Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
»70. Július 51 KELET MAGYARORSZAÖ 5. oldal Á népjólét emelésének irányelvei Milicisták a Szamosközben Ássák az alapot az új házhoz. Elek Emil felvétel# A negyedik ötéves tervről nyilvánosságra hozott pártdokumentum körvonalazza népgazdaságunk sokat ígérő távlatait, s egyben a mai helyzet, napjaink feladatainak mélyen- szántó elemzését is adja. Hazánk gazdasága, amely jelenleg közepesen fejlett, az 1970-es évek közepére megközelíti a fejlett országok mostani színvonalát. A nagyszabású célkitűzések a mai realitásokra épülnek. A befejezéséhez közeledő harmadik ötéves terv az első ötéves terv. amelyről elmondhatjuk, hogy minden részletében megvalósul, sőt túlteljesül. Az a körülmény, hogy menet közben növekvő feladatainkkal összhangban korszerűsítettük gazdaság- irányításunk egész rendszerét. csak fokozta a végrehajtás tervszerűségét. A harmadik ötéves terv két említésre méltó eredménye, hogy erősödött a népgazdaság egyensúlyi helyzete és javult e munka hatékonysága. Ez utóbbira utal, hogy a nemzeti jövedelem 40 százalékkal nőtt, meghaladva az ipari termelés 34 százalékos fejlődési ütemét. Népgazdaságunk stabilitását pedig jól érzékelteti, hogy általános kényszerintézkedések, a lakosságot sújtó rendkívüli terhek nélkül képes megbirkózni a kemény tél és az árvíz következményeivel. Szó sincs persze arról, hogy minden gondon, nehézségen már túljutottunk. A negyedik ötéves terv azért is reális, megalapozott, mert számol gazdaságunk meglévő feszültségeivel, ellentmondásaival. Közülük négy téma külön is említésre méltó: 1. Krónikus a munkaerőhiány, megszüntetése feltételezi a termelékenység gyorsabb ütemű emelését. 2. Iparunk szerkezetének további lényeges korszerűsítését. versenyképességének fokozását szolgálják az új terv kiemelt programjai. 3. A kiemelt programok között is a legfőbb az építő-, a szerelő- és építőanyagipar fejlesztése, a»beruházási piac feszültségeinek feloldása érdekében. 4. Végül, de nem utolsósorban, a lakosság lakás-, hús- és gépkocsiellátása, a szol■ . • ■ ■ — — Házat épített a fösvény. Természetesen az alaptól a cserepezésig minden munkája segítséggel történt, mivel a szerteágazó családban, minden rendű és rangú mester képviselve volt. És olyan házat, hogy legalábbis, nagyságban hasonlítson az egykori gazdaportákhoz. A kilenc méter széles, harminc hosz- szú, széles tornácú, különleges beosztású építményekhez — mert az istállóhoz úgy hozzátartozott például a fo- telgán, vagyis a takar- mányos, mint az ajtóhoz a zár —, amit az íratlan törvényük szerint, mindenkor csak egy örökölhetett a családból. A hozzá tartozó földekkel, felszereléssel együtt. A többit kifizették és mehettek a nagyvilágba. Mesterség, üzlet, vagy állás után. r* (Hogy aztán évtizedek teltek el, amíg a külső és belső vakolással, valamint a berendezkedéssel készen lettek ezek v az új tulajdonosok, már más lapra tartozott. A látszat volt a fontos, meg a tudat, hogy nekik is olyan van.) Ezekből eredően az is természetes volt — mint mingáltatások fejlesztése a megoldásra váró feladat. A terv a népjólét emelését, a szocializmus teljes felépítését szolgálja hazánkban. Ennek része a 400 ezer lakás felépítése 5 év alatt. Kétszer annyi óvoda épül, mint az előző 5 évben. Növelik a családi pótlékot, a nyugdíjakat, s ezáltal csökkentik a kereső lakosságra jutó szociális terheket, lehetővé téve a bérek további teljesítmény és képzettség szerinti differenciálását. A reálbérek idáig leggyorsabban 2—2,5 százalékkal nőttek egy esztendőben: az új terv lehetővé teszi az évi 3%-os növekedést, feltételezve, hogy a termelés jövedelmezősége is ennek megfelelően javul. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás 59-ről 67 kilogrammra növekszik, s így 1975-ben már kielégítik az igényeket. Hosszan sorolhatnánk még, hogy a Központi Bizottság ülése milyen sokoldalúan elemezte szocializmust építő népünk pillanatnyi gondjait és holnapi igényeit. Az elemzés részei azok az eszközök, módszerek is, amelyek révén az igények gazdaságilag megalapozhatók. A szakemberek ezért vitatkoztak legtöbbet az irányelvek elfogadását megelőzően a gazdaság tervezett növekedési üteméről. A viták és vizsgálódások alapján végül úgy döntöttek, hogy a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelése az 5 esztendőre szóló reális feladat. Ennek teljesítése eleve feltételezi népgazdaságunk. következetes átállítását az intenzív fejlesztés útjára. Mit jelent ez? A termelés növelésének 75— 80 százalékát például a termelékenység emelésével kell elérnünk. A készletek növekedési ütemét is szükséges tovább mérsékelni. Gyorsítani kell a műszaki fejlődést, a beruházások kivitelezését, stb., gazdasági fejlődésünk csak akkor lehet dinamikusabb. gyorsabb az előirányzatnál, ha nem egyszerűen a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókat teljesítjük túl — jobb, gazdaságosabb munkával. A nemzeti jövedelem a jövőben is az eddigi 76:24 arányban fordítható fogyasztásra, illetve felhalmoden hasonló összesegítésnél —. hogy az étkezésről a háziak gondoskodtak. A háromszoriról, mert az egész nap után teljes ellátás dukál. A fiatal háziasszony — a sok- szoknyás, piros arcú, fürge mozgású menyecske — azonban még ebben a helyzetben sem tagadta meg magát. Aki a szorgalma mellett nemcsak takarékos, beosztó, megbecsülő. stb., stb. volt, mint a többi sorstársa, hanem egyenesen fösvény. De olyan leplezetlenül néha, hogy az egyik alkalommal például — amikor már vége felé jártak a munkáknak — egyetlen tojást tett a savanyú levesbe. Nem szóltak érte. Csak fészkelődtek, feszengtek a székeken és a tojást senki nem akarta kivenni. Kikerülték, eltérítették a kanál elől, mintha a látszatát is kerülni akarták volna a kapzsiságnak. Az ebéd végeztével mégis kikívánkozott sógorából a zásra. A nemzeti jövedelem a gyorsabb gazdasági növekedés minden milliárdjából tehát 760 millió forint kerül elfogyasztásra. A gazdaságszabályozás arra törekszik, hogy a jól dolgozó kollektívák. a jövedelmezőbb vállalatok a fogyasztási és a felhalmozási alapokból egyaránt nagyobb arányban részesedjenek. Növekednek tehát a különbségek a személyi jövedelmekben és a fejlődési lehetőségekben a hatékonyan és a kevésbé jövedelmezően dolgozó vállalatok között. (A termelőszövetkezetek túlzott differenciálódását adópolitikával némileg mérséklik.) A központi felhalmozási alapok felhasználásánál némileg növekszik a nem termelő beruházások • aránya. Ezt a nagyarányú lakásépítési és közművesítési feladatok indokolják. A központi termelő beruházásokat pedig mindenekelőtt a kiemelt fejlesztési programok megvalósítására összpontosítják. így a népgazdasági terv a maga sajátos eszközeivel is segíti a hatékonyság emelését, a szükséges szerkezeti változásokat. A kiemelt programok megvalósításával lehetővé teszi, hogy gyorsabban növekedjék a földgáz és a kőolaj felhasználása (a háztartásokban is!), a nemzeti kincsünket hasznosító alumíniumipar termelése, fejlődjön az autóbuszgyártás, a jelenleg még sok gondot, nehézséget okozó építő- és építő- anyagipar, megvalósuljon a ruházati ipar " rekonstrukciója és gyorsan fejlődjenek olyan korszerű iparágák, mint amilyen a műanyagot, a műtrágyát előállító petro- kémia és a számítástechnika. A 4. ötéves terv irányelvei megfelelő kereteket adnak a korszerű munkának. alapot. információt és példát a reális, ám mégis messzirelátó vállalati tervek kidolgozásához. Ha a dolgozók széles rétege megismerkedik a távlati nép- gazdasági célokkal, majd a vállalati feladatokkal, ez bizonyára új kezdeményezésekre, lendületes munkára vezet már most, a párt X. kongresszusa tiszteletére folyó versenyben, jó kezdősebességet kölcsönözve a jövőre induló 4. ötéves tervünknek. megjegyzés. Magához intette és azt mondta: — Hát azért ezt mégsem kellett volna tenni, te Rézi. én mondom neked, hogy neem — csóválta fejét is rosszallólag. — Miiit? — vonta fel szép szemöldökét a menyecske és olyan hangon, mint aki valóban nem sejt a világon semmit. — Hát aztat a tojás dolgot. azzal a levessel, még- hogy egyetlen darab az egészben? Mit fogja szólani a világ? Mi...? — Miért — csattant fel az asszony és a világ legtermészetesebb hangján tette hozzá —, hát nem látta, hogy még az az egy sem fogyott eeel...! Más. ...Az öreg gazda pedig a korcsmában érezte jól magát egyszer. Nem hangoskodotl vagy huzattá a cigánnyal, mert arra a legönfeledtebb perceiben is sajnálta a pénzt ■— mondván, hogy az a legú.. a napi munka után pedig igyekeztünk megfelelő programról gondoskodni, hogy jól érezzék magukat nálunk.” — Szót kérek — szólalt meg rögtön a mondat után egy göndör hajú fiatalember. — Mi nem nézelődni és szórakozni, hanem dolgozni jöttünk ide. Egész nap. Addig, amíg fel nincs építve a három munkásőrtársunk lakása. En a beszélgetés pénteken, a késő esti órákban zajlott le Fehérgyarmaton, a csehszlovák munkásőrök fogadásán, akik harminchármán két hét szabadságukat áldozták fel azért, hogy két gyarmati és egy nábrádi munkásőr lakását felépítsék társadalmi munkában. Hogy mennyire igazat mondott a szót kérő fiatalember, azt másnap hajnalban láthattuk meg. Még majdnem sötét volt, amikor már beindította a gépkocsi vezetője a tehergépkocsi motorját. A szerszámokat kellett lepakolni a kocsiról.' hogy utána anyagokat tudják 'kiizáürtanr ~' vele a lakások helyére. Mire a szerszámok egy részét lepakolták, elkészült a reggeli is. Pár perc alatt fogyasztotta el mindenki az elé rakott ételt és rohantak az autóbuszhoz, akiket a munkát irányító technikus Nábrádra irányított. Kiss Károly nábrádi munkásőr felesége a kiskapuban várta az embereket. Szép zöld vaskerítés, vastag betonoszlopok. Mögötte rom, mellette sóder. Hátul félereszes szín, amit vagy nem vitt el a víz, vagy azóta állították fel, hogy a megmaradt bútorokat el tudják dugni az eső elől. Mire körbenézünk, a milicisták már szerszámmal a kézben egyengetik a talajt. Egyikük — az eső miatt a műbőr dzsekiét is felvette — föl sem néz, csak nyomja az átázott földbe ásóját. Míg lábával segít, egyik kezével kigombolja a kabát gombját. drágább valami, mert az a szagtól is jobban elillan —, hanem már jócskán beszedegetett a törkölyből. Pedig csak stampedlijével kérte, hogy minél többnek látsszon és minél többször élvezze. A piacról jövök — hisz az öreg is onnan tartott hazafelé —, hamar megvitték a hírt feleségének: A Tóni bácsi ott dorbézol a sarki korcsmában. Iszik, meg fizet mindenkinek. Az asszony rettenetesen felháborodott. — Ha te ott vered a vagyont, én meg majd itt! Majd meglátjuk, mire jutunk ketten — öntötte formába azonnal gondolatát. Aztán beintette az utcáról az arra ténfergő eigányasz- szonyt. Majd bevitte az aludni letett tejescsuprok közű! a legkisebbet, annak tetejéről leszedte a tejfelt és az aludttejet a meglepődött asszony kezébe nyomta. (Azért volt meglepődve, mert máskor vízzel se kínálta volna meg, ha véletlenül bemegy.) — Nesze — mondta erély- lyel —, hadd pusztuljon a vagyon! Szállási László — Hű, de meleg van. De ha leveszem, pillanatok alatt átázik a munkaruhám. Aztán nem szól többet, csak dolgozik. Később tudjuk meg róla, hogy ő a Kömarncj^ Építőipari Vállalat igazgatója. Ide mint kommunista és munkásőr jött Tarics Ferenc, az irányítást a technikusra bízták. Percek alatt ássák megfelelő méretűre az árkot. Egyik végén kis köpcös ember áll, alig látszik ki a kilapátolt föld mögül. Míg kérdezem, abbahagyja a munkát, mikor válaszol, akkor már dolgozik tovább. — Egy éve vagyok párttag, október óta. Korábban is felvettek volna, de én nem jelentkeztem. Én úgy láttam, hogy ki akarják semmizni a munkásosztályt. Most meg igazán a mi pártunk. Huszonegy éve dolgozom a kikötő vállalatnál. Munkásőrnek is nemrég jelentkeztem. Nagyon sokan vagyunk ilyenek, vigyázni k,ell .a hatalomra. ?. ’ " / Ihar Tibor kikötői munkás mondta ezeket a szavakat. Meg még azt is, hogy örömmel jöttek Szatmárba dolgozni. Irigykedtek, akik ottA Szabolcs-Szatmár megyei AGROKER július 10 óta tart aratási ügyeletet a 19- 95, 19-96 és a 13-62 telefonszámon. Az ügyelet célja az, hogy tanáccsal, a kicserélhető alkatrészekről nyújtott tájékoztatással legyenek segítségére a mezőgazdasági üzemeknek. Aki ezen a délelőttön felveszi a telefont. Fodor Lász- lóné diszponens és Poha- reczki Sándor osztályvezetőhelyettes, az alkatrészosztály főraktárosa egyben. Három telefonból kettő autógumit, vagy kombájnalkatrészt kér. Meglepve halljuk, hogy az egyik érdeklődőnek traktorhoz való autógumit ígérnek. Hiszen fél órával előbb jártunk az autóköpenyek disz- ponensénél, Misák Lászlóné- nál és ő elmondta, hogy ebből sincs egy darab sem. Megmutatják a rakodó gépkocsit az udvaron. Két perce érkezett az MTZ traktorokhoz — ezen vitatkoztunk — 40 első és 60 hátsó gumi. Lehet, hogy estére egy darab sem lesz belőle. Postabontáskor eléggé goromba hangú levél érkezik az egyik termelőszövetkezettől. Ez is autógumi história. Azt írja, hogy május óta hiába kér pótkocsi autógumit, nem kap. Gazdag Gábor belső ellenőr egy kicsit mérges lesz, mert emlékszik valamire... már keres is az iratok között... már mutatja is a nyugtát: két hete másfél tucat autógumit vitt el ugyanennek a termelőszövetkezetnek a megbízottja. Rengeteg gondot okoz a kaszakészlet. Nincs. Legalábbis SZK—4-es kombájnokhoz nincsen. Márpedig kasza nélkül olyan a kombájn, mint az írógép betű nélkül. Érdehon maradtak, mert nem csak ennyien jelentkeznek. Saját bőrükön érezték öt évvel ezelőtt, a Csallóközben, mit jelent a segítség. A munkásőröknek ráadásul még kevesebb idejük van otthon dolgozni, mert a szolgálat elfoglaltsággal jár. — Pörrel jöttem el otthonról — mondja Jakubács Alexander, a busz vezetője. — A feleségem sehogysem akart belenyugodni, mert ha innen visszamegyek, akkor egy nap múlva Bulgáriába viszem két hétre a gyárban szervezett kirándulókat. Valóban hosz- szú az eay hónap távoliét, de ide szívesen jöttem. Az eső kitartóan esik. Az emberek dolgoznak, mintha a ruhájuk át sem ázna. A háziasszony meg azon bosszankodik, hogy a körzeti villany- szerelők nem érkeztek meg, pedig addig nem tudják beindítani a betonkeverőt. Hégeli Ferenc, az építőipari vállalat párttitkára is szétnéz, aztán azt mondja, biztosan az eső miatt maradtak otthon. Pedig rájuk, a milicistákra is esik. Balogh József kés módon SZK—3-as kombájnhoz van kasza. Az aratási ügyelet szaktanácsadói nem tudnak mást mondani a kétségbeesett érdeklődőknek, mint azt, hogy vásároljanak SZK—3-as kaszát, vágják le róla a pengéket és szereljék fel az SZK—4-esre. A tanács köröndiül olyan, mintha egy fodrásznak, akinek 40 centis fésűjének ki töredeztek a fogai, azt tanácsolnák. hogy vegyen egy 30 centis fésűt, vágja le róla a fésűfogakat és ragassza át a 40 centis fésűre. Mindössze annyi a különbség, hogy kombájnnál a 3 és a 4 métert jelent és a fogakat lehet nittolni, nem kell „ragasztani”. De a kényszerű tanácsot ugyanúgy fogadják — és adják —, mintha a fodrászról és a fésűről lenne szó. Hiába, aratni kell. Megtudtuk, hogy a törökszentmiklósi gyár nem tudta idejében legyártani a fűkaszákat, de helyette jönnek lengyel, osztrák és csehszlovák kaszálógépek. Megnyugtatnak: jönnek a jugoszláv silózó kombájnok, augusztus 15-ig ígéri a BMG az új Hurrikán típusú takarmánykombájnt, ezenkívül itt van 50 adapter az SZK—4-esekre szerelhetően. Bár úgy legyen! Ékszíjak, láncok hiányzásának magyarázata közben két kérdés vetődik fel bennünk: 1. a tavaszi gépszemléken nem lehetett látni ennek a tömérdek alkatrésznek a hiányát? Miért ném akkor kezdték a termelőszövetkezetek az ostromot? 2. Miért nem gyártat az AGROKER akár ktsz-akkel is a hi ány cikkekből ? (gnz)^ Fösvénység Miért nincs alkatrész? Egy délelőtt az „arau's ügyeletén”
