — Szabolcs-Szat­már protestáns lelkészei szer­dán jubileumi gyűlést tar­tottak Nyíregyházán, a me­gyei tanács dísztermében. A rendezvényen részt vett Gu­lyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese, Koncz Károly,' a Hazafias Népfront megyei titkára, Buhalla István megyei egy­házügyi tanácsos. A gyűlést Bahkáczi Dániel evangélikus esperes nyitotta meg, az ünnepi beszédet Gaál Miklós mátészalkai re­formátus esperes tartotta.. A népfrontmozgalom képvisele­tében Koncz Károly megyei titkár köszöntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit. Befejeződött a vasútvonalak helyreállítása a Szamosközben Befejeződött az árvíz által legjobban megrongált Fehér- gyarmat—Zajta közötti vasút­vonal helyreállítása. Ezzel Szabolcs-Szatmár megyében minden vonal járható. Ae ország északkeleti csücs­kében összesen 80 kilométer­nyi vasútvonal szenvedett kárt. Az összes megrongált vasútvonalból háromezer- nyolcvanhét méter vágány vált teljesen használhatatlan­ná, amelynek újjáépítésére 30 300 köbméter homokot és sódert dolgoztak be a pálya­építők., A már elkészült szakaszo­kat folyamatosan helyezték üzembe. Most készült el se utolsó három és fél kilométe­res, Gacsálytól Zajtáig húzó­dó szakasz, amelyen 300 pá~ lyaépítő munkás és 17 mun­kagép 62 000 órát dolgozott. Ezenkívül a MÁV debreceni igazgatóságának dolgozói szombat—vasárnaponként ösz- szesen 8200 óra társadalmi munkát végeztek. MegfesEÍtett munkával, a vasutasnapra tett felajánlásu­kat túlteljesítve aE építők, ismét járnak a vonatok a „holt” síneken. HIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLierSKI Barátsági gyűlés Budapesten és Helsinkiben Erim Kekkonen lohadta Kállai Gyulát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents