Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

197ft Idlius 1ft KELET -M AGY ARÖKSZ AQ B. o!(M Három község egy kenyéren Vasmagy&r, Beszteree, Tiszafád — holnap Ki tudja, hová vezet két ember házasságkötése, Nem beszélve arról, amikor há­rom község, több mint négy­ezer ember készül ..frigyre" lépni. Mint julius 1-én Tisza- rad, Vasmegyer és Beszterec. Mert addig csak szomszé­dok voltak. Jó szomszédok. Egyforma adottságokkal, egy­forma pénztárcával és ugyan­olyan lehetőségekkel. Aztán ezekkel ki-ki úgy élt, aho­gyan jónak látta. ahogyan tudott. Egészen az „eskü­vőig.” B&sztereci régi emlék Beszterecen rossz ízű em­lékek kísérték a hírt, hi­szen a község már élt közös „tanács” alatt. A felszaba­dulás előtt a kéki körjegy­zőség tagközsége volt. ami hosszú gyaloglásokat, (vonat akkor sem volt, a buszköz­lekedésnek pedig híre sem) és elintézetlen ügyeket je­lentett. Beszterecen ezt nem akarták. Nehéz volt megmagyaráz­ni. hogy nem a múlt jött vissza. Hogy 3 lakosság ügyeinek intézése továbbra is helyben történik majd Besz­terecen, de a többi társköz­ségben, Vasmegyeren és Ti- szarádon is. Csak a formák lesznek korszerűek. Mert kell. És a lehetőségek na­gyobbak. Végső Zoltán, a közös köz­ségi tanács vb-titkára már „közösen” gondolkozik: — Az összeadott költség- vetésből gazdaságosabban tu­dunk majd gazdálkodni. Ami tény. Csak a bizonyítás várat még magára, hiszen közös költségvetésről, közös fej­lesztésekről csak jövőre le­het beszélni. Addig minden a régi. Kár lenne most, fél évben megbontani a kü­lön költségvetéseket és gaz­daságtalan is. Nincs óvoda és orvos — Lesz még időnk és le­hetőségünk is. Messze áll mindhárom község attól, hogy nyugodtan ülhessünk a „Segítek, mert átérzem a sorsukat66 — mondja Camara Sékou Hammala Mátészalkán A Budapesti Műszaki Egye­tem diákjai között ^Máté­szalkán egy néger fiút pil­lantottam meg, amint sódert raktak ki a vagonból. A ki­sportolt fiú karján kidagad­tak az erek. ahogy erősen markolta a lapátnyelet. Har­minc fok lehetett a hőmér­séklet. A fiú: jó tanuló, jól beszél magyarul és jól dolgozik a vagonban, önként jött a tv.- böl ismert Szabolcsba, hogy segítsen az árvízkárosultakon munkájával. Az ősszel lesz utolsó éves a villamosmérnö­ki karon. — Camara Sékou Hammala vagyok. Guinea államban laknak a szüleim. Ha elvég­zem az egyetemet, hazame­gyek és ott fogok dolgozni, ahol felnőttem. Apám fog­lalkozása férfiszabó. Az Esze Tamás Gimnáziumban száll­tunk meg. A körülmények­hez képest mindennel elége­dett vagyok. — Tudta-e, hogy milyen nehéz munkára vállalkozik? — Tudtam, Hazámban is végeztem nehéz fizikai mun­kát. A lapátnyél most fel­törte kezemet, de nem faj a seb. Sokkal jobban fáj az a seb, amit az árvíz okozott az Itteni embereknek. Atérzem sorsukat. A tv-ben láttam mindent... Örülök, hogy se­gíthetek az újjáépítésben. Tudtam, hogy nem víkén- dezés vár itt rám. — Hazájában volt-e már árvíz? — Volt. Emlékszem, egy­szer a Niger folyó kiöntött, még gyermekkoromban, Ta­lán 8 éves lehettem. A „szent folyó” hatalmas terü­leten elöntötte a rizsfölde­ket. Abban az évben keve­set arattunk és sokat nélkü­löztünk, Akkor még francia gyarmat voltunk. A franciák nem segítettek- bennünket. Szörnyűség arra visszagon­dolni. — Ha lejár a „műszak”, mivel foglalkozik? — Sétálok a srácokkal, vagy olvasok. Ismerem a Kelet-Magyarországot, Ol­vastam a lapban Máté György riportsorozatát, amelynek „Barangolás Bis- sau-Guineában” volt a címe. Ez az ország északnyugati szomszédunk. Itt, sajnos, még olyan az élet, amilyen a ri­portban volt. — Nálunk, amióta elmen­tek a franciák, sokat fejlő­dött az ország. 