Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
1970. július 23. KELET-MAGYAfcÓRSZAG 5. oldal KÁNIKULÁBAN. A kisvárdai Vulkán öntőüzemében 1400—1600 tokon olvasztják a radiátorok öntéséhez szükséges vasat. A kupolókemencék közelében 40—50 fokos hőségben dolgozik Szabó János. Képünkön: két öntés között jólesik a frissítő szódavíz. (Elek Emii feiv.j Messérteti játékszabályok Mit lehet a hétköznapi ínunkával járó tevékenység, az élet általános „játékszabályai” szerint megtenni és mit nem? A megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon két ilyen példát is hallottunk. Olyan eseteket, amelyeket népi ellenőrök vizsgáltak, melyeknél nyilvánvalóan érezhető, hogy valami nem egészen sima... Egyik községünkből bejelentés érkezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. írója azt kifogásolta, hogy a helyi állomásfónök zárszámadáskor bizonyos pénzösszeget vett fel a tsz-től, pedig családjából senki sem tagja a közösnek. A vizsgálat megállapította, hogy a termelőszövetkezet megállapodást kötött az állomásfőnökkel bizonyos munka elvégzésére. De a népi ellenőrök véleménye szerint az állomásiönök olyan tevékenységért vett fel a tsz-től külön díjazást, melyet hivatali kötelességéből adódóan is el kell végeznie. Másik községünkben az ÁFÉSZ egyik felvásárlója a tsz almatermését magánszemélyként vásárolta meg, annak egy részét ipari almának minősítve. Az értékesítésnél viszont kiderült, hogy a termés jobb minőségű volt, mint azt a korábbi becslés megállapította. Mindez feltehetően anyagi hasznot jelentett. De az almatermelők közül _ is többen úgy vélték, hogy az alma átvételénél minőségileg és mennyiségileg megkárosította őket a felvásárló. De ez sem különösebben nagy ügy, hiszen az egyéni almatermelők közül senki 6em élt panasszal, megnyugtatóan nem lehetett tehát bizonyítani a szabálytalanságot. Éppúgy nem, mint az első esetben, amikor a tsz vezetői elismerték, hogy az állomásfőnök részükre hasznos munkát végzett... Ismételjük: Csupán érezni, feltételezni lehet, hogy valahol „sántít” a dolog. Talán csak arról van szó, hogy ösz- szetévesztették néhányan a lehet szó jelentését. Vagy egyszerűen ügyeskedtek, mert az adott körülmények lehetővé tették. S alighanem ez a lényeg: „adott körülmények” vannak! Ha ezek megszűnnének, aligha tudnának egyesek — akár .ügyeskedéssel, akár félreértéssel — jogtalannak tűnő anyagi előnyökhöz jutni. Bézi László A mérnök fényképei A MÉRNÖK már másfél hónapja jött Nagyhódosra. Azóta szinte egyfolytában itt dolgozik társaival. Miskolc, a munkahely, á tervezőiroda most messze van. Időben, és térben. Most itt komoly munka van, erőt igénylő feladatát Kishódos, Nagyhódos, Garbolc. Uj nevek voltak a mérnöktársaknak. Neki már nem A SORS különös játéka folytán az idő úgy hozta, hogy tizenegy év után kell folytatódni az akkori történésnek. Homokos József — a mérnök — akkor járt erre élőször. Az volt az első munkája, ahogyan kikerült az egyetemről: ezekbe a falvakba jönni, felmérni a már muzeális értékűvé öregedett házakat. Tanulmányt, fényképeket készíteni róluk. Az akkori megbízó a Műemléki Felügyelőség volt. A feladat: megőrizni a régit az utókornak. A FELADAT tizenegy év után megváltozott. Akkoriban felmértek vagy negyven régi házat. Most, hogy visszatért, már csak a helyüket találta. A víz nem kegyelmezett az öreg vályogfalaknak. Uj házakat kell építeni helyettük — szépet, modernet, erőset. U; településre, biztonságosabbra, hogy többé ne fordulhasson elő hasonló katasztrófa. Személy szerint rá százötven új lakóház felépítésének górtdja nehezedik. Hét típustervet terít szét az asztalán, amikor érdeklődő károsultak jönnek a méhteleki új házak ügyében. AZ UJ HÁZAK alapjai már sok helyen