Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

í oMaí RBLET-MAGYARORSZÄ« 1976 JdMul 22. Magyar vezetők üdvözlő táviratai a lengyel nemzeti ünnep alkalmából WLADYSLAW GOMULKA elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkáránál*;" MARIAN SPYCHALSKI elv társnak, a / Lengyel Nép­köztársaság államtanácsa elnökének; JÓZEF CYRANK1EWICZ elvtársnak, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének VARSÓ Kedves elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma-, gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás­paraszt kormány és egész dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a Lengyel Népköztársaság valamennyi dolgozójának, őszinte örömmel töltenek el mindannyiunkat azok a jelentős ered­mények, amelyeket a lengyel nép a Lengyel Egyesült Mun­káspárt vezetésével a szocializmus építésében elért. Népeink testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése évről évre örvendetesen fejlődik és erősödik. Meggyőződésünk, hogy az országaink közötti együtt­működés fejlődése, népeinknek a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvein alapuló megbonthatat­lan barátsága az egész szocialista közösség erősítését és az európai béke és biztonság megszilárdítását szolgálja. Szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és további sikereket kívánunk a szocialista hazájuk felvirágoztatását és a testvéri lengyel nép további felemelkedését szolgáló tevékenységük­höz. KADÄR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Czeslaw Wycech-et, a lengyel szejm elnökét, illetve Stefan Jedrychowskit, a len­gyel külügyminisztert, Lengyelország nemzeti ünnepe alkal­mából. , A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács szintén táviratban üdvözölte a len­gyel testvérszervezetet. Szovjet tervjelentés „Szabad Magyarország 25 éve” * kiállítás nyílik Moszkvában Brüsszeli „kihallgatás“ A Közös Piac „fővárosá­ban”, Brüsszelben a szerve­zet egész további sorsa szempontjából igen fontos tárgyalások kezdődtek. A fő téma ezúttal is Anglia belé­pése . .. A megbeszélések formája Anglia új torykabinetje szá­mára kétségtelenül némi bel­politikai veszélyt jelent. Csaknem bizonyos, hogy az ebben a kérdésben már nem is egyszer keserűen csaló­dott, sőt megalázott brit közvélemény széles rétege protestál majd amiatt, hogy Edward Heath belement eb­be a furcsa, inkább kihallga­tásra. mint egyenrangú te­lek megbeszélésére emlékez­tető procedúrába. A Charlesmagne-palotá- ban ugyanis az történik, hogy Anthony Barber, a közös piaci ügyek intézésé­vel megbízott miniszter szembenéz a hátok képvise­lőivel, mindenekelőtt Wal­ter Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszterrel és válaszol a kérdésekre. Az angol lapok pzekben az órákban érthetően- gyakran emlékeztetik olvasóikat ar­ra hogy 1963-ban Charles De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök egyértel­mű vétója akadályozta meg a brit belépést. Ez nem egy megfigyelő szerint olyan „lé­lektani sokkot” okozott Ang­liában, ami belpolitikailag mindmáig alaposan megne­hezíti a Downing street 10 számára a csatlakozást. Ugyanakkor a világszerte hó­dító integrációs tendencia nem egy vonatkozásban szinte elkerülhetetlenné te­szi, a brit belépést, legalábbis hosszabb távon. Bizonyos gazdasági érde­kek és a sértett nemzeti büszkeség közötti ellentmon­dás — ez a Heath-kabinet egyik legaktuálisabb dilem­mája. de természetesen még ez az ellentétpár sem jelentke­zik tisztán. A gazdasági ér­dekek sein Szólnak -egyértel­műen a belépés mellett és ez a tétel különösen a mező- gazdaságra vonatkozik. An- thonv Barber egyik legfőbb feladata, hogy megértesse a hatokkal: London egyszerű­en képtelen elfogadni a je­lenlegi formájában a Közös Piac eddigi, mezőgazdasági finanszírozási rendszerét. Ez a szisztéma a jelek sze­rint kiválóan megfelel Pá­rizsnak és ez az érdekellen­tét önmagában is veszélyes zá­tonylehetőség. Pompidou nem örökölte De Gaulle érdes és szókimondó magatartá­sát, látványos vétó ezúttal aligha lesz. A tárgyalások története azonban azt bizo­nyítja. hogy még a mező­gazdaság-finanszírozásnál jóval jelentéktelenebb rész­letkérdésből is lehet adott esetben az a bizonyos na - rancshé.i. Ősz Ferenc: Lent az emberek egy kicsit morogtak, de jól eiscórakoz- tak Kerekesen. Végre egy es­te, amikor történt valami, ami kizökkenti ezt az álmos kisvárost megszokott tunya­ságából. A Levendulát újra kinyi­tották, és bár Lillácska tá­vollétében a kávét az egyik mosogatólány főzte, újra megtelt a presszó és a Szatír trió zenéjére a tisztelt jelen­lévők tüzes győzelmi shake-t roptak. Kovács is elégedetten lépett ki az épületből. Igue, hogy nem teljesült, az álma. Nem ő fogta el a szatírt. De nem is Farkas őrnagy. A dicsőség helyben maradt. Sipos tizede­sé az érdem, aki mégiscsak az ő embere, a városi rendőr­ség tagja. Szétnézett az el­néptelenedett téren. Valami azt súgta neki, hogy Ildikó megvárja. Ettől hirtelen . na­gyon boldog lett. De a tér vi- gasztálánuí üres tfblt. Ettől hirtelen nagyon boldogtalan tett. Aztán hazament. Moszkva. (MTI): A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának kedden közzétett jelentése szerint a Szovjetunióban ez év első felében az ipari ter­melés a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva 8,5 százalékkal emelkedett. A könnyűiparban, az élel­miszeriparban, valamint a kulturális cikkeket, háztartá­si berendezéseket előállító iparágakban 7—13 százalék­kal emelkedett a termelés. A fél év végéig több mint 40 ezer ipari vállalat tért rá az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszerre. Ezek Kerekes termésEetesen a Levendulában ült. Ö volt a központ. Zöldi is tőle akart valamit megtudni. De Kere­kes, az örök fecsegő most méltóságteljesen hallgatott és egy szóval sem mondott töb­bet, mint amit a papírra le­diktált neki Farkas. Minden­ki úgy érezte, hogy az öreg többet tud. Kapacitálták, itatták, de Gergely bátyánk­hoz képest egy egyiptomi szfinx cserfes kofa. így aztán hatvanöt évesen tanulta meg, hogy néha a jóidőben alkal­mazott hallgatás nagyobb te­kintélyt szerez, mint a sok bestéd. Pedig szeretett volna áradozni, lelkesedni, ezen a nagyszerű estén, amikor si­került megmozgatni ezt az álmos, közönyös emberten­gert. De hát kötötte a becsület­szó, kötötte a szigorú titok, melynek nem is volt részese. De őt tulajdonképpen pem is az a bűnöző érdekelté, há- aem az ellene felvonuló kö- EÖsség, részaránya 92 százalék az or­szág egész ipari termelésé­ben. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalma 10,5 milliárd rubel volt az év első felében, vagyis az elmúlt év megfe­lelő időszakához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió lakosainak száma 242,8 millió volt jú­lius elsején. A népgazdaság­ban foglalkoztatott munká­sok és alkalmazottak száma múlt év első feléhez viszo­nyítva 3 százalékkal emel­kedett. A kolhozparasztok keresete 4 százalékkal emel­kedett. Aztán a Levendula Is be­zárt. Elcsendesedett a város. Hajnalodott. Lillácska — ezúttal jelleg­telen, seszínü tüskehajáf/al, mely azonban a sajátja volt —■ boldogan feküdt az ágy­ban. Nem tudott aludni. Sze­relmes volt, ami már régen nem fordítt elő vele. Nemré­gen engedte ki Karcsit. Most is hallotta a fiú szavait: — Köszönöm... Nem is tu­dod, mit tettél velem... — Eljössz holnap is? — Mindig — felelte a fiú és elszaladt. Kovács mélyen aludt. Any­ja — mint mindig, eten a reggelen is hatkor kelt. Meg­etette a tyúkokat, melyekről nem tudott lemondani, be­gyújtott a konyhai tűzhelybe és figyelte az órát. Lacit hét­kor kell kelteni. Csendesen motyogott magában, néha imádkozott, egy sort, amikor meghallotta, hogy a szobában csörög a tefefon. Felugrott, de mire beért, már Laci fel­vette a kagylót (Moszkvai tudósítás) — Hol szállt meg az első magyar szakembercsoport? — Mikor lesz készen a kiállítás plakátja? — Mi a helyzet a jegyek­kel? Ezek a halaszthatatlan kér­dések, türelmetlen telefonhí­vások, mind a küszöbönálló „Szabad Magyarország 25 éve” kiállítással kapcsolatosak. A szobában dolgozik Mihail Lvov, az Össz-szövetségi Ke­reskedelmi Kamarának a „Szabad Magyarország 25 éve” elnevezésű nemzeti jubileumi kiállítással kapcsolatos szovjet megbízottja. 35 fő áll rendel­kezésére: mérnökök és építé­szek, elektromos és reklám- szakem. / ­— Május végén kezdtünk munkához, — mondja Mihail Lvov. — Az Össz-szövetségi Kereskedelmi Kamara magá­ra vállalta a kiállítással kap­csolatos szervezési kérdések egész sorát: a szállítási és ra- rakodógépék biztosítását, a szerelési munkálatok végzé­sét, stb. Tizenhét megrende­lést vettünk fel a HUNGEX- PO-tól különböző, főként in- ídrmációs-reklám jellegű munkák eh f késére. — Kérjük, szóljon árnál, amit már elvégeztek. — Július közepén a moszk­vai utcákon megjelentek a kiállítás plakátjai. A hírverés igen sokféle. Elsőnek az általunk kisplakátnak neve­zett hirdetményt említem, példányszáma 25 ezer. Má­sodszor ide tartoznak a nagy reklámtáblák, amelyeket Moszkva legnagyobb terein ál­lítunk fel. Ezenkívül,. úgy gondoljuk, hogy a televízió közvetítések is jó és nagy ha­tású reklámnak bizonyulnak majd. A szovjet televízió „Filmező turisták klubja” cí­mű sorozatában Magyaror­szágról, az ország sikereiről, eredményeiről, valamint a küszöbönálló kiállításról szó­ló filmeket vetítenek. Moszkva tíz legnagyobb üzletének kirakataiban fogják kiállítani a magyar könnyű­ipar termékeit. Most nyom­tatják a belépőket és a kiállí­tás látogatóit köszöntő üdvöz­leteket. Minden belépőjegy­hez mellékeljük a kiállítás térképét, amely hasznos kala­uzul szolgálhat a látogatók­nak. Javasoltuk magyar bará­tainknak, hogy a kiállítás nap­jaiban a moszkvai filmszín­házak játsszanak magyar rö­vidfilmeket. Ebben egyetértet­tünk — s úgy hisszük, az ilyen vetítések ugyancsak jó hírverést jelenthetnek a kiál­lításnak. — A jelek szerint jó kap­csolat alakult ki a kiállítás magyar szervezőivel? — Értettem, őrnagy elv- társ! Tíz perc múlva bent le­szek — mondta, majd még mielőtt az anyja megszólalt volna: — Tudom, ha a ma­mára hallgatok, most nyu­godtan aludhatnék, hacsak nem hívnának beteghez, vagy utolsó kenetet feladni... Kovács borotválatlanul ro­hant a kapitányságra. Farkas őrnagy hangjából érezte, hogy nem tréfából hivatja. — Egy-egy Kovács! Szer­vusz! Én vagyok a nagyobb marha! — mondta az őrnagy. — Nem értem, őrnagy elv­társ... Talán megmagyaráz­ná... — Mondtam, hogy tegezz! Szervusz! — Szervusz! — Mondd, hogy marha... — De őrnagy elvtárs... — Parancsolom. — Értettem. Marha! — Igacad van. De lennél szíves megkérdezni, hogy miért? — Éppit ezt akartam. — Tudod te, hogy kit fog­tunk mi el tegnap? — A. szatírt! — Egy frászt! Egy hülyét! Egy pitiánert... — Nem értem... — Amikor te elméntél, én megkönnyebbülten leültem. Hozattam Sípossal néhány üveg sört. Aztán elkezdtük a — Igen. Már többször járt Moszkvában a kiállítás igaz­gatója, Komját István. A moszkvai magyar követségen tartott sajtótájékoztatót, ahol az újságírók és a szakértők megkapták az első kiállítás- prospektusokat. Munkameg­beszéléseket folytattunk, meg­állapodtunk a további mun­kában. Jelenleg itt tartózko­dik a kiállítás igazgátóhelyet- tese, Halmos Antal. Minden kérdésben együtt döntünk, a legteljesebb egyetértésben. Ahogy mondják, rögtön meg­találtuk a közös nyelvet. — Apropo, valamit a kö­zös nyelvről és a helyi ne­hézségekről. .. — Ilyen nehézség — úgy­szólván — nem létezik. Mind Komját István, mind Halmos Antal tudnak oroszul. Én is dolgoztam már magyar kiál­lításokon — itt, Moszkvában, és a budapesti vásár szovjet pavilonjában. Nern azt aka­rom mondani, hogy megtanul­tam magyarul, de az együttes munka tapasztalatai mégis se­gítenek. — Mikor kezdődik meg a munka közvetlenül a kiállí­tás területén? — É. / n ezekben a napok­ban. Most fogadtuk az első, 45 főnyi magyar szakember­csoportot, ők kezdik meg a pavilon művészi kialakítását. Már megérkezett két gépko­15 napja tart áz olasz kor­mányválság, ámely július 6-án a Rumor-kormány le­mondásával vette kezdetét. A kormányválság kirobba­nása óta. Andreotti, kijelölt miniszterelnök valamennyi párttal' több ízftéfi*0, Tättott megbeszéléseket és jelenleg arra készülődik, hogy az esetleges újabb koalícióban részt vevő négy párt elé ter­jessze azt a 40 oldalas doku­mentumot, amely a kor­mányprogram legfontosabb pontjait körvonalazza. A szociáldemokrata párt titkársága jegyzéket tett köz­zé, amelyben követeli egy olyan kormány megalakítá­sát, amely a kommunisták és a szakszei'vezeti mozgalom ellen irányül. A jegyzékben támadják az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) vasipari szövetségé­nek, közelmúltban lezajlott kongresszusát. Ezzel szemben a szocialista párt lapja, az Avanti elítéli a szociálde­mokraták manővereit és olyan kormány megalakítá­beszélgetést. Kiadtam Sípos­nak, hogy reggel hozna be az eddig: sértetteket, főleg azt az Ildikót, Ügy képzeltem, hogy a szembesítésen a pofa egy­ből összeomlik. Amikor meg­szólalt ez a Sipos, azt mond­ta, hogy ez aE alak neki gya­nús. Ez nem lehet a szatír. Tudod, öregem, én mindig hallgatok ezekre az öreg ró­kákra. Lehet, hogy ezek nem értenek tudományosan a nyo­mozáshoz, ha azt mondom nekik, hogy pszichológia, ak­kor kedves egészségemre kí­vánják, mert azt hiszik, tüsz- szentettem. De a szimatuk, az ösztöneik kifejlődtek az évek alatt. Olyanok, mint az egyszeri pedellus, aki negy­ven év után többet tud, mint a tanárok. U/a felhocattam a pofát. Rámentem. Hát kérlek, hiva­talos kórházi zárójelentéssel igazolta, hogy egy hete jött meg a kórházból, ahol súlyos epeműtétet hajtottak végre rajta. Sipos azonnal le is el­lenőrizte. Az alibije meg­dönthetetlen volt. — De miért nem mondta ezt este? — Mert én egy marha va­gyok. Tutira mentem... — És miyel magyarázza a történteket ? — Hallgasd meg, itt tartot­tam neked... csivonat és egy vasúti kocsi a számukra szükséges műhely berendezéseivel. 1 A legrövi­debb időn belül még száz ember érkezik Magyarország­ról, összesen pedig mintegy ezer főt várunk. Fogadásukról, szállodai elhelyezésükről, va­lamint arról, hogy úgy érez­zék magukat Moszkvában, mint otthon — szintén a mi feladatunk gondoácodni. Egy­szóval temérdek a gond és si­etni kell. — Sietni? Hisz a nyitásig, augusztus 20-ig még van idő! — Igaz, de a tennivaló nap­ról napra több lesz. s nem sze­retnénk semmit az utolsó na­pokra hagyni. Bár, a tapasz­talat azt mutatja, — Mihail Lvov elmosolyodik —, s abból van nekem elég, tekintettel arra hogy több, mint 20 kiál­lítás rendezésében vettem részt —, hogy ennek , ellenére az utolsó napig mindig óriási az izgalom. Ámbár, izgalomra úgy tűnik — nincs ok, mert a kiállítás sok érdekeset és sok­félét ígér. A kiállítást nálunk nagy várakozás előzi meg. Meggyőződésen), hogy az se­gítségére lesz a szovjet em­bereknek abban, hogy még jobban megismerjék Magyar- országot, és erősítsék barát­ságunkat a szocializmus épí­tésén fáradozó magyar nép­pel. G. Gerászimova sáért száll síkra, amely nem helyezkedik szembe á balol­dali erőkkel. Megjegyzendő. hogy az utóbbi napokbán a szociálde­mokraták nyíltan reakciós, kommunistaellenes állás­pontja elszigetelődött, s még a jobboldali lapok is bizonyos értelemben a kormányválság mielőbbi megoldását szorgal­mazzák. Az MTI római tudósítója úgy véli. hogy maguk a kereszténydemokraták is ki­utat keresnek a hosszúra nyúlt válságból, bár lehetsé­ges, hogy Andreotti esetle­ges kudarcával erőteljes jobboldali offenzívára kerül sor a kereszténydemokrata jobboldal, valamint a szélső- jobboldali pártok részéről. Egyre gyakoribbak azok a vélemények, amelyek Fan- fani hatalmi törekvéseit tart­ják a kormányválság elhúzó­dása fő okának. „Fanfaní hallgat, de kijelentette, hogy kész egy rendkívüli kor­mány megalakítására” — ír­ja az MTI tudósítója. BeveEették Borzákot: — Mesélje el még egyszer a tegnap estét. — Az úgy volt... Szóval, egy hete hazajöttem. Otthon, a feleségem mellett egy ide­gen férfit találtam. Nem na­gyon bántott. Nem szerettem én azt az asszonyt. Már régen ?Et az icát szeretem. Mond­tam neki, hogy nem szeretem a feleségem, de azt felelte, hogy minden nős ember ezzel a mesével jön. Elköltöztem otthonról. Tegnap este aztán megvártam a gyár előtt. El­meséltem neki. hogy mi tör­tént. Nem akarta elhinni. Az­tán beértünk az erdő közepé­be... Nem tudom mi tör­tént... Lefogtam, és miután mindenütt a szatírról beszél­tek, azt mondtam, hogy én vagyok a snatír. Előbb csak viccelni akartam, aztán, ahogy ellenkezett, belehara­pott a kezembe, megvadul­tam. És ekkor, őrnagy úr ké­rem. valóban szatír lettem. Büntessenek meg. Megérdem- lem — mondta és sírt. Farkas újra begurult. — Mit bömböl? Tudja mi maga? Egy olcsó, filléres szélhámos. Maga visszaél a szatír tekintélyével. Maga idegen toliakkal ékeskedik. Maga ócska plagizátor. . (Folytatjuk) HtyMnOsz ű> VÁMtö (i8.) 15 napja tart az olasz kormányválság

Next

/
Thumbnails
Contents