Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

1970. július 25. REtET-MAGYARORSZÄG 7. oldal Gyorsan, öntevékenyen cselekedni Az állat- és növényvédelmi szakszolgálat árvíznél végzett munkájáról A polgári védelem szak- szolgálati törzseivel, azok ala­kulataival bonyolult feladato­kat old meg háborúban és bé­kében egyaránt. A rendszeres oktatás, az utóbbi években megtartott gyakorlatok után az élet valójában ez év­ben értékelte tevékenységüket a szamosközi árvíz idején. Ha eddig elméleti és gyakorlati foglalkozásból érdemjegyet nem kaptak az állat- és nö­vényvédelmi szakszolgálat be­osztottjai, az árvíz ideje alatt emberfeletti munkájukkal ki­tűnőre vizsgáztak. A Szamos mindent elsöprő áradata nehéz feladat elé ál­lította a szakszolgálatot. Az árvíznél gyorsan, öntevéke­nyen, sokszor a külvilágtól el­szigetelten dolgozva kellett végrehajtani az állatok men­tését és ideiglenes elhelyezé­sét. Az ár levonulásának megkezdésekor meg kellett szervezni az élet megindulá­sához a szakszolgálat szem­pontjából szükséges alapvető feltételeket: a kóbor állatok összegyűjtését; az állati hul­lák összegyűjtését és elszállí­tását; az életben maradt álla­tok állategészségügyi vizsgá- laiát, osztályozását, a szüksé­ges védőoltások és gyógykeze­lések végrehajtását; az árvíz­kárral sújtott területen mű­ködő alakulatok, valamint a kitelepített lakosság élelmezé­sének biztosításához a higié­nikus állatvágást, a rendsze­res hús vizsgálatot; a szüksé­ges kitelepítéseknél a kiszál­lításra kerülő állatok fertőt­lenítését; a növényvédő rak­tárak állapotának és az ab­ban tárolt anyagok helyzeté­nek felderítését, a raktárak osztályozását, a mentesítési munka megszervezését és vég­rehajtását; a szemes, szálas takarmányok, valamint az ál­latok itatására használt víz vizsgálatát; az egészségügyi és vegyvédelmi szakszolgálattal, s más alegységekkel a szoros egvüttműködést. A legnehezebb és legveszé­lyesebb munkát az árvíz pusztítása elől a közös és ház­táji állatállomány megmenté­se, biztonságos elhelyezése jelentette. A községekben és üzemek­ben a korábban létrehozott állat- és növényvédelmi szak- szolgálati egységek beosztott­jai más dolgozókkal közösen részben gyalogmenetben, rész­ben járműveken négyezer szarvasmarhát, 4200 sertést, 8400 juhot és 175 lovat men­tettek meg a közvetlenül ve­szélyeztetett területen a pusz­tulástól és szállítottak el biz­tonságos helyekre. Ezzel a tevékenységgel hoz­zájárultak, hogy az árvíz súj­totta területen — a nagy ká­rok ellenére — az állatvesz­teség kismérvű lett, mivel szarvasmarhából 1,4, sertés­ből 4,3, juhból 6,1, lóból 0,9 százalék hullott csak el. Na­gyobb veszteség csak a ház­táji baromfiállományt érte. Az árvíz levonulásával egy- időben a polgári védelem ka­tonai egység bevetésével, va­lamint a szakszolgálati és ön­védelmi alegységek részvéte­lével megkezdte a kárt szen­vedett területeken a szerve­zett helyreállítási, mentési és Az árvíz első napján Gar­bókon: 20—30 centiméteres vízben mentik az állatállo­mányt. fertőtlenítési munkát. Ennek arányaira, nehézségeire jel­lemző, — %y az elhullott ál­latok helyének felderítése, egyes helyeken kétéltű jár­művekkel történő elszállítása öt-hat napot vett igénybe, a polgári