elkészültek. A legtöbben a kétszoba-konyhás, mosdóval, kamrával, terasz- szal készülő -házakat választották — ezt ajánlotta a miskolci mérnök. Úgy szokta mondani: „magamnak is ilyet építenék”. Akik keresik, mindig megtalálják, hiszen munkaideje reggel 6-tól este 9-ig tart. És a napi tizenöt órában sokszor odatéved a tekintete a tervrajz szélére firkamtott visszafordított értelmű verssorra : „...nem rajzol térképet a penész...” Ezt akkor írta oda, amikör kezébe kerültek az immár múzeá1 $ értékűvé öregedett évtizedes korú fényképek. Bizony azokon sok penészvirágos házfal mutatja a régi örökséget. A FÉNYKÉPEK — a tizenegy év előttiek melle most újak kerülnek. Ismét magával hozta fényképezőgépét, hogy lépésről lépésre nyomon követhesse a filmkockákon az új otthonok születését. Most már nem hivatalos megbízás-; bői csinálja. Csak úgy — magának. (egri) Szabó László—Sólyom József: Ciceró j 4. Erről még vagyok győződve. Én itt vagyok, el nem szököm, ideadják a pénzt, én átadom az anyagot, önök előhívják a filmet, s máris megállapíthatják, mit kaptak a kezükbe. Arra nézve, hogy más nem jut ezekhez az anyagokhoz, biztosítékot nem tudok adni. Vagy érdekli önöket, vagy sem. Mojzisch, miközben köny- nyedén vezette gépkocsiját, újra és újra szemügyre vette a középmagas, sápadt, mé- lyenülő szemű, kíméletlen tekintetű embert. Az a benyomás alakult ki benne hogy ez az inas konspirációi tettekre termett, s bár csal a pénz érdekli, mindenképpen használható. De Mójzisch már azt is élhátározta magában, hogy két ügynökét Cicero nyomába ereszti, s amennyiben becsapja őket, kíméletlenül eltéteti láb alól. Mert amilyen kíméletlen típusnak látszott az angol nagykövet inasa, legalább olyan kíméletlen és kegyetlen volt a valóságban Mo.i - zisch, ez a megrögzött náci, akit már évekkel előbb Ankarába telepített az SD. Berlinben pontosan tudták róla. hogy legalább egy tucatnyi ember halála tapad a nevéhez, ha nem is személyesen ő hajtotta végre a gyilkosságokat — ezt nem is tetette annak veszélye nélkül, hogy esetleg le ne leplezze magát —, de az ötlet minden esetben tőle származott. Amikor ugyanis szükségtelenné vagy veszélyessé vált számára valamelyik ügynöke. magához rendelte mindig kéznél levő „ítéletvégrehajtóját”, s az est sötétjében már repült is a tűhégyés tőr, az áldozat hátába. .. A dobás mindig halálosan biztos eredménnyel végződött, s Moj- zischnak nem lehetett kétsége afelől, hogy kiszemelt áldozata néhány percen belül méghál. Ezt a sorsót szánta a mellette ülő Cicerónak is, ha az betalálja csapni, vagy ő rájön, hogy kétkulacsos játékot folytat. Ahogy azonban elnézte az ülésen kényelmesen hátradőlő törököt, év. a benyomás alakult ki benne, hogy nem fog csalódni; Ciceró tényleg használható anyagokat ad majd át. — Az ajánlatot a következőképpen fogadjuk el .. Mos! átadok ötezer fontot, amely biztosíték léhet árra. hogy a hátralévő 15 ezret is megkapja. A fotókópiákra ezúttal nem tartok igényt, holZsúfolt tantermek Háromezer új beiratkozott Szabolcs-Szatmár megye középiskoláiban Az elmúlt tanévet megyénkben ismét rékord számú tanuló — 12 007 fiatal — fejezte be az általános iskola nyólcadik osztályát. (Nem is csoda, hiszen az országos népszaporulat 2,5 ezrelék, a szabolcsi jóval nyolcon felül van. Megyénkben él az ország ifjúságának nyolc százaléka. A tizenöt éven aluli lakosság százaléka Szabolcsban 33 százalék, szemben az országos 25 százalékkal.) E tizenkétezer fiatalból mindössze 2317, negyedénei is kevesebb nem kérte, hogy tovább tanulhasson. (Pár éve az arány még egyhapmad volt.) A többiek közül 3666 gyerek középiskolákban, 5599 pedig szakmunkásképzőiskolákban kíván továbbtanulni. A szakmunkástanulók felvételi adatait még nem állították