Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJ ETEK f' A^MSZM^ZABDLCS^ZA^Á^MtCYE^Ízár^AG^^^M^YW^^m^^m^A^X XXVII. ÉVFOLYAM 142. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JÚNIUS 19, PÉNTEK LAPUNK TARTALMASOM Otthonuk: az épülő szocializmus (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Huzavona egy benzinkút ügyében (5. oldal) Mexikói mozaik (7. oldal) • • Ülést tartott a Minisztertanács Beszámoló Fock Jenő jugoszláviai és Péter János norvégiai útjáról Jelentés a mezőgazdaság helyzetéről — A kormány felhívása az árvízkárok helyreállítási hozzájárulásra Franz Jonas nyilatkozata A kormány Tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghall­gatta és tudomásul vette az árvízvédelmi kormánybiztos jelentését a Tisza-völgyi ár- vízvédelem helyzetéről és a helyreállítási munkák mene­téről. Fock Jenő, a kormány el­nöke beszámolt június 2. és 5. között Jugoszláviában tett hivatalos baráti látogatásá­ról. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudo­másul, hogy a látogatás és a kormányfők tár­gyalása hozzájárult a magyar—jugoszláv államközi kapcsolatok sokoldalú fejlő­déséhez, a két szomszédos szocialista ország népei kö­zötti baráti kapcsolatok to­vábbi erősítéséhez. Egyetér­tés alakult ki a tárgyalások során abban, hogy a két or­szág között a gazdasági együttműködés formáit gaz­dagítani lehet. A Miniszter- tanács a tájékoztatót jóváha­gyólag tudomásul vette. Ezután a külügyminiszter Norvégiában tett hivatalos látogatásáról jelentett a kor. mánynak. A Minisztertanács pozitívan értékelte a látoga­tás során aláírt ipari és mű­szaki együttműködési megál­lapodást és megállapította, hogy az őszinte légkörben folytatott tárgyalások előse. gítették a magyar^norvég kapcsolatok fejlődését, vala­mint — a legfontosabb idő­szerű nemzetközi kérdések­ben — a két kormány állás­pontjának kölcsönös, jobb megismerését. A kormány a külügyminiszter tájékoztató­ját tudomásul vette. A belkereskedelmi minisz­ter beszámolt a KGST-tagál- lamok belkereskedelmi mi­nisztereinek ez év június 3. és 5. között Várnában meg­tartott II. tanácskozásáról. Határozatokat hoztak a bel­kereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésére, elsősor. ban a fogyasztási cikkek vá­lasztékcseréjének növelésére, valamint kereskedelmi gé­pek és berendezések cseréjé­re, gyártásuk szakosítására. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett az or­szágos közúthálózat helyre- állításának helyzetéről. Az elmúlt télen a kedvezőtlen időjárás, valamint a nagy tengelynyomású járművek számának növekedése kö­vetkeztében az előző éveknél nagyobb mértékű károk ke­letkeztek. A főútvonalakon összesen 1300, az alsóbb ren­dű utakon pedig 2300 kilo­méteres szakasz kijavítása vált szükségessé. A főúthálózat kijavítása a kitűzött határidőre befeje­ződött; az alsóbb rendű út­hálózat javításában még hátralévő munkák befejezése #em szenved lényeges halasz- . tást. Az országos közúthálózat­ban a közelmúltban jelentős árvízkárok is keletkeztek, különösen a Szabolcs-Szat. már és a Csongrád megyei utakon. Ezeknek ideiglenes kijavítása a víz levonulását követően azonnal megkezdő­dött és a közúti forgalom mindenütt megindult. A végleges helyreállítás meg­szervezése most folyik; az ehhez szükséges kőanyagot — a határhoz közeli kőbá­nyákból — a Szovjetunió biztosítja. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vet­te. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­nek a fák védelméről szóló előterjesztését. Az ebben a tárgyban 1966-ban kiadott kormányrendelet egyes ren­delkezései elavultak; az élő fák kezeléséhez, indokolatlan kivágásuk megakadályozásá­hoz azonban továbbra is gazdasági és társadalmi ér­dekek fűződnek. Ezért a rendelet előírja, hogy a tulajdonosnak fa­kivágási szándékát be kell jelentenie az illetékes ható­sághoz, s ha erre engedélyt kap, akkor — a korábbi ren­delkezésektől eltérően — a ki. vágott fával szabadon ren­delkezik. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter ezután beszámolt a kormánynak az időszerű mezőgazdasági mun­kák helyzetéről. A késői ki­tavaszodás, az ismétlődő eső­zések, az átlagosnál nagyobb méretű belvizek és az árvíz késleltették a tavaszi me­zőgazdasági munkákat. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek^ a ko­ra tavasziakból az előirány­zottnál kisebb területen ve­tettek. Az április második felében kedvezőbbre fordult időjárás meggyorsította a növények fejlődését, a ta­vaszi fagyok lényeges kárt nem okoztak. A mezőgazda- sági üzemek szervezett. jó munkája is csökkentette a késői kitavaszodás okozta hátrányokat. A nyári munkákkal kap­csolatban a jelentés megálla­pította, hogy mintegy 3,1 millió hold kalászos gabona gyors betakarítása érdekében a mezőgazdasági üzemek eb­ben az évben tovább nö­velték gépparkjukat, össze­sen mintegy 12 700 gabona- kombájn, 2200 rendrevágó és 2100 kévekötő-aratógép áll a mezőgazdaság rendelkezésé­re. Ez a géppark — kedvező időjárás esetén — a termelő- szövetkezetekben mintegy 92, az állami gazdaságokban pedig gyakorlatilag 100 százalékos gépi betakarítást tesz lehe­tővé. A hosszan tartó tél és a hűvös tavasz nagymértékben hátráltatta a primőrök fej­lődését. A korai zöldség- és főzelékfélék ezért jelentek meg később a piacokon. Az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növények szépen fejlődnek. A .belvizek és az árvíz következtében azonban a sokévi átlagnál nagyobb mértékű kenyérga­bonavetés kipusztulása vár­ható. A terméskilátások alap­ján várhatóan ebben az év­ben is megfelelő lesz az áru­ellátás és nem lesz fenn­akadás a mezőgazdasági ex­portfeladatok teljesítésében sem. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács ezután megvitatta és elfogadta a sa. ját. valamint a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság má­sodik félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. Az árvízvédelmi kormány- biztos tájékoztatása szerint a Tisza és mellékfolyóinak ko­rábban megindult lassú apa­dása után a folyók vízgyűjtő­jének egész területére kiter­jedő ismételt rendkívüli he­ves és nagymértékű esőzések hatására a Krasznán és a Körös-völgy összes folyóin az eddig észlelt vízállásokat jó­val meghaladó vízszintek ala­kultak ki. Különösen súlyos­sá-vált a helyzet a Berettyón és a Sebes-Körösön, ahol az árvíz szintje több, mint egy. méterrel meghaladta az eddi­gi maximumot. Szeghalom és Körösladány térségében hosz- szú szakaszon kellett a gátko­ronánál magasabb víz ellen védekezni. Az eddigi legma­gasabb szintek felett tetőzött Raymond Gauthereau, az ENSZ európai hivatalának képviselője Cselkó Miklós­nak. a Külügyminisztérium munkatársának és dr. Bogár- di Istvánnak, az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöké­nek társaságában csütörtökön repülőgépről megtekintette a magyarországi árvízvédeke­zést és ellátogatott a felső­tiszai árvíz sújtotta területre. A nyíregyházi repülőtéren dr. P. Szabó Gyula, a Sza- bolcs-Szatmár megyei árvíz- védelmi bizottság elnöke és Jancsó Gyula, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője fogadta a vendéget, majd helikopterbe szálltak és megtekintették a felső-tiszai árvíz sújtotta területet. Csen- gersimán rövid időre megsza­kították útjukat és ellátogat­tak az árvíz által leginkább sújtott néhány községbe: Csengersimára. Komlódtót- íalura, Csegöldre. A társasá­gukban volt Széles Lajos, a Fehérgyarmati Járási Tanács VB-elnöke és dr. Szabó Jó­zsef, a Mátészalkai Járási Ta­nács VB-elnöke. Közben a megye és járás vezetői tájé­koztatták a vendéget a me­gyét ért árvízkatasztrófáról, a károkról és az újjáépítés előkészületeiről. A látogatás befejezése után Raymond Gauthereau elmon­dotta, hogy az ENSZ megbí­zásából látogatott el Magyar- országra, hogy személyesen tanulmányozza az árvízhely­zetet, az árvíz sújtotta terü­a Fekete- és a Fehér-, vala­mint a Kettős- és a Hármas- Körös is. A több folyón egyidejűleg jelentkeíi, példátlan erejű áradás az egy hónapja megfe­szített erővel folytatott árvíz- védekezést nehéz, helyenként válságos helyzet elé állította. Csak a legnagyobb erőfeszí­téssel, a védekezésben részt vevő vízügyi dolgozók, a fegyveres testületek tagjai, az egyéb szervek és vállalatok, valamint a környező községek lakosságából szervezett közerő példás helytállásával, fáradt­ságot ijem ismerő munkájával lehetett megakadályozni, a ka­tasztrofális következmények­kel fenyegető gátszakadást. A veszély még nem múlt el. A védekezés hosszú szaka­szokon nagy erőkkel