védelem katonai egy­sége és a szakszolgálat részvé­telével. Jelentős volt az a munka, amelyet a szakszolgálat kije­lölt szakemberei a járvány­megelőzés érdekében az álla­tok fokozott állategészségügyi ellenőrzésére fordítottak. Az árvízkárt szenvedett te­rületen az állatok között fer­tőző megbetegedés nem for­dult elő, azonban megszapo­rodott az emésztő- és különö­sen a légzőszervi megbetege­dések száma, amelyeket az ál­lam által nyújtott ingyenes gyógyszerrel gyógykezeltek. Felelősségteljes munka há­rult a szakszolgálatra a nö- vényvédőszer-raktárak hely­zetének értékelésekor, mert nem kis mennyiségű méreg- anyagot tároltak az árvíz súj­totta terület mezőgazdasági üzemei. A felderítés eredmé­nyeként a veszélyeztetett 42 növényvédőszer-raktárból 21 - et veszélytelennek, hatot szennyezettnek és tizenötöt ve­szélyesen szennyezett raktár­nak kellett minősíteni. A szennyezett raktárak mente­sítése saját erőből azonnal megtörtént. A veszélyesen szennyezett raktárak mentesí­tését a polgári védelem kato­nai vegyi-mentesítő rajjal kö­zösen végezték el. A szakszolgálat a saját és az ország többi megyéjéből ide irányított fertőtlenítő­mentesítő járműveivel az ál­lattartó épületek fertőtleníté­sét a területen teljes egészé­ben végrehajtotta. Az árvíz sújtotta területen tíz UMG- gépjármű működött a vissza­telepítési engedély kiadási fel­tételeinek mielőbbi megte­remtése érdekében. Különösen nagy jelentőségű segítőkészség nyilvánult meg az árvíz sújtotta területek me­zőgazdasági üzemeinek meg­segítése, felkarolása területén már akkor is, amikor az ár még végezte pusztítását. El­sősorban a megye, de az or­szág igen sok termelőszövet­kezete és néhány állami gaz­daság már az első napokban felajáhlotta segítőkészségét: pénzbeli támogatásukon felül étkezési alapanyagot, az álla­tok részére szemes, szálas ta­karmányt juttattak el a baj­ba jutott szövetkezetekhez, azok tagjaihoz. A társszövet­kezetek tartásra, legeltetésre vállaltak el állatokat. Ennek kapcsán 3900 szarvasmarhát, 13 200 juhot és 5000 sertés tartanak más mezőgazdasági üzemek. A szakszolgálat munkájá­nak első értékelése: a nagy kárt szenvedett területeken a korábban szervezett polgári védelmi alegységek szervezet­ten, önállóan jól tudták alkal­ma:./ a több év» tanult és gyakorolt polgári védelmi is­mereteket, s ezzel jelentősen hozzájárultak a károk csök­kentéséhez. Lapszemle * írások Szabolcsról A Polgári Védelem c. képes folyóirat 11. számának csak­nem minden írása az árvízzel foglalkozik. Munkatársai Szabolcs, Hajdú. Szolnok és Csongrád megyéből küldtek fényképes tudósításokat. A 12. számban elsősorban a szegedi védekezésről szá­molnak be. Több riportban, tudósításban szólnak a polgári védelem szabolcs- szatmári katonáinak, mun­katársainak helytállásáról. Fényképes tudósításban szá­molnak be a szabolcsi ala­kulat katonáinak leszerelésé­ről. Egy másik írásban a nyíregyházi ifjú gárda PV- szakaszok munkájáról szól dicsérőleg a cikkíró. A 13. számban már az árvízi ta­pasztalatokról közölnek elemző írást. Közlik a hat­vani polgári védelmi gyakor­lat tapasztalatait, valamint elemző írás foglalkozik a BC- fegyverekkel. Megfejtőink figyelmébe Újabb totórejtvényt köz­lünk. Ez alkalommal vala­mennyi kérdésünk az árvíz­hez kapcsolódik. A válaszo­kat részben a polgári véde­lem melléklet, részben a Ke- let-Magyarország korábbi írásaiban megtalálhatták ol­vasóink. Megfejtésként — nyílt levelezőlapon — csak a helyesnek vélt 12 számot kell beküldeni a Polgári Védelem megyei parancsnok­ságára (Nyíregyháza, megyei tanács). Kérjük rejtvényfej- tőinket, ne feledjék el fel­ragasztani a levelezőlapra a REJTVÉNYSZELVÉNY-t. A tölő helyes megfejtői között 10 könyvjutalmat, illetve könyvutalványt sorsolunk és részt vesznek az év végi külön jutalomsorsoláson. Az előző számban közölt PV-totó helyes megfejtése: xx2, 212, 1x2, 2x2. Nyerte­sek: Bozsik Sándomé, Gom­bos Pál, Zámbó Vilmos, Se- pa Pálné. Kindrusz Jolán, Tóth Árpád, Marjay Zsolt nyíregyházi. Molnár Pálné ajaki, Nagy Sarolta és Ju­hász József né nagy káliéi rejtvényfejtőink. A mai számban megjelent PV-totó megfejtésének be­küldési határideje: AUGUSZ­TUS 8. Az első naptól szolgálatban Ahogy beszél, az arcán va­lamiféle pajkos, vidám mo­soly bujkál. Az embernek az az érzése támad, hogy dr. Bicsérdy Gyula talán még sohasem volt dühös, nem volt kedveszegett, még a legnehe zebb helyzetekben sem. Va­lószínű ilyen megértéssel vet­te tudomásul azt is, hogy be kell vonulnia, részt kell ven­ni az árvíz okozta bajok problémák megszüntetésé­ben, a normális élet visz szaállítási munkáiban. — Ha elvállal valamit az ember, azt csinálja becsület­tel — mondja határozottan. — Egyébként a behívás nem ért váratlanul, hiszen a Sza- bolcs-Szatmár megyei Ál­lategészségügyi Állomáson dolgozom és ennél fogva a polgári védelemnél az állat- és növényvédelmi szakszolgá­lathoz vagyok beosztva. Amikor az árvíz pusztítása a Szamos menti községekben megkezdődött, dr. Bicsérdy Gyula a polgári védelemnél már ügyeleti szolgálaton volt, s pár nap múlva már a kol­lektív munkában is részt vett. Ezekre a napokra így em­lékezik vissza: — Éppen ebben az idő­szakban kaptunk egy új, uni­verzális, mindenttudó fertőt­lenítő gépkocsit, de még be sem volt járatva. Naponta több száz kilométert tettünk meg vele. Keddre — mire megérkezett a parancs, hogy Ököritófülpösre fcell települ­nünk — már közel kétezer kilométer volt a gépkocsi­ban. — Mit szólt a család a be­vonuláshoz? — Mit mondtak volna. A gyerekek még kicsik, a fele­ségem meg számított rá, hi­szen ő is egészségügyi dol­gozó és őket is riadóztatták. Így aztán a két gyerek a nagyszülőkhöz került és mi nyugodtan dolgozhattunk. Az állat- és növényvédel­mi szakszolgálatnak ez az egysége — tekintettel a spe­ciális rendeltetési berende­zésre — valóban szokatlan feladatot kapott. Dr. Bicsérdy Gyula és a parancsnoksága alatt dolgozó közel negyven ember látta el a műszaki egy­ség katonái és a polgári la­kosság egy részének a fürde­tését és fertőtlenítését. Munkájuk nem volt látvá­nyos, de annál inkább fele­lősségteljes és fárasztó. Ti­zenhat községben volt felál­lítva fürdető és fertőtlenítő sátor. És a napi — helyeseb­ben esti — „forgalom” ezer ember. Mert aki az V állati hullákkal, vagy mérgekkel dolgozott, az nem feküdhe­tett le addig, amíg meg nem tisztálkodott, más ruhát nem váltott. Ez a negyven ember fe­küdt le legkésőbb, s termé­szetesen a parancsnok tér­hetett utolsónak nyugovóra. Az ébresztő azonban nekik is úgy szólt, mint a többiek­nek. .. — Az első egy hét volt egy kicsit furcsa — mondja — # \ogy nem ébredtem ma­iamtól. mint odahaza. Az ügyeletes kiáltott. hogy: „Ébresztő!” De ki lehetett bírni r három hetet. Egyszer — úgy jött az alkalom — a családomat is meglátogat­hattam. Annak örülök a legjob­ban, hogy a munkánk ered­ményes volt; fertőző beteg­ség nem lépett fel az egysé­gen belül, de a lakosság kö­rében sem. Pedig látvány­nak is szörnyű volt, hát még ott dolgozni az állati tete­mek összeszedésénél. Minden elismerésem ezeké az embe­reké. .. Amikor újra az új gépről esik szó. Bicsérdy Gyűli; szinte felélénkül. Nem csoda, hiszen ilyen felszerelés még csak néhány van az ország­ban. S közel egymillió fo­rint az ára. Ha ez a beren­dezés nincs, bizony nehéz helyzetben lett volna az ál­lat- és növényvédelmi szak- szolgálat fertőtlenítő alegy­sége. — Kifogástalan, nagyon „o\:os” masina — magyaráz­za bizonygatva. — Az em­ber nem is gondolná, hogy egy kis fantáziával még mi minden belefér, mire ké­pes. .. / És egy kis tenniakarással, segítőkészséggel, amire csak azok képesek, akik becsület­tel ellátják azt, amire vál­lalkoztak, amivel megbízták őket. Beküldési határidő: augusztus 30. Pályázat az árvízi egemények megörökítésére A Polgári Védelem me­gyei parancsnoksága pályáza­ti felhívást bocsátott ki, amelyet eljuttatott a polgári védelem árvízi mentésben részt vett katonáihoz. A pá­lyázat célja, hogy megörö­kítsék az eseményeket, be­mutassák, szocialista társa­dalmunk ereje, összefogása mennyire kifejezésre jutott embertársaink megsegítésé­ben és azt, hogyan terem­tették meg a polgári véde­lem alakulatai az új élet feltételeit a romokon. A pá­lyázat akkor meghirdetet* első határideje július 15 volt. Több riport, novella, elemző írás és fényképes be­számoló érkezett eddig a Polgári Védelem megyei pa­rancsnokságára. Ennek elle­nére úgy döntöttek, a bekül­dési határidőt augusztus 30- ig meghosszabbítják, hogy az ezután érkező pályamunkák­ban a pályázók már bemu­tathassák az újjáépítés mun­káját, a polgári védelemnek abban vállalt szerepét is. További pályamunkákat vár. nak, a legkülönbözőbb, sza­badon választott műfajok­ban. A pályázatokat augusz­tus 30-ig kell beküldeni a Polgári Védelem megyei pa­rancsnokságára (Nyíregyháza, megyei tanács). A legjobb oálvaművek szerzőinek egy kétezer forintos első díjat, két, egyenként 1500 forintos második és három. egyen­ként ezer forintos harmadik díjat, továbbá tíz tárgyju­talmat adományozhatnak. Rejtvény pályázat 1. A vízzel elárasztott terület hány 350 1 négyzetkilométer nagyságú volt? 540 2 720 x 2. Hány községből kellett kitelepíteni 25 1 a lakosságot május 15—20 között? 35 2 45 x 3. Az árvíz rombolta községek közül 10 1 hány községben dőlt romba az épü- 15 2 letek 50 százaléka, vagy annál 20 x több? 4. Az érintett területen az összes állat- 2—3 1 állomány hány százaléka pusztult 4—5 2 el? 6—-7 x 5. Az egészségügyi szervek a jár- 20 000 1 vány megelőzésére hány embert 50 000 2 részesítettek védőoltásban? 70 000 x 6. A Mátészalka—Fehérgyarmat vasút- máj 31. 1 vonal egyes szakaszai súlyosan meg- jún. 2. 2 rongálódtak. Mikor indult meg itt jún. 4. x a rendszeres közlekedés? 