össze az illetékes szervek. (Még mindig vannak „átirányítások”, vagyis a létszám még nem végleges.) A középiskolák első osztályába azonban már megtörténtek a beiratások és az adatokat összesítették a megyei tanács művelődésügyi osztályán. Eszerint az igen népszerű szakközépiskolákba, vagy szakközépiskolai osztályok- be beiratkoztak 1063-an. A gimnáziumok első osztályába beiratkozottak száma 2142. A megye középiskoláiba összesen 3205 fiatal iratkozott be. A most következő tanévben emiatt 93 új első osztályt — tanulócsoportot — kell szervezni. Mivel az elmúlt tanévben mindössze 77 negyedikes osztály hagyta el a középiskolák padjait, iskoláink zsúfoltsága — minden bővítés ellenére — tovább növekedik. Sajnos, csak egy kis részét lehetett az igénylőknek elhelyezni kollégiumokban. Kollégiumi felvételt kért a most általános iskolát végzettek közül 2053 gyerek. Felvettek 449-et. Az iparitanuló-képzés, a kenyeret adó szakmák állanak fiataljaink érdeklődésének előterében. Ezt mutatja az a szám, hogy a szakmunkásképzésben is túlnyomóan az ipari szakmákra jelentkeztek. összesen 4449-en. A próbára Hosszú éveken át sok panasz volt a gyufára. A dohányosoknak először azzal gyűlt meg a bajuk, hogy a gyufafej vegyi anyaga nem felelt meg a követelményeknek: lepattant, későbben izzott fel, vagy egyáltalán nem is csiholt tüzet. Ezen a panaszon azután segítettek... Ekkor pedig a gyufa faanyaga ellen emeltek egyre többen kifogást. Még a szakemberék is elismerték, hogy törik a magyar gyufa. Nagyon-nagyon óvatosan kellett a kis szálat a doboz oldalánál végigrántani, mert köny- nyen a ruhaanyagra hullott az elpattant gyufafej, vagy gyufaszál darab. A magyar gyufa minőségét most sikerült megjavítani. Ezt bizonyítják a Faipari Minőségellenőrző Intézet laboratóriumi próbái. Itt egy olyan különleges berendezést alkalmaznak,. amely egy kis kalapácsos inga segítségével teszi próbára a gyufaszálat. Az apEzenkívül az ipari szakmai képesítést nyújtó szakközépiskolai osztályokba is 770-ert jelentkeztek. Ide vehető még, hogy a középiskolai felvételeknél a harmadik legnagyobb szám a közgazdasági szakközépiskolába jelent- kezetteknel vart: 587. Viszont a lányok megoldvtlan továbbtanulási problémáira utal az a két szám, hogv a gimnáziumok első osztályába beiratkozott 2142 első osztályos tanuló több, mint háromnegyede: 1629 lány. (gnz) tett gyufa ró kis kalapács alig hallhatóan oda-oda koppint a farudacskára és ha az nem törik el, akkor a szakemberek elé- gédették a minőséggel. A próba azt igazolja, hogy 100 szál közül alig néhány törik el, bár a mintákat eléggé nagy „igénybevételnek” teszi ki a kontrollszerkezet. A szakemberek azt tartják megengedhetőnek, ha tíz esetben pattan el a szál, de ennél minden esetben jobb eredményt érnek el. Általában 5—7 törést sikerül csak produkálni a modern szerkezettel. A javulást azzal érték él, hogy alapanyagul ma már a nemes nyárfaanyagot használják fel a gyárakban. Ennek á minősége sokkal jobb, olyanv- nyira, hogy a magyar gyufa faanyaga a jó külföldiékkel is felveszi a versenyt. Hasonló jó eredményt hoztak azok a vizsgálatok is, amítakft: .a Gyulaiban Vállalat laboratóriumában végeztek el. . Vasalni égzengéskor? Villámlás, védekezés, káresetek Szómorú statisztika: hazánkban egyetlen év. alatt átlagosan 40—50 embert üt agyőn a villám. A gyakran 100 millió volt elektromos feszültségét élőidéző természeti jelenség az utóbbi időben érthetően világszerte a tudósok, kutatók érdeklődésének középpontjába került. Mit állapított meg eddig a tudomány a villámcsapások természetéről ? Lehet-e eredményesen védekezni ellene és hogyan? Erről kérdeztük meg dr. Hornap este ugyanebben az időben találkozunk a belvárosi Allbah-mecsetnél, s