Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

1. oMaf RET,FT MAGYARORS7ÁÖ Í970. június 28. CSALÁD — OTTHON HORGOLT BLÚZOK. A leányka blúzok két szín Ssszeállításávál készülnek. A mé­retnek megfelelő láncszemsor negyedik szemébe rövidpálcát öltünk, ezzel fordulunk, utá­na 1 láncszem, 1 láncszem kimarad, a következőbe egy rövidpálca, végig a soron. 2. sor: az egyláncszemes ív láncszemébe öltve, egy rövidpálca, 1 láncszem és ismétlés. A má­sodik sor ismétlésével dolgozunk. A blúzokat hosszában horgoljuk, a nyakkivágás bal szélénél kezdjük és a két színt a minta szerint kétsoronként váltogatjuk. A blúzoknak egyenes vállat horgolunk, japán ujjal. Dr. Buga László: Vízártalom Furcsa, szokatlan szó: víz- ártalom. Hogyan? Hát a víz is meg­árthat az embernek? Meg bizony! És nem is csak akkor, ha fertőzött, szennyezett, káros anyagot tartalmaz, vagy felhevülten, kimelegedetten jéghidegre hűtve hirtelen issza valaki, hanem másképpen is. Éppen ezt szeretném most elmonda­ni. Meleg nyári napsütésben izzad és szomjazik az em­ber. Minél jobban szomjazik, annál többet iszik. Minél töb­bet iszik, annál jobban izzad. Ezt ma már mindenki tudja. Azt is tudjuk, hogy a verí­tékezés a szervezet hőszabá­lyozásának egyik igen fontos üteme. A veríték elpárologta­tósa — az izzadt test meg- száradása — komoly hőmeny- nyiséget igényel és ezt a hőt a szervezettől vonja el. Az izzadással tehát az emberi test önmagát hűti. Ezért élet­fontos folyamat. Végül azt is tudja minden­ki, hogy a veríték sós; kony­hasót, zsírsavakat, kevés cuk­rot, vasat és egyéb vegyi bomlástermékeket is tartal­maz. így az izzadó ember nemcsak vizet, hanem tekin­télyes mennyiségű vegyianya­got — elsősorban konyhasót — veszít. És most állítsuk csak fel az egyenleget: melegben az izza­dás természetszerűleg fokozó­dik, a szomjúság nő, a folya­dékfelvétel szaporodik, de a felvett víz csak a folyadék­mennyiséget szaporítja, a sót valósággal kimossa a szerve­zetből. Az ártalomnak tehát a víz az oka, ezért helyes, ha ezen a furcsa néven ne­vezzük. A sóveszteség okozhat va­lamilyen kellemetlenséget, a vízártalom észlelhető pana­szokat okoz? Sajnos igen! Jó ideig nem tudtuk, hogy nagy melegben, tikkasztó nyárban, kohó- és téglagyári munká­soknál, szén- és mészégetők­nél, aratóknál mi okozza a gyakori étvágytalanságot, fej­fájást, gyengeség és levertség érzését. Ma már tudjuk: a szervezet sóvesztesége, ami a vízártalom következménye. A sóveszteség persze pót­lásra szorul. Ma már az iz­zasztó meleg munkahelyeken dolgozók a védőital mellé sós kekszet kapnak, hogy szerve­zetük sóegyensúlya ne káro­sodjék. Az üzemorvosi megfi­gyelések azt bizonyítják, hogy a sós keksz fogyasztásá­val a vízártalom vízhatatla­nul megőrizhető. Ezek szerint kevesebb vi­zet igyák, inkább tűrje a szomjúságot valaki? — hang­zik a jogos kérdés. Nem! Az ilyen önkínzás káros és szük­ségtelen. Az izzadás csökkent­hető a folyadékfelvétel meg­szorításával, de ilyen esetben a hőmennyiség elvezetéséről — a test lehűléséről — más módon kell gondoskodni és ez felesleges munkát jelent. Sokkal egyszerűbb folyadék­pótlás helyes megszervezése, illetve annak a megszokása, hogy ne csak vizet, szódavi­zet, fröccsöt, vagy sört igyék valaki, hanem olyan folyadé­kot amiben vegyi anyagok, elsősorban sók is vannak. Sőt! A szomjazást enyhítik, a folyadékegyensúlyt biztosít­ják a folyadékbő táplálékok, a leves, a főzelékek, a salátafé­lék és a gyümölcsök. Az ita­lok között a gyümölcsleveket, gyümölcsszörpöket és a kü­lönböző üdítő italokat említ­hetjük. A bennük található sók, a konyhasónál lényege­sen hasznosabbak. A két cso­port között áll a legfontosabb és leghasznosabb ital és egy­ben étel a tej, ami kellően lehűtve folyadékszaporító, só­pótló és még kellően hűsítő hatása is van. Még egy gyakorlati taná­csot adhatok arra a kérdésre, hogy mivel csökkentsük na­gyobb létszámú, erős napon dolgozó, az átlagosnál többet izzadó munkáscsoportok tag­jainak a szomjúságát, úgy hogy a vízártalmat megelőz­zük? Egyszerű módon! A gondosan kezelt tiszta ivóvíz minden literében oldjunk 1 gramm konyhasót és csep­pentsünk három csepp köze­pes erősségű ecetet. Ez az ital kellemesen üdítő és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a vízártalom kellemet­lenségeit megelőzi. 1 Recepiek A kisbaba ellátása — nyáron A nyár beköszöntése nem csupán a felnőttek életrend­jét változtatja meg. hanem a gyermekét is. Ma már merőben eltér a csecsemő nevelése a régi módszerek­től. Milyen új „reformok­ról” beszélhetünk a csecse­mőápolás nyári menetrendjé­ben? Ma a gyermeket már nem pólyázzuk, nem bugyoláijuk és öltöztetjük agyon. Gon­doljunk csak önmagunkra, amennyire jólesik bőrünk­nek. pórusainknak a szabad levegő, a napfény. A kisba­ba érzékeny bőre még job­ban kívánja a levegőt, a D- vitaminképző napfényt mint a felnőtté. Ugyanakkor jó­val érzékenyebben reagál mindenre, így a napfényre is, mint mi. A kicsinyek napoztatását fél perccel kezdjük és felvi- hetjük 1—2 órára is, de csak 1—2 perces fokozással. Természetesen csak lehetőleg szűrt napfény érje a baba bőrét, a fejét pedig lehető­leg félárnyékba helyezzük. Hogyan ápoljuk a baba bőrét? Téves nézet az, hogy pelenkázás után vastagon be kell puderozni a gyermeket. Csak krémezzük. Vagy Alsói krémet, vagy pedig a kamil- lás, babaolajos lemosás után gyengéden és gondosan ka- millás babaemulziót használ, junk. A gyermek gyakran vizel és székel. Art a bőré­nek. ha ázik, ezért gyakran tegvük tisztába. Nagyon lényeges a szellős öltöztetés. Gondoljunk arra, hogy a gyermek nyáron több verej­téket veszít, mint a felnőtt, tehát lényeges, hogy ruháza­ta nedvszívó és szellős le­gyen. A pelenka anyaga pu­ha és vízszívó legyen. Ma már igen gyakori a papírpe­lenka — az Ágnes — alkal­mazása, amely higiénikus, puha és megkíméli az anyát az örökös pelenkamosástól, használat után el lehet dob­ni. A baba ruházatának ugyanaz a célja, mint a fel­nőttének. Védenie kell a tes­tet a külvilágtól, az időjárás viszontagságaitól. Tehát arra kell ügyelni, hogy a csecse­mő se ne izzadjon, se ne fáz­zék. Legyen a kisbabának lehetősége a szabad mozgás­ra úgy télen, mint nyáron A ruházat puha anyagból ké­szüljön, ne legyen túl szoros, nehogy a vérkeringést akadá­lyozza. A babát egészen pi­ciny korától kezdve szoktas­suk a cipőhöz (kötött, hor­golt cipőcske), s lehetőleg harisnyanadrág, vagy kezes­lábas, később kis kötényruha vagy szellős nadrág legyen rajta, ami a rugdalódzásban nem akadályozza. Hogyan tápláljuk a már nem anyatejjel élő kisbabát? A nyári étrend gazdag tárházát nyújtja a vitamindús ételeknek. Fel­használhatjuk a konzerveket is: bébiételek (ezekben a sárgarépa, májkivonat, zöld­borsó benne van), a friss fő­zelékfélékből, azokból táp­lálóbb „menüt” állíthatunk össze. Pl. paraj, sárgarépa, burgonya, zöldborsó, stb. Ezeket a főzelékeket passzí- rozva, püré formájában ad­hatjuk a kicsinyeknek. A rostos gyümölcslevek igen táplálóak és vitamindúsak, de friss gyümölcsöt is ad­hatunk turmixgépen, vagy passzírozón készítve. Epret, almát, őszibarackot. Adha­tunk reszelt almát, citromot is. A hüvelyes ételektől tar­tózkodjunk, mert szélgör­csöket okoz. Az egészséges csecsemőnek és kisgyereknek igen jót tesz az ügyes, játszó mozdu­latokból álló foglalkoztatás Nyáron ezeket a tornagya­korlatokat a szabadban vé­geztethetjük a babával. A meztelen kisbabát fokozato­san és szeretettel szoktassuk a tornához, s a legkisebb kedvetlenség észrevétele esetén hagyjuk abba. Néhány egyszerű gya­korlat: hasra fektetjük a ba­bát, majd visszafordítjuk, a lábait behajlítjuk, kiegyene­sítjük, aztán bicikliztetjük. Felültetjük a kicsit, aztán le­fektetjük. Ha a gyermek már megtanulta, hogy talpait az alapnak támassza, hónaljban megfogva felállíthatjuk. A tornán kívül a baba neveléséhez lé­nyeges a masszázs is. Főleg simitó, gyúró fogásokkal, a végtagok vége felől a törzs felé irányuló mozdulatokkal naponta 5—10 percig masszí­rozzuk a gyermeket. Gáspár Judit Ha valaki társaságban el­mondja, hogy kedvenc idő­töltése a horgászás, többnyire megmosolyogják. Nagyon rit­kán sikerül így, társaságban, beszélgetés közben bárkit is meggyőzni, hogy milyen érde­kes lehet ez az időtöltés, job­ban mondva szenvedély. A legtöbb ember úgy képzeli, hogy aki nem sportszerűen horgászik, az valamiféle filo­zofálásra hajlamos egyén, aki órákig, esetleg naphosszat ül a vízparton és várja, hogy egy öngyilkosjelölt halacska bekapja a horgot. Ezeket szokták „kukacfürösztőnek” és „zsinórmosónak” csúfolni. A sporthorgász viszont megsértődne, ha feltételeznék róla, hogy órák hosszat ül a vízparton és ráadásul még kukaccal eteti a halakat. A sporthorgász csaknem állan­dóan mozog és műléggyel, s legfeljebb villantóval dolgo­MEGGYES, CSERESZ­NYÉS RÉTES: A kinyújtott, kissé megszikkasztott, zsírral meglocsolt réteslapot meg­hintjük zsemlemorzsával. Az aszta] teljes szélességében jól megszórjuk kimagozott, levé­tő! lecsurgatott meggyel, vagy cseresznyével. ízlés sze­rint meghintjük porcukorral (s fél ' .ló gyümölcsre 5—6 deka diót számítva) és dara­bosra vágott dióval. ízesít­hetjük még fahéjjal is. Fel­göngyölítjük, a tetejét zsírral megkenve, szép pirosra süt­jük. MEGGYES LEPENY: 10 deka vajat 10 deka porcu­korral és 6 tojássárgájával habosra keverünk. Lassan hozzávegyítünk 10 deka lisz­tet (fele lehet szitált zsemle- morzsa is). Egy csepp fahéj­jal, vagy citromhéjjal ízesít­jük. Késhegynyi szódabikar­bónát és végül a 6 tojás ke­mény habját vegyítjük hoz­zá. Kivajazott, meglisztezett tepsibe öntjük, a tetejét meg­szórjuk gyümölccsel és las­sú tűznél pirosra sütjük. Ké­szíthetjük cseresznyével, ri- bizlivel is. A kisült tésztát vaníliás porcukorral meg­hintve hosszúkás darabokra vágjuk. MÁLNAKRÉM: 15—20 de­ka jól megmosott, lecsurga­tott gyümölcsöt szitán áttö­rünk, ízlés szerint cukroz­zuk 10—15 deka cukorral, s elkeverjük 7 deci tejszínből vert kemény tejszínhabbal. Egész szem gyümölcsökkel díszítjük. Jól lehűtve fo­gyasztjuk. Piskótatésztát adunk mellé. Készíthetjük eperből, őszibarackból is. zik. A halászás magas isko­lája a műléggyel való halfo­gás. És mivel az a híre, hogy nehezen megtanulható, so­kan meg sem próbálják. Még alig akadt, aki például meg­bánta volna, hogy hozzáfo­gott a pisztrángozáshoz. A műléggyel való horgászáshoz is türelem kell, de az aki hosszú gumicsizmában bent áll a vízben és kiveti horgát, olyan feszültséggel várja a pisztrángot, hogy unalom szóba sem kerülhet. Aki csak egyszer is átélte azt az izgal­mat, amely akkor támad, amikor az erős pisztráng fel­bukkan a víz felszínére, hogy a horgász által ügyesen eléje helyezett műlegyet, valami­lyen inyencfalatnak vélve be­kapja, utóbb már maga fog mosolyogni azokon, akik a horgászást unalmasnak talál­ják. Persze, nem csak műlégy- gyel és villantóval lehet hor­gászni. A békés halfajták ha­lászatára ezek nem alkalma­sak. Akinek egyszer horgára akadt egy tízkilós ponty, amelyet sikerült partra is vonszolnia, az egy életen át emlegeti majd küzdelmét a nagy hallal. Nyilvánvaló, hogy még a jól felszerelt és szerencsés horgásznak sem sikerül na­ponta a fogás. De a horgá­szás sokkal több mint hal­szerzés a halászléhez. Aki csak azért vesz horgászbotot a kezébe, hogy némi változa­tosságot hozzon étrendjébe, az okosabban teszi, ha a hal­boltban szerzi be magának kedvenc halát. A horgászás nem unalmas üldögélés a vízparton, hanem kiváló lehetőség a hajszás, modern életből való kikap­csolódásra. A folyók és tavak természeti szépségei is hozzá­járulnak, hogy ez a sport és szórakozás testi és lelki fel­üdülést hozzon. e. b. Házi folttisztítás VÖRÖS BOR: Mosóanya­gok friss foltját dörzsöljük be sóval, utána mossuk ki. Régi foltokat felhígított hid- rogénhyperoxidba mártunk, vagy citromsavoldatba. Utá­na bő vízben kimossuk. CSOKOLÁDÉ: A mosó­anyagokat langyos vízben kimossuk, utána kész folt­tisztítószert használunk. Pa­mutanyagon legtöbbször már a mosás is segít; de ha régi, és makacs a folt, kenjük be glicerin és tojássárgája ke­verékkel, azt hagyjuk rajta néhány percig, utána meleg vízzel öblítsük ki. Selymet víz és glicerin azonos meny- nyiségű keverékével kezel­jük, de a keverékbe tegyünk még egy kis szalmiákszeszt is. Ezzel a keverékkel be­kenjük az anyagot, hosszabb ideig rajta hagyjuk, majd hi­deg vízzel kiöblítjük. Kiva­salni azonban csak akkor szabad a ruhát, ha már tel­jesen száraz. BÉLYEGZŐPÁRNA-FES­TÉK: A foltot kenjük be citromlével, melyhez előzőleg sót kevertünk. Utána erősen sózott, ecetes vízben jól ki­mossuk a ruhát PARADICSOM: Meleg szappanos vizes mosást alkal­mazunk. Ha ezután is elszí­neződés marad az anyagon, egy csésze szappanos vizet öntsünk rá, amelybe még né­hány csepp hidrogénhype- roxidot is keverünk. Horgászsarok JÓ FOGÁST!

Next

/
Thumbnails
Contents