Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
Polgári védelem Árvíz után, újjáépítés közben Beszélgetés a polgári védelem árvízi munkájáról Széles Lajossal, a Fehérgyarmati Járási Tanács V.Bf elnökével Ingóságok mentésében intézkednek a polgári védelem katonái. denütt egyszerre. Ilyen körülmények között a legfontosabbnak, az emberéletek mentését tartották, s az értékek a második helyre szorultak. Emellett persze mindent megtettek, hogy a víz pusztítását, a kár bekövetkeztét csökkentsék. A jószágokat igyekeztek elsősorban biztonságba helyezni, dombosabb helyre terelni. A járási vezetők azonban még így is csupán abban reménykedtek, hogy az állatállomány 45—50 százaléka megmarad. — A várt pusztulásnak csak az ötödé következett be — mondja Széles Lajos. — ösz- szesen 3500 szarvasmarha, sertés és juh esett áldozatul a víznek, nem számítva a kisebb állatokat. Fel kellett kutatni a későbbiekben az állati hullákat, meg kellett előzni a járványokat. Ezeknek veszélye teljesen reális volt, s hogy mégsem követte járvány az árvizet, az az állategészségügyi szakszolgálat jó felkészültségén. szervezettségén, és a PV katonai egységének gyors beavatkozásán múlott. Járvány nem ütötte fel a fejét az emberek között sem. És ez nagyon nagy dolog! A járás minden kútja fertőzött volt. Tízezreknek kellett tartálygépkocsikban, vizeslajtokbam, gumitömlőkben hozni a jó ivóvizet. A legnehezebb időszakokban is biztosítani kellett az alapvető élelmiszereket, különösen a kenyeret. S hogy mindez sikerült, az elsősorban az egészségügyi szakszolgálat körültekintő, szervezett munkájának köszönhető. — A visszatelepülő lakosságot — ezrekről van szó — közétkeztetésben kellett részesíteni. Ez különösen az átmeneti, nehéz időszakban meglepően jól sikerült — mondja a vb-elnök. — Naponta egyszer legalább meleg ételt tudtunk adni a lakosságnak, az embereknek, akik ott álltak fedél nélkül, a szörnyű katasztrófa hatására gyakran összetörtén. Nem állt rendelkezésünkre megfelelő konyha. Sebtiben, középületekben, vagy más alkalmas helyeken kellett közkonyhákat berendezni. Ilyen körülmények között veszélyben volt a legelemibb higiénia is, ami fokozta a járványveszélyt. Az emberek helytállásán múlott, hogy járványt e tényezők sem okoztak. Soha nem felejthető szörnyű látványban volt részük az ár sújtotta területekre viszszatérő embereknek: egész életük munkáját elsodorta, vagy a romok alá temette a víz. Ekkor nagyon kellett a bátorító szó, a segítség, a határozott intézkedés az élet megindításához. Ebben is nagy szerepük volt a polgári védelmi szerveknek. Kezdődött a 2680 megrongált lakásnak a lebontásával. A polgári védelem katonai egysége végezte a műszaki mentőszolgálat egységeivel megerősítve, s így naponta 900—1200 fő dolgozott. A lakosság elégedett volt a jó munkával, és a legnagyobb elismeréssel beszélnek róla az emberek ma is. A visszatelepítés során az emberek jól megértették az egészségügyi szabályok szükségességét, úgyszólván nem is kellett rábeszélés, önként vállalták a védőoltást. Sőt, kezdetben az volt a probléma, hogy hirtelen nem rendelkezett az egészségügyi szakszolgálat olyan mennyiségű oltóanyaggal, mint amennyit a visszatelepülök kívántak volna. Ekkor maguk az emberek sürgették az oltóanyag beszerzését, amire nem is kellett sokat várni. — A mentési, mentesítési és helyreállítási munkák során a szervezett polgári védelmi szakszolgálatok és egységek összesen 6740 munkanapot dolgoztak. — mondja Széles Lajos. — Ez a szám talán mindennél jobban bizonyítja, milyen oda- adóan és áldozatkészséggel segítették e szervek a lakosságot a nehéz napokban. Júliusban már újjáépített házsorokat örökíthetett meg a fotoriporter Nábrádon. És még egy: a polgári védelmi szervek vizsgája nagyszerűen sikerült. Bámulatos összefogással. felelősségérzettel, szervezettséggel végezték munkájukat a legnehezebb időszakokban is. — Az eredményhez két- s.' ' mül hozzájárult az a körülmény is — mondja Széles Lajos. — hogy rendkívül jó volt az együttműködés és a kapcsolat a megyei törzs- zsel. A feladatok egyeztetése, a munka összehangolása és egységes végrehajtása kedvezően befolyásolta a járási lakosság helyzetét. A polgári védelem tehát jól vizsgázott, bizonyított, megállta a helyét Ami történt — Széles Lajos így fogalmaz: — nyugodtan hasonlítható egy háború okozta katasztrófához. Életeket és tóm. nagyon sok emberélet esik áldozatul ennek a soha nem látott nagyságú árvíznek és az anyagi kár is sokszorosa a most ténylegesen elszenvedettnek. Miben látszott ez a jó fel- készültség a nehéz napokban? Hogyan lehetett ezt lemérni ? — Az emberek a mi vidékünkön különösen jól tudják, hogy az árvízzel nem lehet játszani. Mégsem lehetett sohasem olyan szervezettséget és fegyelmet tapasztalni, mint a kitelepítés napjaiban. A visszatelepítés és a további munkák során mindenütt tapasztalható volt, mennyire indokolt és szükséges a lakosság polgári védelmi oktatása, s felkészítése. Olyan szakszerűen, hozzáértéssel végezték dolgukat, hogy nyilmondja Széles Lajos. — Bebizonyosodott, hogy a lakosság tudatos felkészítése és oktatása mellett ezekre is milyen nagy szükség van. Bár a víz támadásának első napjaiban ezek még nem értek járásunk területére, érezhettük, milyen nagy szükség van ráj k. Az árvíz nemcsak az eredményeket mutatta meg, hanem azt is. hogy mi hiányzik a polgári védelmi szervek felkészítéséből. Úgy vélem, feltétlenül szükséges és kívánatos a polgári védelmi szervezetek, szakszolgálatok és egységek még jobb és gyorsabb felkészítése akkor is, ha ennek érdekében nagyobb anyagi áldozatokat kell hozni hazánknak. Az árvíz elmúlt, s azóta régen folyik a helyreállítás, az újjáépítés. Egymás után nőnek a szamosközi községekben az új házak, kibontakozik az élet, az emberek- nek visszatér a kedve a szörnyű napok után. A sebeket gyorsan el fogják tüntetni, mert segít az egész ország, mégsem indokolatlan a kívánság: fel kell készülni arra, hogy nem az 1970-es árvíz az utolsó a nagy katasztrófák sorában. Árvíz máskor is jöhet. — Még az unokánk unokái Is beszélni fognak arról a 3 napról — mondta beszélgetésünk kezdetén Széles Lajos, a Fehérgyarmati Járási Tanács VB-elnöke. Az árvíz idején ő irányította — mint polgári védelmi parancsnok — a mentési, kárenyhítési, védekezési és más munkákat, s most tapasztalatairól, a polgári védelmi egységek fel- készültségéről. eredményeiről beszélgetünk. A soha nem látott nagyságú szamosközi árvíz 31 községben pusztított a járásban. Lerombolt, vagy erősen megrongált 3680 házat, — s ezrek váltak hajléktalanná. A középületek egész sora ment tönkre, az állatállomány megtizedelődött, — a kenységük, a jó és nyugodt szóval párosult határozott intézkedések, a helyi vezetők talpraesettsége együtt azt eredményezte, hogy a kitelepítés rendkívül szervezetten zajlott le. Voltak ugyan akik nem akarták megérteni a kitelepítés szükségességét, de ezeknél általában használt a meggyőző szó, vagy ha ez sem, az erélyes intézkedés. A járás területén bekövetkezett két — és nem három, mint amiről a korábbi sajtóhírek beszéltek — haláleset sem ebből adódott, hanem egy jármű felborulásából. A szervezettség emberi számítások szerint tehát életeknek A polgári védelem jelentős segítséget adott az árvíz sújtotta területen létesített építőtáborok szervezésében, építésében és felszerelésében kár egymilliárd forin körűi van. — A polgári védelmi erők — és természetesen az ösz- szes társszervek — egyik legnagyobb próbája a kitelepítés volt — mondja Széles Lajos — Három, vagy inkább 2 nap alatt kellett 28 ezer embert menteni és elhelyezni Nem volt pánik, az emberek féltek, de nem estek rémületbe. Az öntevélegalább százait, ha nem ezreit mentette meg. A járás területén a kitelepítettek közül 6 ezret tudtak fogadni. Különösen Kölese, az ottani lakosok vizsgáztak példamutatóan emberségből, de elmondható ez a fehérgyarmatival határos két járás minden szervére is. A kárenyhítés nehéz volt és körülményes A víz gyorsan támadott és szinte minA felvétel az árvíz első napján készült Nagygécen, ahol napokon belül teljes házsorok dőltek össze. értékeket kellett menteni, meg kellett védeni az emberek egészségét, rendkivüli körülmények között kellett ellátni őket, s biztató szó kellett az élet újraindításához is. — A polgári védelem árvízi eredményeiben tükröződik a párt politikája is, amelyet a hátország védelmére dolgozott ki — mondja Széles Lajos. — Meglátszott a másfél évtizede folyó következetes és jó felkészítésnek minden hasznossága. Ha ez nincs, nyugodtan mondhavánvalóvá vált a felületes szemlélő előtt is: nem ösztönösen, hanem tudatosan dolgoznak, felkészültek a károk enyhítésére. A polgári védelemben tanult munkafogások most segítettek igazán! Hiszen a tűz és víz okozta rombolás között nem sok különbség van. S a járványokat most éppúgy meg kell előzni, mint egy esetleges háború esetén, ugyanúgy rendkívüli körülmények közé kerülnek emberek ezrei, akárcsak a háborúban... S az erőket össze kellett fogni, szervezni kellett, határozott és megnyugtató intézkedések kellettek. A polgári védelmi szervek jó munkája megelőzött minden pánikot, ezzel sikerült összefogni a lakosság minden társadalmi rétegének erejét, s a közös cél érdekében sorompóba állítani az embereket. — Láttuk, mit jelentenek az új technikai eszközök, a műszaki berendezések —
