Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

KSLET-MAGY ARORSZ AG mo. Mnfus M. Külpolitikai összefoglaló p Sí Rogers sajtókonferenciája H Az első arab visszhangok Bizonyos értelemben rend­kívülinek mondható Rogers amerikai külügyminiszter ré­gebben beharangozott és két­ségtelen érdeklődéssel várt sajtóértekezlete. Az gyakran előfordul, hogy egy-egy ilyen, a nyilvánosság előtt drámai­nak szánt megnyilvánulás anyaga már korábban kiszi­várog, vagy éppen kiszivá­rogtatják. Az azonban, hogy egy, a közvéleménnyel hiva­talosan közölt bejelentést közismertnek fogjanak fel és arra a sajtókonferencián ép­pen ezért csak utaljanak, nagy ritkaság. Most pedig pentosan ez történt. i Sajnos. Ezzel a formai mo­tívummal aztán a jelek sze­rint ki is merül Rogers saj­tóértekezletének minden ér­dekessége — tartalmi vonat­kozásban nem sok szenzációt hozott az Egyesült Államok külügyminiszterének leg­újabb közel-keleti állásíogla- _ W«t­i A sajtókonferencián bizo­nyossá vált az az eddigi kombináció, amely szerint az amerikai terv lényege: 1. a harcok „befagyasztása”, 2. a mintegy háromhónapos fegy­verszünet alatt Gunnar Jar­ring ENSZ-megbízott misz- «ziójának felújítása és 3. az Izraeli alakulatok részleges kivonása a megszállt terüle­tekről. Valószínűleg a 3. pont az, «melyet egyik érdekelt fél Km fogad el tárgyalási alap­nak — erre utalnak a Rogera­nyilatkozatot követő közel- keléti visszhangok is. Az amerikai tervben ugyanis nem szerepel sem Jeruzsálem Jordániái részé­nek visszaadása, sem a Szí­riához tartozó Golan-fennsík kiürítése. Egyiptom már ko­rábban jelezte — méghozzá a legmagasabb szinten: Nasz- szer elnök jelentette ki a líbiai Benghaziban —, hogy Kairó csak az izraeli meg­szállás teljes megszüntetését tartja megoldásnak. Hasonló magatartást tükröznek a hi­vatalosnak tekinthető líbiai és damaszkuszi megnyilvá­nulások is. Az amerikai tervnek a megszállással kapcsolatos pontjára izraeli reagálás még nem érkezett, de a megfi­gyelők rámutatnak: a részle­ges kivonás — persze ellen­kező előjellel — Izraelben éppúgy veszélyes belpolitikai krízishez vezetne, mint az arab országokban különösen Jordániában, ahol a gerillák amúgy is „lágysággal” vádol­ják a királyi kormányt. Vientiánéből jelenti az MTI: A laoszi hazafias erők elfoglalták Nong Buát, a kormánypárti csapatok utol­só, Saravane tartománybeli erődítményét Nong Bua 15 kilométernyi távolságra van Saravane tartományi szék­helytől, amelyet a Patet Lao egységei június 9-én szabadí­tottak fel. (Folytatás as 1. oldalról) rendjében meg lehessen álla­podni a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya javasolja, hogy tűzzék az európai biztonsági értekezlet napirendjére az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglal­kozó szerv létrehozását is. A jelen memorandumot el­fogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biz­tonságának javára válna az európai államok területén lé­vő idegen fegyveres erők csökkentésének megvitatása. Ahhoz, hogy az ezzel össze­függő kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül, a le­hető legkedvezőbb feltételek között lehessen megvitatni az európai biztonsági értekezle­ten, valamint hogy gyümöl­csöző legyen az idegen fegy­veres erők csökkentésének a megvizsgálása, a kérdést az európai biztonsági értekezle­ten létrehozásra javasolt szervben, vagy más, az érde­kelt államok számára elfo­gadható módon lehetne meg­vitatni. Ezen túl véleményük sze­rint a Prágában javasolt na­pirend második pontja kere­tében meg lehetne vitatni az emberi környezet problémáit, továbbá ki lehetne bővíteni e pontot a kulturális kapcsola­tok fejlesztésének kérdései­vel. Ily módon az európai biz­tonsági értekezleten az aláb­bi kérdések kerülhetnének megtárgyalásra: — az európai biztonság megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásá­ról és az erőszakkal való fenyegetésről az európai államok kapcsolataiban; — az európai államok kö­zötti politikai együttmű­ködés fejlesztését szolgá­ló, az egyenjogúságon ala­puló kereskedelmi, gaz­dasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcso­latok kiszélesítése; — az európai biztonság és együttműködés kérdései­vel foglalkozó szerv lét­rehozása, A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormá­nya kifejezi reményét, hogy a memorandumban foglalt javaslatok — amelyék figye­lembe veszik sok érdekelt ál­lam véleményét — kedvező fogadtatásra találnak az érin­tett kormányoknál. E javas­latok kiváltképpen arra irá­nyulnak, hogy _ az európai biztonsági értekezlet vala­mennyi érdekelt állam szá­mára elfogadható napirend­jében és az előkészítés mód­szereiben megegyezést lehes­sen elérni. Mindehhez már a legközelebbi időszakban hoz­zá lehet kezdeni. A jelen memorandumot ki­bocsátó kormányok meggyő­ződése, hogy az összes érde­kelt állam közös erőfeszítésé­nek eredményeképpen össze­hívásra kerülő európai biz­tonsági értekezlet jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez, a biztonság megszilárdításához és a bé­kés együttműködés fejlődé­séhez Európában. ★ A memorandumot a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri tanácskozásának megbízásából a magyar kül­képviseletek vezetői, illetve munkatársai június 26-án, pénteken eljuttattak az érde­kelt országok kormányaihoz. írtat Cs. Horváth Tibor ffr», ycrirrc­Rajzolta: Sebők Imre I 'BŐM BAZAS IwWa Moraja. Szőj* RCRKy£j<£JU AÍ#ArŰMíaBJ£k,lV/J& VAtis uram AOoYf.fr WZZ&AZARC/Ö'ljEf.ßr WlffiJz/sfáA szAiu> köúW«MAR*m & REP.ÜLÜrf* R[04 Ml KOR xJ MOrOtfr VÉGiGRÓjf. ílD'Á/S A Qí MM M/fí/íó? <ASfBKÜcrEF FLHELVFF/fíS A ÜáRAKŰZÓ G&SWa AZMtf*­GyŐZELEM, ŐRNAGY ELVÍARS. í/FAZí/HH HAZAFELÉ. Magyar—mongol kapcsolatok Losonezi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Szam­bának, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnö­kének a meghívására hivatalos baráti látoga­tásra ma a Mongol Népköztársaságba utazik. Az elmúlt években sokol­dalú és élénk kapcsolat ala­kult ki a Mongol Népköztár­saság és a Magyar Népköz- társaság között A politikai kapcsolatok fejlődéséhez kedvező alapot szolgáltat az a tény, hogy a két ország pártja és kormánya korunk minden fontos kérdésében azonos álláspontot vall. Cedenbalnak, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével már kétszer járt magas szintű mongol delegá­ció Magyarországon, dr. Mün- nich Ferenc, egykori minisz­terelnökünk párt- és kor­mányküldöttséget vezetett Mongóliába, 1965-ben pedig Kádár Jánosnak, az MSZMP első titkárának vezetésével látogatott a baráti Mongóliá­ba magas szintű párt- és kor­mányküldöttség. Az elmúlt év krónikájához tartozik Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának mongo­llal útja. Látogatásának fon­tosságát aláhúzta az a tény, hogy éppen a közelmúltban nevezték ki a két ország kö­zötti kormányközi bizottság elnökévé. Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke ugyancsak nemrég tett láto­gatást Mongólia fővárosában, ahol tervegyeztető tárgyalá­sokat folytatott. Kapcsolataink bővülését eredményezte a mongol terv­hivatal elnöke, Rinasinpelzse és O. Tlejhan, építési és épí­tőanyagipari miniszter ma­gyarországi látogatása. A két baráti ország kultu- ' rális együttműködése főként oktatási és tudományos téren gyümölcsöző: mind több szakember érkezik Mongóliá­ból magyarországi képzésre, s a magyar egyetemeken jelen­leg 30 mongol ösztöndíjas fiatal tanuL A Mongóliába utazó magyar tudományos dolgozók, régészek, nyelvé­szek, múzeológusok mun­kásságáról mongol barátaink nagy elismeréssel nyilatkoz­tak. A két ország kölcsönös áru­szállításainak és fizetéseinek bonyolítására 1960-tól ötéves megállapodások vannak ér­vényben. A kapcsolatok bő­vülésének eredménye, hogy az elmúlt tíz évben a kétol­dalú szállítások értéke meg. kétszereződött, s az éves for­galom 2,2—2,3 millió rubelre emelkedett. A lehetőségek, az adottságok az árucsere to­vábbi fejlődését is lehetővé teszik. Mongol részről ugyanis a magyar népgazdaság szá­mára fontos állati terméke­ket, elsősorban nyersbőröket, szőr, prém-, gyapjuárukat és újabban kész bőripari ter­mékeket tudnak szállítani, míg a magyar külkereskede­lem a Mongóliában keresett konfekcióárukat, gyógyszere­ket, rádiókat és magnetofono­kat, különböző gépi felszere­léseket és berendezéseket ex­portálja. A magyar szakemberek ed­dig mintegy 300 nagy vízhor zamú kutat fúrtak, s 380 ezer hektár területen tették lehe­tővé a vízellátást. Ulánbátor­ban magyar közreműködéssel épül Mongólia első korszerű konfekció üzeme, amelyet a közeljövőben adnak át ren­deltetésének. Épül a szomgi- nói biokombinát is — ugyan­csak magyar tervek és beren­dezések felhasználásával. Itt évente 150—160 ezer liter vakcinát állíthatnak elő, amely teljes egészében fede­zi majd Mongólia állati szé­rum- és vakcinaszükségletét. Az elmúlt években több ma­gyar állategészségügyi ex­pedíció járult hozzá a mon­gol állatállomány egészség- ügyi ellátásához. A magyar geológusok a vízkutatás és feltárás mellett mind jelentősebb szerepet játszanak a mongol föld ás­ványi kincseinek felkutatásá­ban. Az utóbbi két esztendő-1 ben közös befektetéssel több jelentős lelőhelyet fedeztek fel, ahol wolframot, ónt, re­zet és molibdént találtak.' Tervezik, hogy magyar köz­reműködéssel bányát is nyit­nak. A tervek szerint a ter­melést közös magyar—mon­gol vállalatok létrehívásával oldják meg. Losonezi Pál, mongóliai út­ja során várhatóan ismét újabb megállapodások aláírá­sára kerül majd sor, s a ma-1 gas szintű tárgyalások ered­ményeként tovább bővülhet-: nek majd az eddig is sokol­dalúan kibontakozó magyar- mongol kapcsolatok. Véget ért a CSKP plénuma Prága (MTI)! Pénteken délután véget ért a CSKP Központi Bizottsá­gának ülésé. A résztvevők jóváhagyták a párt elnöksé­gének Gustáv Husák által előterjesztett . beszámolóját az 1969-es májusi irányvonal teljesítéséről, valamint a párt legközelebbi feladatá­ról. Az ülésen határozatot fo­gadtak el, amely hangsú­lyozza: „Az elmúlt évben jelentős mértékben előreha­ladt a párt és az ország konszolidációjának folyama­ta. A párton belül szilárd mag alakult ki, a dolgozók egyre inkább ismét bizalom­mal viseltetnek a párt és politikája iránt Ezt bizo­nyítják a Lenin-centenári- um, május elseje és a fel- szabadulás 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségek, valamint az emberek munkakezdeményezésének és állampolgári tevékenységé­nek fokozódása, a gazdaság területén tapasztalható kon­szolidáció’* — állapítja meg a határozat A Központi Bizottság egy­idejűleg intézkedéseket ho­zott, illetve hagyott jóvá személyi változásokról. Jóváhagyta Alexander Dubcek kizárását a Cseh­szlovák Kommunista Párt tagjainak sorából, továbbá visszahívását a népi gyűlés képviselői tisztségéből és fel­mentését törökországi nagy­követi funkciójából. Felmentette Frantisek Pen- cet a CSKP KB népgazdasági bizottságának elnöki funk­ciójából, azzal, hogy válto­zatlanul a bizottság tagja ma­rad. Felmentette Miloslav Hrus- kovicot a CSKP KB ideoló­giai bizottságának tagsági és csehszlovák miniszterelnök­helyettesi funkciójából. Egy­idejűleg megválasztotta a Központi Bizottság titkárá­nak, a titkárság tagjának, a KB népgazdasági bizottsága elnökének. Kooptálta ezen kí­vül a Központi Bizottság tag­jává. Jóváhagyta Matej Lucan felmentését a szlovák kor­mány művelődésügyi minisz­teri funkciójából és kineve­zését a csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettesévé. A Központi Bizottság plé­numának tagjává kooptálta Jan Barylt, Jaroslav Kozes- nikot, Michal Kudzejt, Mate) Lucant, Miroslav Mamulát és Zdenek Zuskát. Gustáv Husák zárszavában hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság ülésén meg­nyilvánult a párt egysége, valamint a nézetek azonossá­ga a CSKP jelenlegi politiká­ját illetően. r t flt&f

Next

/
Thumbnails
Contents