Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
WW. mains W. KELET-MAGY ARORSZÁG f. oldal A lakásügy — társadalmi ügy 3. Méltányosan, igazságosan UJ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT. Rövidesen átadják rendeltetésének Ujfehértón a megy« egyik legszebb művelődési központját. A 13 millió forintos beruházásból megépített új kombinátban helyet kap egy 400 sze mélyes színházterem, könyvtár, olvasóterem, szakköri szobák, és egy szolgálati lakás. Elek Emil felvétele Szakmunkás — Szabolcsban Tizennyolc évesen, kétezer fölött r A KÖZPONTI BÍZOTT SÁG és a Minisztertanács együttes ülésének határozatából már ismert: 1971. július 1-től új lakbérrendszer is életbe lép. Nem nehéz rájönni: ez nem valami külön ügy a lakásépítés és a lakáselosztás új rendjében, ellenkezőleg, szerves része, kiegészítője, együtthatója annak. Miért van szükség erre az intézkedésre’ A lakosság mely részét, s milyen mértékig érinti? Milyen lesz akihatása az életszínvonal további alakulására? — Érthetően ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják most az érdekelteket, a közvéleményt. Jelenlegi lakbérrendszerünknek néhány igen lényeges ellentmondása van. Először is: négyzetméterenként kb. 1,50 forint a régi lakások bére, míg az 1948. óta épült új lakásoké Budapesten 2,70, vidéken 2,10 forint négyzetméterenként. Eltérő a tanácsi és más állami, vállalati tulajdonú lakások bére is. A fizetendő összegekben nem fejeződik ki a lakások értéke, minősége közötti különbség sem. HOGYAN LEHET EGYSÉGES ALAPELVEKET ALKALMAZNI a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiinduló tétele: a lakásépítés és fenntartás ne legyen nyereséges vállalkozás. A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó lakások pótlására amortizációs alap képződjék. Mindebben az fejeződik ki, hogy a lakásépítés társadalmi szolgáltatást célzó állami befektetés. Jelenleg az állam a bérlakások fenntartására a lakbérbevételen túl évente mintegy 2 milliárd dotációt fordít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújításokhoz, fenntartásokhoz. A személyi tulajdonú bérlakásokat sem képes a tulajdonosa fenntartani a jelenlegi alacsony lakbérek mellett. ' Hol a kiút? Ott, hogy a lakbér legyen annyi, hogy (fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit. Tehát átlagosan ennek megfelelő szintre kell emelni az ösz' szegüket. f Ebből kiindulva MTI. Július elsejétől az összkomfortos lakások bére négyzetméterenként 6, a komfortos lakásoké 5,40, a félkomfortos lakásoké pedig 3,60 forint lesz. A komfort nélküli lakásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivei az egyenlő nívójú lakásoknál is lehetnek előnyös vagy hátrányos eltérések, ezért amikor a lakásokat az új lakbérkategóAz Országos Erdészeti Főigazgatóság köztiem,ény ét. amelyet a vadászati idényekről, valamint az egyéni vadászatról tett közzé, figyel- mesen elolvastam. Hogy miért olvastam el, azt nem tudnám megmondani. Vadászni sem társakkal, sem. egymagámban nem járok, a vadak és vadászok konfliktusában a vadaknak drukkolok; ha rajtam múlna, szarvasbika. őzbak, fácánkakas, nyúl és vadgalamb mind végelgyengülésben szenderül- ne jobblétre. Tanulmányozva az említett közleményt, mégis megelégedést éreztem, mert láttam. hogy az erdők, s mezők padjai csak az esztendőnek ria szerint majd besorolják, a négyzetméterenként fizetendő összeget 10 százalékkal magasabbra, vagy alacsonyabbra szabhatja a tanács. MILYEN MÉRTÉKŰ EZ A LAKBÉREMELÉS? 1946- ban a bérlakásokban lakók lakbérkiadása egy átlagos háztartás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969-ben már csak 2—3 százalékot tett ki, mivel a keresetek emelkedtek, de a lakbérek változatlanok maradtak. A bérlakásban élő nyugdíjasoknál a lakbér ma eléri a nyugdíjaknak átlagosan 4—6 százalékát. Viszont a havi törlesztés aránya a szövetkezeti lakásoknál 7—8, a társasházaknál 12—14 százalék. Előrevetítve 1975-re: a munkásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összes jövedelem 6—8; komfortos lakásban 5—6; félkomfortosban pedig 2,5—3 százalékát teszik majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 százalékos átlagos arány. Kiket érint mindez? A lakosságnak ma mintegy egy- harmada — 3,3, millió családból 1,1 millió — lakik bérlakásban, elsősorban munkások és alkalmazottak. Arányuk Budapesten 80, a városokban 63, a községekben 4 százalék. Országosan a bérlakásokban élő munkások aránya kb. 40, az alkalmazottaké kb. 60, a paraszti lakosságé mintegy 5 százalék. A bérlakásállomány jelenleg 1 millió 70 ezer lakás, de ebből 360 ezer nem komfortos. Így végeredményben a lakbéremelés mintegy 700 ezer összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakásra terjed ki és érinti a szellemi dolgozók mintegy 40 százalékát, az összes munkáscsaládoknak mintegy negyedét (400 ezer család) és a paraszti családoknak csak kb. 2 százalékát. MEGFELELŐ ELLENSÚLYOZÁS NÉLKÜL a lak- béremelés az említett rétegek életszínvonalát átmenetileg csökkentené. A végrehajtásra azonban úgy kerül sor, hogy ez ne következzék be. Ezért a lakbéremelés életbelépésétől minden egyes érintett család — kivéve a szabadfoglalkozásúakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személyeket — amely 1971. július 1-én főbérleti lakással rendelkezik, állami lak- bérhozzáj árulást kap. Ennek összege ugyanannyi, mint a régi és az új lakbér külön- bözete. Az állami hozzájárulást a család első és második keresőjének (pl. férj egy bizonyos szakában lőlie- tők agyon, azon túl vagy annak előtte fegyvert fogni reájuk szigorúan tilos. A „vadászati tilalom” fogalmát már eddig is ismertem persze, de kellemesen lepett meg, hogy ennek időbeli határai milyen aprólékos pontossággal, mondhatnám műgonddal vannak megállapítva, s hogy a közlemény az esztendő nagyobb részében nyugodt életet biztosít a vadaknak. Csak példaként kívánom megemlíteni, hogy golyóra érett szarvasbikára mindössze szeptember 1-től október 31-ig lehet vadászni, az év tíz hónapjában a szarvasbika minden aggodalom nélküí mászkálhat az és feleség) egyenlő arányban a munkahelyen fizetik. Ahogy az átlagkeresetük a továbbiakban emelkedik — évenként vagy félévenként — a mindenkori keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő összeggel csökkentik, majd megszüntetik a hozzájárulást. Egyszerű példával: ha a lakbér összege 100 forinttal nő, kezdetben annyi lesz 50—50 forintos megosztásban a férjnek és a feleségnek (vagy a család második keresőjének) kifizetett állami lakbér hozzájárulása. Ha egy fél év múlva a két dolgozó összkeresete mondjuk 200 forinttal emelkedik, akkor ennek az összegnek a 25 százalékával, vagyis 50 forinttal csökken az állami lakbérhozzájárulás. Méltányos lakásigény-jogosultságuk mértékéig életük végéig teljes összegű lakbér- hozzájárulást kapnak a bérlakásokban élő nyugdíjasok, a rendezés után nyugdíjazottak is, továbbá a kereső- képtelenek és a csökkent munkaképességűek. Viszont akik a rendezés után költöznék új lakásba, azoknak hozzájárulás nélkül kell megfizetniük az új lakbéreket. Ez természetes is, hiszen az új bérlakás javítja az életkörülményeiket. ÖSSZEGEZVE a párt- és kormányhatározat tömör lényegét: egyfelől a lakásépítés nagyarányú fellendítését foglalja magába; másfelől pedig a társadalmi igazságosság és szociális szempontok messzemenő érvényesítését célozza. Az ingyenes lakáskiutalások megszüntetése, a lakbérek emelése ezzel egyidejűleg fokozatosan újabb forrásokat nyit meg a lakásalap növeléséhez, és a lakásállomány megfelelő karbantartásához. Az intézkedések rendszere ugyanakkor várhatóan fel fogja élénkíteni a reálisabb, de jobban szabályozható, ellenőrizhető lakásforgalmat: nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a szükségletek és a lehetőségek szerint válasszanak maguknak lakást a családok. Messzemenő a gondoskodás arról, hogy a lak- béremelés ne rontsa a; érintetteknél az életszínvonalat, emelkedését csak némileg és átmenetileg lassítja. S ha a jól átgondolt komplex rendszernek csupán e hatásait mérlegeljük, akkor is világos: az egész együtt, egyszerre szolgálja az egyéni és a társadalmi érdekeket az egyik legnehezebb terepen: a szocialista lakás- politikában. (Vége) erdőben. Az is rokonszenves dolog, hogy Csak a golyóra érett szarvasbikát szabad lelőni, de még rokonszenvesebb lenne, ha golyóra érettnek nem a vadász, hanem maga a bika nyilvánítaná magát. (Ez ma még persze utópia.) A szarvasbikához hasonlóan több hónapos nyugalmat biztosít a közlemény a szárcsának, az özsutának, a seregélynek, sőt még a vetési varjúnak is. Ez az emberséges intézkedés valósággal meghatott. Ekkor azonban a közlemény végére értem, s ott ezt olvasom. „Egész évben szabad vadászni a nyestre. a nyusztra. továbbá a verébre és a gatyás ölyvre „Egész évben!" Kegyetlen szavak. Ök négyen még egy hónapig, még egy napig sem élvezhetik a biztonság nagyszerű örömét! A nyestnek nincsenek gondtalan napjai. A nyuszi is kapkodhatja a fejét egész évben. S vajon, mit érezhet a gatyás ölyv, teTavaly júniusban három fiatalember elindult az élet útján. Az ország három különböző pontján, három építőipari szakmában kaptak szakmunkás-bizonyítványt. Mindhárman szabolcsiak, de nem ismerik egymást. Indulásuk óta majdnem egy év telt el. Mennyit haladtak előre, mire jutottak az életben, szakmájukban ? Nyíregyházán, a Népművészeti Htsz Kossuth téri építkezésén találtuk meg Katona György ács-állványozó szakmunkást. Tizennyolc éves lesz. „4ki rendesen dolgozik“ — Oroson jártam iskolába, ott laknak a szüleim. Festő szerettem volna lenni, de a jelentkezésemet nem fogadták el. Budapestre mentem, az Egressy úti 18-as Mü. M. intézetbe, ácstanulónak. Pesten kollégiumban laktam. Amikor kezembe adták a közepes szakmunkás-bizonyítványt, hazajöttem. Nem akartam a fővárosban dolgozni, ingázni. Először az Építőipari Vállalat- hcB mentem, de ott csak hatötvenes órabért ígértek. — Az ÉPSZER-nél hét forinttal kezdhettem, s így itt maradtam. Most öten dolgozunk egy brigádban. Már önálló munkákat is bíznak rám, s ez jólesik. Akkor sem mennék már máshová dolgozni, ha több fizetést ígérnének, összeszoktunk. Katona György a Horváth- brigádban dolgozik. Tizennyolc évesen jóval többet keres kétezer forintnál. Amikor a kivételezésről kérdeztük, ezt válaszolta: — Nálunk nincs ilyen. Aki szem azt augusztus harmadi- kán. amikor látja, hogy az erdei szalonka egész családjával együtt kirándulni megy. s a szembe jövő vadász barátságosan köszön nekik, mivelhogy szeptember elsejéig nem vadászhat rájuk, mit érezhet ilyenkor a gatyás ölyv? S csoda-e, ha a verebek mind feljönnek Pestre ilyen körülmények között? Még későn, elalvás előtt is miattuk szomorkodtam. S ekkor egészen váratlanul a gatyás ölyvről — tudja az ég, miért — eszembe jutott a Patyolat. Hogy tudniillik a Patyolatra is egész évben szabad vadászni, a Patyolat is lőhető az év minden szakában, s a humoristák élve a vadászati tilalom hiányával, lövik is a Patyolatot, sőt, valamennyi fiókját is. S a véréből eszembe jutott a KIK, ez a lényegében szürke madár, amely szintén lőhető egész évben, nyáron is, télen is. Ha a humorista vadászni akar, de a szarvasbirendesen dolgozik, megkapja érte a rendes fizetését. Igaz, hajtani kell. Elégedett vagyok, és nyugodt, hogy befogadtak. Munkatársaim jóvá! idősebbek, de ezt csak egyetlen formában vehetem észre; ha valami problémám van, közösen segítenek. Nem néznek le azért, mert fiatal vagyok. Nemsokára szocialista brigád lehetünk. És büszke vagyok rá, hogy a többiek engem is, így fiatalon, — teljes értékű társnak tekintenek. „Ismerősként fogadtak“ Pásztor János a jövő januárban lesz 18 éves. A nyíregyházi MÁV-pályaudvar bővítésén dolgozik, az