Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

A 2 MSZMP SZABOL OSSZA TM ÁR MEG YEI BIZÓTTSÁ GA ÉS A MEGYEI TAR ÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1970. JÜNItJS 27, SZOMBAT a tAPTTNK TARTALMABÖEs A vásárló mindennap minősít (3. oldal) Hitelnyújtás az újjáépítéshez <5. oldal) Polgári védelem (6—7. oldal) Sport jelentéseink 01. oldal) A lottó nyerőszámai (12. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés Ülést tartott a megyei tanacs végrehajtó bizottsága 0ÜÄNDUM a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormá­nya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányai­nak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, amelyek véleményük szerint haszno­san szolgálnák az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet előkészítését és összehívását Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érde­kelt államok álláspontja kö­zelebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biz­tonsági értekezlettel össze­függő kérdésben. A konzultá­ciók és eszmecserék eredmé­nyei azt mutatják, hogy a Prágában 1969. októberében előterjesztett javaslatok ala­pot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekezlet előkészítését és a kétoldalú Kétszázmillió forintot fizetett ki az Állami Biztosító a károsultaknak Rostás István Szabolcsban Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára pén­teken Szabolcs-Szatnjár me­gyébe látogatott. A főtitkár Markovics Miklóssal, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőjével, Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb-elnökhe- lyettesével, és Pámer József­fel, a Vöröskereszt megyei titkárával tárgyalt az árvíz- károsultak részére összegyűj­tött segélyek további fel- használásáról. Elismeréssel szólt az eddig végzett mun­káról és köszönetét mondott mindazoknak, akik ebben ak­tívan közreműködtek. Rostás István a délutáni órákban ellátogatott a vörös­keresztes aktívák részére szervezett egyhetes tanfo­lyamra, s tájékoztatta a hallgatókat az időszerű kér­désekről, különösképpen az árvízkárosultak segélyezé­sével összefüggő feladatok­ról. ' Pénteken 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1969. évi kpltségvetés teljesí­téséről szóló törvényjavaslat vitáját Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője. I * ' A pénteki ülésen a képvise­lők figyelmének középpont­jában az árvíz okozta prob­lémák állottak. Kettőzött fi­gyelemmel hallgatták Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke sza­vait, aki elsőnek szólalt fel. t A nemzetköd összefogás szükségessége az árvízvéde­lemben vitán felül áll — hangsúlyozta az államtitkár — hiszen a védekezés már csak természetföldrajzi okok­ból is, közös ügy. Indokolt te­hát meggyorsítani a Tisza menti öt ország együttműkö­dését e téren, annál is in­kább mert valamennyien tagjai a szocialista országok családjának. ' A kormány éppen ezért a Tisza-völgyi tapasztalatok ismeretében, még ez évben megtárgyalja az árvízvédelmi programot, jelentette ki Dé­gen Imre. Felszólalásának befejező részében pedig arra figyelmeztetett, hogy bár a védekezés hamarosan véget ér, a helyreállítás hatalmas feladatai azonban még előt­tünk állnak. A helytállás te­hát, amely megküzdött a víz rettenetes erejével, továbbra Is követendő példa. » * K Több vonatkozásban fog­lalkozott az árvíz okozta problémákkal Balogh László, az ugyancsak sok kárt szen­vedett Csongrád megye egyik képviselője. Vázolta a kár­felmérés eddigi adatait és kérte a kormányt, hogy gon­doskodjék a zavartalan építő­anyag-ellátásról. Egyben java­solta. hogy azt a dotációt, amelyet egy korábbi rendel­kezés értelmében az állami vállalatot igénybe vevő épít­tetők élveznek — hogy ne sújtsák őket a felszökött épít­kezési költségek — a szövet­kezettel, illetve magánipa­rossal építtetők is igénybe vehessék. Hasonlóképpen ja­vasolta, hogy az árvízkárosul­tak akkor is kaphassanak ka­matmentes hitelt, ha ezt az összeget, a réginél nagyobb lakás építése esetén, a saját jukkái kiegészítik. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter válaszában egyetértett az utóbbi javas­lattal mondván, hogy a na­gyobb szobaszám nem aka­dálya a kölcsön felvételének; a szövetkezeti és magán- szektornak azonban indoko­latlan lenne a miniszter vé­leménye szerint építési dotá­ciót adni, hiszen más ár- konstrukcióban dolgoznak, mint az állami vállalatok. Az elnöklő Kállai Gyula egyébként az országgyűlés el­ismerését és köszönetét fejez­te ki mindazoknak, akik helytálltak és helytállnak az árvíz elleni küzdelemben. ★ ■i'"­Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter péntek dél­előtti hozzászólásában már beszámolt arról, hogy 17 intenzív terápiás osztály és számos részleg működik már a kórházakban, mintegy 700 ággyal az életveszélyes be­tegek ápolására és ehhez je­lentékenyen hozzájárultak a múlt évi költségvetés adta fejlesztési lehetőségek. A ne­gyedik ötéves tervben to­vább növelik ezeknek a rész. legeknek a számát. Ami pe­dig a mentögépkocsikat ille­ti, az országgyűlés által ta­valy megszavazott 30 millió forint pótlólagos költségve­tési juttatás jó részét, 180 új kocsi beszerzésére használták fel. Elmondotta a miniszter, hogy az egészségügyi költ­ségvetés növekedésének ered­ményeképpen javult a kór­házak gyógyszerellátása, lét­számellátottsága és jelentős mennyiségű értékes mű­szert szerezhettek be. Siófo­kon, Kazincbarcikán és Dom- bóvárott, 1600 ággyal új kór. házat avattak. Ezzel orszá­gosan 83 600 ágy áll rendel­kezésre, de mivel a betegek száma kisebb arányban nö­vekedett, a kórházi ellátás javult, bár egyes helyeken még igen nagy a zsúfoltság. Bővült a rendelőhálózat is, ám az igénybevétel csak Bu. dapesten csökkent, vidéken emelkedett. Természetesen a pénteken felszólalt képviselők is visz- sza-visszakanyarodtak azokra a gazdasági kérdésekre, ame­lyek már a csütörtöki vitá­ban erős hangsúllyal szere­peltek. Balogh László gyár­egységvezető, Csongrád me­gyei, képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk az ipari vállalatok, a különböző nyereségcsökkentő intézkedé. sek ellenére növelték nyere­ségüket, ami jó munkájuk beszédes bizonyítéka. A me­gyében erőteljesen nőtt az export is, a vállalatok, a ktsz-ek mintegy fele dolgo­zik exportra is ám a terme­lés még mindig nem kellő­képpen veszi figyelembe a hazai és külföldi piaci szük­ségleteket. * A kedvezően növekvő kül­kereskedelmi lehetőségeket érintette felszólalásában Nagy Miklós Pest megyei képviselő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnökhelyettese aki tagja volt annak a dele­gációnak, amelyet a pénzügy­miniszter vezetett nemrég 3 dél-amerikai országba, Bolí­viába, Peruba és Venezuelá­ba. Elmondotta a képviselő, hogy miután ezekben az or­szágokban nagv lehetőségek vannak a gazdag nyersanyag­kincs nagyobb arányú hazai feldolgozására és a mező­gazdasági termékhozam növe­lésére, a magyar ipar szer­számgépek. bányászati és ko­hászati berendezések, okta­tási, és egészségügyi berendezések, valamint vá­góhidak és hűtőházak szállí­tásával, esetleg közös vállal­kozásokkal részt vehetne az ottani fejlesztésben. * A kora délutáni órákban került sor a pénzügyminisz­ter válaszadására. Elsősorban a beruházási feszültségekkel kapcsolatos megjegyzésekre reagált. A feszültség csök­kentésére — mondotta, ko­moly lépések történtek már eddig is és várhatunk a jö­vőben is. De teljesen kielé­gítő megoldás egy-két év alatt nem lehetséges. Minde­nekelőtt, megfelelő korlátok között kell tartani a beruhá­zási keresletet és párhuza­mosan bővíteni kell az épí­tőanyag-ipar, valamint az építkezési lehetőségeket. Ugyancsak számos képvi­selőt foglalkoztat a vállala­tok fokozottabb pénzügyi együttműködésének problé­mája, aminek érdekében a kormány további intézkedé­seket készít elő. Az a terv, mondotta Vályi Péter, hogy hatásosabb kereskedelmi kapcsolatok alakulhassanak ki az eszközök megfelelő át­csoportosításával, közös vál­lalkozásokkal, a vállalatok kölcsönös hitelügyleteinek engedélyezésével. Végül az árellenőrzéssel kapcsolatos képviselői meg­jegyzésekre válaszolt, mond­ván, hogy az utóbbi időben ismételten előfordult, hogy több millió illetéktelen hasz­not elvontak olyan vállala­toktól, amelyek jogtalanul számláztak munkát, amelyet el sem végeztek, avagy árut, amelynél silányabbat szállí­tottak. összegezésül a pénzügymi­niszter megelégedéssel nyug­tázta, hogy a képviselők egyetértettek a múlt évi gaz­dálkodással és azokkal a kedvező változásokkal, ame­lyek gazdaságunkban végbe­mentek. Rámutattak azokra a gazdasági problémákra is, amelyek jelenleg elsősorban foglalkoztatják a gazdaság- vezetést. Az országgyűlés tudomásul vette a múlt évi költségvetés végrehajtásáról elhangzott beszámolót. Ezzel a nyári ülésszak véget ért. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága pénteken ülést tar­tott Nyíregyházán. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagy­ták az 1970—71. évi lakos­sági szolgáltatásfejlesztési céltámogatás elosztására vo­natkozó előterjesztést. A vég­rehajtó bizottság feltételesen egyetértett a Jánkmajtis— Kölese keskeny nyomtávú gazdasági vasút megszűnte­tésével. Az egyéb előterjesz­tések és tájékoztatók közöii Gulyás Emilné dr. vb-elnök- helyettes az árvíz sújtotta öregek és munkaképtelenek helyzetének felméréséről, dr. Czimbalmos Béla vb-el­nökhelyettes az újjáépítés előkészítésének legfrissebb eredményeiről és problémái­ról tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. A közlekedéspolitikai kon­cepció által megadott irány­elvek alapján a forgalom­szervező bizottság elvégezte a Jánkmajtis—Kölese gazdá­sági vasút területi vizsgála­tát. Megállapította, hogy üze­meltetése gazdaságtalan. Mind a személy-, mind az áruforgalmat célszerű a köz­útra terelni. Átterelés esetén egyszeri és folyamatos költ­ségmegtakarítás 40 millió forint. A forgalomáttereléssel kapcsolatban viszont 5 kilo­tárgyalások mellett áttérjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívá­natos, hogy az érdeltelt álla­mok közvetlenül részt vegye­nek az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítésének és megszervezésének valameny- nyi szakaszában, olyan for­mákban, amelyeket célszerű­nek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek meg­felelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon — to­vábbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeménye­zése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet összehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, megszervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hozzájárulásának eredménye A hét végén az Állami Biztosító járási fiókjainál be­fejeződött a lakossági épü­letkárok felmérése és kifize­tése. Az új módozatú egyéni vagyonbiztosítással rendelke­ző lakosságnak mintegy 1006 lakóépülete dőlt össze, amire az Állami Biztosító 50 mil­lió forintot fizetett ki kárta­lanítás címén. A megyében lévő kárszak­értők segítségére más me­gyékből is érkeztek szakem­berek. Az épületkárok fel­mérése után megkezdték a részleges kárfelmérést. 1500 lakásban keletkeztek kisebb- nagyobb rongálódások, az ed­digi tapasztalatok szerint la­kásonként mintegy 5—25 ezer forint értékben. Nem zárult még le a 2000 forintos kitelepítési térítések kifizetése sem. Fehérgyar­méter — Csaholc—Kisnamény között — új út építése, 6,5 kilométer út korszerűsítése, két darab autóbusz beállítá­sa, az érintett községekben fedett autóbuszvárók és meg­erősített útpadkák építése szükséges. A közúton a sze­mély- és áruszállítás útja és ideje egyaránt lerövidül. En­nek költsége 12 millió forint körül van. Mindezekre tekintettel a végrehajtó bizottság a vasút 1970. december 31-i meg­szüntetésével az esetben ért egyet, ha addig a technikai feltételeket — útépítés, kor­szerűsítés, autóbusz, stb. — biztosítják. kell, hogy legyen — utat nyit» na a továbbiakban más euró­pai problémák, különösen az európai biztonság sziláid rendszere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ez­zel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai érte­kezlet megtartása és az ösz- szes érdekelt ország megfe­lelő szervének létrehozása; amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartal­mának és napirendjének megvitatása. A Prágában ja­vasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszilárdítása és az együtt­működés fejlesztése érdekei­nek. Olyan kérdések ezek; amelyekben széles körű meg­egyezés lehetősége áll fenn. Ezek a javaslatok nem válta­nak ki elvi ellenvetéseket; ugyanakkor egy sor állam ál­lást foglal az értekezlet napiJ rendjének bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelj ve, hogy az európai biztonJ sági értekezlet minden állami számára elfogadható napi— (Folytatás a 2. oldalon) maton eddig háromezren; Mátészalkán Kétezerhatszá- zan jelentkeztek, amire a biztosító 11 millió forintot fizetett. A kitelepítési téríté­sek fizetését hátráltatta a második árhullám, de a biz­tosítottak jelentkezése után azonnal kifizetik. A term elősző vetkezeteknéi az első árhullám 106 tsz-nek. a második 20 tsz-nek oko­zott kárt 19 szakértő dolgo­zik a szántóföldi növényká­rok felmérésén, bár ez már lényegében megtörtént. Az eddig kifizetett térítési ösz- szeg 114 millió forint és eh­hez még várhatóan 40 millió kár lesz a felmérések befeje­zésekor. Az eddigi szántóföldi ká­rokon kívül 5000 holdon tör­tént meg az előszemlézés, jobbára gyümölcsös, pillan­gós és olyan területen, ahol a kár csak ősszel jelentke­zik. Ezek kifizetésére ősszel kerül sor. Jelentős károkat okozott az árvíz a termelőszövetkeze­tek álló- és forgóeszköz-ál­lományában is. A felméré­sek szerint 36 termelőszövet­kezetnek van nagyobb kára. 22 tsz-ben végeztek a szak­értők a felméréssel, amire 24 millió forintot fizetett ki a biztosító. __ A vártnál kedvezőbben ala­kultak Szabolcsban az állat­károk. A termelőszö­vetkezetek közül eddig ki. lene jelentett be kárt. A lakosság által bejelentett állatkár 11 szarvasmarha 185 sertés és 19 kecske. Az állat­károk bejelentése még tart. A kitelepítetteknek, a lakossági épületká­rokra, valamint a termelő- szövetkezetek növénykárai után az Állami Biztosító ed­dig már több mint 200 rmt- lió forintot fizetetett ki. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents