Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
Wto »ífti* w KELET-MAGVARÖRSZÁG - VASÁRNAP! MELLÉKLET é «. aa& EGY KENYÉREN RATKÓ JÓZSEF Űj KÖTETÉRŐL Nem löszön, futóhomokon — holtakkal töltött talajon épül ez a társadalom. Jobbágyok, kurucok, szegény parasztok, munkások szivén — ez a föld attól oly kemény. Dicsérni gazdag földedet ne a bányákat emlegesd — kiaknázatlan vérerek húzódnak alattunk, olyan szélesen, mint erős folyam. Mit ér akár a vertarany? Nem löszön, futóhomokon — jövőt csak ilyen alapon: holtakkal töltött talajon építhetsz; eggyen egy fajom. Népművelésünk fehér foltjairól Munkás származású, falun élő, értelmiségi munkakörben dolgozó költő Ratkó József Ez a hármas összetevő nem csupán a rend, a hitelesség kedvéért érdemel figyelmet. Feleletet kapunk arra. hogyan formálódott a főváros egyik munkáskerületéből falura került, s itt költővé érlelődött Ratkó József élete es világszemlélete, alkotói világa. Első kötete, „Félelem nélkül” címmel 1966-ban jelent. meg, bepillantást enged érdes, kemény küzdelmekkel tarkított gyermekkorába. Második kötetében, amely 1968-ban jelent meg, a „Fegyvertelenül'’ címet kapta, már jobban kirajzolódtak Ratkó József élet- és világszemléletének, művészi eszközeinek kontúrjai. Munkásságát József Attila-díjjal jutalmazták. Harmadik kötete, mely a napokban kerül a könyvesboltokba, még közelebb visz költői feladatának javához, üj minőséget, új hangot jelez. Bár «*■ mint beszélgetésünkkor mondta — valójában következő, negyedik kötetét számítja majd egy újabb állomásnak. Most megjelent kötete, az „Egy kenyéren” tovább folytatja azt a sajátos személyes lírát, amelyben egyszerre van jelen a múlt, és a jelen, az egyéni és a kollektív felelősségvállalás élesztgetése életünk alakításában, a világ dolgainak, rezdüléseinek érzékeny felfogásában, napjaink apró örömeinek, gondjainak mikrovilágában. Tulajdonképpen — bár nem mondja ki a költő — mindig és elsősorban az ember erkölcsi felfogása, helytállása izgatja. Mindezt általában a paraszti élet élményvilágával, művészileg is a népi műfajokra jellemző eszközök tudatos, egyéni hangvételű tolmácsolásával fejezi ki. Nagy élménye, — mint hangsúlyozta — a bartóki szintézissel való mélyebb megismerkedése. Az ősiség és a modernség szintézisét igyekezett megvalósítani új kötetében, verseiben, amelyek köaz őrnagy. — Legkésőbb két hét múlva nekem is mennem kell s a hadijelentés mellett lévő térképet nézegette a reggeli nyilas lapban. Csak be ne záruljon addig a gyűrű! A gyár, a hadiüzem élete a megszokott kerékvágásban haladt. A munka zöme abból állt, hogy a gépeket leszerelték, becsomagolták, hogy amint teherautót kapnak, elszállíthassák. A légiriadót jelző szirénák mind gyakrabban szólaltak meg. Ilyenkor mindenki lement az óvóhelyre. Nem beszélgettek, csak hallgatták a bombák becsapódását, és a légvédelmi ágyúk ugató hangiét. Talán négy-öt nap telt el azóta, hogy László Étikének becézte Éva kisasszonyt. Délelőtt tíz óra körül két űr jelentkezett a hadiüzem parancsnokának titkárnőjénél. Lerítt róluk, hogy Hain Péter. a nyilas detektivfőriök emberei. — Jelentsen be az őrnagy úrnak — szolt Évanak a somok eb b. — Milyen üg;> ben keresik «z őrnagy urat? — kérdezte a titkárnő. — Ezt majd az őrnagy úrral közöljük — válaszolt nyersen és nyomatékül megmutatta detektív-igazolvá- nvát. Éva ágyán átfutott a gondolat: ezek Lászlóért jöttek, é, a szerencsétlen! zott dalbetétekkel is találkozunk. Az Egy kenyéren című új kötetében úgy beszél a paraszti élet múltjáról, jelenéről, hogy az eszméiben, tartalmában egyetemessé válik. Mindenkinek és mindenkiről szól, aki egy kenyéren él a dolgos emberekkel, a társadalom átalakítóival, akik közben önmagukat is megújítják, megváltoztatják. A kötet első ciklusában — Tartassák a fold — inkább a múltból áthúzódó, úgynevezett elintézetlen dolgokról vall. Drámái sodrású lírája közvetlen — szinte beszélgető — kapcsolatot teremi a II. világháború névtelen halottai- val, a katonamundérba bújtatott, a háború poklába kényszeritett munkásokkal, parasztokkal. Mennyi tehetség, alkotó energia veszett el bennük a holnap, a ma számára Második ciklusában — Halaihoz kötve — nem magáról, az egyes embert érő elmúlásról szól Korábbi, „Fegyvertelenül” című kötetében már tisztázta viszonyát, — ha lehet így mondani — véleményét az „emberi halálról”. Uj versei, melyek ilyen témát ölelnek fel, a „halálból élni segítő” tartalmat, az élet nagy folytonosságát jelenítik meg, elvont filozofikus elmélkedés helyett az őszinte szó erejével. „Egy ágyon, egy kenyéren” — ez a harmadik része a kötetnek, — gyér számú szeArnint a két detektív belépett az őrnagy szobájába. Éva azonnal a szemelyzetis titkárnőjéhez rohant: — Joli, én most rádbízom az eletem. Ha eljár a szád, végem! Válaszra sem várva, a telefonhoz lepett és tárcsázott. A jelentkezőben felismerte Lászlót. Röviden csak ennyit mondott: — László, ne kérdezzen semmit! Ha istent ismer, meneküljön! — s azzal letelte a kagylót. A fiatalember, mint akit villámütés ért, egy pillanatig megmerevedett. De aztán nyugodt, leplekkel a kijárathoz indult. A detektívek kesve érkeztek a szobájába. Sok kalandon, életveszélyen ment at László, de szerencséje volt es megérte a háború végét. Mikor már hivatalosan is béke volt, úgy május közepén, 1945-ben, elhatározta, hogy meglátogatja az egykori hadiüzemet, a régi kollegákat. Sikerült néhány szál orgonát szereznie Éva kisasszonynak, hiszen megismerte a telefonáló lány hangját. > Amint bandukolt a Váci úton. egyre azon törte a fejét, mit is mondjon a lánynak. — Á — gondolta végül — legjobb, ha átadom a csokrot és megcsókolom a kezét Ebből megért mindent relmes és családi verseit tartalmazza Szép darabja ennek a „Keres az anyám” című vers. Befejező ciklusának már a címe is sejteti, hogy a költő rátalált egy új hangra. Az „Uj versek” mindössze két költeményből áll. — „Az ének megmarad” és „Jött ez az ősz” — új szemléletet hordoz. Ezekben a legközvetlenebb az érintkezési pont a bartóki szintézissel, természetesen a költészet nyelvén szólva, egyéni színekkel, dallamokkal. Ratkó Józseftől — új kötetének ürügyén elmondhatjuk: — szívesen közölnek verseket az országos napilapok, folyóiratok. Költeményeit a közeljövőben bolgár és lengyel nyelvre is lefordítják. Elég sokat utazó ember, íróolvasó találkozókra, hazai és külföldi költészeti rendezvényekre. Legutóbb a balatonfüredi nemzetközi költőtalálkozón vett részt, s találkozott verseinek külföldi műfordítóival is. A fiatalabb költőnemzedék- hez sorolt Ratkó József Nagy- kállóban él, a járási könyvtár vezetője. Uj „Egy kenyéren” című verseskötetének megjelenése után, sőt már azt megelőzően is, készült