ÉPSZER Rácz-brigádjában. — 1967-ben végeztem, az Apagyi Általános Iskolában. Vasbetonszerelő szerettem volna lenni. Édesapám azt javasolta: jelentkezzek tanulónak az ÉPSZER-hez. Iskolába kerültem, s a mai napig azokkal a munkatársaimmal dolgozom együtt, akik segítettek az indulásban. Nem volt könnyű, mert a szakmunkásvizsga előtt két hónapig nyomtam az ágyat szívizomgyulladással. Édesapám munkatársai mindig jöttek, segítettek a tanulásban, s így közepesen le tudtam vizsgázni. Már ismerősként fogadtak — mint szakmunkást. Két munkatársammal külön dolgozunk, együtt csináljuk az igényesebb munkákat. Mátészalkán mi építettük a „Szatmári’-szálló teljes födémszerkezetét, és az ottani 12 lakásos építkezés előtetejét. Pásztor János 2700 forintot keres. (Az édesapja, aki ugyanannál a vállalatnál sekára tilalom van, nem jön zavarba, ott a KIK-madár, azt nyugodtan lőheti. S a nyestről eszembe jutott a KÖZÉRT, a nyusziról a közlekedés. Megy a humorista az erdőben, vállán a szatíra gyilkos fegyvere, meglát egy fácánkakast, de arra éppen tilalom van. Belelő tehát a KÖZÉRT-be. Nem valami nagy vad — gondolja —, de viszont bármikor lőhető, nem lehet belőle kellemetlensége. Sajátságos... — mondtam magamban —, miért sajnálom én a gatyás ölyvet, a verebet, a nyestet és a nyusz- tot. hiszen hozzájuk semmi közöm. És miért nem esik meg a szívem a KIK-en, a közlekedésen, a Patyolaton és a KÖZÉRT-en, akikre olykor magam is fegyvert emelek? S bár már félálomban voltam, meg tudtam felelni magamnak: mert igazán szívből azokat tudja sajnálni az ember, akikre mások vadásznak. gédmunkás, csak havi 2300 forintot visz haza a borítékban!) Van-e olyan jelenség a környezetében, amit kivételezésnek tekinthetnénk? — Nincs. Ki hogyan dolgozik, aszerint értékelik. Nálunk egyszerűen nem lehet semmiféle kivételt tenni. Egyrészt mert nincs miért, másrészt köztünk sincs olyan, aki ezt egyáltalán" igényelné. „Jobban bánnak a fiatalokkal“ A harmadik ifjú szakmunkás a trió „korelnöke” lehetne. Filep György 19 éves. épületburkoló szakmunkás. Ö is a megyéből indult el szakmát tanulni. Zuglóban, a Mü. M. 35-ös. Várna utcai szakmunkásképző intézetben kezdte a szakma tanulását. Gyakorlati ideje alatt megfordult a főváros szinte valamennyi jelentősebb építkezésén. A Kacsóh- Pongrácz úti és a kőbányai lakótelep építkezésein is dolgozott. 1969. júniusában közepes eredményű szakmunkás-bizonyítványt kapott. — Először nem akartam visszajönni a megyébe. Budapesten helyezkedtem el, a Lakásépítő Vállalatnál. Munkásszálláson laktam. De hétszáz forintból a fővárosban megélni nem egyszerű. Hárman dolgoztunk egy brigádban — mindannyian egyszerre kaptunk szakmunkás-bizonyítványt. — Idősebb munkatársaink nem vettek komolyan bennünket. Bár igyekeztünk mindig „hajtani”, de nem járt sikerrel. Egyik munkahelyről a másikra dobáltak. Csak azok kaptak rendes munkát és fizetést, akiknek valamilyen „összeköttetésük” volt a munkavezetőséggel. Az az igazság, hogy minket fiatalokat, és különösen vidékieket sohasem tekintettek teljes értékű szakmunkásnak. — Amikor itthon jártam, beszélgettem ismerőseimmel. Hallottam, sokkal jobban bánnak a fiatalokkal. Nem teketóriáztam, hazajöttem. Április elsején került Nyíregyházára, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalathoz. A vállalat egyik legjobb szocialista brigádjába került. Úgy érzi, révbe jutott. Kezdeti hétszázforintos fizetését most kétezerötszáz, háromezer váltotta fel. A vállalat munkásszállójában lakik, hetente hazalátogat szüleihez, rokonaihoz. Esténként táncolni, szórakozni jár, éli a tizenévesek életét. Olvas, moziba jár, udvarol. Divatos ruhákat vesz. Mindezt az hozta neki, hogy hazajött Ezt kapta a szakmájáért — a pesti hétszáz forint helyett Három fiatal szakmunkás. Egy éve, hogy nekivágtak a nagy útnak, ismerkedni az eleöek Bed Gábor (Vége) ■ —— .......■■■■ i i —: Tabi László: Vadászat
