Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
wn. wnfos rt. fCBLET-MAGTARORSZÄIS 8. oMa! A vásárló mindennap minősít VÉGIGNÉZTEM A PIACKUTATÓ INTÉZET mutatós kiállítását. Több mint száz terméket csodálhat végig a látogató, azokat, amelyek a szigorú zsűri minden vizsgálatát kiállták és valóban minőségben és korszerűségben „Kiváló áru”-nak nehezhe- tők. Az alapos vizsga után azonban majd ki kell állnia a fogyasztók kritikáját is, ugyanis a vásárló mindennap minősít! S az ő szavazata ma már visszahat a gyár életére, munkájára is. Nem véletlen, hogy éppen azok a vállalatok tűntek ki termékeikkel a Kiváló áruk fóruma „vetélkedőjében” is, amelyek a mindennapi vásárlásainknál már magukra hívták a figyelmet. Az indoklás önként adódik: ők már megtanulták, hogy a vevő bizalmának a megszerzése, a fogyasztás, az értékesítés állandóan változó követelményeihez való gyors igazodás — a legjobb üzlet!... A gazdasági irányítás rendszere boldogulást, dinamikus fejlődést ígér ezeknek a vállalatoknak. A gazdagodó áruválaszték — a hazai gyárak iparkodása és az ugyanerre ösztökélő gyarapodó importáruk tömege — egyre erőteljesebben veti fel a minőség kérdését A vevő ma már nem egyszerűen vásárolni akar a pénzéért, hanem olyan árut követel meg érte joggal, amit elképzelt, amire kedve van. A KIVÁLÓ ÁRU CÍM VISELÉSÉÉRT versengő termékek közül bizony elég sokan fennmaradtak a rostán. Az ugyanis dicsekvésre méltó, hogy az idei, tavaszi pályázaton volt a legmagasabb a benevezett termékek száma. Csaknem 300. De önmagáért beszél az a tény is, hogy ezek 39 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Hát, ha még közelebbről nézzük a leggyakoribb kifogásokat... Az élelmiszereknél, italoknál visszatért a szokásos kifogás: a jellegtelen íz és az azonos jelleg. A textilméteráruknál, divatcikkeknél, kötött termékeknél is a régi panaszok ismétlődtek: az alapanyagok nem voltak kopásállók, hamar elvesztették eredeti szi- nüket. Külön elgondolkodtató. hogy az elektromos gépekből keveset neveztek — akárcsak cipőből, bútorból —, de ezek sem jutottak tovább. Ahogy végighallgattam a minőségi kifogásokat, ismét eszembejutott, hogy a benevezett termékeknek több mint egyharmada nem felelt meg a követelményeknek... Vajon mi történik akkor— kérdezem ezek után —, ha ezek a vállalatok nem js pályázatra, hanem egyszerűen „csak” a vásárlóknak küldik el munkájuk produktumát...? A minőségcentrikus gondolkodást természetessé kell tennünk az üzemekben. mert enélkül lehetetlen megoldani a gazdaságos termelést, a kielégítő áruellátást. Lehet, hogy pillanatnyilag még hasznot is hoz a hanyag tevéknység a vállalatnak, mert a vevő — akár jóhiszeműségből, vagy egyszerűen azért, mert nem kap mást — megveszi; de a rossz minőségű termék végső soron mégis egyben a legdrágább!... Mert a kevesebb élettartam miatt jóval több fogy belőle, mert a reklamációk a készítőkre ütnek vissza, mert újra és újra kell végezni a munkát. Nem túlzás, ha azt mondjuk 1—2 százalékos minőségjavítás — országosan szinte egész gyárak beruházását takaríthatja meg!... ÉRDEKES MEGFIGYELNI ezen a kiállításon is, csakúgy mint a mindennapi vásárlásainknál, hogy ahol erős verseny, a vevő megszerzéséért harc kezdődött, ott a termékek minősége és színvonala is felfelé ível. A mosóporgyárak versengéséből ismét kiugrott egy termék: az új Tomi csatád megkapta a kiváló áru címet, de ha megkérdeznénk a háziasszonyok véleményét, a nagy többségtől ugyanezt hallanánk... A Richards Finomposztógyár tovább növelte jó hírnevét és újabb öt kiváló áruval szaporította az eddigi kilenc kiváló termékét. Ma már azonban az is követelmény, hogy ne csupán jó legyen az az áru, hanem esztétikus megjelenésével is magára hívja a figyelmet. A zsűrit dicséri, hogy az elismerő címek odaítélésénél számított azok külcsíne, formatervezése is. Kérdés, hogy meddig viselheti a termék a megkülönböztető, a többi közül kiemelő jelzőt?... Nyilván ennek is kell. hogy határa legyen, ami ösztönöz arra, hogy újabb minőséggel jelennek meg a vállalatok, hogy újabb termékeket nevezzenek be a pályázatra. A most született szabály értelmében három év után automatikusan lekerül a termékről a kiváló áru jelzés, és ha meg akarja ismét szerezni, akkor újra sorompóba kell állni érte. MA MAR HAZÁNKBAN CSAKNEM HATSZ AZ TERMÉKEN LATHATJUK a jelzést: kiváló áru. S ez a vásárlók körében is rangot jelent. nem ünneprontásként, inkább az igazság kedvéért azonban az is ide kívánkozik: bár minden egyes iparág iparkodna, hogy termékei elérjék a legjobb címet; hogy az elektromos háztartási gépek, a cipők és a bútorok is hosszú listával iratkoznának fel. Arról nem is beszélve, hogy — kiváló jelző ide, kiváló jelző oda — az lenne a természetes, ha valamennyi vállalat úgy adná ki a munkáját és a nevét fémjelző terméket, hogy az a minőségi és a korszerűségi szempontoknak megfeleljen. Hiszen a vásárló mindennap minősíti a megvett terméket... Bán János A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAI. Megyénk iparitanuló-in- tézeteiben ezekben a napokban folynak a végzős tanulók szakmunkásvizsgái. A cipész szakmában az idén közel kétszázan tesznek vizsgát. A felsőrészkészítők kilencvenegyen, a Nyíregyházi Cipőgyár ■ tanműhelyében készítik el vizsgamunkáikat. Képünk: Kovács Katalin mintadarabját Tóth Kálmán szakoktató, vizsgabizottsági tag ellenőrzi. Elek Emil felvétele Kőszáilítmányok a Szamosközbe Kárpátontúlról A Szamosközben keletkezett árvízi pusztítások felmérése során megállapították, hogy több száz kilométer közút is olyannyira megrongálódott, hogy annak sürgős javítása, helyreállítása elkerülhetetlenül szükséges. Ilyen nagy munkákhoz sajnos nem rendelkezünk megfelelő kőanyaggal. Ezért a hivatalos szervek kárpáton- túli szovjet testvéreinkhez fordultak segítségért. A június 7-én történt megbeszélés után másnap már kezdődhetett is a szállítás. A magyar fél kívánságára 215 ezer köbméter zúzott kő érkezik megyénkbe Nagyhódosra és Beregsurányba, a külön e célra nyitott határátkelő helyekre. Az egész szállítmányt a miskolci 3. sz. AKÖV tizennyolc tonnás billenős pótkocsikkal ellátott szerelvényei hozzák. Az első kirakodótelep Nagyhódoson van. Itt kaptak szállást a gépkocsik vezetői és a karbantartó szemészet is. Naponta két-két fordulót tesznek Nagyhódosról a szovjet oldalon lévő Rokoszovóba. ahol markológépekkel történik a rakodás Jóleső érzés, hogy szovjet barátaink mindenben mesz- szemenő segítséget tanúsítanak. A határőrizeti szervek külön e célra készített ok mányokkal látták el a forgalomban részt vevőket, így a határnál lévő ellenőrzés csupán néhány másodpercet vesz igénybe. Talán nem is beszéltünk ánnak idején arról, milyen nagy erőfeszítéseket tettek és hősiesen helytálltak a legnagyobb veszély idején is a szállító járművek vezetői. Május derekától tizennyolc autóközlekedési vállalat kocsijai futottak megyénk útjain, s dolgoztak a gátakon. Jelenleg tíz AKÖV-től 500 gépkocsi tevékenykedik területünkön. Van közöttük zalaegerszegi is. Mindehhez tartozik még, hogy bár az egész kőszállítási munkát a miskolci 3. sz. AKÖV kocsijai végzik, a szervezési, irányítói munka a nyíregyházi 5. sz. AKÖV-re hárul. Ugyanakkor gondolniuk kell az újjáépítés egyéb szállítmányozásaira is. H. J. — Vigyázz! Dől a fal! Alig néhány másodperc telt el a kiáltás után és a teremben nem maradt csak egy ember. Aki kiáltott. Mikor rájöttek, mi történt és visszamentek a hálókörletbe, akkor kitört a nevetés. Még most sem tudja komolyan^ elmondani Varga József őrvezető, pedig már két hete is elmúlt, hogy megtörtént. — Egy hétig dolgoztunk az összedőlt házaknál. Olyan fiatal házaspár bútorát szedtük ki a romok alól, akik néhány nappal azelőtt rendezték be lakásukat. Meg a másokét. Összetörve, darabokban, amit már semmire sem lehet használni. Hajnaltól késő estig dolgoztunk és hulla fáradtan feküdtünk le. Már aludt mindenki, amikor jött a vihar. Zengett, villám- lőtt és fújt a szél. Egy erős dörgésnél becsapta a vihar az ablakot és ekkor hangzott el a hatalmas kiáltás: Vigyázz! Dől a fal! Tulajdonképpen csak akkor ébredtünk lel, amikor már kint voltunk az udvaron. Villanygyújtás után mesélte el a „vezénylő”, hogy álmában kiáltott fel. Mi is megmosolyogtuk az álmodó katonát. Pedig nem is mosolyogni való, hogy egy ember a fárasztó napi munka után még aludni sem tud nyugodtan. Alvás közben is a napi munkán jár az esze. A bontásnak már vége. Szombat óta Tivadarban, az építőtábor felállításán dolgoznak az emberek. A laktanyától távol, idegen és mégis ismerős emberek között. Varga József őrvezető például budapesti lakos és nemsokára — még az ősszel — leszerel. Neki már valószínű jobb lenne az öregkatonák nyugalma. Legfeljebb a rajának adna utasításokat, hogy rendben legyen a körlet. Magas, barna, bajuszos fiú vágja csákánnyal a sátrak körül a vizes földet. A mellettük lévő sátorban hatalmas kondérok szerelésén dolgoznak. A tábor közepén hid- roglóbusz emelkedik a magas fák fölé. 109 sátor áll a töltés melletti árnyékos részen. A tábor közepén vaságyak és mellettük gépkocsin matracok. Egész kis város és mindössze öt nap alatt épült. — Sokat dolgoztunk rajta, de látszik is a munka eredménye — mondja Jászai Nagy László honvéd. Már csak a fürdősátrakat kell felállítani, berendezni és a szerelési munkákat kell elvégezni. Talán már kész is lennénk, ha a szállítás folyamatosabb és szervezettebb lett volna. Ide hozták először az ágyakat, aztán a matracokat és végül a sátrakat. Ha sorrendben hozzák, akkor már be is rendeztük volna. De vasárnapra — mire az első táborozok megérkeznek —, így is kész lesz minden. Jászai honvéd Nógrád megyéből vonult be a polgári védelem hatvani alakulatához. ő és katonatársai még nem láttak árvizet csak itt és ilyen pusztítást csak háborús filmekben. Hogy fáradtak lennének, egyikükön sem látni. Egy hónapja lesz pár nap múlva, hogy itt vannak, de arra a kérdésre, hogy szeretnének-e már hazamenni, egybehangzó a válasz: maradunk, ameddig szükség van a segítségünkre. Félmeztelen, barnára sült fiatalember áll a fiúk mellett. Utasításokat mond a katonáknak, utána ő is megmarkolja a csákány nyelét. Izmos testén izzadtság folyik végig. Ha a többiek nem mondanák, hogy katonatiszt, Érik a kalász /íratás előtt a nyírtassi Dózsa betakarítási előkészületeiről Aligha lehetne találóbb adatot mondani a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet fejlődő gazdálkodásáról, mint két „sarokszámot”. A tavalyi megtermelt érték ösz- szege huszonnégymillió volt. Idei gazdálkodási tervük végösszege, melynek eléréséhez komoly reményeik fűződnek: harmincnégymillió. Ez a tízmilliós évi növekedés jellemzi törekvéseiket, munkájuk lendületét, a befektetett értékek gyümölcsöző voltát. (Gyenge adottságúak, a föld hét aranykoronás.) Virtics Ferenc elnök kis tárgyalószobájában, a szekrény tetején uborkásüvegek állanak, címkével, bennük savanyúság. A kis termelőszövetkezeti konzervüzem tavaly egymilliót termelt, idén négymilliós a termelési terve. A kalászosok dicsérete Kerekítve ezer hold kalászos várja Nyírtasson az aratást. ötszázharminc hold rozs, 350 hold búza és 98 hold árpa. Ez utóbbiból 140 hold volt, a többi kifagyott. Kis, rögtönzött határjárásunkon szinte hallani lehetett az árpa érését. Bizony, minden ellenkező híresztelés ellenére itt aratni kell július első napjaiban, nem sokkal Péter-Pál után. A nagy melegek gyorsítják az érést. Gyorsan érnek be a kalászosok, egymás után állhatnak aztán tábláikba a gépek. Láttunk például olyan rozstáblát, hogy az elnöknek még a feje búbja sem látszott ki belőle. Pedig Virtics Ferenc 18G centiméter magas és jól kihúzta magát. Csak az integető keze magaslott ki a két méter magasan ringó kalászok közül. Az árpa egy kicsit megdőlt, de ügyes kom- bájnos azért fel tudja szedni. A termelőszövetkezet idén teljesen megszünteti a kézi aratást. így nagy szükség lesz a gépekre. Hiszen tavaly még majd háromszáz holdat kézzel takarítottak be. Idén a kasza már csak ott pendül meg, ahol erre múlhatatlanul szükség van, a sarkokban, a szögletekben, tábla szélén vagy kis darabokon, összesen húsz—harminc holdon. Kiöregedtek már annak a nemzedéknek a tagjai, akiknek ez még megszokott öröm volt, nem akarják fárasztani őket. A fiataloknak is csak arra jó az a néhány hold, hogy ne felejtsék el, ha szükség van rá. el sem hinnénk róla. Miski László hadnagy, ő a táborépítők parancsnoka Tivadarban. — Szabadságról rendeltek be, hogy jönni kell az árvízhez. Azóta itt dolgozunk. Közben hazaszaladtam édesanyámhoz Panyolára, mert ő itt lakik. Az ő háza is összedőlt. Szerettem volna neki segíteni, de itt kell lennem. A bátyám is hivatásos katona, ő sem tud hazajönni. De amit mi csinálunk, az is segítség neki, nekik, mindenkinek a károsultak közül. A polgári védelem katonáinak munkájáról a véleményt Tarr János tanár, a KISZ mellei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei táborépítő bizottság titkára — aki már sok KISZ- és úttörőtábor építésében vett részt — fogalmazta meg. Emberfeletti munkát végeztek a katonák, mert egy ilyen tábor építéséhez hónapokra van szükség. Balogh József, Az árpa a tavalyinál is jobb lesz. Pedig tavaly is rekordtermést hozott: tizenhat —tizenhét szemet. Erre azelőtt nem volt megközelítő példa sem a nyírtassi földeken. Árvizes gépek segítenek Jánvári József, a termelő- szövetkezet gépészmérnöke tele van panasszal az alkatrészhiány miatt. Az autógumi hiánya miatt hat pótkocsijuk áll. Ugy-ahogy rendbe hozták az ékszíjakkal való felszereléseket, de például a kombájnokhoz felhasználták a legeslegutolsó úgynevezett ferde felvonót is — ez viszi fel a kalászokat a gépben — tehát, ha mondjuk, egy vasdarabot szed fel a kombájn munka közben — ami előfordulhat — és tönkremegy a ferde felvonó, nem tudják kicserélni, egy gép kiállhat a sorból aratás végéig. Két régebbi kombájnjukhoz egy harmadikat vásároltak tavaly. És ami a legnagyobb segítség, visszasegít az a falu; melynek árvizes kárait segítenek csökkenteni: a panyo- lai termelőszövetkezet is ad egy negyedik kombájnt, így aztán talán versenyt tudnak futni a gyors gabonaéréssel, hacsak nem lesz olyan hiba, amit alkatrészhiány miatt nem tudnak megjavítani. Tehetetlen az anyagbeszerző Az egészben az a legbosz- szantóbb — fűzi hozzá Tö- mösváry János főkönyvelő, — hogy a termelőszövetkezetnek külön anyagbeszerzői« működik a fővárosban másodállásban és az sem tud segíteni, mert ami nincs, azt ő sem tudja elővarázsolni. Éppen most írt, mutatják Barmás János anyagbeszerző levelét. A lábát lejárta autógumi után. Nem talál. Hiányoznak a pneumatikus vezetékek, csövek a betakarítógépekhez. Futómű és fékalkatrészekből az utolsókat is elhasználták toldozgatásra. Nincsen a legtöbb csapágyból tartalék. Mire való akkor a közel félmillió forint értékű alkatrészraktár, ha a legfontosabb dolgok hiányoznak belőle? Egyébként a négy szomszéd termelőszövetkezet: Las- kod, Napkor, Nyírtura és Nyírtass termelőszövetkezeti elnökei szinte kétnaponként összejönnek, mivel négyen patronálják a panyolaiakat. Náluk is ugyanez a problé-' ma. Rajtuk is az árvíz ellen segített termelőszövetkezet segít gépei felvonultatásával, alkatrészei átengedésével. Itt is gyors lesz az érés, itt is aratnak, a nyírtassiakkal egy- időben. És itt is aggódnak, hogy mi lesz a burgonyaszedő gépekkel. A nyírbátori üzem a második fél évre szerződött rá. A burgonyát pedig, főleg a vetőgumót, már nemsoká szedni kell. Amikor ott jártunk, permetezték, hullott róla a bogár tömegével. Feltéptünk egynéhány tövet. Tele alatta a föld, bokor alja bokor aljával ér össze, derékig ér a lombja, helyenként megdőlt, ilyen burgonyát aligha látott még valaki ezen a krumplitermő vidéken is. Csak meg legyen hozzá a gép. (*M>
