Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

1. <Am KELET-MAG Y ARORSZAQ WTO, tűntns 1. Árvíz utáni őrjárat: HOGYAN TOVÁBB? Dr. Józsa Endrének a Termelőszövetkezetek Szatmár-beregi Területi Szövetsége titkárának nyilatkozata A szatmári földekről nagy­részt lefolyt a víz. A nagy megrázkódtatás után, a men­tés, a zűrzavar után a mun­kás hétköznapokhoz kezd a hatvan károsult termelőszö­vetkezet tagsága. Mi most a legfontosabb teendő? Hogyan lehet megművelni a körűibe- ' lül 80 000 holdon megsemmi­sült mezőgazdasági kultúra helyén — júniusban! — a földeket? Egyáltalán: az ár­vizes területeken hogyan to­vább? — ezekkel a kérdések­ékéi kerestük fel dr. Józsa Endrét, a Szatmár-beregi Területi Szövetség titkárát. HARC AZ IDŐVEL' Mindenekelőtt azt kell tu­domásul venni — ez Józsa Endre első gondolata, — hogy a késői kitavaszodás miatt a tavaszi munkák már az árvíz előtt is későn indul­tak és így a baj a vetési mun­kák végzése közben találta a Szamosköz termelőszövetke­zeteit. A legelső tehát, hogy min­den árvizes és belvízkárt szenvedett termelőszövetke­zet sürgősen készítse el a megváltozott helyzethez sza­bott új tervét. A belvizesek­ről azért kell említést tenni, mert igen sok termelőszövet­kezet szenvedett olyan bel­vízkárt, mely elválaszthatat­lan az árvíztől. Például egyedül az 'úgynevezett tyú­kod: „vájás”, melynek vizét nem tudták fogadni a leveze­tő folyók és csatornák, — tízezer holdat öntött el. A tervkészítéshez — foly­tatja a gondolatsort a terüle­ti szövetség titkára — sajnos, van egy kis idő, mivel a leg­több földre június 10—15-ig nem lehet kimenni, az új- raművelés zömmel csak ak­kor indulhat meg az elisza­posodott részeken. Ez az idő azonban — foly­tatja — nem sok. Ezalatt a legfontosabb az új terv el­készítése. És itt ne ítéljük el azt a helyi vezetőt, akinek magának is összeomlott a háza, családja elhelyezéséről is gondoskodnia kell, nem tud úgy élére állani a veze­tésnek, mint arra egyébként alkalmas volna. Viszont fo­gadjunk szívesen minden olyan segítséget, felajánlott társadalmi munkában, vagy akár más formában is, ami az első lépésben, a tervkészí­tésben kínálkozik. A harc sikerének felső feltétele: a jó terv. SÚLYPONT A TÖMEG- TAKARMÁNYOKON Ha már megvan a jó terv — fűzi tovább gondolatait a titkár, — további helyes operatív intézkedések szük­ségesek jó és maradéktalan végrehajtásukhoz. Mivei azonban gyakorlatilag té­mánk minden részlete szere­pel a tervben is, térjünk vissza hozzá,,. Mire kel! ügyelni elkészítésekor? Ahol teljes volt a károso­dás — és ez egybeesik a falu romba dőlésével — ott a te­rületi titkár megítélése sze­rint á hangsúlyt a növényter­mesztésre és ott is a tömeg- takarmányok előállításár; kell tervet készíteni. Sűrv soros, egynyári növényekri elsősorban. lehet az borsós napraforgós keverék is. Cél ja: hogy a takarmánybázis biztosítsa a faluban és a kör nyéken. <A szálas takarmány ideszáimása a legköltsége sebb.) Gondolni kell a ke­vésbé munkaigényes növé­nyekre a teljesen károsult falvakban, hiszen a lakosság saját háza újjáépítésével lesz elfoglalva. Viszont a gépi be­takarítás nyugodtan belekal­kulálható, mert ebben eddig is sok segítséget ígértek az ország területi szövetségei. Tehát ismételten: művelés­ben kevés munkaerőt igénylő kultúrákat kell vetni, viszont a betakarításig gépi igényt a saját erőtől függetlenül be lehet tervezni, ■ meglesz. Gondolni kell a közös és háztáji egységére, vagyis a háztáji állatok számára szük­séges szálas takarmány meg­termelésére is szükség van továbbra is. Gondolni keli továbbá az anyagi érdekelt­ség és szétosztás nehézségei­re. Ezért nemcsak megen­gedhető, hanem szükséges is, hogy a teljesen károsult köz­ségekbe minél több tömeg- lakax-mányt részes művelésbe adjanak, ahol ez nem volt már szokásban, ezúttal ott is. Ugyanis annak semmi értel­me nincsen, hogy majd az el­osztáskor pótkocsis teher­autók járják a falut, csak azért, hogy itt is, ott is le­rakjanak egy fűzkosárral va­lamit. A harmados, akinek állata van, talál időt a ta­karmányföld megművelésére és megszervezi a hazaszállí­tást is. A KERTÉSZET FELÉ! A területi szövetség titkára tárgyalt a konzervipar képvi­selőivel. Kialakult az a né­zet, hogy nemcsak lehetőség, hanem egyenesen szükség van a szatmár-beregi része­ken a zöldségtermesztés to­vábbfejlesztésére. Körülbelül két, két és fél ezer holddal több területet be lehet vetni zöldségfélékkel, a konzerv­ipar hajlandó átvenni ezt a to bólét termést is. Amit a Nyíregyházi Konzervgyár esetleg nem tudna fogadni, a c veszne más .konzervgyárak, a szállításról a konzervipar gondoskodik. Tehát nemcsak azok a termelőszövetkezetek növelhetik zöldségtermő te­rületüket, amelyek eddig is szerződéses viszonyban állot­tak a konzerviparral, hanem azok is, amelyek eddig nem voltak partnerei a feldolgozó- üzemeknek. Elsősorban a zöldbab és az uborka jön itt számításba. Szó van arról is, hogy a palántaellátásban is kaphatnak segítséget a ter­melőszövetkezetek. Mindezt tehát nyugodtan tervbe vehe­tik. A növénytermesztés témá­jához még egy fontos gon­dolat: nem kell erőltetni a teljesen elégett, átlúgoso- dott, eliszaposodott földek idei kihasználását. ’ Lesz jó néhány ezer holdnyi terület, melynél az a legfontosabb, hogy az őszi munkákra elő­készítsük. Teljesen elkésett, növények vetésével tehát ne kockáztassuk az őszi vetése­ket. A legrosszabb lehetősé­get, egy esős nyarat kell szá­mításba venni a tenyészidők tervezésénél is. így helyes. És ami ezzel összefügg: szá­mítani kell arra, hogy a szokásosnál sokkal több táp­anyagot kell adni a kilúgo­zott földeknek. A legfájóbb téma a Jabolesi gyümölcsösök kér­dése. Számolni kell azzal, hogy elég jelentős területe­ken, ahol tartós volt az ár, jelentős kipusztulás lesz. A permetezetlen, vizes almafák agy része tele van liszthar­mattal és fuszikládiummal. Itt aligha lesz exportminősé­gű gyümölcs. A gyümölcsös ­kertek kérdésében nagyon differenciálni kell, szinte mindegyikre más tanács vol­na a jó. Mivel a jövő évi LÜgyképződés most történik, két évig is érezhetik gyümöl­csöseink az árvizet. Ezért a még meglévő vizeket elsősor­ban a gyümölcsösökről kell leszivatni, minden mást meg­előzve. ÁLLATTENYÉSZTŐK MARADUNK! Egyes helyeken pániksze­rűén igyekeznek menekülni az állatállománytól, ami hely­telen. Attól félnek, hogy nem lesz az átteleltetéshez takar­mány. A területi szövetség titkára hangsúllyal és felelős­sége teljes tudatában kije­lenti, hogy éppen a Számos- köz állattenyésztő jellege' megtartására, sőt erősítésére történik a legtöbb felajánlás, érkezett eddig is a legtöbb segítség és érkezik ezután is. A területi szövetségnek is az a célkitűzése, hogy ezért küzdjön a továbbiakban. Az állattartó termelőszövetkeze­tek erre építhetnek terveik­ben. Vannak olyan kérdések, melyeknek tisztázása még ezután következik. Ilyen a beruházásoké. Egy dolog nyilvánvaló: az árvíztől ösz- szedőlt szerfás istállók he­lyébe most már helyesebb korszerűt építeni. Egyébként újabban sokan szóvá teszik, mi történik azokkal a termelőszövetkeze­tekkel, melyek ugyan kárt nem szenvedtek a víz miatt, de takarmánnyal etették a menekült állatokat, vendégül látták a hozzájuk menekült falvak népét, az árvízi mun­kálatok miatt hiányzott he­tekig gépparkjuk és munka­erejük a saját munkától. Józsa Endre befejezésül megmondotta: még tizen­négy területi szövetség je­lentkezését várják a TOT fel­hívása nyomán. Ezek segítsé­gét — és azokét, akik többet adnak, mint amennyi igazsá­gos egy termelőszövetkezet-, nek, a „szomszéd”, tehát köz­vetve károsult, erején felü segítő termelőszövetkezetei; megsegítésére fordítják. Éppen ez példázza — fejez te be nyilatkozatát dr. Józsa Endre — milyen erős a mi termelőszövetkezeti ' mozgal­munk. Gesztelyi Nagy Zoltán Legkeresettebb zöldségnövényünk: a zöldborsó Az egyik legkedveltebb, legkeresettebb zöldségnövé­nyünk a zöldborsó. Termése tavaszi újdonság, ezért köz­kedvelt piaci cikk. Nagy fe­hérje-, cukor- és vitamintar­talma indokolja széles körű fogyasztását és ez az oka an­nak is, hogy a konzervipar­nak is az egyik legfonto­sabb, legjelentősebb nyers­anyaga a zöldborsó. Termőte­rülete az utóbbi években nagymértékben emelkedett, mintegy 35 ezer kh. hold, eb­ből a konzervipar 18—20 kh- on termeltet. Termése szerint három cso­portját különböztethetjük meg: a kifejtőt, a velőt és a cukorborsót. A kifejtő borsó magja sima, héja könnyen el­válik a mag állományától. Ezt a típust használjuk hán- tolásra is, mint feles-, zöld­vagy sárgaborsót. A velőbor­só érett magja töppedt, rán cos, a héja íi mag belső ál­lományával összenőtt, ezért nem hántolható. Cukor- és víztartalma következtében sokáig zsenge marad. Érése­kor a vízveszteség folytán a mag összezsugorodik. A cu­korborsó hüvelyestől együtt is fogyasztható, mert a hü­velynek nincs rostos hártyá­ja. Fontos a primőr áru! Házikertekben mindhá­rom borsóféleség termeszté­se lehetséges, nagyüzemben már fontosabb ezek megfele­lő kiválasztása. Kora tavasz- szal — márciusban—április­ban 7— vetik. Házikerti kö­rülmények között szakaszos' vetés esetén — kéthetes idő­közönként — elérhetjük, hogy a borsóágyások két-há- romszor friss zöldborsót bizto­sítanak. A vetőmagszükség­let 100 négyzetméterre 2— 2,5 kg. Nagyüzemi körülmé­nyek között a zöldborsó­termesztés sikerének egyik alapfeltétele az optimális csi­raszám meghatározása és en­nek az elvetése. Gépi meg­munkálás esetén a célszerű sortávolság 30 centiméter. A kis fogyasztásra történő zöldborsótermesztésnél fon­tos a minél korábbi szedés, hogy több primőr árut nyer­jünk. Ezt korai vetéssel, a gyorsan fejlődő fajták kivá­lasztásával és az első hüve­lyek külön szedésével érhet­jük el. A zöldszedésre érett­ség alatt azt a fejlettségi fo­kot értjük, amikor a legjobb szedni a zölden fogyasztásra kerülő zöldborsót. Ennek az állapotnak ismertetőjele, hogy a szár és a levél zöld színű és a hüvelykötés befe­jeződött. A hüvely ilyenkor sima felületű, hamvas, telje­sen telt, és pattanva törik. A magvak kifejlődtek, duzzad­tak, teltek és zöld színűek. Héjuk hártyaszerű, béltartal­muk pépes, kocsonyás. Ujjal szétnyomva ellapulnak és nem válnak ketté. A hüvely- lyel együtt fogyasztható cu­korborsók hamarabb érettek zöldszedésre, mégpedig ab­ban az időpontban, amikora magvak teljes nagyságuk fe­lét elérik. A zöldborsó és a konzervipar A konzervipari borsónak nem kell feltétlenül korainak Tennie, ennél a tömeg és az egyöntetű érettség a fontos, ezért erre a célra a bőveb­bed termő közép- és késői érésű fajták termesztése in­dokolt. Ajánlatos a zöldbor­sót két menetben leszedni. Második szedéskor a szárat fűkaszával szokták levágni, a hüvelyeket leszedni és csép­ié« után takarmányozásra felhasználni. A zöld hüvely könnyen befülled, ezért gon­dosan kell tárolni és szállí­tani. A jövő útja természe­tesen a gépesített aratás és cséplés. Néhány éve már megjelent az UBA típusú RS—09 — traktorra szerel­hető — borsóarató gép és ez­zel a zöldborsó-betakarítás gondja is lényegesen egysze­rűsödött. A termelt zöldborsó na­gyobb része tartósításra ke­rül, méghozzá elsősorban pá­rolt termék alakjában. Ré­gebben kizárólag a kifejtőt, újabban a velőborsót is kon­zerválják. A legkedveltebb konzervipari kifejtőfajta az Express, a Petit Provencal, a Laxton velőborsó a Kelvedon csodája, az Amerika csodája, a Konzerv királynő és a Lincoln. A géppel kifejtett borsót osztályozógéppel nagyság szerint szétválaszt­ják és a különböző nagysá­gú szemeket külön-külön előfőzik. Az előfőzés« ideje 3—5 perc. Főzés után hűtik, majd — rendszerint adago­lógépekkel — dobozba vagy üvegbe rakják és sót, illetve cukrot tartalmazó lével le­öntik. Légtelenítés után zár­ják az edényeket, majd autóklávban sterilizálják. Újabban egyre népszerűbb a gyorsfagyasztott borsó, amely előfőzés után kitűnő kereskedelmi cikk. Szárítva inkább a velőborsót hozzák forgalomba, — de így koránt­sem olyan népszerű, mint az ' előbbiek. Sok számítást végeztek a zöldborsótermelés jövedel­mezőségének a megállapítá­sára. Néhány éve végzett számítás szerint az egy ka- tasztrális holdra eső összes közvetlen ráfordítás kerekít­ve 2500—5000 Ft között mozgott, a -bevétel pedig ki­csépelt szemtermésben szá­mítva 5300-tól 12 000 Ft kö­zött volt. A gazdaságosságot természetesen nagyig befo­lyásolja az alkalmazott agro­technika,-a vizsgált gazdaság általános költsége — és hogy mennyit sikerült primőrként értékesíteni. I Uj szakkönyv Méhészek zsebkönyve A méhészet szakirodalma egyre változatosabb, egyre gazdagabb. A méhészek ré- '■ széről mégis felmerült az az igény, hogy szükség lenne valami olyan szakkönyvre, amelyik a méhészkedés köz­ben felmerülő leggyakoribb szakmai és szervezési kérdé­sekre egyszerű és határozott feleletet ad. A Méhészek zsebkönyve ezt az igényt kívánja kielé­gíteni. Oldalain egy-egy szak­kérdésről azok nyújtanak tá­jékoztatást, akik az adott kérdéssel gyakorlatban fog­lalkoznak, éppen ezért azt a legjobban ismerik. Tartalmát tekintve, a méhészkedés min­dennapi teendői mellett cik­keket találhatunk a könyv­ben a növényvédelem által okozott károk - felméréséről, a méhtermékek minőségi kö­vetelményeiről és szabványai­ról, a méhbetegségek meg­előzéséről, illetve leküzdésé­ről, és sok egyéb gyakorlati kérdésről a méhek csomago­lásától kezdve a TEFU-cím- jegyzékig. A zsebkönyv ugyan nem pótolhatja ás nem is kívánja pótolni a /ó szakkönyvet, da gyakorlatiassága, tömörsé­ge, rövidsége folytán igen jó szolgálatot tehet a méhészek gyakorlati munkájában. Újdonság az agrotechnikában A Vörös Csillag Traktor­gyár egy új berendezést gyárt a D4K—B traktorhoz, amellyel megoldották, hogy szántás közben a traktor ke­rekeinek nem kell a baráz­dában járniuk. Ezért is ne­vezik ezt a módszert tarlón- járva szántásnak. A tarlónjárva szántás elő­nyei a hagyományos szántás­sal szemben: A traktor ke­reke nem tömöríti a baráz­dát és a már fellazított ta­lajt. A traktornak kisebb a csúszása, illetve nagyobb vo­nóerőt tud kifejteni tarlón­járva. A traktor nyomtávol­sága nem korlátozza az eke munkaszélességét. A traktor szántáskor nem dől a baráz­dába és ezáltal megszünteti a traktoros egészségtelen, ferde testtartását. Félautomatikus kormány- berendezés biztosítja szántás­kor a traktor' állandó távol­ságát a barázda szélétől. Könnyen felszerelhető a D4K—B traktorra. Szükség esetén a traktoros belekor­mányozhat a szerkezet kikap­csolódása nélkül. A berende­zés hidraulikusan kiemelhe­tő és kiiktatható. Más mun­kánál nem zavarja a trak­tor vezetését A fenti agrotechnikai és műszaki előnyökön túl je­lentős üzemanyag-megta­karítással, illetve nagyobb munkateljesítménnyel is jár az új módszer bevezetése. Az eddigi kísérletek alapján a berendezés ára félévi üze­meltetés alatt megtérül.

Next

/
Thumbnails
Contents