Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

t éld*! KELET-MA<SYAR©RSZA« 1970. július 28­Tovább mélyül az olasz kormányválság A turisták tízezrei Itáliá­ban valószínűleg nem vesz­nek észre semmi rendkívü­lit: a tenger ugyanolyan csá­bító, mint máskor és a váro­sok patinás palotái a rene­szánsz nagy mestereinek em­lékét idézik. A múzeumok tele vannak messzi földről érkezett látogatókkal, akik nem nagyon törődnek azzal, hogy Itáliában lassan mu­zeális fogalommá válik — a politikai stabilitás is. Az országnak ugyanis már •hosszabb ideje nincs kormá­nya és a legutóbbi hírügy­nökségi jelentések alapján nem nehéz megjósolni, hogy egyelőre nem is lesz. A hír, amely alapot ad erre a ko­mor jövendölésre így hang­zik: Az egységes szocialista párt, vagyis a szociáldemok­raták vezetői visszautasítot­ták Giulio Andreotti kijelölt kormányfő javaslatait. Ezzel a döntéssel. csaknem bizo­nyossá vált, hogy Andreotti nem alakíthat kabinetet. A kijelölt miniszterelnök csak hétfőn adta át nagy ne­hezen elkészült programter­vezetét a potenciális koalíció pártjainak és az újságírók előtt ekkor fanyar iróniával jelentette ki: ,,Mindeneset­re nagy margót hagytam, hogy a .pártok vezetői szá­mára maradjon elég hely az ellenvetések feljegyzésére.” Lapzártakor érkezett LONDON Nagy-Bntanrua és az NSZK megaüapodást írt alá a többféle harci feladatra al­kalmas repülőgép (MRCÄ; prototípusának közös kifej­lesztésére. A sok milliárd dol­lár költséggel kifejlesztendő harci gépek -a pr-ogram sze­rint 1975-től kezdve készülnek Agresszió Kambodzsa ellen Hivatalosan június 30. óta nem tartózkodnak amerikai katonák Kamboctisa területén. Ez a felvételünk azonban — amerikai hírforrás szerint — 1 mérföldre készült Kambodzsa határától, a déi-vietnami oldalon. Az Egyesült Államok te­hát ugrásra kész állapotban tartja intervenciós csapatait. (Kelet.-Magyarország telefoto) Losonczi Pál üdvözlő távirata Nasszer elnökhöz ÓipCCELLENCIÁJA GAMAL ABDEL NASSZER elnök úr, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, KAIRO Elnök úr! Az Egyesült Arab Köztársaság nemzeti ünnepe, az 1952. július 23-i forradalom győzelmének 18. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a magyar nép és a magam személyes jókívánságait tolmácso­lom önnek és az ön személyén keresztül a baráti egyiptomi népnek, amely a jelen áldozatos harcát vívja az izraeli ag­resszió következményeinek felszámolásáért, az igazságos és tartós béke feltételeinek megteremtéséért. Elnök úr! Méltán vívják ki a magyar közvélemény el­ismerését és nagyrabecsülését azok a nagyszerű eredmények, amelyeket az egyiptomi nép. a forradalom 18 éve alatt a po­litikai és gazdasági függetlenség megteremtésében, a társa­dalmi igazságosság, a haladás útján elért. E nemes célok megvalósítása során az EAK bátor népe maga mögött érez­heti az összes békeszerető demokratikus erő támogatását, a világ antiimperialista táborának széles frontját. A Magyar Népköztársaság, a magyar nép nagy érdeklődéssel és rokon- sz'envvel követi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az egyiptomi társadalom a haladás és felemelkedés útján tesz. Biztosíthatom önt, hogy a magyar nép a jövőben is tel­jes mértékben támogatja és szolidaritásáról biztosítja az im­perialista befolyás, cselszövések ellen igazságos küzdelmet folytató' egyiptomi népet. LOSONCZI FAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke •k LA PAZ A bolíviai kormány úgy döntött, hogy teljesíti a két nyugatnémet technikust fog­ságban tartó nemzeti felsza­badító hadsereg nevű gerilla- szervezet követelését, tehát szabadon bocsát 10 politikai foglyot. A döntést hír szerint Óvandó elnök gz ország né­péhez intézendő üzenetben hamarosan hivatalosan is be­jelenti. DELHI Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere, ki jelenleg