Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

1970. július 23. KELET-MAGYAfcÓRSZAG 5. oldal KÁNIKULÁBAN. A kisvárdai Vulkán öntőüzemében 1400—1600 tokon olvasztják a radiátorok öntéséhez szüksé­ges vasat. A kupolókemencék közelében 40—50 fokos hő­ségben dolgozik Szabó János. Képünkön: két öntés között jólesik a frissítő szódavíz. (Elek Emii feiv.j Messérteti játékszabályok Mit lehet a hétköznapi ínunkával járó tevékenység, az élet általános „játékszabá­lyai” szerint megtenni és mit nem? A megyei Népi El­lenőrzési Bizottságon két ilyen példát is hallottunk. Olyan eseteket, amelyeket né­pi ellenőrök vizsgáltak, me­lyeknél nyilvánvalóan érez­hető, hogy valami nem egé­szen sima... Egyik községünkből beje­lentés érkezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. írója azt kifogásolta, hogy a helyi állomásfónök zárszámadáskor bizonyos pénzösszeget vett fel a tsz-től, pedig családjából senki sem tagja a közösnek. A vizsgálat megállapította, hogy a termelőszövetkezet megállapodást kötött az állo­másfőnökkel bizonyos munka elvégzésére. De a népi ellen­őrök véleménye szerint az ál­lomásiönök olyan tevékeny­ségért vett fel a tsz-től kü­lön díjazást, melyet hivatali kötelességéből adódóan is el kell végeznie. Másik községünkben az ÁFÉSZ egyik felvásárlója a tsz almatermését magánsze­mélyként vásárolta meg, an­nak egy részét ipari almának minősítve. Az értékesítésnél viszont kiderült, hogy a ter­més jobb minőségű volt, mint azt a korábbi becslés megál­lapította. Mindez feltehetően anyagi hasznot jelentett. De az almatermelők közül _ is többen úgy vélték, hogy az alma átvételénél minőségileg és mennyiségileg megkárosí­totta őket a felvásárló. De ez sem különösebben nagy ügy, hiszen az egyéni almatermelők közül senki 6em élt panasszal, megnyug­tatóan nem lehetett tehát bi­zonyítani a szabálytalanságot. Éppúgy nem, mint az első esetben, amikor a tsz vezetői elismerték, hogy az állomás­főnök részükre hasznos mun­kát végzett... Ismételjük: Csupán érezni, feltételezni lehet, hogy vala­hol „sántít” a dolog. Talán csak arról van szó, hogy ösz- szetévesztették néhányan a lehet szó jelentését. Vagy egy­szerűen ügyeskedtek, mert az adott körülmények lehetővé tették. S alighanem ez a lényeg: „adott körülmények” vannak! Ha ezek megszűnnének, alig­ha tudnának egyesek — akár .ügyeskedéssel, akár félreér­téssel — jogtalannak tűnő anyagi előnyökhöz jutni. Bézi László A mérnök fényképei A MÉRNÖK már másfél hónapja jött Nagyhódosra. Azóta szinte egyfolytában itt dolgozik társaival. Miskolc, a munkahely, á tervezőiroda most messze van. Időben, és térben. Most itt komoly mun­ka van, erőt igénylő felada­tát Kishódos, Nagyhódos, Garbolc. Uj nevek voltak a mérnöktársaknak. Neki már nem A SORS különös játéka folytán az idő úgy hozta, hogy tizenegy év után kell folyta­tódni az akkori történésnek. Homokos József — a mérnök — akkor járt erre élőször. Az volt az első munkája, ahogyan kikerült az egyetemről: ezek­be a falvakba jönni, felmérni a már muzeális értékűvé öre­gedett házakat. Tanulmányt, fényképeket készíteni róluk. Az akkori megbízó a Műem­léki Felügyelőség volt. A fel­adat: megőrizni a régit az utókornak. A FELADAT tizenegy év után megváltozott. Akkoriban felmértek vagy negyven régi házat. Most, hogy visszatért, már csak a helyüket találta. A víz nem kegyelmezett az öreg vályogfalaknak. Uj há­zakat kell építeni helyettük — szépet, modernet, erőset. U; településre, biztonságosabbra, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló katasztrófa. Sze­mély szerint rá százötven új lakóház felépítésének górtdja nehezedik. Hét típustervet te­rít szét az asztalán, amikor érdeklődő károsultak jönnek a méhteleki új házak ügyé­ben. AZ UJ HÁZAK alapjai már sok helyen elkészültek. A leg­többen a kétszoba-konyhás, mosdóval, kamrával, terasz- szal készülő -házakat válasz­tották — ezt ajánlotta a mis­kolci mérnök. Úgy szokta mondani: „magamnak is ilyet építenék”. Akik keresik, min­dig megtalálják, hiszen mun­kaideje reggel 6-tól este 9-ig tart. És a napi tizenöt órában sokszor odatéved a tekintete a tervrajz szélére firkamtott visszafordított értelmű vers­sorra : „...nem rajzol térképet a penész...” Ezt akkor írta oda, amikör kezébe kerültek az immár múzeá1 $ értékűvé öre­gedett évtizedes korú fény­képek. Bizony azokon sok penészvirágos házfal mutatja a régi örökséget. A FÉNYKÉPEK — a ti­zenegy év előttiek melle most újak kerülnek. Ismét magával hozta fényképezőgépét, hogy lépésről lépésre nyomon kö­vethesse a filmkockákon az új otthonok születését. Most már nem hivatalos megbízás-; bői csinálja. Csak úgy — magának. (egri) Szabó László—Sólyom József: Ciceró j 4. Erről még vagyok győződve. Én itt vagyok, el nem szö­köm, ideadják a pénzt, én átadom az anyagot, önök elő­hívják a filmet, s máris megállapíthatják, mit kaptak a kezükbe. Arra nézve, hogy más nem jut ezekhez az anyagokhoz, biztosítékot nem tudok adni. Vagy érdekli önöket, vagy sem. Mojzisch, miközben köny- nyedén vezette gépkocsiját, újra és újra szemügyre vet­te a középmagas, sápadt, mé- lyenülő szemű, kíméletlen tekintetű embert. Az a be­nyomás alakult ki benne hogy ez az inas konspirációi tettekre termett, s bár csal a pénz érdekli, mindenkép­pen használható. De Mójzisch már azt is élhátározta ma­gában, hogy két ügynökét Cicero nyomába ereszti, s amennyiben becsapja őket, kíméletlenül eltéteti láb alól. Mert amilyen kíméletlen tí­pusnak látszott az angol nagykövet inasa, legalább olyan kíméletlen és kegyet­len volt a valóságban Mo.i - zisch, ez a megrögzött náci, akit már évekkel előbb An­karába telepített az SD. Ber­linben pontosan tudták róla. hogy legalább egy tucatnyi ember halála tapad a nevé­hez, ha nem is személyesen ő hajtotta végre a gyilkos­ságokat — ezt nem is tetet­te annak veszélye nélkül, hogy esetleg le ne leplezze magát —, de az ötlet minden esetben tőle származott. Amikor ugyanis szükségte­lenné vagy veszélyessé vált számára valamelyik ügy­nöke. magához rendelte min­dig kéznél levő „ítéletvégre­hajtóját”, s az est sötétjében már repült is a tűhégyés tőr, az áldozat hátába. .. A do­bás mindig halálosan biztos eredménnyel végződött, s Moj- zischnak nem lehetett kétsé­ge afelől, hogy kiszemelt ál­dozata néhány percen belül méghál. Ezt a sorsót szánta a mellette ülő Cicerónak is, ha az betalálja csapni, vagy ő rájön, hogy kétkulacsos játé­kot folytat. Ahogy azonban elnézte az ülésen kényelmesen hátradő­lő törököt, év. a benyomás alakult ki benne, hogy nem fog csalódni; Ciceró tényleg használható anyagokat ad majd át. — Az ajánlatot a követke­zőképpen fogadjuk el .. Mos! átadok ötezer fontot, amely biztosíték léhet árra. hogy a hátralévő 15 ezret is meg­kapja. A fotókópiákra ezút­tal nem tartok igényt, hol­Zsúfolt tantermek Háromezer új beiratkozott Szabolcs-Szatmár megye középiskoláiban Az elmúlt tanévet me­gyénkben ismét rékord szá­mú tanuló — 12 007 fiatal — fejezte be az általános isko­la nyólcadik osztályát. (Nem is csoda, hiszen az országos népszaporulat 2,5 ezrelék, a szabolcsi jóval nyolcon felül van. Megyénkben él az or­szág ifjúságának nyolc szá­zaléka. A tizenöt éven aluli lakosság százaléka Szabolcs­ban 33 százalék, szemben az országos 25 százalékkal.) E tizenkétezer fiatalból mindössze 2317, negyedénei is kevesebb nem kérte, hogy tovább tanulhasson. (Pár éve az arány még egyhapmad volt.) A többiek közül 3666 gyerek középiskolákban, 5599 pedig szakmunkásképző­iskolákban kíván továbbta­nulni. A szakmunkástanulók fel­vételi adatait még nem állí­tották össze az illetékes szer­vek. (Még mindig vannak „átirányítások”, vagyis a létszám még nem végleges.) A középiskolák első osztá­lyába azonban már megtör­téntek a beiratások és az adatokat összesítették a me­gyei tanács művelődésügyi osztályán. Eszerint az igen népszerű szakközépiskolákba, vagy szakközépiskolai osztályok- be beiratkoztak 1063-an. A gimnáziumok első osztályába beiratkozottak száma 2142. A megye középiskoláiba össze­sen 3205 fiatal iratkozott be. A most következő tanévben emiatt 93 új első osztályt — tanulócsoportot — kell szer­vezni. Mivel az elmúlt tan­évben mindössze 77 negye­dikes osztály hagyta el a középiskolák padjait, isko­láink zsúfoltsága — minden bővítés ellenére — tovább növekedik. Sajnos, csak egy kis részét lehetett az igénylőknek el­helyezni kollégiumokban. Kollégiumi felvételt kért a most általános iskolát vég­zettek közül 2053 gyerek. Fel­vettek 449-et. Az iparitanuló-képzés, a kenyeret adó szakmák álla­nak fiataljaink érdeklődésé­nek előterében. Ezt mutatja az a szám, hogy a szakmun­kásképzésben is túlnyomóan az ipari szakmákra jelent­keztek. összesen 4449-en. A próbára Hosszú éveken át sok pa­nasz volt a gyufára. A dohá­nyosoknak először azzal gyűlt meg a bajuk, hogy a gyufafej vegyi anyaga nem felelt meg a követelményeknek: lepat­tant, későbben izzott fel, vagy egyáltalán nem is csiholt tü­zet. Ezen a panaszon azután segítettek... Ekkor pedig a gyufa faanyaga ellen emeltek egyre többen kifogást. Még a szakemberék is elismerték, hogy törik a magyar gyufa. Nagyon-nagyon óvatosan kel­lett a kis szálat a doboz olda­lánál végigrántani, mert köny- nyen a ruhaanyagra hullott az elpattant gyufafej, vagy gyufaszál darab. A magyar gyufa minőségét most sikerült megjavítani. Ezt bizonyítják a Faipari Minő­ségellenőrző Intézet laborató­riumi próbái. Itt egy olyan különleges berendezést alkal­maznak,. amely egy kis kala­pácsos inga segítségével teszi próbára a gyufaszálat. Az ap­Ezenkívül az ipari szakmai képesítést nyújtó szakközép­iskolai osztályokba is 770-ert jelentkeztek. Ide vehető még, hogy a középiskolai fel­vételeknél a harmadik leg­nagyobb szám a közgazdasá­gi szakközépiskolába jelent- kezetteknel vart: 587. Vi­szont a lányok megoldvtlan továbbtanulási problémáira utal az a két szám, hogv a gimnáziumok első osztályába beiratkozott 2142 első osztá­lyos tanuló több, mint há­romnegyede: 1629 lány. (gnz) tett gyufa ró kis kalapács alig hallható­an oda-oda koppint a faru­dacskára és ha az nem törik el, akkor a szakemberek elé- gédették a minőséggel. A próba azt igazolja, hogy 100 szál közül alig néhány törik el, bár a mintákat eléggé nagy „igénybevételnek” teszi ki a kontrollszerkezet. A szakem­berek azt tartják megenged­hetőnek, ha tíz esetben pattan el a szál, de ennél minden esetben jobb eredményt érnek el. Általában 5—7 törést sike­rül csak produkálni a mo­dern szerkezettel. A javulást azzal érték él, hogy alapanyagul ma már a nemes nyárfaanyagot használ­ják fel a gyárakban. Ennek á minősége sokkal jobb, olyanv- nyira, hogy a magyar gyufa faanyaga a jó külföldiékkel is felveszi a versenyt. Hasonló jó eredményt hoz­tak azok a vizsgálatok is, amítakft: .a Gyulaiban Vál­lalat laboratóriumában végez­tek el. . Vasalni égzengéskor? Villámlás, védekezés, káresetek Szómorú statisztika: ha­zánkban egyetlen év. alatt át­lagosan 40—50 embert üt agyőn a villám. A gyakran 100 millió volt elektromos feszült­ségét élőidéző természeti je­lenség az utóbbi időben ért­hetően világszerte a tudósok, kutatók érdeklődésének kö­zéppontjába került. Mit álla­pított meg eddig a tudomány a villámcsapások természeté­ről ? Lehet-e eredményesen védekezni ellene és hogyan? Erről kérdeztük meg dr. Hor­nap este ugyanebben az idő­ben találkozunk a belvárosi Allbah-mecsetnél, s akkor én átadom a hátralévő 15 ezer fontot, ön pedig átadja ne­kem a fotókópiákat. Rend­ben? — Igen! — Magánál vannak a fotó­kópiák? — kérdezte hirtelen Mojzisch. — Ennyire naivnak néz engem? — Ön ne tartson annyira naivnak bennünket, hogy most erőszakkal élvesszük öntől, s ezzel elvágjuk annak a lehetőségét, hogy a jövőben is kapjunk anyagokat... —fe­lelte nevetve Mójzisch. Az inas kiszállt, a náci ügy­nök pedig nagy kerülőkkel a német nagykövetségre robo­gott. Megkereste Jenket, s néhány óra múlva már Ber­linben volt az újabb rejtjel- cett távirat Ciceró személy­leírásával, Mojzisch benyo­másaival és javaslataival. A távirat így fejeződött be: „Javaslom, vegyük át az anyagot, s a további összege­ket kérem...” (Folytatjuk) váth Tibort, a Budapesti Műszaki Egystém nagyfeszült­ségű tanszékvezető docensét. Magas fa közeiében — Nálunk jéllégzétésén a mezőgazdaságot sújtó termé­szeti csapas a villám, s éven­ként mintegy hatmilliós kárt okoz. A leglényegesebb ta­pasztalat: az első villámok előbb érkeznek, mint ahogy az eső megered. Az emberek pedig az esőtől menekülnek. Mit lehet tenni? Minden ba­bona ellenére: magas fa kö­zelébe ajánlatos menni — 5—10 méterre. Nem közelebb és nem távolabb! A fába csa­pódó villám ilyen távolságra már nem „ugrik át” ugyan­akkor ennél távolabb a fa már nem vonja magához a villámot. Nyitott járművek­kel, kerékpárral, motorral, és dömperrel, vagy teherautó pótkocsiján — zivatar idején utazni nagyon veszélyes, a nagy fémtesteket szinte ke­resi a villám, s a nyitott jár­művön az ember védtelen. Le kell tehát szállni, a jár­művet legalább tíz méterre elhagyni, s lehetőleg az em­lített módon egy nagyobb fa közelében elhelyezkedni. Az antenna vezet — Gyakori kérdés: hogyan léhet védekezni a lakásban? Az elektromos készülékek okozzák a legtöbb problémát, A városokban általában föld alatti kábelvezetők köti a há­lózatba a lakásokat, falun, külvárosokban inkább az úgy­nevezett légvezeték használa­tos. A kábel szinte teljesen biz­tonságos: nem érheti villám- csapás, nyugodtan lehet va­salni é£2engáskor is, működ­het a frizsider, szabad a mo­sógépet használni. Ha a rádió­nak és a televíziónak anten­nája is van, a készüléket fel­tétlenül kapcsoljuk ki. A szo- baantenna néni veszélyes, dé a tető- és padlásántérirta á lakásba vezetheti a villámot, Villámcsapás ellén telje* személyi biztonságot a külön­böző villámhárítók nyújtanák. A városi vasbetont, beton- é* Őanélházak önmagukban is, mindén külön felszéreléí nél­kül kellő védőimet nyújtanál?. A többi épületet azonban fel­tétlenül ajánlatos villámhárí­tóval felszerelni, s azok álla­potát rendszerésért éllénőriz- rti. Milyen a villámhárító? Az értékek — ingó és in­gatlan vagyonok — villám­csapás elleni védelmét illető­én a szocialista országok szak­emberei a valószínűség — el­méletét vallják. Vagyis azt vizsgálják, mennyi a valószí­nűsége annak, hogy a hárító- val védett tárgyakat, épüle­teket a villámcsapás éri, s ennek alapján igyakéznek a veszélyt elhárítani, természe­tesen csak ameddig gazdasá­gos. Például; egy átlagos me­zőgazdasági épületet — istál­lót, dohánypajtát, stb. — ala­pul véve, tízezerből egybe csap bele a villám. Ha két­méteres villámhárítóval lát­juk el: századára csökken á veszély, vagyis egymillió kö­zül na; ) ából egy válik ve­szélyeztetetté. Mivél évente 45 000 ilyen épületet kell vé­deni, és a mézőgazdaság évi villámkára 6 millió forint, könnyen kiszámítható, hogy körülbelül kétezer forint az az összeg, amely még megéri a védekezést. A legjelentősebb tapasztalat: a speciális vil­lámhárítóval ellátott mező- gazdasági épületben jelentős anyagi kár nem keletkezett, annak ellénéré, hogy egy-két épületet időközben ért vil­lámcsapás — fejezte be nyi­latkozatát dr. Horváth Tibor kandidátus.

Next

/
Thumbnails
Contents