a következőre, melyben a „törvénytelen halotakkal” foglalkozik, akik korábban meghaltak az emberiség számára, mint annak ideje lett volna. • Páll Géza A gyárban jónéhányan dolgoztak a regiek közül. Heller Imre, az idős raktár- főnök szívélyesen üdvözölte. — Na, László fiam, maga is beáll ? — Nem, én a Nemzeti Bizottságnál dolgozom már január óta. Csak kijöttem, hogy talalkozhassam a régiekkel. — S kinek hozta ezt a szép orgonát, fiatalember? — Éva kisasszonynak, az őrnagy titkárnőjének. Neki köszönhetem az életem. Hol találom őt, Imre bátyám? Az idős ember elkomorult: — Évg kisasszonyt? Ö szegény az egyik légitámadáskor elpusztult Rájuk omlott a ház. Ott van még a romok alatt. .. László szive osszeszorult. — Hol lakott a szerencsétlen? — A Margit körúton, ahol a Rózsadombra kell felmenni, . . Az egesz ház összedőlt, s még nem szállították el a törmelékeket. A fiatalember elköszönt és átsétált a Margit körútra. Hosszú volt az út, nagyon elfáradt, de vitte a szíve. Ennyit igazán megérdemel tőle Évi ke. , . ' Végül I ászló a romhoz érkezett. Körülötte sérült, kiégett házak. László felmászott a romok tetejére, és letette a virágokat. Aztán elindult hazafelé. Észre se vette, hogy köny- m «-nk. DIVATOSSÁ VÁLT a NÉPMŰVELÉS VÁLSÁGÁRÓL BESZÉLNI. Pedig nem válságról csak lemaradásról van szó. A népművelés értelmezéseben, formájában, módszerében, felépítésében, alsó és középszinten (község és járás) az állami felügyeletben és irányításban történt jelentős lemaradás. Akkpr kezdődött a lemaradás, amikor — dr. Molnár János miniszterhelyettes sza vait idézve — „a népművelés fogalmát és gyakorlatát beszorítottuk a művelődési ház (ét a könyvtár falai közé.” Az elnéptelenedett kul- túrházak a falvak lakói kul- turálódásának megszűnését jelentik? Az igenlő gondolat csak a bekötött szemű ember tulajdona lehet. De álékor mitől változik, mitől lesz magasabb az emberek műveltsége, gondolkodásmódja? Pártunk következetes művelődéspolitikája révén sokoldalú, egységesen ható művelődési hatásrendszer alakult ki. A magukban tehetséget érző emberek jelentős csoportja iskolapadokban ült, hogy pótolja alapvető műveltségbeli hiányosságait. A 30—35 éves ke-osztályon aluliak z- mének már mi biztosítottuk az általános iskola ütL.n az alapműveltséget. Jelentős számú dolgozó vesz részt a közügyek intézésében, akik a gyakorlati munka során szereznek űi ismereteket. A múzeum, a tárlatok, a zenei napok rendezvényei, látogatóinak magas számáré- nya, a modem belvárosokat övező gondozott kertek, nem formálói-e az esztétikai ízlésnek? A nőnapi a gyermeknapi köszöntések, az öregekről való megmelékezés. a nyugdíjba vonul ók bensőséges búcsúztatása lassan, de növekvő igény a családi események társadalmi megünneplése iránt. A kitüntetések. jutalmak. ünnepélyes átadása nem-e egy úi tartalmában szocialista társadalmi szokások körvonalainak kiraizolódását jelzik-e? vitatkozni lehet azon, hogy 'a fentiekben vázlatosan felsorolt tevékenység szorosan hozzatartozik-e a népműveléshez. Ki-ki beállítottsága szerint foglalhat állást, de ez egyáltalán nem befolyásolja e komplex hatásrendszernek tudatot. es egyéntformálo szerepét. Mindent figyelmen kívül hagyva tanácsaink zöme mégis a régi értelmezésben megfogalmazott népművelési munkát kéri számon ahelyett, hogy a lakosság közművelődési helyzetét