Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

rxvrt t?VFOT YAM W*. STXM ARÄ 1 FORINT I»m JÜLftTS 19, YASÄRNAP LAPUNK TARTALMAIMMÁ Hétköznapok a tűzfolyamnál (5. oldal) Nábrádi utcasor (7. oldal) Előbbre lép-e ősszel a Spartacus? fii. oldal) Mit fizet a lottó? (12. oldal) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15-16-i ülésének határozata a 4. ötéves terv irányelveiről A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966—1970. években a párt politikai cél­jainak megfelelően sikeresen előrehaladt, a 3. ötéves terv fő előirányzatai teljesülnek. A népgazdaság termelőerői je­lentősen bővülnek, a terme­lés, a fogyasztás és a felhal­mozás folyamatosan nő, mi­Az 1966—1970. években a gazdasági fejlődés iránya megfelel az ötéves tervnek, a növekedés mértéke pedig na­gyobb a tervezettnél. A terv iuoszakában a nemzeti jöve­delem 39—40 százalékkal nö­vekszik a tervezett 19—21 szá­zalékos növekedés helyett. A szocialista szektor tovább erősödik, részaránya a nemze­ti jövedelemből a tervidő­szak végére megközelíti a 98 százalékot. Az állami vállala­tok és a szövetkezetek nagy részé dinamikusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel tö­rekszik a teljesítmény növelé­sére és a munka minőségének javítására. Ennek döntő sze­repe van a gazdasági fellendü- lésoen. A gazdasági növekedés lé­nyegesen gyorsabb az előző ötéves terv időszakénál. Nagy fontosságú tény, hogy emellett fokozatosan javul a gazdaság egyensúlya. Ebben az időszak­ban sikerült a gazdasági nö­vekedést úgy szabályozni, hogy elkerüljük a nagyobb aránytalanságok keletkezését, s a fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett fo­lyik. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a népgazdaság külső egyen­súlyi helyzetének javításá­ra kitűzött célokat, ennek eredményeként javult és egyenletesebbé vált a lakosság ellátása és fogyasztása. Vál­tozatlanul fennmaradt azon­ban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlansága, a be­ruházások hatékonyságára vo­natkozó gazdaságpolitikai cél­jaink irányába csak kismérté­kű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetközi kapcsolatai széle­sedtek és fejlődtek. A külke­reskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedé­sét meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vál­lalatok külkereskedelmi akti­vitása — különösen a gazda­ság irányításának reformja után — nőtt, a versenyképes­ségük javult. A legutóbbi években több termelési együttműködési megállapodás született, s a KGST-országok- kal — elsősorban a Szovjet­unióval — folytatott, külkeres­kedelmünk alapját képezte gazdaságunk fejlődésének. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tőkés- és a fejlődő or­szágokkal is gyors ütemben bővültek. közben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elősegíti a gazdasági tevékenység haté­konyságának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotó munkájának kibontakozását. A Központi Bizottság nép­gazdaságunk további tervsze­A szocialista iparban erősö­dött a törekvés a hatéko­nyabb termelésre és az or­szágunknak kedvezőbb terme­lési szerkezet változásra, öt év alatt az ipar termelése a tervezett 32—36 százalékos növekedéshez hasonlóan, 34 százalékkal nőtt, de a nemze­ti jövedelemhez való hozzájá­rulása a termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari haté­konyság javulásának egyik fontos jele és kifejezi az ipari termelés szerkezetében vég­bement és tervezett céljaink­kal egybevágó irányú változá­sokat is. Az irányítási reform után különösen a termelés gyártmányösszetételének ja­vulása, a termékek műszaki színvonalának fejlődése ka­pott lendületet. Az ipari munka termelé­kenysége növekedett, azonban nem érte el a tervezett mér­téket, s nem tudta megfele­lően ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével kieső munka- időalapot. A termelés növeke­désének csak 55 százalékát fe­dezték a termelékenység ja­vulásából. A termelékenység tervezettnél lassúbb fejleszté­se a termelőmunka szervezett­ségének és a munkafegyelem­nek hiányosságaira mutat. A mezőgazdaság termelése — az öt évi átlagokat össze­hasonlítva — a felszabadulás óta most éri el legnagyobb ütemét A mezőgazdaságban dolgozók számának csökke­nése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekszik a tervezett 13—15 százalék helyett. Az eredmények dön­tő forrása volt, hogy a szocia­lista nagyüzemek gazdasági­lag és szervezetileg jelentősen fejlődtek. A háztáji gazdasá­gokban azonban még máig sem sikerült úgy kihasználni az állattartás lehetőségeit, ahogyan azt pártunk politiká­ja megköveteli. Mezőgazdaságunk fejlődé­sének fő jellemzője, hogy a növénytermelésben csökken­tek a termésingadozások és nőttek a termésátlagok, de még viszonylag nagy az állat- tenyésztés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazdasági ter­melőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően ki­használva. A termelőágazatok dinami­kus növekedése révén meg­gyorsult, az elmaradott terüle­tek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipar- telepítési elveknek megfele­lően — nagyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás tör­tént a mezőgazdasági és az rű fejlődése érdekében szük­ségesnek tartja, hogy a kö­vetkező ötéves tervben a gaz­dasági munka magasabb mi­nőségi követelményeit állít­suk előtérbe. Fejleszteni kell a termelőerőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgo­zók életkörülményeit, elő kell segíteni egész nemzetünk fej­lődését. ipari területek fejlettségi színvonalának kiegyenlítődé­sében. Az öt év nemzeti jövedel­mét a tervezett arányban for­dítottuk felhalmozásra és fo­gyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év átlagában a nemzeti jövedelem 24 százalé­két képviseli, a fogyasztás pe­dig 76 százalékát. A tervidő­szak folyamán a felhalmozás­ból a számításba vettnél na­gyobb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen be­ruházások állománya. Ezért a felhalmozás terv szerinti ará­nyának fenntartása érdekében a központi szerveknek fékez­niük kell a készletnövekedés ütemét, és sokoldalú össze­hangolt intézkedésekkel csök­kenteniük kell a befejezetlen beruházások állományát. A 3. ötéves terv életszínvo­nal-politikai céljai teljesül­tek. Az öt év során minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességé­ben a tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervezett 14—16 százalék­kal szemben 30—32 százalék­kal, a reálbér pedig a terve­zett 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reál- jövedelme a tervidőszak vé­gére elérte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elván­dorlás megszűnt a faluról. A lakosság áruellátása lé­nyegesen jobb az előző terv­időszakénál. de a fogyasztási cikkek termelése, importja és kereskedelme, továbbá a szolgáltatások fejlődése még nem képes a mai gyor­sabb jövedelememelkedés mellett kellő összhangba hoz­ni a kereskedelem kínálatát a lakosság keresletével. Az 1968—1970. években megvalósult az ipari és építő­ipari dolgozók munkaidejének heti 44 órára való csökkentése. Pártunk IX. kongresszusának határozatát sikerült átvinni az életbe és érdemlegesen javí­tani a magyar munkásosztály életkörülményeit. A munka- időalap csökkenése nagy fel­adat elé állította a gazdasági vezetést, ebből átmeneti ne­hézségek is keletkeztek, jó néhány vállalatnál nem tel­jesítették a termelékenység növelésével kapcsolatos vál­lalásukat. Ennek tanulságait hasznosítani kell az iparban és a későbbiekben a gazdaság más ágaiban is. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a reáljövede­lem tervezettnél gyorsabb fej­lődése kedvező, mert össz­hangban van a gazdaság nö­vekedésével. Ugyanakkor gazdaságunk sajátos problé­máját mutatja a reáljövede­lem összetételének alakulása. A bérek emelkedését szűkíti és korlátozza egyfelől a béren kívüli szociálpolitikai juttatá­sok gyorsabb növekedési üte­me, másfelől a foglalkoztatot­tak számának még mindig je­lentős növekedése a mezőgaz­daságon kívüli területen. Mind­ezek bizonyos mértékig ellent­mondanak annak a kívánalom­nak, hogy erősödjön a bér­rendszer ösztönző ereje, hogy a bérek jobban differenciá­lódjanak a munkateljesítmény szerint, hogy nagyobb anyagi megbecsülést biztosítson a jobb munkáért és fokozottab­ban elismerje a dolgozók törzsgárdíjának munkáját. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a népgazdaság 15 éves távlati terve prognó­zisának kidolgozása folyik, a végleges elkészítéshez még további vizsgálat és nemzet­közi egyeztetés szükséges. A 4. ötéves terv a lehetőségek­nek megfelelően hasznosítja a hosszú távú tervezés eddigi eredményeit, valamint a tudo­mányos-műszaki fejlődésre készített népgazdasági prognó­zisokat A hosszú távú tervezőmun­ka a következő másfél évti­zed fejlődésének irányát, jel­lemzőit és problémáit tisztáz­za, azzal a céllal, hogy segítse és megkönnyítse tervgazdál­kodási rendszerünk alapjának, az ötéves terveknek a kidol­gozását. Vagyis tisztázza, hogy milyen legyen a gazda­ság növekedési üteme, milyen technikai fejlesztés és népgaz­dasági struktúraváltozás kí­vánatos, miképpen fejlődnek a nemzetközi gazdasági kap­csolatok és milyen lesz a jö­vő szocialista társadalmának általános képe. A 4. ötéves terv az alábbi hosszú távú fejlődési irányok alapulvételével készült: 1 Alapvető célunk a szo­cializmus teljes felépí- * tése hazánkban. Ez sokoldalú fejlődést követel, ezt kell szolgálnia a gazda­ságpolitikának. Ennek érde­kében : — gyorsítani kell a termelő­erők fejlesztését és a gazda­sági hatékonyság szempontjá­ból közelíteni kell a gazdasá­gilag fejlett országokhoz; — ezért a következő idő­szak központi feladata az egész gazdaság intenzív fej­lesztése, a társadalmi muaka termelékenységének és a nép- gazdasági jövedelmezőségnek a javítása; — a mainál magasabb fokú általános és szakképzés és ki- terjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek Az 1966—1970. években ha­tottak — és még jelenleg is hatnak: — a fejlődést fékező és a helyzetet nehezítő tényezők; — különösen lassan javul a beruházások hatékonysága. Mind az állami, nagyberuhá­zások, mind a vállalati beru­házások terén megfigyelhető még a „többre vállalkozás — lassú kivitelezés” gyakorlata; — az egy foglalkoztatottra jutó termelés a mezőgazda­ságban kielégítően, az iparban csak lassan javult. Az ipari termelékenység emelkedési üteme egyenetlen volt, 1968— 1969-ben jelentősen csökkent és csak 1970-ben növekszik ismét kellően; fokozottabb kibontakoztatá­sának kell teret engedni; — az anyagi javak fogyasz­tásának magas — a mainál célszerűbb és választékosabb — színvonalát és a mai érte­lemben vett lakásprobléma megszűntetését kell elérni; — a mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb szociális, egészségügyi gondos­kodást kell kiépíteni. 2 A következő másfél évtized központi kér- ' dése számunkra a tu­dományos-technikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosí­tása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék el a világ legjobb színvonalát, és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országo­kéhoz. Mindezek érdekében: — növelni kell a dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szerve­zési-vezetési módszerek elsa­játítására és alkalmazására. Ennek feltételeként az okta­tás színvonalát emelni, a to­vábbképzés rendszerét fej­leszteni és a vezetés korsze­rű technikával való ellátott­ságát javítani kell; — ezzel összhangban, a Központi Bizottság irányelve­it hatékonyabban érvényesít­se, olyan káderpolitikát kell folytatni, amely a szocializ­musért felelősséget érző te­hetséges szakembereket a gaz­dasági irányítás különböző vezető posztjaira juttatja; — a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra és technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, a távlati fejlesztési cél­jainknak megfelelő kuta­tásokra koncentrálva fel- használásukat. A hazai és nemzetközi kutatások ered­ményeinek gyakorlati alkal­mazását meg kell gyorsítani; — a termelést és a szolgál­— a gazdasági életben még mindig számos fogyaté­kosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen emberi ha­nyagság, felületesség vagy kö­zönyösség keresendő. A terv­időszak tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a reform elvei­nek jobban be kell hatolniuk a vezetési és szervezési mun­kába, gyorsítani kell a válla­lati belső irányítási és fele­lősségi rendszer korszerűsíté­sét, tovább kell fejleszteni aa alsóbb vezetők és a dolgozók ellenőrzésének és számadásá­nak rendszerét. A 3. ötéves terv időszaká­ban mutatkozó fejlődés, vala­mint a gazdasági reform ré­vén korszerűsített tervgazda­sági rendszerünk kedvező fel­tételeket teremt a hetvene. években a további előrehala­dáshoz, a szocializmus teljek felépítésének folytatásához. tatást egyre inkább olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a strukturális fejlő­dés döntő előfeltételeit képe­ző távlati fejlesztési célokat és megoldásra váró műszaki feladatokat. 3 Távlati orientációnk a KGST-országokkal * való szocialista gazda­sági integráció megteremtése. Továbbra is intenzíven részt kell venni a gazdasági in­tegráció programjának kidol­gozására irányuló munkála­tokban. Az integráció kifejlő­dését elő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésé­nek valamennyi lehetséges formájában, a tervegyeztetés fejlesztésével, a közös érdeke­ket szolgáló fejlesztések együt­tes megvalósításával, a ter­melési kooperáció bővítésé­vel, a kereskedelmi módsze­rek, a valuta és a hitel funk­cióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képessé kell válnunk a magas szintű technika kifejlesztésé­re, hatékony alkalmazására és a nemzetközi versenyben va­ló helytállásra. 4 Adottságainkkal össz­hangban szélesíteni * kell kapcsolatainkat valamennyi országgal, amely- lyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, to­vábbá a fejlett tőkésországok­kal való termelési-tudomá- nyos-technikai együttműkö­désünket, a kölcsönös előnyök és a politikai szuverénitáa alapján. Társadalmunk fejlő­dését továbbra is oly ’ módon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specia­lizálódás és a rounkamegosz­(Folytatás a 2. oldalon) 1. A gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966—1970. időszakban 2. A népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei WlflawffTw EGnsÜijmKi

Next

/
Thumbnails
Contents