Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
8 olds': KELÉT ’'‘*1YARORS2A<S — VASÁRNAPI MELLÉKLET i »70 május 10 MI TÖRTÉNT VELÜK? dramaeíszlet Mindnyájunk kincse Műemlékvédelem megyénkben A második világháború még tart, 1943 at írunk. Ez év januárjában törte át a szovjet hadsereg Voronyezs- nél a doni magyar arcvonalat. A 11 magyar hadsereg megsemmisült, katonáinak mintegy harmada szovjet hadifogságba került. A front mögött a hadifogolytáborban az emberek lassan eszmélnek. Az oda érkező hírekből és saját élményeikből összeáll a kép: mi történt velük? A darab ezen a ponton' ragadja meg az eseményeket. Egy tábor magyar foglyai elhatározzák, a maguk módján felidézik a történteket. Színházat alakítanak, hadifogoly színházat, megjelennek a színen a szovjet, a magyar, a német hadsereg tisztjei és katonái. Az előadás szövegét, a játékot maguk a hadifoglyok írják, alakítják, korrigáljak, a. szerzők és a színészek azonosak. Nem a véres eseményeket viszik színre, hanem a történtek tragikomédiáját. Kerekes Imre: Kapaszkodj Malvin! 1 című drámája a Művelődésügyi Minisztérium es az írószövetség drámapályázatán díjai nyert. A színműből mutatunk be egy részletet: (A szín jobb oldalán hatalmas térképszerű díszlet, a Don-kanyar — bal oldalán egy laktanyaépület fala, sok ablakkal, A színpad közepén, némileg a háttérben, kiégett, a háború zivatarában ottfelejtett tank). Rendező? (Előre jön a közönséghez) Kérem abban állapodtunk meg hogy a taktikáról áttérünk a stratégiára Szovjet tiszt: fa német tiszthez) Mj volt az ön véleménye mikor a hadsereg zömét tússzá vonulni latta Német tiszt: Napóleon? (tapsol) Rendezd? Bravó ez rögtönzésnek es hasonlatnak is kitűnő volt Szovjet tiszt? Mégis mi jutott eszébe Sztálingrád után a vereség a züllés a mindkét oldalon tömegesen elpusztult emberek láttán Német tiszt: Az ész szuverenitása amely szerint elmenk képes a való világot egesz teljességében ellentmondásaiban mozgásában megismerni Szovjet tiszt: Érdeken Es ön hogyan jutott el eddig a majdnem hogy is mondjam gondolatig Német tiszt: Kitartóan kutattam itt a könyvtárban Ügy is mondhatnám imént egy hazámfiát Hégel urat idéztem A könyvét itt találtam meg az önök könyvtárában Szovjet tiszt: Ezt otthon is megtalálhatták volna (a térképhez fordul) Tessék itt az ábra (A szovjet katona félreűl nem érdekli a magyar es a német katona bámulva figyeli a három tisztet egyre közelebb húzódva A rendező később a szovjet katonát is a többiekhez tessékeli) Szovjet tiszt: (a német tiszthez) Mondjuk itt áll a szemledombon és onnan látja hogy a fagyott folyon át a támadás megindul Brutális súly melyet a tüzérség támogat Hol áll az ön tartaléka Német tiszt: (mutatja a térképen) Itt itt állt jobbra lenn es olt is maradt Magyar tiszt: (a szovjet liszthez) Értse így szó szerint ott is maradt mind egy szálig Német liszt: Később de akkor még ez népi volt biztos hogy ott is marad Ki tudta azt hogy ez a felállás jő vagy rossz Rendező: (a szovjet tiszttől kérdezi) Van érre szabály Szovjet tiszt: A háborúban minden hadművelet borotvaélen táncol A háborúban minden rossz ha nincs akaraterő A háborúban minden összeomlik ha aktiv cselekedetnél nincs brutális súly aminek nincs epeszíi átgondolt végrehajtási terve ami nincs félre nem érthető módon elrendelve Német tiszt: Ezek szerint minden más jó a háborúban Szovjet tis* igen kivéve magúi a háborút Magyar tiszt: tgy maradtunk ott a nagy Don-kanyarban hátved es tartalék nélkül (a nemet tiszthez) míg önök fedezetünk alatt mesterien visszavonultak es jól tartották katonáikat Magyar katona; Nem érkeztek meg karácsonyi csomagjaink (a német katonára mutat) nem adtak ezek vagont Német katona: Heil Hi Uh karácsony előtt már a zabszállítás folyt (szünetet tart) lovaink nem ették a marmeládot nem ropog (a német katona elveszi a magyar botját és a magyar katonára támaszkodik a zenekar rázendít az O Tannenbaumra — majd zenekisérettel kivonulnak a színről) Magyar tiszt: (a német tiszthez) Magunk közt szólva Un érti ezt frontjaikra ömlött a karácsonyi zab pedig Jötáppal tömve tollak depóik Mar egy karácsonyi zabszem sem fért el Németh tiszt: Ha szigorúan a háborús matek alapján nézem a helyzetet egy közepes ló többet ért ebben a háborúban mint egy közepesen képzett katonájuk Szóval ezen az allaú színvonalon harci méneink enyhe hasonlattal keményebben helytálltak mint tartalékos tisztjeik Magyar tiszt: Vagy mint önök ott a szomszédban Német tiszt: Személy szerint rám gondol Magyar tiszt; Ugyan mar kérem Sztálingrádra Rendező; Menjetek a fenébe ha ezt belekeveritek holnap estig se lesz vége az előadásnak Magyar tiszt: (pofákat vág és hústalanul csak nehezen áll át hogy a megbeszéltek szerint folytassa az előadást) Áttekintve ezt a frontszakaszt (a. szovjet tiszthez) ön megérti csoda nem történhetett Megszállásunk fa ty okszerű volt s ha számításom sematikusan optimisztikns egy emberre harmincöt méter arcvonal jutott Aknavetőink * hidegben megbénultak elfogyták repülőink páncéltörőink hatástalanok nehézfegyvereinket szétlőtték Előzetes számításaink ellenére a szekerek mindezt nem pótolták embereink már otthon gyengén táplálkoztak Sem hazájukban sem a fronton nem gyűlölték az ellenséget nincstelen kisemberek nem érezték a háborút Odafagytunk a földhöz miközben már lógtunk a levegőben Szovjet tiszt: Van önnek meteorolugiai jegyzete azokról a napokról Magyar tiszt; Nincs Német tiszt: Halt nekem van (előhúzza jegyzetét) legyünk precízek (mintha összeadna valamit a papíron) a támadás hetében a napi közép hőmérséklet mínusz harminckét fok Szovjet tiszt: Köszönöm így volt Magam akartam ellenjegyezni Magyar tiszt: Ep ésszel mondom az ilyen botrányos időben éz a hadsereg alkalmatlan a frontra de alkalmas a pacifikálásra Német tiszt: Hadsereg amely csak békében használható Magyar tiszt: Ügy van például emlékszik ön milyen béke termelt pacifikálásunk nyomán ott lenn délen Űj vidékén Német tiszt: Ez az látja ez nagyon katonás ez a pacifikáit béke Magyar tiszt: Tud valami jobbat Abban a farkasordito fa© ban semmiféle vonalat nem lehetett tartani huszonnégy órán túl nem bírtuk a konkurreneiat a sztalinorgonákkal A támadást követő második nap reggelén embereink sírtak a hidegtől önök pedig Levonultak térképünkről (a német katona átvonul a színen) Német tiszt: Ez természete? a visszavonuló hadseregnél nem azt a részt kell fedezni amely már úgyis elveszett, Német katona: (mielőtt a térkép felőli oldalon lelép a színről visszaszól) A zenekar el játszhat ná a gyászindulót Szabolcs-Szatmár bőven zonyíthatoan egy. se Árpád- Őrzi letűnt évszázadaink kórban már létező- templom építészeti remekelt, a régmúlt. alapjaira épült — s a kutató- korok építési.stíluséit, A mű- árok alapján megállapíthat* emlékek megóvásáról, a kar- 'ják a régi falak, alapok fekvé- bantartásról, restaurálásról sét. Ez a kutatás adja meg az Országos Műemléki Fel- azt is, hogy a későbbi műem- ügyelöség nyíregyházi terüle- lék-helvreállítási munka-kivitt építésvezetősége gondosko- felezése milyen legyen, dik. A közelmúltban pedig KoEbben az évben vhr.önylag tajban jártak a műemléki kevés munkát végeznek me- felügyelőség szakemberei. A gyénkben. Legnagyobb mun- Prátér-kúria néven- ismert, kájuk a tuzséri műemlék- 1780 körül épített copf stílu- kastély melléképületének át- sű kastélyt vizsgálták meg, s alakítása. Az épület külsőleg tervbe vették a felújítását, tökéletesen megtartja műem- A nyíregyházi területi epi- lékjellegét, a belső átalakítá- tésvezetős \ — amelyhez Sza- sokat viszont úgy oldják meg, bölcsön kívül Ha'jdú-Bihar, hogy az itt megnyitandó is- Békés és Borsod ■ megye is kolaj napközi otthon minden tartozik — nemcsak a na- követelménynek megfeleljen, gyobb munkák kivitekiiesé- Többek között például hideg- ben járatos, hanem hivatott a meleg víz, központi fűtés lesz különböző intézmények es az épületben. A másfél jnil- szervek tulajdonában lévő -liós költséggel épülő átalakí- műemlékeink javításainak, tást a múlt év januárjában átalakításainak ellenőrzésére kezdték, s ha a »'.akipari IS. Bejelentési kötelezettség munkákkal lépést tudnak van — éppen azért, hogy a tartani, akkor idén szeptem- falusi kisiparosok, akik leg- berben már birtokukba ve- többször ezeket a kisebb hetik a napközit a diákok. munkákat elvégzik — nejjpgy Fehérgyarmaton, a refor- éppen a műemlék jelleget mátus templom tetőjének át- . sértsék meg, olyan átalakí- fedese a másik munka, amit tást végezzenek, amelyik ez ev nyarán elvégeznek. En- csorbítja, megcsonkítja az nél sokkal érdekesebb az a eredeti műemléki képet, feladat, anú Csarodán, Ezért — -etSieresik se augusztus közepétől szeptem- építésver 1 — maga is bér végéig vár rájuk. A re- végez ilyi-i, ,ebb átalakítá- formátus templom „falkula- sokat, illetve a műemléki ré- tása” a munka, amelyet Pá- szék tatarozásáról, annak telmer Nóra régész irányításé- jes költségéről többnyire az val végeznek. Úgynevezett Országos Műemléki Felügye- kutatóárkot ásnak a templom lóság gondoskodik, falai mellett — ugyanis a mostani csarodai templom bi- (1. b4 Anjo Vammelvuo ? nagyanyám A nagyanyámról semmit sem tudok, ó, a nagyanyámról, Amandáról, a szeretnivalóról, semmit sem tudok, Szült ó nyáron és télen ikreket és koraszülöttekéi s most úgy bámul ki a képből mint a szürke évszázad, kendőbe bágyúiéivá és betegen. Milyen biztos a szem háromszöge, a, választék mint egy országhatár, « keze milyen rezdületlen, göcsörtös és kemény, nyugodt mint a halál. Ölj csak, nagyanyám, ülj és nézz a világba felmérve a termést. Képes Géza. fordítása finn eredetiből Bolgár István.* Éva kisasszony A kissé kopaszodó, de szikár alakját nyugdíjkorban is megőrző őrnagy aggódva bámult a semmibe. Igyekezett tárgyilagos mérleget készíteni: Mindenesetre jó, hogy a hadiüzem raktárában dolgozó embere, Katzler — ahogy ő nevezte: füle és szeme — jelentette az esetet. Ám a másik embere, Hajas eddig egy árva szót sem szólt. Ez pedig határozottan kellemetlen. Mert vagy nem tud a történtekről, tehát alkalmatlan erre a megbízatásra, vagy pedig... — Nem, erre még gondolni sem jó — mormolta maga elé a homlokát ráncolva. — Ha ez a fanatikus barom nemcsak nekem dolgozik, hanem a rendőrségnek is, akkor kellemetlenségem lesz az ügyből. — Nos — folytatta a gondolatsort — lehet, hogy ez a hóhányó csak eltúlozta a dolgot. Mert, ha igaz, és ilyen nagy port vert volna fel, a másik is jelentette volna. Ez a Katzler állandóan bizonyítani akarja hasznosságát, az ördög vigye ei De hátha igaz? Ellenőrizni kell ! — ütött a homlokára. ■ Kérem fees. lo&aasaerSfc. fáradjon be — hívta barátságos mosollyal, magas, karcsú fekete hajú titkárnőjét —, foglaljon helyet Bizalmas feladatot szeretnek magára bízni. A lány komoly tekintettel várta a továbbiakat. Az őrnagy nem is várakoztatta, tüstént a tárgyra tért — Jelentést kaptam, hogy ez a Pataki László, tudja ez az egyetemista-gyakornok, lázitja az embereket. Reggelenként helyzetmagyarázatot tart a raktárban. Szeretném, ha személyesen meggyőződne róla és jelentené, mit tapasztalt. A legfontosabb az, hogy né keltsen feltűnést tegyen úgy, mintha hivatalos ügyben járna Éva kisasszony bólintott. Ismerte a fiatalembert. Az őrnagy folytatta: — Nem szeretem az ilyen ügyeket de nagyon kellemetlen lenne, ha a rendőrség tudomására jutna. A detektívek nem ismernek tréfát. S bizonyára a honvédelmi minisztériumnak is jelentenék. Ügy érezte, túl sokat mondott s zavartan járkálni kezdett De aztán mégiscsak folytatta» — Annyi emberélet pusztult már ebben a háborúban, s attól tartok, nem bírják soká,1 a németek... Hát csak nyugodtan, megfontoltan, Éva kisasszony! — s ezzel elbocsátotta p lányt. Éva másnap, 1944. októberének utolsó napján, kora reggel lement a raktárba. Nem volt nehéz észrevennie, hogy az emberek nem dolgoznak. Kis kört alkotnak az egyik szűk folyosón és a kör közepéről egy fiatalos hang hallatszott. A lány halk léptekkel közelebb ment és hallgatta a beszélgetést. Igyekezett mindent jól megjegyezni, de nem kellett megerőltetnie a fülét. László hangosan, magabiztosan beszélt. — őrült ez az ember — futott át Éva agyán a gondolat. és érezte, hogy lassan dühbe jön. Nem attól, amit László mondott, hanem azért, hogy ilyen felelőtlenül, hangosan, a spio- nokkal mit se törődve beszélt. Ám mérge — a fiú szavainak hatására — lassan elszállt. És hirtelen azon kapta rajta magát, hogy valamifajta csodálkozás — «wgr tatán csodája* — kari* ti hatalmába. — „Lehet, hogy nem is őrült, hanem egy naiv idealista, aki húszegynéhány ember előtt Hitlert őrültnek, Száiasit gazembernek nevezi, a német csodafegyvert pedig humbugnak, népámításnak mondja. A tét: az élete — szűrte le a következtetést Éva és izgalmában meglökte az egyik acélcsőköteget. A váratlan zajra hirtelen csend támadt. Éva azon vette észre magát., hogy egyedül maradt Lászlóval. A fiú szinte vidáman, talán kicsit gúnyosan mosolygott a lányra. — Mióta van itt? — s a válaszra mit sem varva folytatta. — Remélem, végighallgatta, amit mondtam, mert az igazság megismerése magának sem árt, Évike. Éva, nem állhatta meg, hogy menet közben vissza ne szóljon: — László, az isten szerelmére, miéi-t kell magának annyit beszélnie? Mi haszna van ebből? Kihívja maga ellen a sorsot! — Átkozott természetem van — válaszolt a vékony fiatalember. — Utálom a hazugságot, az emberek butítását, meg kell mondanom nekik az igazat Éva csak ennyit mondott.: — Az eleiével játszik. És ne felejtse; nem mindenki „Évike”! — s ezzel gyors léptekkel távozott. Az őrnagy már a szobájába» vett amitcar ütkáenőj# a parancsnoki irodába érkezett. A lány rögtön észrevette, hogy súlyos gondok foglalkoztatják, mert legrosszabb, legkopottabb egyenruháját viselte. Nehezebb döntések napjain ugyanis mindig ezt a ruhát hordta. Éva már azt gondolta, hogy ez az őrnagy kabar laruhája. A hadiüzem parancsnoka rögtön behívta titkárnőjét: — Nos, Éva kisasszony? Megtudott valamit? A lány meglehetősen szűkszavúan válaszolt: — Nem különösebb, őrnagy úr! Lent voltam. Vé* gighallgattam a beszédet Semmi olyan nem hangzott el, amit én magam ne hallgathattam volna. Éva nyílt, őszinte tekintettel nézett az őrnagyra. A szikár férfi kutatóan emelte rá szemét, de a komor arc lassan megenyhült. — Tíz nap múlva utazik egy transzport Nyugatra — mondta. Tíz fiatalt osszon be az egyik csapatba. Legyen az a Pataki a kis csoport parancsnoka, elvégre egyetemi hallgató. De csak egy hét múlva szóljon neki, Éva kisasszony, és az utazók névsorát is akkor adja oda. A távozási parancsot most mindjárt állítsa ki és azonnal aláírom. — Igenis, őrnagy úr’ — a a lány halk léptekkel távozott, — Cudar idők — dörzsöl« te ermdterhslt/an li unliiluáj
