Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

« wűal KELET-MAGYARORSZAG 1870. május 14 A NÖVÉNYÉLETTAN ­az esszerü földművelés alapja Terméshozam és alapkutatás Korunk mezőgazdasága Felkészülés a kártevők ellen Miben segítheti a gazdaságokat a növényvédő állomás? Elvégezték a harmadszori permetezést a szamosbecsi Dózsa Tsz-bea. frircse Piter írtvétele) r Lehet, kevesen tudják, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei „Növényvédő Állomás” — a növényvédelem tudományos és adminisztratív megyei köz­pontja — Közép-Európa egyik legkorszerűbb ilyen in­tézménye. Nemcsak az orszá­gos növényvédő mozgalom, rainem a nemzetközi tudomá­nyos eszmecserék is bizonyít­ják felkészültségét. Innen kaptunk tájékoztatást a me­gye növényvédelmi helyzeté­ről. Ellenállóak lettek A korai tavaszodás és a csapadékos időjárás rendkívül felfokozta az úgynevezett „varasodás” veszélyét. Sze­rencsére ezt a hűvös idők el­lensúlyozták. De azért szüksé­ges a Zislawsky féle nedves­ségmérő műszer által jelzett — hol nincs meg még ez az aránylag olcsó készülék? — időben a védekezés. A vegy­szerek neve fontossági sor­rendben: Orthocid, Merpán, Delén, Dithane, M—45. A lisztharmatfertőzésnek kedvező volt az enyhe tél. Az aránylag enyhe időjárásban a rügyek pikkelylevelei között át tudtak telelni a gombafona­lak. Márpedig a fertőzött rü­gyekből beteg hajtások fej­lődnének. A fertőzést idén a szakemberek 10 és 20 százalék közötti mértékre becsülik. Ép­pen elég ahhoz, hogy a liszt- harmatfertőzés a száraz idő beköszöntével elhatalmasod­jon a gyümölcsösökben. A vé­dekező szerek nevei júniusig: Morsethan és Karathane, jú­liustól : Thiovit, Kumulus, Du­nákon. A piros gyümölcsök „át­ka” az atka továbbra is nagy tömegben jelentkezik. A fosz- foros szerekkel szemben már ellenálló képességet szerzett ez a káros bogárka. Ezért a hatásos védekezést csak az egész évben használt Dani- non. Anilix, Milbex, Pol- Akaritox szerekkel lehet elér­ni. Segít az előbb említett Moresthan és Karathane is a gyérítésben. A most elvirágző gyümöl­csösökben védekezni kell ugyanezekkel a szerekkel az úgynevezett poloskaszagú da­razsak és lombrágó hernyók ellen is. Legveszedelmesebb az almamoly: idén május 16 és 18 között bábozódik. Ekkor Je­lennek meg lepkéik. Az eisó naptól, hogy megjelennek, vé­dekezni kell ellenük. A cse­resznyelégy rajzása is a na­pokban várható. Riadót fúj­nak ellenük a szakemberek. Az amerikai fehér szövőlep­ke már kezd megjelenni. A védekezés fontos és sürgős. A barackosokban a barackmoly- lárvák már rágni kezdik a hajtásokat. Rövidesen megje­lennek az egyéb gyümölcs­molyok lárvái is. Fontos, hogy szinte megjelenésük napján megkezdjük irtásukat. őszi, második nemzedékük ellen a védekezés csak így lehet sike­res. Előjelzés, tájékoztatás Milyen apparátussal, mód­szerekkel védi a sok tízezer holdnyi gyümölcsöst a nö­vényvédő állomás? Végigjártuk a laboratóriu­maikat, ahol a szabolcsi táj legkülönbözőbb pontjairól vett mintákkal ellenőrzik, hogyan teleltek át a kártevők, milyen az életképességük, milyen vé­dekezés a legalkalmasabb el­lenük. A burgonya és paradicsom kártevőinek vizsgálatára mes­terségesen megfertőzött nö­vényeket ültetnek az úgyne­vezett „megfigyelő” kertbe. Az almafa lisztharmat és vara­sodás áttelelt alakjai is meg­találhatók itt jól kevert min­tasokaságban. A fontosabb kártevők itt mind élnek úgynevezett „izo­látorokban”, ezen alapul élet- képességük megfigyelése. így tudják megszabni a védekezés minimális szintjét és idejét. Hazánkban a gomba, vagy ahogy már egyesek becézik: a „fehér arany” iránti ke­reslet állandóan felfelé ível. Nagy szerepet játszik ebben táplálkozási értékének felis­merése is. A kitűnő minősé­gű, értékes, fehérjében rend­kívül gazdag, termesztett csiperkegomba jelentős valu­tát hozó exportcikkünk is. De vajon ki tudnánk-e elé­gíteni az igényeket, ha ugyanakkor nem haladnánk előre a termesztés színvona­lával? Minden bizonnyal nem. Ezért van az, hogy a gombatermesztés agrotech­Széles körű tájékoztató szol­gálat gondoskodik arról, hogy az így összegyűjtött értékes információk eljussanak a ter­melőkhöz a védekező felhívá­sok sokszorosítva az üzemek­nek, az újságnak és rádiónak. Szervezett megfigyelőháló­zat dolgozik az egész megye területén, a háztáji tulajdono­sokat is figyelmeztetik az ÁFÉSZ-megbízottak, mikor és hogyan védekezzenek. A já­rási növényvédelmi felügye­lők ingyen, írásos tanácsot is adnak a nagyüzemeknek és rendszeresen felkeresik ókét. Az állomás laboratóriumai in­gyen rendelkezésre állanak be­hozott friss minták megvizs­gálásával és ennek alapján szaktanáccsal. A szakemberek képzésében is részt vett az állomás sze­mélyzete. Az elmúlt télen már 1800-ra gyarapodott a növényvédelmi szakmunkások száma, ezenkívül 19 szaktech­nikus és 59 növényvédelmi szakmérnök tevékenykedik. Körülbelül száz termelőszö­vetkezetnek nincs még szak­embere, ezeknek a szomszéd üzemekkel kell szerződést kötniök, különben nem jut­hatnak szerekhez. Állami segítség A szántóföldek kártevő „la­kóinak” felmérését az ősszel elvégezték az állomás szak­emberei. Egyes helyeken sok drótférget találtak. A dohány, zöldség alá még mindig érde­mes elvégezni a részleges fel­mérést, mert a talajt csak előzetesen lehet fertőtleníteni Hungária L—7-es, vagy L—2- es porzóval. nikáját a szüntelen átalaku­lások, változások jellemzik. Hol tart ina a hazai gom­batermesztés, és mik az irányelvek a fejlesztésére? Erről kapunk képet a több éves gyakorlattal rendelkező szerzők, Koronczy Imréné és Uzonyi Sándorné munkájá­ból. akik külföldön is tanul­mányozták a legmodernebb gombatermesztési eljáráso­kat. Munkájuk cflja az új és a jobb keresése. Ez tük­röződik könyvükben is. A jól ismert csiperke (sam­pinyon) termesztésének min­den mozzanatát — a helyiség A lucernát, lombkártevők és rágcsálók veszélyeztetik. A pocok, ürge, hörcsög, földibol­ha és burgonyabogár ellen megtették a szükséges előké­születeket, a szerek rendelke­zésre állanak. (A burgonya- bogárra a két fontos riadót — az L— 1-es stádiumot előre jelezni fogja az állomás). Fontos, hogy akkor mindenütt egy időben történjen a véde­kezés. Erre az idén nyolcmil­liót kap a megye. A gyenge adottságú termelőszövetkeze­tek még díjtalan gépi munkát is igényelhetnek a növényvé­dő állomástóL Bizonyos értelemben a nö­vényvédelmi munkákhoz ha­sonlít — az azonos technoló­gia miatt — a vegyszeres gyomirtás is, mely egyre je­lentősebben hódít megyénk nagyüzemeiben. Főleg az őszi gabonafélék szántás nélküli művelése terjed, mely együtt jár a vegyszeres gyomirtással. A nedves tavasz ebben a munkában is sok problémát okozott, kevés alkalmas nap volt rá. De, amíg nem bokro­sodnak az őszi vetések, még végre lehet hajtani. A növényvédő állomás az idén is elvégezte a gyomnö­vények elterjedésének, sűrű­ségének felmérését és ennek alapján segít tanáccsal, s ha kell munkával is a megfelelő gyomirtó vegyszer kiválasztá­sában és alkalmazásában. Gessstelyi Nagy Zoltán előkészítésétől a szedésig. Il­letve a szállításig — részlete­zik. Arról is tüzetesen beszá­molnak, hogyan állunk az egyéb gombák termesztésé­vel, és hogy miért érdemes a késői laskagombát és a japán shiitake gombát is ter­mesztenünk. Ez a kis könyv minden bi­zonnyal nagyszerű útmutató­ja lesz a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok gombatermesztőinek, de a ter­mesztést még nem ismerő is nagyon könnyen megtanul­hatja belőle e kultúra ter­mesztési eljárásait. Tudománypolitikai irányel­veink kifejtése kapcsán, Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, egyik nemrégiben megjelent cikké­ben a következőkre figyelmez­tet: „A termőföld területének csökkenő tendenciája közis­mert. Élelmiszer-termelésünk fejlesztésének tudományos megalapozásánál tehát a fej­lesztés alapvető közgazdasági tartalma a területi hozamok növelése.” Ebből egyértelműen követ­kezik, hogy a mezőgazdasági kutatás elsőrendű és alapvető feladata a hozamnövelést szolgáló kutatások fejlesztése A növénytermesztés hozamá­nak fokozásához, nélkülözhe­tetlenek a növények életfolya­matait egyre inkább feltáró növényélettani kutatások. Ép­pen ezért felkerestük a Bu­dapesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem növényélettani tanszékének vezetőjét, dr. Frenyó Vilmos egyetemi ta­nárt, a biológiai tudományok doktorát, hogy megkérdezzük: véleménye szerint tud-e a nö­vényélettan a területi hazo- mok növelésében elvi támoga­tást adni a gyakorlati mező- gazdaság számára? Hiszen az emberiség létszáma évenként már most is több, mint 40 millióval növekszik! — Az emberiség rendkívül meggyorsult szaporodása — divatos kifejezéssel a demo­gráfiai robbanás — aggodal­mat kelt a borúlátókban a jövőt illetően. A tudomány és a civilizáció mai szintjén azonban ma már elképzelhe­tetlen, hogy megengedje az emberiség a katasztrófa kitö­rését amiatt, hogy az élelem megtermelésében nem tud lé­pést tartani a szaporodással. Az említett aggodalom azon­ban.- mégis - sok szempontból jogos, nyilvánvaló tehát, hogy a tudományok nagy versenyé­ben a biológiára óriási szerep hárul. A kielégítő táplálkozás a jólét elemi fokozata, az pe­dig az élelemláncolat legkez- detén működő növényi foto­szintézishez, illetve a növényi életfolyamatokhoz vezet. A legtöbb eredmény tehát, amely ezek tanulmányozása során születik, potenciálisan a me­zőgazdasági terméshozamok fokozását segíthetik elő a jö­vőben. Ily módon valóra vál­nak a nagy orosz tudósnak, Tyimirjázevnek a múlt szá­zadban mondott szavai: „A növényélettannak az ésszerű földművelés alapjává kell válnia!" — A régebbi növényélettani kutatások közül vannak olya­nok, amelyek a mai növény- termesztés alapjává váltak? A régi idők emberei úgy gondolták, hogy a növény az életéhez szükséges anyagokat kizárólag a talajból veszi fel. Ez a téves nézet egészen Arisz­totelészig vezethető vissza, és bámulatosan sokáig fennma­radt. Pedig senki sem tapasz­talhatta, hogy a talaj fogyat­koznék ott, ahol növények vannak! Sőt ennek ellenkező­jét figyelhették meg, pl. az őserdőben, ahol a talaj inkább gyarapodni látszik, mert sen­ki sem hordja el az ott fel­gyülemlő szerves anyagot, a növények termékét. Csupán 1840-ben bizonyította be J. Liebig, hogy a mező talajá­ból minden évben elveszünk bizonyos mennyiségű szenet anélkül, hogy valaha is hozzá­tennénk valamit. A talaj szén­mennyisége mégis évről évre szaporodik: bizonyos tehát, hogy ez a szén a levegőből ered. Ugyancsak Liebig szer­zett nagy érdemeket