Indiában tartózkodik, Delhiben tartett sajtóér ­Arra azonban valószínűleg Andreotti maga sem számí­tott, hogy a szociáldemokra­ták még ezt a margót sem veszik igénybe és határoza­tuk egyértelműen nemleges lesz. Lépésük legtöbb okát a margóra irt jegyzetek nélkül is könnyű megállapítani': a szociáldemokratáknak nem tetszik, hogy a megalakítan­dó „balközép” formáció egyik tagja, a szocia’í .a párt változatlanul a kommu­nistákkal való együttműkö­dés, bizonyos baloldali össz­munka télé orientálódik. A szociáldemokraták azzal a döntéssel megpi 'málkoznak az eddiginél is je X '.dalibb ki­adásban újjáteremteni a bal­közép formációt, vagyis a szocialisták kihagyására kényszeríteni a résztvevőket. Ha ez sikerülne, még na­gyobb lenne a lehetőség egy kifejezetten jobboldali kabi­net megalakítására, amely — De Gasperi emlékezetes példája szellemében — leg­feljebb nevében lenne cent­rista A kereszténydemokraták jobbszárnya láthatólag fel­készült egy ilyen kísérletre: Fanfani köré csoportosulnak azok, akik gyanúsan gyak­ran hangoztatják, hogy Itá­liának ..erőskezű kormány­ra” van szüksége. tekezletén kijelentette: el­képzelhetőnek tartja, hogy a Dél-Vietnamban létrehozandó széles bázisú koalíciós kor­mánynak tagja lehet a jelen­legi saigoni rezsim néhány prominens tagja is. Mint mon­dotta a felszabadító erőik hajlandók együttműködni mindenkivel, aki az országnak békét, függetlenséget és sem­legességet akar, függetlenül egyéb politikai nézeteitől vggy múltjától. Arra a kér­désre válaszolva, hogy készül e visszatérni Párizsba és találkozni az ottani Vietnam- konferencia amerikai küldött­ségének új vezetőjével. Da­vid Bruce szál, Binh asszony ezt felelte: „Ha szükségessé válik, visszatérek Párizsba '. NEW YORK A Biztonsági Tanacs szer­dán ismét összeült a Del-Af- rikával kapcsolatos vita foly­tatására, de az ülést nem sok­kal megkezdése után elnapol­ták. A következő ülés idő­pontját csütörtök estére tűz­ték ki. Tizennyolc esztendővel ez­előtt. 1952. július 23-án győ­zött az egyiptomi nemzeti demokratikus forradalom. Ezzel megkezdődött az a fo­lyamat, amely az Egyesült Arab Köztársaságot a nem­kapitalista fejlődés útjára, a harmadik világ antiimperia­lista politikát valló országai közé vezette. Faruk reakciós királysága ellen a Szabad Tisztek tit­kos szervezete irányította e kikeres akciót. Ez a csoport Í938-ban alakult, programja­ként Egyiptom függetlensé­gét és korszerűsítését írta zászlajára. 195Ó-ben alakí­tották meg végrehajtó bizott­ságát. ennek Nasszer ezredes lett a vezetője. A következő hónapokban rohamosan kri­tikussá vált a helyzet Egyip­tomban, a Szuezi-csatorna ozezeífifoán rendszeressé ^vál­tak a fegyveres összetűzések. Janugrjában _g brit tit­kosszolgálat emberei, a kirá­lyi udvar tudtával, hatalmas tűzvészt idéztek elő Kairó­ban. Ezt használták fel ürügyként a statárium beve­zetésére. a terror példa nél­küli fokozására. Betelt a pohár, s a Szabad Tisztek cselekvésre határoz­ták el magukat. 1952. július 23-án hajnalban a Nasszer és Amer vezette katonai egvségek letartóztatták a ki- rálvhü tábornokokat — Kha- led Mohieddin (marxista po­litikus, jelenleg az EAK bé- ket an ácsának elnöke) páncé­losai körülzárták Faruk pa­lotáját. Győzött a vértelen forradalmi megmozdulás, nemsokára kikiáltották a köztársaságot. Nem is egészen két évti­zed, amely az egyiptomi év­ezredekhez kénest valóban rövid időszak, kiemelkedő eredményeket hozott a nagy múltú ország életében. Hoz­zákezdtek a földreformhoz, az iparosításhoz, a sivatag termővé tételéhez, államosí­tották a Szuezi-csatornát. A fejlődés bonyolult külső és belső körülmények között "t végbe. Egyiptomot két­szer érte agresszió: 1956 őszén angol—francia—izraeli táma­dás. majd 1967 júniusában az izraeli roham. Az impe­rialista hatalmak többször szőttek összeesküvéseket a. kairói vezetés ellen, kihasz­nálták a szélsőjobboldali Muzulmán Testvéreket; nem vetették el a gazdasági zsa­rolás eszközét sem. Jelent­keztek azonban sajátosan belső problémák is Tizennyolc év múltán meg­állapíthatjuk. hogy az egyip­tomi forradalom eszméje ki­állta az idő próbáját. Az EAK ma az arab világ legte­kintélyesebb állama, amely a megrázkódtatások ellenére jelentősen megerősítette bel­ső helyzetét, megszilárdította nemzetközi tekintélyét, s az antiimperialista harc első vo­nalában küzd a közel-kelet! helyzet békés és igazságos rendezéséért. Jóviszonyt épített ki a szocialista orszá­gokkal. amelyek a nehéz években önzetlen barátként álltak oldalára. Ennek a7 együttműködésnek alapvető szereoe volt és van Egviptom védedmi képességeinek helyreállításában, a gazdasá­gi nehézségek leküzdésében. A történelmi évfordulón szívélyes köszöntésünk száll Kairó felé. s miközben új si­kereket kívánunk az Egye­sült Arab Köztársaságnak, cselekvő szolidaritási|nkat nyilvánítjuk a haladó arab erők harcával. Ősz Ferenc: 0? (19.) — Kérem, én tudom, hogy az őrnagy úrnak is kellemet­lenséget okoztam... De ha azzal jóvátehetem, én elvál­lalom a többit, is... — És most stépen tűnjön el... — Tessék mondani, mi lesz velem? — Sajnos, semmi. Az Icu- kája az éjjel visszavonta a feljelentést. Imponált neki, mert egyszer végre nem sírt, nem ígérgetett, nem könyör- gött, hanem, ha furcsa mó­don is, de férfiként viselke­dett. Icuka szereti magácskát, mert Icukának nincs stílus­érzéke és beéri egy olcsó epigonnal — Na, menjen szépen — tuszkolta ki Kovács Borzákot, az' ajtón. — Nyugodj meg, kérlek... Kovács kinézett az ablakon. Látta, hogy a tér sarkán ott vár Icuka, gyengéden bele­karol a támolygó férfibe és mint egy' gyereket, bátorítóan vezeti... — Hadnagy elvtars, kérek engedélyt — lépett be Sípos. — Mgga még itt van? — kérdezte Farkas. — Az őrnagy elvtárs is itt van — felelt Sipos. — Egyéb­ként a hadnagy elvtársat ke­resik telefonon. — Itt Zakariás Ildikó... Ne haragudjon a hadnagy elv­társ, hogy zavarom... — mondta a lány —, de ugye a történtek után már nem kell az egyetemre mennem? — Kérem, azonnal jöjjön be a kapitányságra... — Jövök — felelt a lány és Kovács nagyon örült, hogy nem kérdezte, miért? — Ma­ga pedig. Sípos elvtárs, ha nem nagyon fáradt, kerítse elő' Zsoldost, az egyetem KISZ-titkárát. — Mit akarsz vele? — kér­dezte Farkas. — Jelentkezett az a lány. Mégis kiküldjük az egyetem­re. Nem szabad semmit sem abbahagyni. Talán még jó is, hogy a közvélemény megnyu­godott .. — Nehogy azt hidd. Délre aE egész város tudja, hogy Borzákot elengedtük. — Van egy ötletem. Tün­tessük el őket. — Hogy érted ezt? — El kell őket vinni vala­hová. — De ez törvénytelen. — Nem úgy értettem. Mondjuk egy üdülőbe. Nászr útra... — Ez jó... Sipos megállt az ajtóban. — Kérek .. — Mondja! — Őrnagy elvtárs, jelen lem, a feleségem szülei mos éppen nálunk vannak. Neki!, van Rákoscsabán egy kis há zuk. Nem úri lakosztály... — Futás, Siposkám. Vi gye a kocsit és beszélje r okét, hogy fogadják el a ma ga szíves meghívását. Borza kot előre ültesse és kocsikat:- tassa meg a városban. Hadd lássák, hogy elvisszük... — mondta Farkas. — És most lefekszem... Hátradőlt a fotelben és mire Kovács csendesen be­húzta az ajtót, már aludt is. — Miért kellett.bejönnöm? — kérdezte Ildikó. — Hátha csak azért, mert látni akartam. Baj ? — Nem baj . csak... — Nincs csak! Tehát nem baj! Ennek örülök. És most, ide figyeljen, Ildikó. Én na­gyon bízom magában. Ha most tévedek, akkor ez lesz életem legnagyobb csalódá­sa... — Nem csalódik bennem a hadnagy úr... — Ne hadnagy urazzon en­gem ... — Hadnagy elvtárs... — Nehéz eset maga... Na, ezt majd máskor... Kovács elmesélte a lány­nak a történteket. Elmondta, hogy az igáid szatír még sza­badlábon van, de most na­gyon jó, hogy a város meg­nyugodott. Legalább nem contárkodik bele mindenki. — Csak maga és Zsoldos adhat a küldetésről. Nehéz Jolog lesz, de meg kell kísé- elni. Az első napokban igyis minden diák a papír ait intézi, tehát nem lesz fel dnő, ha keveset mutatkozil az órákon, és ehelyett in­kább a folyosókat járja es fi­gyel. Nemsokára Zsoldos is elő­került. A fiatalok együtt in­dultak el az egyetem félé... Kovács leült és szórakozot­tan nyitotta ki a megyei új­ságot. Az utolsó oldalon egy vastag betűs címre lett fi­gyelmes: „Lapzártakor. telefonon je­lenti N.-i tudósítónk: Bravú­ros nyomozással elfogták az N.-i szatírt”. A megyei lap híre és Zöldi ismételt sajtótájékoztatói le­csillapították a közvéleményt, A Levendulában is megcsap­pant a forgalom. A léggöm­böt nagyra lehet fújni, de amikor kipukkan, darabjai szanaszét repülnek és nyoma sem marad. Ambrus úr visszatért a kö­zel-keleti helyzet kommentá­lásához. Terebesi úr unottan hallgatta, de mostanában a Cénvképészsr.akma egyre rosszabbul ment, dolga híján pedig kénytelen volt elviselni az öreg locsogását. Ahol lehe­tett, azért ellentmondott ne­ki: — Tudja, Ambrus bátyám, én csak act nem értem, ho­gyan van az, hogy ilyen köz­ismert reakciósok és antisze niták, mint maga, miért sze étik most annyira Izraelt? — Maga engem ne provo­káljon! Vegye tudomásul, hogy én a városi pártbizott­ság egyik munkatársával is szoktam politizálni. — És azzal is így beszél? — Naná! Különben hon­nan tudná meg, hogy mit mond a reakció? Ebből is látszik, hogy az élet — ahogy mondani szokás — visszazökkent a régi ke­rékvágásba. Némi élénkséget csak az okozott, hogy megjelent Lil- lácska. Ma szabadnapos volt, de azért itt töltötte a fél déleíőttjét. Ezúttal azonban nem ült le sem Zöldihez, sem Ambrus bácsihoz, hanem be­állt a pult mögé a délelőttös kávéfőzőnőve] beszélgetni. Elmondta neki Karcsit, bol­dogságát, elmondta, hogy sze­reti ezt a fiút, és ha akarja, hozzámegy feleségül. Zita, a kolléganő — kicsit irigyen hallgatta. Zita mást sem csinált egész életében, csak csalódott. Ebben meg is keseredett és azt hitte, hogy bölcs is lett. — Csak ne add ki magad — tanácsolta. — Ne vegye észre, hogy ennyire belediliz- tél. Minden férfi strici, és visszaél vele. Addig érnek va­lamit, amíg kétségeik van­nak... — Ezt én nem tudom ját­szani,. — Elég hülye vagy, fiam! Rá is fázol., — Szerinted mit kellene tennem ? — Most egy kicsit lehűteni. Ne higgye, hogy az első éyr.a- ka után császárrá koronáz­tad. A helyedben lazítanék egy kicsit , Ha ma jön, mondd meg neki, hogy nem érsz rg... (Folytatjuk) Koszigin—amerikai értelmiségiek találkozója déseire. amelyek a nemzetkö­zi helyzet. nermaUzalasának, az. Egyesült Államok indokí­nai agressziója megszűntetésé­nek, a közel-keleti helyzet bé­kés rendezéséneik, a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­nek szükségességére vonat­koztak. Koszigin — aki is­mertette az e kérdésekben el­foglalt szovjet álláspontot — rámutatott arra a nagy sze­repre, amelyet a világ béke- szerető közvéleménye betölt- het a béke megszilárdításá­ba® és a népiéinek a függet­lenségre, a szabadságra és a társadalmi fejlődésre való törvényes jogainak védelmé­ben. Moszkva, (TASZSZ): Alekszgj iKoszi-giíi'-á SPír?- ■ jetunió - minisztertanácsának elrióke s zéró Ín ' a fi remiién fogadta az amerikai értelmi­ségiek képviselőinek egy cso­portját, Jerome Davisnak, az l ismert közéleti személyiségnek ’ a vezetésével. Davis több íz­ben járt már a Szovjetunió­ban, első ízben a szovjethata­lom első évében, amikor Le­ninnel is találkozott. A fesztelen, baráti hangu­latú beszélgetés során Davis méltatta a Szovjetunióban el­ért nagy gazdasági, kulturális és tudományos fejlődést. Koszigin válaszol I Davis és a csoport más tagjainak kér-

Next

/
Thumbnails
Contents