folyik. Nehéz a helyzet a Körös tor­kolatánál és a Tisza alsó sza­kaszán ismét rendkívül magas Vízállás várható. Szeged tér­ségében hosszan tartó védeke­zésre kell felkészülni. Egyre inkább felmérhetövé válik az árvíz által okozott károk nagysága. A Szamos és a Kraszna mentén már meg­indult a helyreállítás. A kor­mány felhívására a lakosság (Folytatás a 2. oldalon) letet. Szólt arról, hogy mély benyomást gyakorolt rá az a nagyfokú és szervezett árvíz- védekezés, amit Magyaror­szágon folytatnak. Meggyő­ződése, hogy ez a munka igen hatékony és eredményes volt. Külön elismerését fejezte ki az ország e részében élő la­kosságnak azért az erőfeszí­tésért, amit az árvíz idején végzett a még nagyobb károk Dr. H. C. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke balatoni útja során nyilat­kozott újságíróknak magyaror­szági tapasztalatairól, a ma­gyar—osztrák kapcsolatok­ról és az európai biztonsági értekezlet kérdéséről. Többek között elmondotta: — Rendkívül örülök, hogy ellátogathattam a szomszé­dos és baráti Magyarországra, ahová Losonczi Pál hívott meg. Több nap elteltével most már bizonyos mérleget von­hatok látogatásomról. Szá­momra e látogatás legjelen­tősebb eredménye a magyar államférfiakkal folytatott megbeszélés volt. Itt alkal­munk nyílt megismerni a magyar államférfiak állásfog­lalásait a legfontosabb idő­szerű nemzetközi kérdések­ben és a két ország viszonyát illetően. Nagy örömmel álla­píthatom meg, hogy a fontos kérdésekben nézeteink telje­sen azonosak és hogy ezek a megbeszélések igazolták a rendkívül jó osztrák—magyar viszonyt. — Természetesen alkal­munk volt beszélni részlet- kérdésekről is, amelyek a gazdasági és kulturális kap­csolatokat illetik. Különösen behatóan foglalkoztunk az­zal, hogyan lehetne a már meglévő tudományos, műszá­ki és kulturális kapcsolato­kat tovább szélesíteni. Meg­állapítottuk, hogy ennek mégvannak a lehetőségi, s kívánatos lenne ezeket a kap­csolatokat tovább szélesíteni. E vonatkozásban reményeim a iegjobbak. — Manapság természetesén nincs olyan nemzetközi érint­kezés, ahol ne beszélnének megelőzése érdekében. Né­hány óra alatt tapasztalta, hogy barátok között járt, s reméli, ez igen hasznos lesz. Köszönetét mondott a szívé­lyes fogadtatásért és azért, hogy lehetőséget nyújtottak neki, személyes élmények szerzésére. A megye dolgozói nevében dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, az az európai biztonságról. Eb­ben a vonatkozásban is egyet­értő állásfoglalásra jutottunk. Mint ismeretes, Finnország után Ausztria volt az első olyan ország, amely a terve­zett európai biztonsági érte­kezlettel kapcsolatosan pozi­tív álláspontot foglalt el. Vé­leményünk szerint a jelen helyzetben valóban szükséges és — mint reméljük — hasz­nos lenne ez az értekezlet, s konkrét, pozitív eredménye­ket hozna. Erről a kérdésről a két külügyminiszter is foly­tatott tárgyalásokat, s; meg vagyok róla győződve, hogy ők is a lehető legjobban megértették egymást. ★ Dr. H. C. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke csütörtök délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fő­városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökénél. Sarlós István, a főváros életéről, várospolitikai kérdésekről tájékoztatta az osztrák ál­lamfőt. Ezt követően városnézésre indultak. A városházáról a metró Deák téri végállomá­sához sétáltak majd a föld­alatti gyorsvasúton a Keleti, pályaudvarig utaztak. Út­közben Fazekas György, a Földalatti Vasút Vállalat fő­mérnöke a metró történeté­ről. üzemeléséről tájékoztatta a vendégeket. A szerelvényr bői kiszállva megtekintették az Astoria állomást is. A Baross térről gépkocsival folytatták az útiukat: a töb­bi között megtekintették a Margitszigetet, majd a Ha­lászbástyáról gyönyörködtek a főváros panoráma iában. ke mondott köszönetét a lá­togatásért, az itt élő nép iránt tanúsított figyelmességért, s kérte az ENSZ képviselőjét, látogasson el más alkalom­mal is a megyébe. Szívesen látnák a Tisza—Szamos part­ján olyankor is, amikor csen­des a víz és a parttá? kelle­mes kirándulóhelyet nyújta-; nak. (h. L) Áz ENSZ képviselőjének látogatása az árvíz sújtotta területen Hammel József, felvétele árvízvédelmi bizottság elnö­

Next

/
Thumbnails
Contents