annak megállapításában, hogy mi a szerepük a talaj ásványi anyagainak a növények életé­ben. Azóta az elemek fonto­sabb szerepét pontosabban megismertük, és ez a tudás alapját képezte a különböző műtrágyázás! eljárások alkal­mazásának. — A mai növénytermesztés milyen konkrét támogatást igényel a növényelettantól? — A tudomány részleteiben megismerte a növény anyag­csere-folyamatait. Az anyag­cseretérképek megmutatják, hogy a növényi sejt élő állo­mányában hogyan illeszked­nek össze az egyes részfolya­matok, létrehozva az anyag­csere bonyolult szövevény ét De miként válik ez a szöve­vény olyan komplex egésszé, amilyen a termesztett élő nö­vényi test, a maga külső es belső differenciált részletei­vel, arról bizony ma sem tu­dunk sokat. És éppen ez a kérdés szabja meg a növény­élettani kutatások haladásá­nak a fő irányát. — A nö­vényélettan elvi, tudományos szerepe ma és a jövőben is főként az integrálás, vagyis annak az űrnek a kitöltése, ami a sejt és a teljes organiz­mus között tátong. Ezt ma még csak igen gyér tudás­anyag kapcsolja össze. — Ugyancsak hasonló irá­nyú problémája a növényélet­tannak a növényi ásványos táplálkozás tanulmányozása makro- és mikroelemekkel, a fotószintézis jobb fényhasz­nosítása a széndioxid mennyi­ségének dúsításával vagy más utakon, továbbá a növényi vízgazdálkodás és a hormo­nokkal irányítható fejlődési Ezek azok a növényi életje­lenségek, amelyek harmonikus és szakavatott befolyásolása útján a területi hozam fokoz­ható. A növényt organizmus­ként kell szemlélnünk ilyen feladatoknál, mert hiába ál­lapítjuk meg, hogy miben szenved hiányt a vizsgált nö­vényállomány, nem biztosi hogy a kérdéses tápláló ele­met fel is fogja venni a n&> vény, ha a hiányt pótolni akarjuk. Előfordul, hogy a hatalmas búzatáblán a nitro­génhiány tünetei mutatkoz-» tak, egyszerűen azért, mert a felvett nitrogént a növény egy mikroelem hánya miatt nem tudta feldolgozni. Ilyenkor a pétisó adagolása nemcsak felesleges, de káros is! A lát­szat szerint, pedig éppen ezt kellett volna adni; tudomá­nyos elemzés nélkül tehát nem lehetett volna megakadályozni a még nagyobb kárt. — A mesterséges fotószim- tézis várható megvalósítása mennyiben fogja megváltoz­tatni a termelési körülménye­ket? — Egyelőre csak a vízbon-; tás fotókémiai szakaszáig ju­tottak el a kutatók. Szó sincs arról, hogy fotokémiai úton már szénhidrátot állítottak volna elő. Az eddig elért részeredmény sem jelentékte­len, de nem a földön, hanem az űrutazások vonatkozásá­ban. A kutatók ezüstkloridba ágyazott klorofilmolekulák- kal el tudják érni a víz foko­zott bontását, a szinte korlát­lanul rendelkezésre álló fény­energiával. Ily módon oxigén állítható elő vízből, amit az űrhajók utasai használnak fel légzésre. — A növényélettan tehát az említett és még egyéb ered­ményeivel hozzájárul a világ­űr meghódításához is? — Igen, de addig még itt a földön is számos tennivalónk van. A budapesti növény- élettani tanszéken egy viet­nami aspiráns a mikroelemek és a fotószintézis kapcsolatát vizsgálja. Máris sikerült fo­koznia az oxigéntermelést, ami az űrhajózásban érdekes lehet ugyan, de a mi célunk a szénhidráttermelés fokozása. Ha ez a jelek sz,erint sikerül, akkor nem kilátástalan a vi­lágproblémát jelentő fehérje- termelés kedvező befolyásolá­sa a növényélettan segítségé­vel, talán először éppen a sokat szenvedett Vietnamban — fejezte be nyilatkozatát dr. Frenyó Vilmos. Borii Jézsaf Gombatermesztési útmutató

Next

/
Thumbnails
Contents