7. A területen átrohant víz mennyisé- 100—200 mill, m3 1 gét mennyire becsülik? 300—400 mill, m3 2 700—800 mill, m3 x 8. A kutak erősen fertőzöttek. A víz- 62 1 ellátást tartálykocsikkal oldották 50 2 meg. Hány ilyen dolgozott? 47 x--------------------------------------——-------------------------------­9. A tavaszi árpavetésekben az 5—6 50% 1 napos vízborítás milyen terméski- 75% 2 esést okoz? 100% x __, 10. Május 14-én Csengéméi a Szamos 70— 80 1 vízszintje hány cm-rel haladta meg 100—120 2 az eddig mért legmagasabbat (1888 140—160 x évit) ? 11. Milyen oltóanyaggal végezték a tífusz 1 védőoltást? himlő 2 pestis x 12. A növény védőszer-raktárakban tá- gombaölők 1 rolt mérgek közül a kimosódás. után gyomirtók 2 mely jelentette a legnagyobb ve- rovarölők x szélyt a környező nővénv™*'"’ ! a }. <MOZiA ÍK A biológiai fegyverek hatásának ellenőrzése még nincs megoldva. Általános vélemény, hogy a bio­lógiai hadviselés még mindig túlságosan sok „bizonytalan” té­nyezőt tartalmaz, semmint al­kalmazható lehessen tényleges harci körülmények között. Tör­ténelmileg bizonyított, hogy bi­zonyos betegségek egész népeket irthatnak ki. Az lS00-as években a pestis Európa lakosságának mintegy felét ölte meg; a himlő — Mexikóban és Peruban — 3 millió indián életét oltotta ki; az 1918—19-es világmértű influenza- járvány 20 millió embert ölt meg, közel kétszer annyit, mint a há­borúban fegyvertől elesettek szá­ma. Ezek a tények azonban nem zavarják az USA felső vezetés „köreit’. Ugyanis az USA-ban újabban szárított baktériumoka! állítanak elő, ami a levegőben jól “szétszórható, s ami az emberi test nedveiben újraéled és hat. USA-szakértők Intim számításai alapján néhány repülőgép — egyenként 4500 kg szárított bak­tériumot leszőrva — igen rövid idő alatt megseinnimisíthetné az USA lakosságának egyharmadát. ★ Atomfegyver iparrá építi ki Izrael az állítólag békés cé­lokra létrehozott atomiparát. Izraeli tudósok és műszaki szakemberek külföldi, főleg nyugatnémet szakértők be­vonásával évek óta dolgoz­nak atombombák, atomrob­banófejek kialakításán. A Wehrpolitiche Informa­tion című kölni kiadvány szerint egy atomrobbanófej- típus sorozatgyártására már 1970-ben sor kerülhet Izrael­ben. Izrael hadiipari termelé­se az elmúlt 17 hónap alatt megduplázódott, s ugyanezen idő alatt a hadiipar szaksze­mélyzetének száma 40 száza­lékkal növekedett. ★ Az első világháborúban kb. 10 különböző haregázanyagot pró­báltak ki, s ezeknek több mint 1 millió sérültjük és közel 100 ezer halálos áldozatuk volt. A második világháború idején új borzalmas harcgázanyaggal bő­vült a vegyifegyvertár, amikor dr. Gerhard Schrader, az IG. Farben német vállalat vegyésze — aki erősen mérgező hatású ro­varirtó szerekkel kísérletezett — felfedezte a Tabun idegmérget. A második világháború ideje alatt még két ideggázt állítottak elő Németországban a Sarint és a Somänt. A németek a második világháború végére 12 000 tonna Tabunt gyártottak le. A Sárin és a Soman tömeggyártására csak a háború után tértek rá az USA- ban lévő Newport kísérleti tele­pen, ahöl 3000 emberrel napi 24 órán át azóta is folyik a három idegméreg termelése ät USA-haú- erő számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents