Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

Í$8P*

4. of dal

KELET-MAGYARORSZAO

1970. Július S3.

Korunk mezőgazdasága

Talajtakarás

— több termés

A termőtalajok vízvesztesége. gyomosodása és erős felmelegedése ellen egyre fontosabb eljárás a talaj árnyékoló takarása. Ezért foglalkoznak újabban a kutatok egyre többet a legkülönbözőbb anyagok talajtakaró hatásával.

Különösen ió terméseredményeket értek el az istállótrágyával takart talajokon Ma viszont már kevés az istállótrágya és pazarlás lenne talajtakarásra használni,

mert a talajba juttatva sokkal jobban érvényesül nemcsak a talajszerkezetet javi • tó hatása, hanem a tápanyagtartalma is. Helyette a zöldtrágyanövényekkel való talajtakarás alkalmazható A helyszínen ugyanis a növények sorközében megtermelt és a sorokra kaszált zöldtra- gyanövények takaró hatása nem sokban marad el az istállótrágyáétól. Ha négyzet- méterenként másfél kilo- grammnyi repceszárral takarják le a talaj felszínét, a takaró alatt a felső talajréteg hőmérséklete 11 Celsius- fókkal alacsonyabb marad, mint a takaratlan talajé. A talaj nedvességingadozása is majdnem felére csökken. Ez a takarás összhatásában közel 40 centiméter vastag talajréteg hatásának felel meg. ami sekély termőrétegű talajokon' különösen;r nagyon előnyös.-Á kedvelő hatás már évek óta fenntartható fél kilogrammnyi repceszár évenkénti kiszórásával.

Ezért javasolható a széles sorközű növényeknél, elsősorban a gyümölcsösökben a zöldtrágyanövényekkel való talajtakarás. A sorközökben termelt zöld trágyát lekaszálás után rendsodróval vagy járvasilózóval. esetleg kézzel évről évre szórják rá a sorokra. A sorközök így géppel művelhetők és a fák között, ahol géppel már nem lehet dolgozni, az évente vastagodó és közben lassan korhadó zöldtrágya takaróréteg (amit mulcsnak is neveznek), rendszeres talajművelés nélkül is fenntartja a talaj megfelelő szerkezetét és megóvja a kiszáradástól, valamint az erős elgyomosodás- tól. Kétségtelenül megnő ugyan a rágcsálók veszélye, mert befészkelhetik magukat a takarórétegbe és szárazságban a tűzveszély is nagyobb, de ezek ellen lehet védekezni.

Egyéb anyagokkal, többek között fűrészporral, szalmával és papírra! való talajtakarás hatását is vizsgálják. A 10 centiméter vastag fűrészpor vagy szalmaréleg. valamint a kétrétegű papír alatt is magasabb a talaj víztartalma, mint a takaratlan talajoké, azonkívül csak fele annyi gyom fejlődik ki rajtuk. Az ilyen módon kedvezőbbé tett talajon álló fák sokkal kevesebb gyümölcsöt hullatnak el és 30 év átlagában 2—2.5 dekával nagyobb gyümölcsöket fejlesztenek. mint a takaróréteg nélküli talajon nevelt fák.

Még kedvezőbb hatást értek el a talaj műanyag fóliával való takarásával. Elsősorban azért, mert minimálisra csökkenti a talajfelszín vízveszteségét és így tartó- sabb szárazságban is nyirkos marad alatta a talaj. Védelmet nyújt a talajfelszínt koptató vízfolvás és szél ellen is. Gátolja a gyomoso- dást. sőt a korommal színezett fólia alatt a gyomok egyáltalán nem élnek meg, s ugyanakkor a korom megnöveli a fólia élettartamát. A fekete színű fólia alatt a talaj gyorsabban felmelegszik, ami korai termésükért értékes növények termesztésénél előnyös is. mert rövidebb idő alatt beérnek. A fóliával való talajtakaráshoz kialakítottak már traktorvontatású gépeket, amelyekkel a szárazföldi ágyúsokra téríthetők és leszórhatók a fóliaívek. A lefektetett fóliaíveket a növények térállásának megfelelő távolságokban „X” alakban bevágják és a bevágásoknál ültetik be a növényeket.

A fóliával való talajtakarás terjedését hátráltatja, hogy a ma még viszonylag drága fólia miatt, költségesebb a többi talajtakarás! eljárásnál. Azonban a szamócatermesztésnél már most is érdemes fóliával takarni a talajt, mert a kedvezőbb talaj- állapotot fenntartó és a talaj felmelegedését gyorsító hatásán kívül még egy nagy előnye érvényesül. A szamócagyümölcsök a fóliára fekszenek, nem a földre és így kevésbé szennyeződnek, tehát mosás nélkül kerülhetnek értékesítésre, a konzervgyárakba, a hűtőtárolókba.

Komiszár Lajos

„MECSEK-PULYKA”. A fogyasztásra szánt állatok nevelésénél alapvető szempont a növekvési idő és a takarmányfelhasználás csökkentése. A Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfai üzemegységében tenyésztik a „Mecsek-pulyka” szülőpárjait. Ai: angol Mathews- cégtől vásárolt nagyszülőket két „vonalban” nevelik tovább, különválasztva a későbbi anyák és apák csoportját. Az egyik vonalon a jó takarmányfelhasználás tulajdonságát, a másik vonalon a gyors növekedés képességét alakítják ki. Kétévi kísérletezés eredményeként ez a fajta — minimális takarmányozással — 12 hét alatt éri el a szükséges 4 kg súlyt. (MTI fotó — Erezi K. Gyula)

Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés

A negyedszázados erőfeszítések és jelentős anyagi áldozatok -elténére -az^fimeríkai fehér Szövőlepke- -',véglegesen megtelepedett Magyarországon és évről évre ismétlődően nehéz feladat elé állítja a szakembereket.

Vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a kártevő jól telelt, kedvező életfeltételek esetén 1970-ben is tömeges elszaporodása várható. Az egész ország területén jól szervezetten kell végrehajtani a védekezést.

Jól kezelt üzemi gyümölcsös területeink a kártevőtől mentesek, az állandó fertőzési góc a szórvány, háztáji területek, utak, vasutak stb. mentén alakult ki. Ebből eredően a védekezéseket is e területeken kell körültekintően megszervezni és végrehajtani.

Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés megoldott feladat. Szórványgyümölcsösökben, háztáji, házikerti területeken elsősorban a mechanikai védekezés javasolható, amely a kis hernyófészkek leszedéséből és megsemmisítéséből áll.

A kis, 2—3 levélből álló hernyófészkeket megfelelő edényben történő összegyűjtés után el kell égetni. Ezzel a - védekezési 0, módszerrel teljes mértékben biztosítható a szórvány, kiskert területeinek teljes védelme.

Utak, vasutak, berakóhelyek, közterületek, parkok védelme elsősorban a korszerű, nagy hatású inszekticidek fel- használásával biztosítható, de ezt csak akikor alkalmazzuk, ha mechanikai úton a fertőzés nem számolható fel.

Leghatásosabban a Fiiból E 0,3—0,5 %-os, a Ditrifon 0,2 %-os, a Safidon 40 WP 0,25 %-os, a Sevin 85 WP 0,2 %-os, és a Hungária L 2 2%- os permetezőszerekkel védekezhetünk.

A permetezések végrehajtásánál szigorúan tartsuk be az előírt élelmezési és munkaegészségügyi óvó rendszabályokat (védőfelszerelés, várakozási idő stb.)

Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés fontos népgazdasági érdek, ezért mindent el kell követnünk, hogy a fertőzést a minimálisra csökkentsük.

Húszéves az újfehértói kutatéállomás

(2.) Az 1955-ös esztendő vége alapvető változást hozott a kutatóállomás életében. A Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatósága területi és tájproblémák alapján a meglévő központi kutató- intézetek mellett tájintézele- ket hozott létre. Igv jött létre 1955-ben a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, amelynek telephelye kezdetben Nagykállóban a szakmunkásképző iskola volt. 1958-tól pedig Nyíregyházán a homokkísérleti telep (Westsik-telep) képezte a központot. Ez az új intézet egységes szervezetbe foglalta a Szabolcs-Szatmár megyében már korábban meglévő kísérleti telepeket. Finnek a rendelkezésnek a folytán került az újfehértói kutatóállomás is 1956. jan. 1-i időponttal a Nyírségi Mg. Kfsé-’-ti Intézethez, és mint éviim öles termesztési osztály végezte tovább k- ’ri munkáiét.

A másik változás személyi változás volt. Dániel Lajostól Szakátsy Gyula vette át az osztály vezetését. Sza- kátsy nagy gyakorlattal es jó szervezőkészséggel rendelkező gyümölcstermesztő szakember volt. Sajnos korai halála (1958) megakadályozta, hogy kutatási programját teljes egészében megvalósítsa.

Szakátsy Gyula nevéhez fűződik a még ma is meglévő un. „telepítési rendszer kísérlet”, amelynek adataiból leszűrt következtetések nagy segítséget nyújtottak a kisebb sor- és tőtávolságú termőkaros orsó koronaformára nevelt fák. ill. ültetvények nagyüzemekben történő elterjedéséhez.

Ugyancsak Szakátsy Gyula nevéhez fűződik az „aljtrá- gyázási kísérlet” beállítása is.' Az értékelt adatok igazolják azt az elméleti és gyakorlati1'' megalapítást, hogy homoktalajokon az ültetés előtt a 40—60 cm-es rétegbe juttatott szerves anyag (istállótrágya, tőzeg) és műtrágya (elsősorban foszfor, káli) kedvezően hat a fák termőre fordulására és a kezdeti nagyobb termések kialakulására.

Szakátsy Gyula halálával ismét személyi változás történt az újfehértói gyümölcs- termesztési osztály vezetésében. Az osztály vezetését Pethö Ferenc vette át, aki korábban a kertészeti és szőlészeti főiskola gyümölcstermesztési tanszékének tanársegédje volt. 1960-ig a kutatást irányító hatóságok nem tudták biztosítani azt, hogy a kutatási feladatok gyarapodásával a kutatók létszáma is emelkedjen. 1960-ban Bubán Tamás végzett egyetemi hallgató és 1961-ben Zatykó Imre már, mint gyakorló kertész került kutatói állományba a gyümölcster.

BETAKARlTÄS. Gépek könnyítik és gyorsítják a munkát a kazlazásnál. ■

(MTI fotó — Bajkor József felv.)

Oláh Sándor:

A családi ház kertje

Mutasd a kerted, s megmondom ki vágyj így szól olvasóihoz bevezetőjében a szerző. Igaza van, mert egy ország jólétét, ízlését nemcsak a szép utcák, a zsúfolt kirakatok és az ízléses lakások jelzik, hanem a kerítések mögött meghúzódó kertek is. Kertkultúrája — mint azt a történelem bizonyítja — csak olyan népeknek lehet, amelyek a mindennapi szükségletek beszerzésén felül erre is tudnak áldozni.

Hazánkban számszerűleg óriási a fejlődés. Óvatos becslés .szerint is félmillió holdat tesz ki a kiskertek területe. Az állam is támogatja az eddig kihasználatlan, vagy nehezen hasznosítható területek parcellázását, ezeken üdülőterületek kialakítását, lehetőséget adva a „dolgpzva pihenéshez”.

Nemcsak a szellemi, hanem a fizikai dolgozónak is szüksége van legalább heti 4—6 őrá, munkájától eltérő elfoglaltságra. Erre alkalmas a kiskert, ahol gazdája a napi munka, a közlekedés és a zaj okozta kimerültség után öntöz, füvet vág. növényt ápol, vagy élvezi a kert hűvös levegőjét nyugágyában pihenve.

A kert, építésére mindenki vállalkozhat, ha ismeri szempontjait. Legelső teendő a terep rendezése, mert a kertterv fontosabb vonalának kitűzése lehetetlen az egyenetlen területen. A kerítés, az utak, a lépcsők és támfalak építése, földmunkáinak elvégzése, anyagainak megválasztása szintén hozzáértést kíván. Hangulatosabbá pedig madáritatóval, vagy díszkút- tal, esetleg formás szobrok elhelyezésével tehető. Hiábavalók azonban a gyönyörű építmények, ha a kert lényégé, a növényzet, nem odaillő. Kiválogatásához, szintén szakismeret kell. Nem olyan nagy dolog azért rhihdéz, és ebből a könyvből gyorsan, könnyen elsajátítható.

mesztési osztályra. 1963-ban Páíkövi József is befejezte szovjetunióbeli tanulmányait és így 1963-ban már négy kutató végezhette a gyakorlatot segítő kutatási munkát. A kutatási és üzemi tevékenységet kiszolgáló épületek, gépek és berendezések még rendkívül szegényesek.

A Nyírségi Mg. Kísérleti Intézet új központi épületének, laboratóriumainak meg. építéséhez jelentős beruházási összeget kap. Ennek keretében lehetővé vált az újfehértói gyümölcstermesztési osztály gyümölcsösének villamosítása. egyes munkafolyamatok korszerűsítése. Még ezekben az években is a legnagyobb problémáját a bekötő út hiánya okozza. Ősszel, tavasszal a víz és a sár, nyáron pedig a homok nehezíti a közlekedést. Még így is nagyon sok külföldi és hazai szakember keresi fel a kísérleti telepet. Az 19(j4-iől vezetett emlékkönyvben

szovjet, román, bulgár, csehszlovák, német, francia, olasz, angol, holland, arab szakemberek nevei találhatók. Gyakori a csoportos es egyéni látogatás is.

Az 1960—70-ig terjedő évtized második felében a gyümölcstermesztési gyakorlat új problémákat vetett fel. Ma már nem annyira a metszés, mint inkább a kémiai úton történő növekedés és termésszabályozás kerül előtérbe. A kutatóik létszámának növekedése is lehetővé tette, hogy a Dániel Lajos és Szakátsy Gyula által elindított kutatási témákat szélesítsük.

Együtt dolgozva a gyaJ korlattal és figyelemmel kísérve a világirodalmat, kutatási témáink jelenleg 8 téma köré csoportosulnak.

1. Az almaültetvények talaj előkészítésének és tápanyagvisszapótlásának továbbfejlesztése.

2. Alma fajtagyűjtemény fenntartása és a termesztett fajtáik fajtafenntartó nemesítése.

3. Almaalanyok összehasonlítása.

4. Telepítési rendszer kísérlet (sor- és tőtávolság, koronaforma).

5. A termőrügy-differen- eiálódás vizsgálata és menetének szabályozási lehetősége.

6. Gyümölcsritkítás, terJ mésszabálvozás.

7. Az alma növényvédelmének továbbfejlesztése.

8. A jonatán szedést idejének meghatározása különös tekintettel a tárolásra.

A fent megjelölt témakő-' rökön kívül megbízásos alapon is végzünk kísérleteket; A megbízásokat állami gazdaságoktól. termelőszövetkezetektől és kereskedelmi vállalatoktól kapjuk.

1969-ben nagyobb előrelő-' pés történt. Megkezdődött aa építése a 100 vagon befogadóképességű hűtőtárölónak és elkészült a kutatóállómást a községgel összekötő portala- nitott műút is.

1970. jan. 1-vel ismét szerJ vezeti változás történt, amelynek értelmében az újfehértói kutatási egység visz. szakerült a Kertészeti Kutató Intézet szervezetébe és jelenleg, mint az intézet kutatóállomása végzi tovább munkáját. Fő célkitűzésünk továbbra is az. hogy munkánkkal segítsük a gyakorlatban dolgozó kertészkollégákat és a jelenleg még elvontnak látszó munkánkkal megteremtsük a jövő gyakorlatának elméleti alapjait.

Ennek a gondolatnak a jegyében tartottuk meg 1970. júl. 3-án vitaülésünket, amelyen sok állami gazdasági, termelőszövetkezeti szakember vett részt. Megtisztelték állomásunkat a Kárpátukraj- nai Kutató Intézet munkatársai is. akik részt vettek vitaülésünkön. Ez a dátum nagyon jelentős a kutatóállomás életében., mert az elkövetkezendő években a mostanihoz hasonlóan vitaülést rendezünk és kutatóink évről évre beszámolnak elért eredménvéikről, és az alrha- térmesztés terén jelentkező újabb feladátoikról.

Dr. Pethö Fereno