Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

t9T0 Június t. KÉLFT-MAGYARORSZÁC 8. oMsl Árvízi műszakok, élelem, felszerelés a szabolcsi árvízkárosultaknak Áll már az első ház „Ha tilmen látnám, akkor sem hinném el" — mondja Karácsony Lajos Szamosbecsen Elek Emit felvétel« Meg mindig vannak tarta­lékai a segítökészségnek me­gyénkben is. Erről tanúskod­nak az érkező hírek, melyek­ből álljon itt példának né­hány: a nagy halászi körzeti ÁFÉSZ dolgozói egyhavi munkabérüknek 10 százalékál utalták át a segélyalapra. Az ÁFÉSZ igazgatósága a készletükben levő bur­gonyából és sárgarépa bél ajánlott fel 60 ezer forint értékben. Az Ajaki Altalanos Iskola kollektívája több, mint öt es fél ezer forintot adott, amit az úttörők a takarékbélyeg­ben összegyűjtött pénzükből 6000 forinttal toldották meg A Szabolcs-Szatmár megyei BM-szervek 54 ezer forintot meghaladó összeget fizettek be az árvízkárosultak csekk­számlájára. A szakolyi iskola tantestülete és tanulói kész­pénzt, élelmiszert és ruhane­műt juttattak el a bajbajutot­taknak, eddig mintegy 12 ezer forint összegben. A tanulók munkát vál­laltak, keresetükkel pe- uig a üállósemjénben tartózkodó zsarolyáni gyerekeket támogatják: ruhát vesznek az 50 ár­vízkárosult pajtásuknak. A Beton és Vasbetonipari Müvek bodrogkereszturi gyá­rának munkásai junius eleje óta naponta 20—25 vagon fa­lazóblokkot indítottak útnak Mátészalka, Csenger és Vá- sarosnameny felé. A terme­lést a maximumig fokozzák. Lemondtak a szabad szombatokról, vasárnap is tartanak műszakot, s az év végéig negyven­millió normál téglának megfelelő falazóblokkot küldenek az árvíz súj­totta községekbe. A munkások a jelentős több­letmunka vállalásán felül fi­zetésük 5 . százalékát is fel­ajánlottak. A borsodi Muhi, Nagycsécs, Sajószöged és Sajóörös lakói az összeadott pénzből takarókat, lepedőket es törülközőket vásároltak és elküldték a szabolcsi arvizka- rosultaknak. A Borsod me­gyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói és vezetősége egy­napi fizetésükön kívül a nemrég végzett társadalmi munka értékét, és a vállalati fejlesztési alapból is jelentős összeget — összesen 73 ezer forintot adtak. Ezenkívül vál­lalták, hogy a TMK-részleg egy szak­munkását egy hónapra elküldik a helyreállítási munkákhoz, valamint el­végzik egy tsz gazdasági épületeinek vasszerelési munkáit. A vallalat üdülőjéből bérén dezési tárgyakat küldtek el Szabolcsba. A Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem a helyreállítási munkákhoz is ad segítséget a fehérgyarmati kórháznak, Néháhy napig 10 tagú műsza­ki brigád dolgozott a leg­szükségesebb munkáknál, je­lenleg négytagú karbantartó csoport tartózkodik Fehér- gyarmaton. A kazánház és a kórházi vízmű üzembe állítá­sán dolgoznak. Tataroznak is: kórtermeket, raktárakat és a kórházi lakásokat. Az egye­temről eddig 26 orvos műkö­dött közre az egészségügyi munkáknál, 15 orvostanhall­gató is egészségügyi segítsé­get adott. Teljesen felszerelten 100 ágy is érkézéit az egye­tem segítségeként, küld­tek ruhaneműt, s eddig 270 ezer forintot az egyetem dolgozói. A Del-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge Szamostatárfalvának nyújt mintegy 1 millió 100 ezer fo­rint anyagi segítséget. Csütör­tökön reggel több, mint húsz gépkocsiból álló karaván in dúlt a kárt szenvedett köz­ségbe, jelentős rakománnyal: a többi között vető- és étke­zési burgonyával, abrakta­karmánnyal, vetőmagvakkal A közép-somogyi tsz-szó- vetség Panyolát támögatjá innen is elindult csütörtö­kön reggel az első szállít mány: kilenc megrakott te­herautóval. Kísarba már megérkeztek a patronálok: a szolnoki tsz- szövetség és tagszövetkezetei­nek első szállítmányai. Azóta újabb- és újabb gépko­csikaravánok indulnak Kisarba Szolnokról. A kisari juhállományt a patronálok fogadják le­gelőikre. Mintegy hatvantagú építőbri­gádot is küldenek a faluba, s tizenhat tagú gépszerelő cso­portot is. Hat tagszövetkezet már bejelentette, hogy egyen­ként 100 ezer forintot fizet­nek be a TOT-számlára, s száz kisari gyereket várnak a nyárra. Az Oroszlányi Szénbányák hatvan ágyat, az Oroszlányi Hőerőmű törülközőket és egyéb fehérneműt indított útnak. A Környei Állami Gaz­daságból kukorica-vető­magot szállítanak Sza­bolcs megyébe. Ez az állami gazdaság egyéb­ként 40 ezer forintot és azt a 6 ezer forintot is felajánlotta, amit a tisztasági versenyben elért első helyezésért kapott. Komárom megyében sok vállalat, intézmény vállalja gyermekek és öregek gondo­zását. A Tatabányai Szén­bányák üzemeinek dolgozói a már eljuttatott jelentős pénz­összegen kívül 300 matracot is küld az árvíz sújtotta terü­letre. A győri Kisalföldi Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége és a hozzá tartozó közös gazdaságok 2 millió 300 ezer forint értékű támogatást adnak a szamoskéri termelő- szövetkezetnek. Ebből csütörtökön reggel útnak indítottak egy félmilliós szállítmányt. A szövetség egy munkatársát és egy agronómust küld több hónapra Szamoskérre, hogy szakmai tanáccsal segítsék a gazdálkodás megindítását. De küldenek szerelőbrigádot is. A Kecskemét—Kiskunfél­egyháza környéki tsz-ek és területi szövetségük a nagy­hódos! Petőfi Tsz talpra állí­tását segítik. Eddig 400 ezer forint készpénzt adtak össze, és több száz mázsa szálas es abrakíakarmányt ajánlottak fel Pénteken reggel indították el az első tíz-teherautót a legszükségesebbekkel. A csahold termelőszövetke­zet támogatását a mohácsi Duna és Karasica menti tsz- szövetseg és tagszövetkezetei vállalták. Eddig tetemes fel­ajánlásaikból 1,5—2 millió forint értékű segítséget adnak a csaholciaknak a gazdálko­dás folytatásához. Más tsz- eket is támogat ezenkívül a szövetség. A befizetett 302 ezer forint mellett még tíz faházat gyártanak és szállítanak Szabolcsba a Veszprém megyei kis­ipari szövetkezetek. Ezenkívül több, mint 300 ezer forint értékben természetben küldenek adományokat: bú­torokat, ruhákat, nyílászáró- szerkezeteket, fodrászipari kellékeket. Együttvéve több. mint 800 ezer forinttal járul­nak hozzá a bajbajutottak megsegítéséhez. A Zalaegerszegi Állami Gazdaság dolgozói egynapi fizetésüket ajánlották fel, a vezetőség 65 ezer forintot utalt át a Csengeri Állami Gazdaság fejlesztési alapjára a magukéból. Néhány nappal ezelőtt még lerogyott, összeroskadt házak teteje alól kandikált ki egy égnek meredő székláb és egv valamikor heverő­ként vásárolt bútordarab szi­lánkokká zúzott része. A volt tulajdonosok torkát a sirás szorongatta, amikor meglátlak, hogyan esett térdre évekig összegürcölt lakásuk a megvadult folyók előtt. / Tégla, cserép, faanyag Szamosbecset mindjárt a második napon elöntötte a Szamos. Az eddig veszélyte­len, kis vizű folyó egy óra alatt árasztotta el a közsé­get. A férfiak kint dolgoz­tak egész éjjel a gátakon, hogy megakadályozzák a kitörést. Nem sikerült. Én is kint voltam — mondja Karácsony Lajos szamosbecsi tsz-tag Kilenc óra körül mentem haza, de már csak az ablakon tudtam bemászni. Helikopterrel vit­tek el bennünket Porosai­méra. Szombaton délben jöttem haza, hogy hatha va­lamit meg tudok menteni. Akkorra már lerogyott a há­zam. Szamosbecsen 35 ház tel jesen összedőlt, de 47-et kell újjáépíteni, mert a többi műszaki állapota is olyan, hogy életveszélyes benne lakni. Hogy hányat kell megjavítani? Mindegyikei Mindegyik megérezte a vi­zet. Ha beton alapú épület volt. akkor is vannak mel­léképületek, amelyeket hely­re kell állítani. A lerogyott házakat már nem látni. Helyettük tégla, cserép, faanyag, a ház he­lyen pedig a törmelék, amit már nem lehetett megmen­teni. A kihúzgált. és még használható bútorokat a kul- túrHázba, a rokonokhoz, is­merősökhöz vitték és oda költöztek gazdáik is, míg az 6 házúk újra fel nem épül De mikor lesz abból lakható, beköltözhető családi ház? — Hétfőre tető alá kerül ez a ház — mondja Ferenezi Miklós, az Építő és Szerelő Vállalat építésvezetője. Hétfőn jöttünk ki, a romo­kat már a gazda eltakarí­totta, az építési engedély megvolt és kedden hozzá­kezdi ünk az építéshez. Huszonhaton dolgoznak Karácsony Lajos házán 26- an dolgoznak. Az alapok készen vannak, a megmen­tett felhasználható anyagon kívül minden kéznél van. Teherkocsi fordul be a ka­puhoz és rakják a még hi­ányzó faanyagot is. Juhás/ Gergely szocialista brigádja és Tóth László szocialista brigádja vállalták el, hogy hétfőre tető alatl a kétszo bás, konyhás. speizos, fürdő­szobás lakás. — Volt a régiben is fürdő­szoba. Hideg-meleg vízzel, teljesen felszerelve. Ötvenöt­ben építettük és nincs. Az egyik padlós volt, a másik­hoz már éppen meghoztuk a parkettái, Igv ehhez marad — mondja Karácsony. De ottmaradt a Csillag szoba­bútor, a hálószoba-garnitúra is. Meg egy koca. Az is megdöglött. A becsi tsz-ben is megin­dult a munka. Akinek azon­ban a háza összedőlt, az ott­hon dolgozik Karácsony La­jos is ott dolgozik és a 19 eves fia is hazaiött Pestről, hogy segítsen szüleinek. — Most visszautazok és szabadságot kérek. Villany- szerelő szakmám van, a sze­relésnél segítek. Valószínű, hogy 2—3 barátom is eljön velem és a szerelést mi el­végezzük — mondja a fiatal­ember. Itt nincs munkaidő Gyakran hallottunk már arról, hogy az építőiparban dolgozók között sokan nem thrtják be a munkaidőkez­dést és végzést. — Teljesen igaz. csak ép­pen a fordítottja. Itt sem né­zik, mikor jár le a munka­idő. Ha filmen látnám, ak­kor sem hinném el. amit ezek az emberek csinálnak. Kedden már rájuk kelleti szólni, hogy hagyják abba, mert már nem látnak. Este nyolcig dolgoztak — mondja a károsult, akinek talán elő­ször lesz kési az új háza az árvízkárosultak között. Köztük, az építők között van Varga Antal anyagke­zelő. Mikor arról esik szó, hogy hol alusznak az épí­tők, 6 lehajtja a fejét. Míg az építésvezető elmagyaráz­za. hogy akinek motorja, vagy valamilyen járműve van, az hazautazik, a többie­ket pedig gépkocsival vi- szik-hozzák Szálkára, addig Varga hallgat. Csak utána szólal meg. — Haza? Egy óra alatt el­pusztult mindenem. Nagy- szekeresen volt. 63-ban épí­tettem. Annyi maradt meg, ami rajtam van. Milyen érzés lehet más há­zát építeni, amikor az épí­tő is éppen olyan szerencsét, lenül járt? Erre már bőveb­ben 'tud válaszolni. — Kötelességem, Ezenkí­vül. ha valaki együtt érez Karácsony Lajossal és a töb­biekkel, akkor elsősorban azok az emberek, akiknek mindenét elvitte a víz. Ami­kor Na meny ba telepítettek, már ott megtudtam, mit je­lent az emberek segítő­készségé ügy bántak ve­lünk. hogy nincs az a roko­ni látogatás, ahol ilyen sze­retettel látnak vendégül va­lakit. Egy hét alatt Varga Antal nyugodtan dolgozhat sorstársa lakásán. Az ÉPSZER-nél megtudtuk, hogy az ő házát a vállalat építi fel társadalmi munká­ban. Karácsonyék házát egy hét alatt felépítik. A többi la­kás elkészítéséhez az építési engedélyek megszerzése után kezdenek és még a nyáron újjáépül a most romokban heverő Szamosbecs Az első tulajdonos pedig megígérte: egyik szobáját odaadja az építőmunkásoknak, hogv ne kelljen minden este haza­utazni a napi nehéz munka után. Azt mondják: emberemlé­kezet óta nem volt ilyen ár­víz Magyarországon. Még ilyen összefogás sem. Balogh József Gépkocsikaravánok Szatmárban „ÁRVIZES IGAZSÁG“ CSENGER. A termelőszö­vetkezeti irodában hosszú asztalokon pénzek. Pénzek és alattuk a kárbecslési jegyző­könyvek. Az egyiken 50 ezer forint, a másik százhúsz­ezer. Egyenként szólítják a károsultakat, hogy vegyék fel. Az Állami Biztosító meg­kezdte a komlódtótfalui ház- károk kifizetését. Kisar. Közel negyven te­herautóból álló gépkocsika­raván érkezik megrakva éle­lemmel, takarmánnyal, ruha­neművel. A szolnoki terüle­ti szövetség, megkezdte az altala patronált falunak a segítség szállítását. A területi szövetség iro­dája Mátészalkán. Mint egy felbolygatott méhkas. Az egész országból érkeznek a segítők. A távirathordó ki­bejár, csattog a telex, tele­fonhívások minden percben és a károsult termelőszövet­kezetek elnökei is egymásnak adják a kilincset. A telefonon a Dél-Heves «jegyei területi szövetséggel beszél Konczili Sándorné pénzügyi előadó. Ez a szövet­ség a szamosbeosieket segí­ti. Azt üzenik, hogy megtar­tották a küldöttközgyűlést és nem százhúsz, hanem kétszáz mázsa burgonyát hoznak. A következő küldöttgyűlésre pedig szeretettel várjál? Rá- polti Ignácot, a szamosbe- csiek elnökét. Jól megtermett gépkocsi- vezető nyit be az irodába, közli Tóth József titkárhe­lyettessel, hogy a balassa­gyarmatiak 600 helyett 800 mázsa burgonyát indítottak útnak. Az üzenet: „A mezei munkákra ne legyen gondja a károsult termelőszövetke­zet tagságának, azt a segí­tők elvégzik, biztosítva a ter­vezett jövedelmet, ők csak építsék a házukat.” Az üzenet majdnem min den esetben ugyanaz. Te­lexen, táviratban, levélben és telefonon jelzik sorban a területi szövetségek, hogy felvonulnak gépeikkel az ár­vizes Szatmárban, elvégzik a mezőn, amit kell, a károsult termelőszövetkezetek tag­jai törődjenek csak romba dőlt házaik újjáépítésével. Ezt üzeni a Komárom me­gyei szövetség is Tatabányá­ról a két Szekeres elnöké­nek. Berki Zoltán elnök ép­pen személyesen érkezik. Szalmára volna szüksége, mert a szekeres! bálákat ép­pen most látta Gyarmat ha­tárában, ott tette le a víz. de eláztál:, használhatatla­nok. Szerencséje van, Jankó Ehdre éppen most kap táv­irati értesítést a Daránd- pusztai Állami Gazdaságtól tiz súlyvagon szalma útba- indításáról. (Ez huszonöt gu­ruló vagon). Az egyik mehet Szekeresre. A Népszabadság munkatár­sa szeretne egy olyan terme­lőszövetkezetbe menni, ahol már hozzákezdtek a földe­ken a munkákhoz az árvíz után. Ilyen persze nincs, jú­nius 15-e előtt aligha lehet hozzákezdeni a vizet látott táblákon a munkához. Sárbogárdról érkeznek a Mecsek- és Dráva menti te­rületi szövetség küldöttei. A tatabányaiak jelentik érke­zésüket: négy tatabányai el­nöknek kell szállás. Szűcs András, a helybeli szövetség üzemszervezője intézi. Kisar- ból visszaérkezik üresen a gépkocsi karaván, amely le­rakta a szolnokiak ajándé­kát. Már a negyvenkettedik teherautó szállítmánynál tartanak; 80 mázsa szénát, 300 mázsa kenyeret és ta­karmánygabonát hoztak. Tit­káruk érdeklődéssel figyeli - baromfiipari vállalat vele együtt érkezett debreceni megbízottainak tárgyalását. Nem kis dologról van szó: nyolcszázezer forintot adnak az összedőlt szekeresi, tizen­ötezer csirkés baromfikelte­tő újjáépítéséhez. A posta­bontás adatait Erdei Béla adminisztrálja, alig győzi jegyezni a követlenül hozott szállítmányok adatait. A szolnoki titkár élénken vitatkozik szatmári kollégá­jával: „De miért nem vetet­tek az árvíz előtt? Akkora sár volt? Már akkor is? Miért nem mondtátok ezt korábban? Az én elnökeim mindent tudni akarnak, min­denről kifaggatnak és ide is fognak jönni mind a har­mincán sorban, hogy nem­csak anyagiakkal, hanem jó­tanáccsal és szakmai segít­séggel is erősítsék talpra áll­ni a kisari termelőszövetke­zetet. Rápolti Lajos titkár kije­lentése mögött meghökken­tően mély távlatok tárulnak fel: az ország termelőszövet­kezeti mozgalma Szatmárba jár. Egy országos tapasztalat- csere kibontakozásának vol­tunk szemtanúi a mátészal­kai irodában. Az anyagi segítség is rop­pant méretű, amit hoznak. De az erkölcsi, mozgalmi erő értéke szinte felbecsül­hetetlen. Gesztelyi Nagy Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents