Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
1. »Mal RELET-MAGYARORSZÁÖ 197Ö. Július 1* Korunk mezőgazdasága Húszéves az újfehértói kutatóállomás Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján a Kertészeti Kutató Intézet és annak újfehértói kutatóállomása fennállásának 20. évfordulójához érkezett. Az eltelt 20 év nem kevésbé gazdag kutatási eredményekben, szervezeti változásokban, mint az ország többi kutató- intézetei. * A neves elődök Az 1930-as évek elején fejlődésnek induló gyümölcs- termesztést — elsősorban külföldi eredmények alapján — a szakközigazgatásban dolgozó kertészeti fel ügyelők és a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületébe (GYOE) tartozó intézőn irányították. Ezek a szakemberek már a kertészeti tanintézetben, ill. Kertészeti Akadémián végeztek, akik látták, hogy csak külföldi kutatási eredmények alapján nem lehet Magyarorszá gon a gyümölcstermesztést szervezni és fejleszteni, az agrotechnikát kidolgozni. A két világháború között a kertészeti oktatás és a kutatómunka a fent említett intézményben folyt. Meg kell említenünk Mohácsy Mátyás egyetemi tanár nevét. aki tanári karával több kertészgenerációt nevelt ennek az országnak és a kutatómunkával segítették a termesztés fejlődését. A kertészek között nagyon jól ismert Horn János, Jeszenszky Árpád neve. akik a közigazgatás és a GYOE területén, valamint irodain«'''nfhuiikássa- gukon keresztül segítették a gyümölcstermesztés fejlődését Hasonlóképpen hivatkoznunk kell Magyar Gyulára, akinek nevét nemesitől munkáján és Korponai Gyulára, akinek nevét a tájfajták szelekcióján keresztül ismerik. A felszabadulás utáni évek A felszabadulás és a földreform után néhány évig az általános fejlődés a kis- és középbirtokok kialakulásának kedvezett. A paraszt- gazdaságok erősödése folytán — különösen azokban a tájegységekben, ahol a gyű- mölcstermesztés már a ha- ború előtt is kiterjedt volt — az újbirtokosok is kedvet kaptak a gyümölcsös létesítésére. A*a ültetési ked- vet növelte a gyümölcs belföldi és külföldi kereslete, ill. ugrásszerű növekedése. A mezőgazdaság tervszerű fejlesztésének keretén belül szükségessé vált a gyümölcs- termesztés távlati tervének elkészítése is. Ebben a munkában a kezdeményezés töb-' bek között Okályi Iván nevéhez fűződik. Okályi hangsúlyozta. hogy távlati terv keretében kell megtervezni a kísérletügyi. szakoktatási, faiskolai. szakközigazgatási, konzervipari, gyümölcs kül- és belforgalmi, a növényegészségügyi és egyéb országos szervek munkáját. Már ebben az időben hangoztatták. hogy ezek a szervek kü'iön-külön terveznek, holott fejlődésük iránya és sebessége egymástól nem függetleníthető. sőt egymást feltételezik és mind együtt a gyümölcstermesztési politika függvényei! ! Az ilyen irányú fejlesztési koncepció tette lehetővé, hogy a kormányzat hozzájárult a Kertészeti Kutató Intézet megszervezéséhez. A kutatás területén ebben az , időben a centrális szemlélet dominált és ennek megfelelően az Agrártudományi Egyetem kert- és szőlőgazdaság tudomány karának1 tanárai (Okályi Iván. Pro- bocskai Endre. Maliga Pál) és a Földművelésügyi Minisztérium kísérletüggyel foglalkozó szakemberei kidolgozták az első Kertészeti Kutató Intézet szervezeti felépítését és földrajzi tájegységenként az állomási hálózatát. A centrális szemléletnek megfelelően fő célkitűzés volt a kertészeti termesztés minden