Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

t. oldd KELET -MAGYARORSZAíS 1970. május 14. LtKÖY TÁBORNOK VÉGIGOLVASSA A KÉT JEGYZŐKÖNYVET, AZTÁN KER/MOVRA PlLIÁNT, Irtai Cs. Horváth Tibor Rajzolta: Sebők Imre A REJTEKHELYRŐL £0- P'G ts TUDTUNK, bár PONTOS MELYÉT NETT ismert##, Csakhogy FBLbimőtNKSZtPWr RÉM OSTBURSNÁlkElL LENNIE, HANEM SZÁZ­ÖTVEN KILOMÉTERREL odébb, narlsluste MELLETT. INFORMÁTORAINK KÜLÖNBÖZŐ MÓRON KERÜLTEM HOZZÁNK, EGYMÁSTÓL TÁVOLESŐ PONTO­KON, MÁS-MÁS, OK KÉSZTETTE ŐKET MU&NMTÉTELPE.A2 ADATOK MÉ&S TÖKÉLETESEN EGYEZNEK. EZ ARRA MUTA T, HOGY EDDIG SQSU NYOMON JÁRTUNK, 4 DOKUMENTÁCIÓ KÉTSÉGKÍVÜL ANNAK AZ ÜGYNÖKHÁLÓZATNAK AZ ADATAIT IS TARTALMAZZA AME­LYET A VISSZAVONULÓ FASISZTÁK Kátranagytak.Mindenáron MEG KELL SZEREZNÜNK. MÉGPE­DIG GYORSAN, Ml ELŐTT VALAME— LYIK IDEGEN ÁLLAM HÍRSZERZŐI MEGELŐZNEK BENNÜNKET. EN­NEK AZ AKCIÓNAK A MEGSZER­VEZÉSE MAGÁRA VÁR, ŐRNAGY ELVTÁRS. • ■ J külpolűikai széljegyzet: Készülődés Kasseihen Éppen két héttel a május 21-i kasseli NDK—NSZK kormányfői találkozó előtt beszélt Brandt kancellár a Bundestagban a náci had­sereg feltétel nélküli fegy­verletételének évfordulóján v múltról, és eppen két héttel Kassel előtt erősödött fel a kereszténydemokrata ellen zék hangja is. A jobboldal, fő képviselője, Kiesinger sze­mélyében újra, s minden eddiginél élesebb hangon „a német érdekek kiárusítását’ emlegeti; a CDU CSU-nak még az az ellentmondások­kal terhes viszonyulás is Soknak tűnik, amellyel a szociáldemokrata—szabadde­mokrata kiskoalíció a két német állam kapcsolatait megközelíti. Ha már a múltat is szó- bahoztuk érdemes egy pilla­natra elidőzni a második NDK—NSZK kormányfői ta­lálkozó színhelyének néhány történelmi emlékénél is. A ta­lálkozó színhelye, a wil helmshöhe-i természetvédelmi területen lévő Schloss Hotel csak 1955-ben épült újjá: a romokkal teli Kassel ben so­káig nem akadt vállalkozó a szálloda felépítésére, úgy­hogy végül a város vette kézbe a munkát. Az igazga­tó, Heinz Schröder, újság­íróknál: elbüszké'kedett vele, hogy szállodáspátyáián volt már egyszer konferencia - vendéglátó: a müncheni Re- gina-szálló vezetőjeként Hit­lert és Chamberlaint fogad­ta. . . Egészen közel a Schloss Hotelhez van az. az. öreg kastély, amelynek egyik szo­bájában adta ki 1918-ban, a Vilmos császárt német hadse­reg vereségének nyilvánva­lóvá válásakor visszavonu­lásra a parancsot Hiriden- burg tábornagy. Vajon eszébe jut-e majd a nyygatném.et tárgyalókül­döttség valamelyik Szociál­demokrata tagjának, hogy a weimari Németország vég­napjaiban eppen Hindenburg adta Hitler kezébe a hatal­mat? Vajon felrémlik-e akár­csak egy bonni’ diplomatá­ban is, hogy' az a hírhedt müncheni találkozó volt, az egyik lépés a második vi­lágháború felé, amely fél Európa mellett éppen Kéts- selt is romba döntötte? Akár emlékeznek erre, akár nem: a történelem mégiscsak jelen lesz Kas- selben, először is abban a tényben, hogy a fasizmus visszavonhatatlan bukása nyitott utat a német. nép, mindenekelőtt a német mun­kásosztály legjobb erőinek a konstruktív jövő felé. Kas­sel előtt negyedszázaddal in­dulhatott meg az egykori Németország földjének egy részén az a fejlődés, amely több mint két évtizeddel ez­előtt létrehozta s azóta megerősítette a szocialista közösség egyenjogú és meg­becsült tagját alkotó német munkás-paraszt államot, a (Folytatás az 1. oldalról) A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé tavaly márciusban hazánk fővárosá­ban tartott ülést, s az itt jó­váhagyott intézkedésekkel, azok gyakorlati megvalósítá­sával tovább javította és ja­vítja szövetségünk katonai szervezetének hatékonyságát. Szövetségünk nyílt szerző­dés, bármely^prszág tagja le­het. SzámtaUmszor elmondot­tuk már, hogy készek va­gyunk feloszlatására abban az esetben, ha az imperialista ka­tonai blokkok is megszűnnek. Népeink és az egész emberiség érdeke a szilárd, tartós béke. Mi ezt akarjuk. De az impe­rialisták, népellenes céljaik érdekében, továbbra is erőlte­tik a fegyverkezési hajszát, s a világ számos térségében ag­ressziókra vetemednek, hábo­rút robbantanák ki. Ezért mindaddig, amíg ők nem Német Demokratikus Köz­társasa go L Az NDK: szuverén szoci­álisul ország — ez ma már történelmivé érett realitás. Kassel akkor felelhet csak meg az iránta világszerte megnyilvánuló várakozásalak, ha ott a nyugatnémet tár­gyalófél az ennek a reali­tásnak megfelelő következte­téseket vonja le; s ezúttal már politikai lépésekben (és nem úgy mint eddig, csak szép szavakban) fejezi ki ‘a már Brandt kancellár kor­mánynyilatkozatában nyíltan elismert tényt: a két német állam létének tényét. Meg­van ennek a nemzetközi jog­ban, az egyenjogú, szuverén országok közötti nemzetközi diplomáciai kapcso’átokban régóta kialakult formája. S aligha ismerik e formákat jobban másutt, mint éppen Bonnban, ahol az azóta jobb- lét.re szenderiilt Hallstein- doktrina ideiében olyan kí­nos precizitással ügyeltek az NSZK számára akkor lát­szólag előnyös diplomáciai protokollszabályok legap­róbb részleteire is. Az elmúlt napok sajnos,' nem sok biztatást adnak a kasseli találkozótól konkrét eredményeket váró világnak. Az NDK, a nemzetközi jog szellemében újította meg felvételi jelentkezését több nemzetközi fórumon, példás ul a Vüágegészségügyi Szer­vezel ben. Hiába támasztja alá az NDK jogos igényét a tagságra a józan értelem mellett a szervezet eredeti működési szabályzata is, a bonni kormány teljes eröbe- dobással lépett fel az NDK ellen. Igaz ugyan, hogy Bonn vegre (elég későn) hatályon kívül helyezte a hírhedt bi­lincstörvényt, amely a Raj­na-parti állam leghidegháucx rüsabb napjaiban azért szü­letett, hogy annak segítségé­vel „eljárhassanak” a másik német állam polgáraival és vezetőivel szemben, Kasselben egyébként gon­dosan előkészítették Stoph miniszterelnök és Brandt kancellár szobáit, hosszasan vitáztak, hogy a tárgyaló- asztalt a barokk esküvői te­remben, vagy a nagy étté* rém ben állítsák-e fel, elle­nőrizték a bárban berende­zett hírszolgálati központ tá­víró-, telex- és telefonvona­lainak mennyiségét. Egy dolog azonban fonto­sa bb ezeknél az egyébként szükséges előkészületeknél; Vajon megszületett-e már a bonni elhatározás, hogy Kas­selben a két német állam egyenjogúságának és szuve­rén! fásának nemzetközi jogi érvényű elismerésével nyis­sanak utat a valóban gyü­mölcsöző tárgyalások, majd a két állam közötti egészséges viszony felé? Ezen az elha­tározáson múlik, hogy a kasseli találkozó valóban betölthesse történelmi hiva­tását Gárdos Miklós hagynak fel agresszív politi­kájukkal, a mi kötelességünk csak az lehet, hogy szüntele­nül fokozzuk védelmi szövet­ségünk katonai erejét. A jelenlegi nemzetközi hely­zet — amely az amerikai im­perialisták kalandorpolitiká­ja, a vietnami, a kambodzsai nép elleni népirtó, gyalázatos agressziója, továbbá a közel- keleti válság élezése miatt ismét súlyos feszültségekkel terhes — megköveteli szövet­ségünk védelmi erejének, éberségünknek fokozását. Jogos önvédelmünk, de kö­telességünk is erőnkhöz mér­ten minden támogatást meg­adni az agresszió áldozatai­nak és még szorosabbra fűzni testvéri szövetségi rendsze­rünket, Mindaddig, amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömbjei fennállnak, mi a Varsói Szerződés kato­nai szervezetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk, iM-efiMdty ab Külpolitikai összefoglaló 88 4 hatodik — „védik a szabadságot“ Olt 4 brit bomba AMERIKAIAK A HOROGBAN. Folytatódnak a hadműveletek a kambodzsai ..Ho­rogban” és „Kacsacsőrben”. Képünkön: a hazafiak rejtekhelye után kutatva három amerikai katona elöreszegezett fegyverrel fésüli át a Mirhof gumiültetvényt a ..Horog" körzetében. (Keiet-Magyarország telefoto) A hatodik. Kedden életét vesztette A, B. Dillard ame­rikai vezérőrnagy, akinek helikopterét a Dél-Vietnam középső részén elterülő fenn­sík felett lelőtték a DNFF erői. Az 50 éves Dillard im­már a hatodik amerikai tá­bornok volt. áld meghalt a szennyes vietnami háború­ban. (A saigoni rezsimnek eddig két tábornokvesztésége volt.) At egyszerű amerikai közlegények, tiszthely el tesel; és tisztek mellett hat leg­magasabb rangú tiszt. S ugyan miért? A „szabad világot” védel­mezni jöttek Délkélet-Ázsiá ba a csillagos-sávos lobogó katonái — ezt mondják azok a Fehér Házban és a Penta­gonban, akik évek óta oda küldik, hajszolják őket. Ho­gyan fest a ..szabad világ” védelme? Idézzünk nyugati forrást. Nem a kommunis­ták mondják, az A.FP nevű francia hírügynökség jelenti a Kambodzsába benyomult dél-vietnami katonákról, a Thieu— Ky rezsim emberei­ről : „városban állomásozó dél-vietnami katonák feltö­rik a raktárakat, a földre öntik az árukat, lakásokat foglalnak le, az utcákon a helyi lakosság kerékpárjain es robogóin száguldoznak.” íme, ezek jöttek védeni — és így jöttek védeni! — a korábban semlegességben élő kambodzsai népet „a kom­munisták ellen”. Példátlan cinizmusukra jellemző az is, hogy a Kambodzsába betört dél-vietnami erők parancs­nokló tábornoka kijelentette: parancsot kapott, hogy csa­patai „Kambodzsa szuveréni- tásának tiszteletben tartása miatt” 5 kilométernél job­ban ne közelítsék meg a fő­várost, Phnom Penht. Tehát az 5 kilométeres sávon túl már nem fontos tiszteletben tartani az ország szuvereni­tását ? Nagy érdeklődést váltott ki Angliában — az MTI londoni tudósítója szerint „bombaként robbant” a hír — a Gallup-inlézet szerdán közzétett jelentése. A köz- véleménykutatók szerint, ha ma tartanák meg a választá­sokat Angliában, a megkér­dezettek 49 százaléka szavaz- no Wilson kormányára, mig a konzervatív ellenzéknek mindössze 4.1 százaléknyi híve van. Még nagyobb a különbség egy másik kér­désre adott válaszod között. „Melyik párt fogja meg­nyerni a választásokat?’’ — erre a kérdésre 56 százalék tippelte a munkáspártot, s mindössze 26 százalék hitt a turyk esélyében. Érthető, hogy e meglepő eredmények elsősorban a munkáspárt vezetőségét hozták izgalomba. Sokan most már mindenáron azt szeretnék, hogy a legköze­lebbi jövőben. júniusban, vagy legkésőbb július ele jén rendezzék meg a válasz tásokal. Hír szerint a mun­káspárt végrehajtó bizottsága és a kormány vasárnapra kitűzött együttes ülésén vég­képp dönt: mikorra írják ki a legközelebbi parlamenti választásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents