Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

1R7C főnhis 28. RELET-MAGYARORSZÁG S. Ä<M Mintegy 25 ezer ember vízellátását fogja megjavíta­ni az az intézkedés, amelynek révén az árvíz sújtotta terü­leteken törpe vízműveket építenek. Az Országos Víz­ügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága eddig közel 5 millió forintot fordított a megrongálódott mélyfúrású kutak kijavításá­ra. Ma már befejezéséhez kö­zeledik a több mint 200 kút javítása. A szakemberek megállapí­tották, hogy az árvíz sújtotta területen általában is elma­radott a vízellátás helyzete, s a megoldást a korszerűbb, törpe vízműves formával ér­hetik el. A munkák megindí­tását sürgeti az ifjúsági épí­tőtáborok beindítása is, ame­lyek már közművesített vizet fognak kapni. A tervezet sze­rint 10 településen kezdik meg a vezetékes vízmű építé­sét úgy, hogy a későbbiekben összesen 21 községei lássanak el jó ivóvízzel. Pasztőrözés fe!eidő alatt Jelentős fejlesztési tervek­ről kaptunk tájékoztatást a Szabolcs megyei Tejipari Vál­lalatnál. A hónap leglénye­gesebb beruházását kétségtele­nül a mátészalkai tejüzemben felállított tízezer literes kapa­citású tej pasztőröző berende­zés munkába állítása jelenti a vállalatnál. Ez a berendezés lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a naponta pasztőrözésre kerülő tejmennyiséget rövi- debb úton, lényeges időmeg­takarítással dolgozzák fel. (A napi 100 ezer literes tejmeny- nyiséget az eddigi 20 órával szemben így 10 óra alatt tud­ják pasztőrözni.) Mivel a készáruvá feldol­gozott tejtermékek tárolása a meleg napokon gondot okoz, elsősorban szükséges a válla­lat kirendeltséghálózatának hűtőtároló kapacitását meg­növelni. Ennek érdekében a vállalat beszerzett öt darab SZK 10-es hűtőkamrát. S eze­ket a főbb fogyasztási terüle­tek centrumában, Kisvárdán, Nyíregyházán, Mátészalkán, Fehérgyarmaton helyezik el. ' Ezeken kívül rövidesen ren­deltetési helyére szállítják azokat a 450 literes hűtőszek­rényeket, amelyekből 20 da­rabot vásároltak. Mindehhez még hozzájön kilencven da­rab 250 literes. és 11 darab kis befogadóképességű, úgyne­vezett „aztali” hűtőszekrény és 10 darab „MIRKÖZ” típu­sú önkiszolgáló hűtőpult is. A vállalat műszaki fejlesz­tési tervei fokozatosan való­sulnak meg. Egyre több kor­szerű berendezés segíti a jobb minőségű tejtermékek előállítását. Csengerben például jelen­tős állami hozzájárulással gyorsítják meg a vízmű épí­tését, a Fehérgyarmaton épü­lő vízmű fogja ellátni Penyi- gét is, emellett a fehérgyar­mati csatornázást is megkez­dik. Vízmüvet kap Csenger- sima, Jánkmajtis, Kisszeke­res, Méhtelek, Kisar, Kérsem- jén, Gyűrtelek és bővítik a hermánszegi törpe vízmüvet. Az építés első szakaszában a főigazgatóság november 7. tiszteletére vállalta, hogy ad­dig üzembe helyezik az emlí­tett tíz településen a vízmü­vet. A nagyszabású munkát az ország különböző megyéi­nek víz- és csatornamű vál­lalatai fogják végezni. Az üzemeléshez kutakat fúrnak, hidro'glóbuszokat állítanak fel és vezetékeket fektetnek le. A vízellátási feladat máso­dik részét jövőre folytatják, amikor a 11 társközségbe is elvezetik vezetékeken a vizet. Ezzel jövőre jó ivóvízhez jut Penyige, Damó, Nagyszeke­res, Garbolc, Nagyhódos, Nagyar, Panyola, Nábrád, Géberjén, Fülpösdaróc és Szamossályi. A harmadik ütemben, 1972-ben pedig vas- talanító berendezéseket sze­relnek fel a vízművekhez, hogy már minden szempont­ból teljesen jó minőségű vi­zet tudjanak adni a lakosok­nak. A vízellátás ilyen megoldá­sa óriási segítséget jelent a megyének, hiszen az amúgy is elmaradott vízellátási hely­zet ezzel az árvíz sújtotta te­rületen nagymértékben javul. A törpe vízművek építési költségei előreláthatólag meg­haladják a 100 millió forin­tot. A megyei tanács, illetve az újjáépítési bizottság is hozzájárul az építkezéshez azzal, hogy a hidroglóbuszok építéséhez, felállításához — amelyet a Bács megyeiek fognak végezni — mintegy 300 tonna cementet utalnak ki. A HAFE nyíregyházi 4. sz. gyáregységében Mészáros János lakatosbrigádja azok közé tartozik, akik legtöbb ta­pasztalatot szereztek a gyárban készülő elektroforetikai be­rendezések gyártásában. A gyár vezetői különösen a pontos és kiváló minőségű munkáért dicsérik a brigád tagjait. Képen: Mészáros János és Mayba István. Hammel József felvétele „G/ä}tSlt“ mszélhámos... Az egész ország népe meg­mozdult az árvízkárosultak megsegítésére. Nemcsak a szervezett dolgozók jelent­keztek adományaikkal, ha­nem a városok és községek lakúi is erejükhöz mérten tettek felajánlásokat, a baj­ba jutott emberek megsegíté­sére. Ezt az adományozó kész­séget használta ki Pólyák Fe­renc 28 éves, büntetett elő­életű besztereci lakos. Pólyák tudta, hogy az ár­víz nemcsak Szabolcs me­gyét érintette, hanem Szege­det is. Ezért felöltözött a honvédség által kiadott gya­korló katonaruhába és egy szép mesét kitalálva saját magának kezdett gyűjteni „az árvízkárosultak javára”. Elmesélte, hogy Szegeden ka­tona és a parancsnoka onnan küldte ide gyűjteni. Mondta: nem egyedül jött, a többiek szétszórnia a másik utcában gyűjtenek. Költött nevű ka­tonatisztekre hivatkozott, hogy a kiszemelt áldozatok előtt valószínűsítse tettét. Saját falujában egy fiatal­emberhez ment és kétszáz fo­rintot kért tőié, hogy vissza tudjon utazni alakulatához Szegedre. Ezenkívül még ar-. ra is megkérte, hogy motorjá­val vigye ki az állomásra. Ar­ra hivatkozott, hogy a gyűj­tött összeghez nem akar hoz­zányúlni és az ő pénze már elfogyott, Beszterecen egy másik motorost is megkere­sett, tőle is kért száz forin­tot, de az nem adott neki. Hogy ne legyen nagyon fel­tűnő a dolog, nemcsak Besz­terecen, hanem a szomszédos kőzségékbén is pfóbálkózött. Nyírbogdányban felkereste Lőkös János tsz-tagot és tőle is kicsikart száz forintot. Ezután Kemecsére Molnár Sándornéhoz ment és ott szintén pénzt kért, de nem kapott mert Molnárné az iga­zi gyűjtések során már hoz­zájárult a károsultak megse­gítéséhez. Pólyák ekkor arra hivatkozott, hogy már tizen­hétezer forint van nála és a gyűjtéseknél egyedül ő az il­letékes. Pólyák sok helyen próbál­kozott, hogy szépen ki­talált meséjével olyan embe­reket csapjon be, akik segíte­ni akarnak embertársaikon. Egyik helyen azt adta elő, hogy Volgával érkezett, ezzel is nagyobb hangsúlyt akart adni „küldetésének”. Másik helyen, hogy még több pénzt kaphasson, az utazásra kérte Az Összegyűjtőit segélyek felhasználásáról nyilatkozott lapunknak dr. Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára Mint arról lapunkban hírt adtunk, dr. Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára pénte­ken Szabolcsban járt és az il­letékes párt- és tanácsi szer­vek vezetőivel tárgyalt az ár­vízkárosultak részére össze­gyűjtött segélyek további fel- használásáról. Erről nyilatko­zott lapunk munkatársának. Segítség három lépcsőben Elöljáróban elmondta, hogy eddig 207 millió forint gyűlt össze. A kormány határozata nyomán megalakított társa­dalmi bizottság elhatározta, hogy a gyűjtésből három lép­csőben fognak segítséget nyúj­tani az árvízkárosultaknak. — Az eddig adott termé­szetbeni segítségen túl szemé­lyenként 500, illetve családon­ként 3000 forint gyorssegélyt adtunk. Ezt már be is fejez­tük, s így mintegy 20 millió forintot juttattunk a Szabolcs- Szatmár megyei árvízkárosul­tak részére. Ez azt jelenti, hogy több mint 31 ezer em­ber, mintegy 9500 család ré­szesült gyorssegélyben. Most azért jártam Szabolcsban, hogy tárgyaljak a megyei tár­sadalmi bizottsággal, az ille­tékes párt- és tanácsi szer­vek vezetőivel, hogy közösen kialakítsuk a második lépcső­ben adandó segélyek összege­it családonként és megbeszél­jük a lebonyolítás módját, formáját. — Ennek a segélynek a neve az árvízkárosultak ingó­ságaiban (kert, termékek, élel­miszerek, bútor, aprójószág) esett károk kárpótlására irá­nyuló segély. A közelmúlt na­pokban a megyei társadalmi bizottság a tanácsokkal falu­ról falura felmérték az emlí­tett károkat, azt, hogy csalá­donként kinek milyen kára származott az árvízből. Ebből alakul ki előreláthatóan egy jelentékeny összeg, mintegy 120 millió forint, amelyet a közeljövőben a társadalmi bi­zottságok osztanak ki a Sza- bolcs-Szatmárban árvízkárt szenvedett 9500 család között. A kiosztásnál figyelembe ve­szik a kár nagyságát, a csa-, Iád létszámát, a családfő ko­rát, munkaképességét és a szociális helyzetet, az egy fő­re jutó jövedelmet, s ezek együttesen képezik majd a se­gélyezés alapját. Ezek alapján a segélyezés összege a leg­kisebb kár esetében 7000 fo­rinttól, a legnagyobb kár ese­tében 25 ezer forintig terjed. Előreláthatóan ez adja az ilyen címen kifizetésre kerü­lő 120 milliós összeget. — Ezenbelül szeretném hangsúlyozni, hogy különös gonddal foglalkozunk az öre­a pénzt A katonaruha jogta­lan használatával hivatalos jelleget színlelt és szélhámos­ságát ez minősíti nagyobb bűncselekménnyé. Az összegyűjtött pénzből Pólyák körbejárta a kocsmá­kat és még a besztereci ital­boltban is többször hangsú­lyozta, milyen céllal érke­zett. Itt figyeltek fel Pó­lyákra és tettének nagyfokú társadalmi veszélyességére való tekintettel a rendőrség előzetes letartóztatásba he­lyezte. A csaló, szélhámos Pólyák minden bizonnyal megkapja majd megérdemelt büntetését a nyíregyházi járásbíróságtól. Tettével, hogy visszaélt az emberek segítőkészségével és hazugság árán akart tisztes­ségtelen módon pénzhez jut­ni, — kiérdemelte minden jó érzésű ember megvetését. (balogh) gek megsegítéséről. Felméré­sünk szerint az árvíz során mintegy 1200 idősebb család­fő károsodott. Úgy határoz­tunk, — elhatározásuktól függ — az idősebbeket otthonokba helyezzük el, de ettől függet­lenül ők is részesülnek se­gélyben. Azok az öregek, akik nem kívánnak szociális ott­honba menni, azok házait is felépítik, erre hitelt is kap­nak. Még abban az esetben is, ha nincs kilátás arra, hogy azt az államnak vissza tud­ják fizetni. Természetes, hogy a hitelen kívül nagyobb se­gélyösszeget kapnak, mint a munkaképes, vagy a kis csa­láddal rendelkező családfők. Akik vállaljak az átköltözést — Foglalkoztunk a talajvi­zes, vagy mély fekvésű helye­ken épült és romba dőlt házak, illetve tulajdonosaik sorsával is. Közismert, az illetékes ve­zetők arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy ezek a csa­ládok a magasabb fekvésű területeken ingyen házhelyet kapnak. Minden segélyt ugyanúgy megkapnak, mint a többi árvízkárt szenvedettek. De mivel ők a lakóterületü­ket is elhagyták, vagy el­hagyják, emberségesnek tart­juk, hogy külön — minden más címen adott segélyen fe­lül — még plusz mintegy 10 ezer forint segélyt kapjanak, ha vállalják az átköltözést. Mint ismeretes, a kormány ezeknek a tulajdonosoknak a régi házuk telkét sem veszi el, az továbbra is megmarad a birtokukban kertjükkel, gyümölcsöseikkel együtt. — Természetszerűen adódik a kérdés, vajon a Szabolcs- Szatmár megyei árvízkár mel­lett mi történt a Tisza alsó szakaszán. Sajnos, Csongrád és Békés megyében is több mint 2500 ház dőlt össze, s megrongálódott csaknem 4 ezer. A visszatelepítések e te­rületeken is megtörténtek, fel kell mérni, hogy ott milyen mértékű károk keletkeztek, hogyan indulhat újra az élet. Most ezzel foglalkozik az or­szágos társadalmi bizottság. Mindezek azonban a már ko­rábban említett segélyezési formát Szabolcs-Szatmár me­gyében nem érintik, az ingó­segélyek kiosztását ez már nem akadályozza U?’abb 120 milliós segély — Nyíregyházi tárgyalása­ink során kialakítottuk a kö­zös álláspontot és már június 29-én véglegesen dönt az or­szágos társadalmi bizottság, s a rákövetkező napokban át­nyújtjuk Szabolcs megyének a kiosztásra kerülő 120 mil­liós segélyt. Tárgyaltunk ar­ról is, hogy az összeomlott vagy a nagyon megrongáló­dott házak esetében van-e szükség segélyre, vagy mi­lyen arányú segélyre vart szükség. Megállapodtunk ab­ban, hogy ezek felmérését a következő két héten belül el­végzi a megyei társadalmi bi­zottság a tanácsokkal. így jú­lius közepe körül már sor kerülhet az ingatlan segélyre is. — Szeretnénk azonban ad­dig is újra a társadalomhoz fordulni további segítségért, mert amikor az országos tár­sadalmi bizottság a gyűjtés­ről szóló tervét kidolgozta, akkor még csak Szabolcs me­gyét érte a súlyos árvízkár. Azóta . az árvíz pusztított Csongrád és Békés megyében is. A bajbajutottaknak itt is kell a segítség, a társadalom összefogása. Ezért az országos társadalmi bizottság úgy ha­tározott, egy újabb felhívással fordul a társadalomhoz, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, le­hetőségeikhez mérten növel­jék a segítség összegét, néz­zék meg tartalékaikat, a hasz­nálható takarókat, vaságya­kat, matracokat, sátrakat stb. ajánljanak fel a bajbajutot­taknak. Ezúton is szeretném újra megköszönni az embe­rek együttérzését, a társada­lom összefogását, segítségét, s kérjük, az országot ért jelen­tős kár további enyhítése és pótlása érdekében a további támogatást — fejezte be nyi­latkozatát dr, Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára. F. K. Az első sütőipari export: Mézeskalács Ti szelőkről Kétmilliós termelési terv Kisiparosok helyett Általában nem szoktak ex­portra készíteni semmit a sütőipari vállalatok. Hiszen a kenyeret általában ott sütik, ahol elfogyasztják. Az orszá­gonként változó ízlés is ha­tárt szab az egyéb készítmé­nyek külkereskedelme elé a sütőiparban. Hazánk egyetlen exportáló sütőüzeme a Bács megyei volt eddig, melynek egyik, kalocsai üzeméből ki­sebb mennyiségű kétszersül- tet szállítanak külföldre. A második exportképes sütő­üzem a nyíregyházi lesz, még­pedig mézeskaláccsal. Hazánkban eddig kizárólag kisiparosok foglalkoztak mé­zeskalácsok készítésével, utób­bi időkben főleg vásárokon árusították. Pedig a nálunk járó külföldiek, ha hozzájutot­tak, szívesen vásárolták eddig is, magyar különlegességnek számított. Valamikor készí­tésének titkát apáról fiúra adták át a híres mézeskalá- csos dinasztiák. Ma azonban a mesterség már kihalóban van, egymás után adják b« iparengedélyüket az időt mesterek, utódjuk nincs. Ilyen a 82 éves Varga bácsi is Nyírmeggyesről, aki nem­rég járt benn leadni iparen­gedélyét a hatóságnál és egy ugyanilyen idős sátoraljaújhe­lyi társa is hasonlóan cseleke­dett A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat mindkét idős mes­terrel tárgyalt, átveszi tőlük a gyártási eljárást és tisza- löki üzemében hamarosan megkezdi a mézeskalács nagyüzemi gyártását. Ez lest hazánk első mézeskalács ké­szítő nagyüzeme. Körülbelül egymillió értékűt készítenek az első évben belföldi fo­gyasztásra. A Tiszavasvári ÁFÉSZ már le is kötötte az egész mennyiséget. Ezenkí­vül tárgyalásokat folytatnak, hogy egy másik millió értékű mézeskalácsot exportra készí­tenek egyelőre. Ha sikere lest külföldön, emelni kívánják a termelést lg) Több, mint 100 milliós beruházás Vízművek a Szamosközben Tíz községben vezetékes víz november 7-re

Next

/
Thumbnails
Contents