vizsgálná. A legfőbb tanulság lenne tanácsaink és szakembereink számára, hogy múlhatatlanul szükséges a népművelés tá* gabb értelmezése, a fogalomnak a közművelődés fogalmával való felcserélése. Tudomásul kell venni, hogy a tevékenység során nem elhanyagolható, de nem elsőrendű feladat a hiányos alap- műveltség pótolgatása, hanem a továbbképző jellegnek kell jobban előtérbe kerülni, felkelteni és fenntartani a művelődési igényt, segítséget nyújtani a lakosságnak a megszerzett ismeretek rend ■ szerezésében, a hiányzó láncszemek pótlásában Űj igényekre fogékonnyá, igényessé tenni és eljuttatni a tudat forrásához a lakosságot — ez ma a feladat Igaz nem könnyű feladat. A KÖZMŰVELŐDÉSBEN VÉGZETT MUNKA legfőbb módszere a differenciáltság kell legyen, mert 2 és fél évtizedes munkánk eredményeként a lakosság művelődési szintje felfelé ívelő differenciáltságot ért el. Csak példának említem meg, hogy van a falun egy rétég, akik ún törzsvendégek. Megtalál hatók a mezőgazdasági szakkörben, a színházban, a tanácsülésen, a pártoktatason, a népfront nagygyűlésen. De van televíziója és rádiója is. napilapokat is járat, sőt nem egynek szaklap is jár. Nem középiskolát. vagy főiskolái. végzett emberek. Csak valamikor és valahogy felkeltettük az érdeklődését és azóta nem maradt el mellőlünk. A baj, hogy e réteg tendenciájában a konzerválódás felé halad. Sajnos ennek ellentétes rétege is van. Leírni is alig merem, de ezekre a gyakorlatban rásütöttük a ..közömbös” bélyeget és szinte nem számolunk velük, kiestek a közművelődési munka hatásköréből. Ezeknél rendszerint se alapműveltség, se könyv, se napilap, a művelődés egyetlen csatornája se jut el a családhoz. Ennek a rétegnek tagjaihoz megtalálni az utat, pótolni az alapműveltséget, eljuttatni ezeket a csaladokat az ismeretforrásokhoz oda, hogy könyv, újság, 'rádió, vagy televízió kerüljörí e lakásokba nagyobb fegyvertény. mint az „Urak és elv- társak”-ra teltházat biztosítani. MÁST KELL ADNUNK A SZAKMUNKÁSNAK, az állatgondozónak, mást az értelmiségnek, mást a fizikai dolgozónak. A különböző rétegekkel való foglalkozásnál az anyagmeghatározásban a szükséglet, az igény, az érdeklődés legyen a meghatározó. De ez legyen a mérce egy-egy település közművelődési feladatainak meghala- rozásakor is. Legfontosabb feladat ma elemezni, felmérni a rétegek helyzetét, igényét, nem általában, hanem céltudatos, folyamatos és összeliangoltan elindítani és továbbvinni az egyes rélegek kuli ural tságát. A rétegmunka végzésére igen alkalmasak a már meglévő gazdasági, munkahelyi közösségek, mert. vizsgálatuk könnyebb,. szervezettsége adott, eg egy a közművelődés által magasabb szintre emelkedett közösség új kedvező nevelési Tényezővé lép elő. Ez a társadalmi szükséglet szülte a szocialista brigád- mozgalmat, de a benne lévő kulturálódási lehetőség koránt sem kihasznált. Sok bénáé a formális elem és ez nem a mozgalom hibája, csak gatia a mozgalom tudatformáló erejének, harmonikus kibontakozásának. A közművelődésben — komplex jellegéből adódóan — módszereben sem lehet monopol jellegű a rétegmunka. Nem számolható fel a kollektív élményszerzés, a nagy tömegnek egy időben nyújtott élményanyag. Csak az idejét, múlt formák lehetnek életképtelenek. A kollektív kulturálódásra vágyó tömeg igényeinek kielégítésére szükségszerűen mind nagyobb számban jönÚj könyv: j Molnár Károly Hivatásuk a halál című könyve műfaját illetően történelmi ismeretterjesztő mű, de mégis több annál: izgalmas történetekkel fűszerezett, precíz adatokkal alátámasztott valóságos kis enciklopédia, az idegenlégió enciklopédiája. Végigkíséri a világ talán legkülönösebb hadseregét születésétől, bomlásáig, hogy ezzel bepillantást nyerjünk a légió kívülről misztikus- romantikussá stilizált, válságos életébe. Találkozunk itt hivatásos gyilkossal es életunt diákkal, szadista tömeg- gyilkossal és tönkrement kiskereskedővel. matrózokkal és levitézlett tábornokokkal. deklasszált arisztokratákkal és egyszei'ű parasztokkal. Valamennyien a társadalom számkivetettjei, akiknek a légió bűnbocsána- tot. feledést ígér. sőt dicsőnek letre a fesztiválok, kiállítások, kulturális napok és rendezvénysorozatok. Rendkívül jó hatásúak ezek. A baj akkor kezdődik, amikor ebből divat lett, és tájtól, adottságtól, igénytől függetlenül a rendezvényekben csak a forma és nem a tartalom lesz a domináló, Az így szervezett rendezvények a látványosság himporával ékesítve igazi érték nélkül menthetetlenül életképtelenné válnak. De ezekből az esetekből általánosítva nem tagadható a nagy létszámot mozgató rendezvények lét- jogosultsága. a színvonalas közművelődés PÉNZIGÉNYES. Igaz! De ez nem lehet akadály. A legmodernebb gép a legdrágább, de a leghamarabb visszatérő beruházás. Ali ez a közművelődésre is. Ez az összeg a mai igények és lehetőségek kielégítésere megközelítően elegendő lenne, ha a felhasználás a település közművelődési igényének összehangolt kielégítése érdekében történne. Sajnos ez még csak tendencia. Nem valóság azért, mert — gazdasági vezetőknek egy része csak törvényszabta kötelességet lát. amikor a kulturális alap összegét megállapítja. A közművelődés nem öncél, ennél fogva nem akarja elvenni egy üzem'ol sem a pénzt. De a gazdasági vezetőknek be kell látni, hogy münkásaik, alkalmazottaik nem élnek izoláltan * falu közössegében Ez meghatározza a kulturális a'ap felhasználásának kettősségét. Ebből kell fedezni a gazdasági egység kulturális kiadásait, a dolgozók képzésének, továbbképzésének, szórakozásának, anyagi kihatásait Hozzá kell járulni a település közművelődési igényének kielégítéséhez, mert egyetlen üzem sem elégítheti ki dolgozóinak teljes igényét. A KÖZELGŐ ORSZAG09 NÉPMŰVELÉSI KONFERENCIA nem fogja megoldani közművelődési gondjainkat. De országos fórumot teremt lehetőségeink es gondjaink számbavételére. A megoldás a mi feladatunk es annyira társadalmi feladat, hogy minden ember kötelessége ezen képességének, tehetségének megfelelően munkálkodni. Gyúró Imre, a járási tanács vb. elnökhelyettese Nyírbátor seget. De milyen áron? Kegyetlenebb szigorúbb fegyelmet a világ egyetlen egy hadseregeben sem találhatunk, s ha nincs harc. helyette munka van, a légió egy percig sem tétlenkedhet. Molnár Károly érdeme, hogy az operettek es a romantikus kalandregények gyakran hősiesre színezett ábrázolásai után, valós képet alkothatunk magunknak a légióról, amely a francia hódító gyarmati imperializmus jellemző terméke, annak minden bélyegét magan viseli — a kegyetlenséget, az embertelenséget, a terrort, az erő uralmát mindenek felett. Az olvasó tehát nemcsak izgalmat, hanem ismereteit reálisan kiegészítő írást kap kézhez. (Gondolat kiadó) Hivatásuk a halál