akkor én átadom a hátralévő 15 ezer fontot, ön pedig átadja nekem a fotókópiákat. Rendben? — Igen! — Magánál vannak a fotókópiák? — kérdezte hirtelen Mojzisch. — Ennyire naivnak néz engem? — Ön ne tartson annyira naivnak bennünket, hogy most erőszakkal élvesszük öntől, s ezzel elvágjuk annak a lehetőségét, hogy a jövőben is kapjunk anyagokat... —felelte nevetve Mójzisch. Az inas kiszállt, a náci ügynök pedig nagy kerülőkkel a német nagykövetségre robogott. Megkereste Jenket, s néhány óra múlva már Berlinben volt az újabb rejtjel- cett távirat Ciceró személyleírásával, Mojzisch benyomásaival és javaslataival. A távirat így fejeződött be: „Javaslom, vegyük át az anyagot, s a további összegeket kérem...” (Folytatjuk) váth Tibort, a Budapesti Műszaki Egystém nagyfeszültségű tanszékvezető docensét. Magas fa közeiében — Nálunk jéllégzétésén a mezőgazdaságot sújtó természeti csapas a villám, s évenként mintegy hatmilliós kárt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámok előbb érkeznek, mint ahogy az eső megered. Az emberek pedig az esőtől menekülnek. Mit lehet tenni? Minden babona ellenére: magas fa közelébe ajánlatos menni — 5—10 méterre. Nem közelebb és nem távolabb! A fába csapódó villám ilyen távolságra már nem „ugrik át” ugyanakkor ennél távolabb a fa már nem vonja magához a villámot. Nyitott járművekkel, kerékpárral, motorral, és dömperrel, vagy teherautó pótkocsiján — zivatar idején utazni nagyon veszélyes, a nagy fémtesteket szinte keresi a villám, s a nyitott járművön az ember védtelen. Le kell tehát szállni, a járművet legalább tíz méterre elhagyni, s lehetőleg az említett módon egy nagyobb fa közelében elhelyezkedni. Az antenna vezet — Gyakori kérdés: hogyan léhet védekezni a lakásban? Az elektromos készülékek okozzák a legtöbb problémát, A városokban általában föld alatti kábelvezetők köti a hálózatba a lakásokat, falun, külvárosokban inkább az úgynevezett légvezeték használatos. A kábel szinte teljesen biztonságos: nem érheti villám- csapás, nyugodtan lehet vasalni é£2engáskor is, működhet a frizsider, szabad a mosógépet használni. Ha a rádiónak és a televíziónak antennája is van, a készüléket feltétlenül kapcsoljuk ki. A szo- baantenna néni veszélyes, dé a tető- és padlásántérirta á lakásba vezetheti a villámot, Villámcsapás ellén telje* személyi biztonságot a különböző villámhárítók nyújtanák. A városi vasbetont, beton- é* Őanélházak önmagukban is, mindén külön felszéreléí nélkül kellő védőimet nyújtanál?. A többi épületet azonban feltétlenül ajánlatos villámhárítóval felszerelni, s azok állapotát rendszerésért éllénőriz- rti. Milyen a villámhárító? Az értékek — ingó és ingatlan vagyonok — villámcsapás elleni védelmét illetőén a szocialista országok szakemberei a valószínűség — elméletét vallják. Vagyis azt vizsgálják, mennyi a valószínűsége annak, hogy a hárító- val védett tárgyakat, épületeket a villámcsapás éri, s ennek alapján igyakéznek a veszélyt elhárítani, természetesen csak ameddig gazdaságos. Például; egy átlagos mezőgazdasági épületet — istállót, dohánypajtát, stb. — alapul véve, tízezerből egybe csap bele a villám. Ha kétméteres villámhárítóval látjuk el: századára csökken á veszély, vagyis egymillió közül na; ) ából egy válik veszélyeztetetté. Mivél évente 45 000 ilyen épületet kell védeni, és a mézőgazdaság évi villámkára 6 millió forint, könnyen kiszámítható, hogy körülbelül kétezer forint az az összeg, amely még megéri a védekezést. A legjelentősebb tapasztalat: a speciális villámhárítóval ellátott mező- gazdasági épületben jelentős anyagi kár nem keletkezett, annak ellénéré, hogy egy-két épületet időközben ért villámcsapás — fejezte be nyilatkozatát dr. Horváth Tibor kandidátus.