területére kiterjedő központi intézet létrehozása és azoknak az állomásoknak a megszervezése, amelyek a központ irányításával végzik az egyes tájegységekben termesztett főbb kertészeti növények nemesítéssel, fajtafenntartással és agrotechnikával kapcsolatos kutatási feladatokat. így jött létre a gyümölcstermesztés kutatási feladatainak megoldására az új fehértói kutatóállomás. Ennek a kísérleti egységnek első vezető kutatója Dániel Lajos volt, aki ezt megelőzően a Nyíregyházi Kertészeti Technikum tanáraként dolgozott. Az első telepítések 1949-ben a kutatóállomás helyének kijelölése nem volt zökkenőmentes. Nyíregyháza város, a kertészeti technikum tangazdasága, a Nyíregyháza közelében akkor meglévő állami gazdaságok nem tudtak megfelelő helyet biztosítani a kutatóállomás részére. Nagy Sándor megyei kertészeti felügyelő javaslatára tekintette meg a bizottság az Ujfehértó község tulajdonában lévő 20 kh kiterjedésű. 1938-ban ültetett gyümölcsöst és a mellette már. állarnpsítptt .területeket. A’ ténilet 'meSrereiö'Wt. Nagy 'Sándor'1 melyei kertészeti felügyelő javaslatának köszönhető tehát, hogy a gyümölcstermesztési kutatás egyik bázisa Szabolcs-Szatmár megyében helyet kapott. A rendelkezésre álló 20 kh gyümölcsös és az akkor hozzá tartozó 80 kh, zömmel futóhomok talajú szántóterület lehetővé tette a kutatómunka beindítását. így lehetővé vált már 1949 őszén 7 kh 8x8 m sor- és tőtávolságú vadalanyon álló almaültetvény létesítése, amely alapját képezte az akkor nagy vitát kavaró és különböző alakítási elveken nyugvó metszésnek. Mire az adatok alapján eldőlt, hogy Szakátsy, Clauss vagy Nagy Sándor módszerét kövessük, új szemlélet, új koronaforma vette át a szerepet üzemi gyümölcsöseinkben. A klasszikusnak tekinthető sudaras ágcsoportos korona alakításánál pedig a gyorsított termőrefordítás és a kombinált korona került előterbe. 1950-ben tovább folytatódott a kísérleti ültetvények létesítése. Probocskai Endre egyetemi tanár ekkorra előállította azokat az oltványokat, amelyek alapját képezték a sokak által ismert „alanykí- sériet”-nek. A kísérlet eredményeinek közlését már Dániel Lajos megkezdte, majd több dolgozatban Bubán Tamás foglalta össze a ma már 20 éves kísérleti ültetvény eredményeit. Meg kell jegyezni, hogy a leírt eredmények nem változtattak faiskolai gyakorlatunkon és továbbra is csak az M. IV, M. IX. és vadalma alanyra oltott oltványok kaphatók, pedig az M. II, M. VII, M. XI. és az Orbai alma alanyként való használatával még teljesebbé tennénk Probocskai Endre azon megállapítását, mely szerint „az alany az egyetlen szabadon választható környezeti tényező”. Fajtagyűjtem ény létesítése Az 1950-es esztendőben vette kezdetét az alma fajtagyűj- temény létesítése is, amely folyamatos munkával jelenleg 604 fajtát foglal magába. Nagyon nehéz lépést tartani az új fajták megjelenésének sebességével, éppen ezért a jövőben arra törekszünk, hogy megfelelő szelekcióval csak a legjobbnak ítélt almafajták kerüljenek gyűjteményünkbe. A jelerti'ég' fhéglévS'Ta’.Ha- gyűjteményt rpedig ' felújítjuk, és korszerűbb formában kevesebb fajtával újra létesítjük. Ma is állandóan vitatott téma az alma tápanyag-visz- szapótlásának mennyiségi problémája, a helyes tápanyagarányok megállapítása és a tápanyagok talajba juttatásának módszere. Ezekre a kérdésekre keresett választ Dániel Lajos és Szakátsy Gyula, amikor a meglévő ültetvényekben és állami gazdaságokban nagy adagú műtrágyázással és zöldtrágyázással kapcsolatos kísérleteke; állítottak be. Ezeknek a kísérleteknek az eredményeit részben dr. Terts István dolgozta fel a közelmúltban megjelenő könyvében. 1950—1955-ig élteit 5 éve . periódusban kísérleti ültetvények. létesültek, de a kutatáshoz szükséges alapvető építmények, gépek, műszerek és eszközök nem álltak rendelkezésre. (A cikk 11. részét jövő csütörtöki számunkban közöljük.) Dr. Pethő Ferenc Koronczy Imréné— tJzonyi Sándorné: Gomhatermesz- tési útmutató Hazánkban a gomba, vagy ahogy már egyesek becézik: a „fehér arany” iránti kereslet állandóan felfelé ível. Nagy szerepet játszik ebben táplálkozási értékének felismerése is. A kitűnő minőségű, értékes, fehérjében rendkívül gazdag, termesztett csiperkegomba jelentős valutát hozó exportcikkünk is. De vajon ki tudnánk-e elégíteni az igényeket, ha ugyanakkor nem haladnánk előre a termesztés színvonalával? Minden bizonnyal nem. Ezért van az, hogy a gombatermesztés agrotechnikáját a szüntelen átalakulások, változások jellemzik. Hol tart ma a hazai gombatermesztés, és melyek az irányelvek a fejlesztésére? Erről kapunk képet a több éves gyakorlattal rendelkező szerzők munkájából, akik külföldön is tanulmányozták a legmodernebb gombatermesztési eljárásokat. Munkájuk célja az új és a jobb keresése. Ez tükröződik könyvükben is. A jól ismert csiperke (sampinyon) termesztésének minden mozzanatát — a helyiség előkészítésétől a szedésig, illetve a szállításig — részletezik. Arról is tüzetesen beszámolnak. hogyan állunk az egyéb gombák termesztésével, és hogy miért érdemes a késői laskagombát és a japán shiitake gombát is termesztenünk. Ez .a kis. könyv minden bizonnyal nagyszerű útmutatója 18sz' a' ‘termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gombatermesztőinek, de a termesztést még nem ismerő is nagyon könnyen megtanulhatja belőle e kultúra termesztési eljárásait. Hét árvíz sújtotta tvriiidoszövetkezetbfr* megkezdték a talajvizsgálatot Az árvíz nemcsak az élő növényzetben, hanem a talajban is jelentős pusztítást végzett. Elrombolta a talaj- szerkezetet és befullasztotta a talajbaktériumok tevékenységét E károsodás pontom megállapítására talajvizsgálatot végez az Országos Me zőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet talajlaboratóriuma. A vizsgálatokat hét termelőszövetkezetben: a csenged Lenin, a csegöldi Baj- csy-Zsilinszky, a jánkmajtisi Dózsa, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, a penyigei Zöld Mező. a nábrádi Békeharcos és a nagyari Május 1 gazdaságaiban kezdték meg. A vizsgálatot szakaszosan régzik. A vetési időnek megfelelően sorolták be a munkát. Először a legkorábban vetésre kerülő lucernaföldek talaját vizsgálják és mondanak róla szakvéleményt a termelőszövetkezeteknek. Ezek a szakvélemények augusztus elejére a szövetkezetek rendelkezésére állnak. KORSZERŰ SZARVASMARHATELEP. Megyénkben egyedülálló szakosított szarvasmarhatelepet építenek a Nyír- madai Állami Gazdaságban. A 24 millió forintos beruházás- >.bólnmegépülő új'kombinát 384 ibc-mentes tehén és 150 borjú nevelését teszi lehetővé. Az állomány 80 százalékát saját nevelésből biztosítják, a maradék 20 százalékot az augusztusi „nyitásra” megvásárolja a gazdaság. A korszerű istállóban az etetés, itatás, trágyaelhordás, fejés és tejszállíiás gépesített lesz. A telephez tejházat, orvosi szobát, takarmányraktárakat és 4 db 50 méteres palánksilót építenek. Képünkön: Az építők végzik a palánksilók zsaluzását. Elek Emil felvétele] w Uj növényvédelmi módszerek A mezőgazdasági kártevők ellen minden országban nagy kutatóapparátus veszi ■ fel a küzdelmet. Jelentős eredmények is születtek: különféle vegyszereket állítottak elő, melyek jó hatásfokkal pusztítják a kártevőket. A kutatás azonban nem állt meg, újabb és újabb módszerek kidolgozásán fáradoznak, hogy a védelem még tökéletesebb legyen, és a termésen a védekezés semmiféle minőségi romlást ne okozzon. A hatékony növényvédelmi eljárások alkalmazása megéri a Szűcs Sándor és Geszten István, a Nyírmadai Űj Élet traktorosai kukorica alá készítik az árpatarlót. Hammel József felvétele fáradtságot: szovjet adatok szerint a védekezésre felhasznált minden rubel több mint 12 rubel értékű többlettermést eredményez. Érdekes eredménnyel járlak azok a munkák, amelyeket az Össz-szövetségi Növényvédelmi Tudományos Kutató Intézetben végeznek a növényvédelem hatékonyabbá tételére. Biofizika a kártevők ellen Az intézetben kidolgozott eljárások alapja a biológiának egy fiatal ága, a biofizika. amely az élő szervezetek bonyolult . életfolyamatainak fizikai alapjait tanulmányozza. E módszerek közül a legjelentősebbek azok, amelyek a raktárakban tárolt mező- gazdasági termények rovar- fertőzöttségének, illetve gombás vagy baktériumos betegségeknek a korai megállapítására alkalmasak. Az un. lumineszcencia analízis módszerével pl. idejében megállapítható a kukorica fuzáriu- mos fertőzöttsége, a burgonyagumók fitoftórával szembeni ellenállóképessége, illetve fogékonysága. A raktári kártevők lárvái rejtett károsodást okoznak a magban: ennek felfedésére vezették be a mag átvilágítását lágy röntgensugarakkal. A röntgenogramokban világosan láthatók a szem belső károsodásai. Még érdekesebb talán a rejtett károsodások kimutatásának az akusztikai módszere. A» gabonaszem belsejében tartózkodó lárvák táplálkozásuk és helyváltoztatásuk közben igen gyenge hangot bocsátanak ki. Ez érzékeny mik> rofonnal felfogható és felerősíthető. Egy speciális készülék a rovarok által kibocsátott hangokat egyszerűbbekre bontja, ebből a szakemberek nemcsak a lárvák jelenlétére, hanem azok fajára és fejlődési fokozatára, táplálkozására, és helyváltoztatására is következtethetnek. Besugárzott rovarok A szakemberek úgy vélekednek: nagy jövő előtt áll az a növényvédelmi módszer, amelynek lényege, hogy á kemény gamma-sugárzást a rovarok sterilizálására használják fel. A sugársterilizá- iás módszerét az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták először a szarvas- marhák védelmében egy légyfajjal szemben. Azóta — a sikeren felbuzdulva — továbbfejlesztették a módszert a mezőgazdasági növények kártevői elleni védekezés céljaira. A mesterségesen keltetett rovarokat gamma- sugarakkal sterilizálják, majd a steril hímeket tömegesen telepítik szét a rovarok természetes élőhelyén. Ha ezek a nőstényekkel párosodnak, a lerakott peték életképtelenek lesznek és a faj egyedszáma a területen rohamosan csökken. Ha a hímek kibocsátását több generációs időszak folyamán sokszor megismétlik, a faj teljes pusztulása is elérhető A szakemberek ettől a módszertől várják, hogy fölöslegessé válik a jelenleg még leginkább használt, de több oldalról jogosan kifogásolt vegyszeres védekezés,