5 millióan élünk Guineában. A köztár­saságban nincs még minde­nütt villany. Most van folya­matban a villamosítás. Szov­jet és jugoszláv villamos­mérnökök dolgoznak nálunk, de remélem, rám is szükség lesz, ha hazamegyek. (nabrádi) habárainkon. Mert. ami móst van. .. Arról lehet beszélni. A század elején már Ma­gyarországon is megnyitották az első kisdedóvót. Beszte­recen még ma sincs óvoda. És orvos sincs, akárcsak Ti- szarádon Beszterecre a kéki orvos jár át, hét kilométer­ről. ami neki nem távolság. Autója van. De mi van ak­kor, ha sürgős esethez kell hívni? És érte kell menni? Hiszen telefon is csak dél­után négyig van. A problémák, amelyeket már közösen lehet és kell megoldani, sbk esetben még alapvetőek. Első helyen em­lítik a húsboltot: még egyet­len faluban sincs a három kö­zül. Vagy a járdák. Amit ed­dig építettek külön-külön, nem érdemes megemlíteni. Olyan kevés. És ehhez azt is számolni kell, hogy Tisza menti községekről van szó, ahol a sár.. . de ezt nem kell magyarázni. És ezért, ezekért nem gon­dolhat ma még egyik község sem a közművesítésre, amit máshol már a legfontosab­bak közé sorolnak. Mert itt még vannak előbbrevaló tennivalók. Ügyintézés helyben És egy sajátos kérdés. A három egyesült község kö­zötti távolság. A közös ta­nács Vasmegyeren van Vas­megyer, a központ és Tisza- rád között a távolság két ki­lométer. Vasmegyer és Besz­terec között öt. Azt pedig, hogy a tanács hogyan végzi az irányítást, hogyan vég­zik a lakosság ügyeit, nem írja elő semmiféle rendelet. A hogyanról nekik kell dön­teni. — Igyekeztünk a legjobb megoldást választani. Beszte­rec van a legtávolabb, így ide egy állandó előadót biz­tosítottunk, aki az igazolá­sokat, a községi bizonyítvá­nyokat, a járlatleveleket, az ügyek felvételét és szükség szerint a házasságkötést vég­zi. Tiszaráddal más a hely­zet. Bár a két faluközpont között két kilométer a tá­volság, a két község gyakor­latilag összeépült. Mindössze ötszáz méter választja el a két szélső házat. így Ti- szarádon csak igazgatási na­pokat tartunk, ahol és ami­kor elintézzük a lakosság ügyeit. Tehát: senkinek sem kell gyalogolnia azért, hogy kér­déseire választ kapjon, vagy papírjára egy pecsétet. És azon túl, hogy növekedett a tanácsi hatáskör, csökkent az irányítótestület létszáma is. Hiszen a korábbi tizen­hat dolgozó közül, már csak tizenegyen végzik, mondjuk ki nyugodtan, a több mun­kát. Horváth S, János Szabó László —Sólyom József: Az átkozott FBI m — Ez így nem megy — mormogott dühösen a deli ki­ejtéssel beszélő FBI-ügynök. Meg kell kapnunk az összes másolatokat! Hol vannak? Erise meg, hogy nem akarunk a francia kormányhoz fordul­ni. ez tisztán amerikai ügy. Követeljük a másolatokat! Tudnia kell, hogy megsértette azl az egyezményt, amelyet az USA az ideiglenes kor­mányzattal kötött. Gyakorlati­lag mi letartóztathatnánk önt iMr. Calvet azért, mert ameri­kai tulajdont kobozott el és jogtalanul bebörtönöztetett egy amerikai állampolgárt. — Roppant sajnálom. Ezt a tévedést azonban úgy lát­szik túlbuzgóságból követtem el Azt. hittem, hogy önöknek segítek. Valószínűleg tudják uraim. hogy én a háború alatt Amerikát segítettem Vmh\ es a tengelyhatalmak ellen — Hagyjuk az időhúzást: Mondja meg nyíltan: hol van a másik három készlet fotó­kópia? — Nem tudom már vissza­szerezni azokat. Kettőt ame­rikai szervezetnek adtam át, egyet pedig az angoloknak. Biztos vagyok benne, hogy két készlet már Washington­ban van, a harmadik pedig megérkezett Londonba. Bizo­nyára az FBI nem kifogásol­hatja azt a tényt, hogy az amerikaiak... — Milyen szervezeteknek adta át a fotókópiákat? — Hosszú időt töltöttem a titkosszolgálatban. Nem mon­dom meg azoknak a szemé­lyeknek vagy szervezeteknek a nevét, amelyekkel együtt­működtem, még akkor sem. ha a maguk honfitársairól van szó. Meg kell bócsátani- uk, de ezek a mi krikettünk­nek, vagy ha úgy tetszik, ba- seballunknak a szabályai... Koseborough hallotta, hogy ez amerikaiak dühösen tanács­koznak. Végül is a chicagói döntött: — Mr. Calvet, gyerünk az ön lakására a másolatért. A kocsim itt áll a sarkon. — Jacques testvérem ép­pen otthon tartózkodik. Ha kívánják, telefonálhatok neki, hogy hozza el a csomagot. — Oké. Miközben Guy Calvet az üzlethelyiségből a kis irodá­ba, a telefonhoz sietett, a két FBI-ügynök vitatkozott egy­mással : — El kellene intézni ezt az alakot. — Mit érnénk vele? — Eggyel kevesebben ke­vernék a port Mr. Bedeaux körül — Nincsen semmi értelme, hogy jól megtancoltassuk a Falatozó, zöldségbolt *— és más semmi...? Ísz-kiegészítő tevékenység a nyírbátori járásban A nyírbátori járásnak az új igazgatási oaosztás sze­rint 20 tsz-e. 4 szakszövet­kezete, 12 egyszerű társulá­sa és egy TÖVÁLL-ja van. Népessége körülbelül ötven­ezer. Általában néhány aranykoronás homokföld­jén nehéz gazdálkodni, így kétszeresen is indokolt a kinálkozó kiegészítő tevé­kenységek lehetőségeit ki" használni. A járási tanács nyilván­tartása szerint jelenleg 24 traktorüzem (géppark), 13 gépjavító. 16 kovácsműhely. 16 bognár és kerékgyártó, 22 daráló, 18 fűrészüzem, 7 szíjgyártó, 4 szeszfőzde, egy- egy asztalos és drótfonó és két betonüzem van a szö­vetkezeti gazdaságokban. A lakosság részére alig je­lentenek valamit ezek. Leg­több ilyen tevékenységet a darálók végeznek. Hasonló céllal, de még csak a kez­detnél tart drótfonat és be- tonkerílés-elemek külső * ér­tékesítése. És a fűrészüze­mek vállalnák esetenként béríürészelést. 1967-ben kezdtek meg át­venni a tsz-ek a tejbegyűj­tőket. Jelenleg 18 ilyen tej- begyűjtőt tartanak nyilván a járásban. Különösen a ked­vezőtlen adottságú tsz-ek járnak jól vele, több pénz­bevételhez jutnak. Falatozó kisvendéglőket, zöldség-. gyűmölcsboltokat csak a járás területén tar­tanak. Falatozója van Nyír­bátorban az Uj Barázda 'Esz­nek, Nyírlu^oson a Szabad­ságnak. Máriapócson a Zöld Mezőnek, Kislétán a Rákóczi­nak, Ófehértón a Búzakalász­nak. Zöldség-, gyümölcsboltot Nyírbátorban hármat tarta­nak fenn tsz-ek, s hasonló boltok vannak Nyírbogaién. Nyírlugoson, Nyírmihálydi- ban, Pócspetriben. A zöld­ségboltok árukészletét csak részben biztosítják saját ter­mésből, legalább ugyanany- n.yit beszerzésekből. Jó szo­kássá kezd válni az egymás közti csere: múlt évben a nyírlugosi Szabadság Tsz őszibarackot adott a nyír­bátori Űj Barázda Tsz-nek paradicsom ellenében. Kü­lönösen nehéz időszakot je­lent a korai primőrök sze­zonja, mivel erre a tsz-'k még nem rendezkedtek be. Csupán a nyírbátori Uj Ba­rázda Tsz-ben van kismér­tékben üvegházi és a pócs- petri Béke Tsz-ben fólia alatti előhajtatás. A lehetőségek sokkal na­gyobbak. Szinte halasztha­tatlanul kínálkozik, hogy a tsz-ek ipari jellegű üzemei többel tegyenek a tagság, a lakosság-szolgáltatás ér­dekében. Kedvezőbbé tud­nák tenni többek között a kullúrcikkek (rádió, televí­zió, magnó), a háztartási gé­pek javításának helyzetét. Különösen olyan, az általá­nos köz- és vasúti forgalom­tól távol eső helyekén tenne ez jó szolgálatot, mint Om­boly, Penészlek, Terem, Aporliget. A kooperációnál számí­tásba jöhetnek a fogyasztá­si szövetkezetek, melyek közreműködésével jelentősen bővíthetik a mezőgazdasági jellegű árudák, boltok háló­zatát, javíthatják az ellátást. (asztalos) Ládagyártás almaszezonig Lehet befőzni: lan elég üveg, celofán, szalicil A korábbi éveknél némi­leg későbben, de mar a pia­con vannak — illetve fajtá­juktól függően — most érnek be a télire való főzelék- és gyümölcsfélék. Bar a kon- zervellálás fejlődésével csök­ken a házi befőzés, a keres­kedelem gondot fordít az ehhez szükséges cikkekre, se­gédanyagokra. Cukor, a romlást gátló sza­licil, s a különféle fűszerek az igények szerint kaphatók. Babos-, konzerves-, uborkás­üvegekből — azonkívül, ami már az üzletekben van — mintegy 6—8 milliót tárol az Amfora Üvért Vállalat, s így bőséges az utánpótlás is. Hosszú évek óta először ele­gendőnek ígérkezik a drá­gább, de „üzem biztosabb" külföldi — ezúttal — olasz — patent beíőttesüveg. Az üve­gek lezárásához egyebek kö­zött 300 tonna pergament, 12 millió tasak celofán, 7 mil­lió tasak gumigyűrű all a háziasszonyok rendelkezé­sére. Nem kell már kézzel ráírni az üvegekre a befőtt „adatait”, erre a célra 200 000 ív színes címkét hoz forga­lomba a kereskedelem, fickót, Valószínűleg tényleg eljuttatta a dokumentumokat a CIA-nak, az OSS-nek és az angol titkosszolgálatnak. Szá­zat egy ellen, hogy sohasem kapjuk meg ezeket a papíro­kat. E pillanatban tért vissza Guy Calvet. — öt perc múlva itt lesznek a fotókópiák. — Nem kívánunk iépéseket tenni e csúnya ügyben ön ellen, Mr. Calvet — mondotta a chicagói. — Okunk van azt hinni, hogy a dokumentumok legnagyobb része hamisítvány. Valamilyen célból néhányan feltűnő ügyet akarnak pro­dukálni. Rövid ismeretségünk alatt úgy tűnt, hogy ön, Mr. Calvet okos ember. Adott esetben egy öntől származó kijelentés tisztázná Mr. Be- deaux-t. Természetesen így el tudnánk intézni, hogy senki se indítson semmiféle eljá­rást ön és társai ellen. (Folytatjuk) A vásárosnaményi MÉK- exporttelep tavaly ősszel a főszezonban több mint két­száz dolgozót foglalkoztatott, a szezon befejezése után vi­szont már csak ötven fizikai dolgozónak tudtak munkát biztosítani. A korábbi évekhez képest, már ez is előrelépés, hiszen azelőtt még az is előfordult, hogy a szezon után vezető beosztású dolgozót is kényte­lenek voltak elengedni. Az idei almaszezonra átmentet' törzsgárda főleg ládagyártás­sal foglalkozik. A HUNGAROFRUCT- tal kötött szerződés alapján, a telepen hatvanezer export­ládát kell gyártani szeptem­berig. Emellett azonban még elég sokrétű tevékenységgel igyekeztek megoldani a fo­lyamatos foglalkoztatást. így a telep területén öt holdon termelnek vöröshagymát, amelyet a járás zöldség-gyü- mölcsboltjaiban értékesíte­nek. A belföldi piactól vasúton visszaérkező mintegy százöt­venezer ládát szállítottak be a telepre a tavasz folyamán, A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kor­mányhatározat 1971. június 1-vel eltörölte az állam részé­re értékesített kenyérgabona után járó adókedvezményt. Ezzel kapcsolatban az MTI hírmagyarázója az alábbiakat írja: A kenyérgabona után má­zsánként 30 forintnyi adóked­vezményt élveznek a mező­gazdasági üzemek. Korábban ezzel az anyagi ösztönzéssel keltették fel a termelők ér­deklődését az igen fontos nö­vényi kultúrák iránt. Sike­rült is elérni, hogy a mező- gazdaság már megtermeli az ország kenyerét, sőt esetenként exportra is ad. A termelés felfutását azonban nemcsak ez az egy — évente összesen 600—700 millió forintot kite­vő — kedvezmény segítette. 1966-ban és 1968-ban mindent egybevetve 50 százalékkal nö­velték a kenyérgabona felvá­sárlási árát, arról nem is be­szélve, hogy időközben a kor­szerűtlen fajtákat végleg fel­váltotta a nagy hozamú szovjet Bezosztája búza, amely ha­zánkban kitűnően meghono­sodott és évről évre gazdag termést ad. A kormányhatározat a jövő évtől elvonja az adókedvez­ményt A határozatot minden bizonnyal azért hozták jóval a következő hetekben már szállítják ki az almaterme­lőknek. Ez a telep végzi a vásárosnaményi és fehér- gyarmati járásban lévő MÉK zöldségesboltok áruellá­tását, a friss árut Nyíregy­házáról, továbbá Békés es Szolnok megyéből szállítják a boltokba. Az almaszezon kezdetére el kell végezni egy 1500 négy­zetméter területű külső cso­magolótér betonozási mun­káit. ffiJondolnak már az őszi főtdényrc is és igyekeznek munkaerőt — elsősorban nő­ket — biztosítani. Tárgya­lást folytattak az olcsvai és az olcsvaapáti tsz-ek vezetői­vel, hogy a tsz-lagok egy ré­szét átengedjék az őszi idény­re. Az exporttelep vezetői gondoskodnak a dolgozók naponkénti hazaszállításá­ról, valamint ebédről. A legnagyobb és eddig még megoldatlan problémát azon­ban az almaszállításhoz szük­séges gépkocsiállomány biz­tosítása jelenti, de remélik, hogy ezt is megoldják a kel­lő időre. (s. t. s.) a határidő előtt nyilvánosság­ra, hogy a termelők ősszel, meg idejében a vetés előtt megfontolhassák, továbbra is kitartanak-e a kenyérgabona termesztése mellett. Azt az üzemet, amely netalán nemet mondana, nem éri károsodás, hiszen az idei termés után még jár az adókedvezmény. A szakemberek — a helyzet ismeretében — bizony osra ve­szik, hogy a vetésterület jö­vőre sem változik lényegesen, annál is inkább, mert a ke­nyérgabona termesztése a kedvezmény elvonása után továbbra is a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ágazata marad. A határozatból az követke­zik, hogy a termelőket nem akarják tovább ösztönözni a kenyérgabona vetésterületé­nek növelésére. Az ország nyugodt és egyenletes kenyér- ellátását a jelenleg meglévő területről is fedezni lehet. A határozat azonban bizonyos fokig arra ösztönzi a nagy­üzemeket, hogy az eddiginél jobban mérlegeljék, valójában helyesen alakították-e ki ve­tésterületük arányát, a jövő­ben nem szükséges-e az ed­diginél nagyobb gondot for­dítani más, időközben „kegy- vesztetté vált” növényi kul­túrák termesztésére. (MTI) Jfivire nem jár a kenyérgabona után adékedvezmény

Next

/
Thumbnails
Contents