Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

BJASa .801 MAyJOITS Folytatjuk^ t. óídal RBLET-MAGYARORSZAOi ; Külpolitikai összefoglaló ü A §aigoni alelnök Phnom Pen h ben üli A D1FK elismerte Sziltanuk új kormányát AFP-interjú Binh asszonnyal Miközben Kambodzsában az amerikai—saigoni behato­lók immár öt irányban foly­tatják: pusztító hadjáratukat, Nguyen Cao Ky repülőmar- sall. a saigoni rezsim hír­hedt alelnöke repülőgépen „szupertitkos” látogatást tett Phnom Penhben, Kambod­zsa fővárosában. Bár a tár­gyalások konkrét témájáról természetesen semmi sem szivárgott ki, a jelentést kö­vető kombináció meglehető­sen kézenfekvő: Ky útja fél­reérthetetlen része annak a most már nem is nagyon titkolt washingtoni szándék­nak, hogy Kambodzsát ugyanolyan délkelet-ázsiai katonai bázisává tegye, mint korábban Dél-Vietnamot, vagy éppen Thaiföldet. Ez éles ellentétben áll Richard Nixon régebbi sőt az intervenció megindulása­kor tett ígéreteivel is. Az elnök akkor azt állította, hogy csapatait „éppen Kam­bodzsa semlegességének meg- ój-zése végett” veti be. Ez persze már akkor hihetetle­nül hangzott amikor — nyil­vánvaló amerikai segítséggel — eltávolították az ország éléről a valóban semleges politikát folytatott Norodom Szihanuk herceget. Mint varhato voit, a dcl- vietnami ideiglenes forradal­mi kormány hivatalosan el­ismerte a herceg Pekmgben megalakított nemzeti egység- kormányát. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK kül­ügyminisztere egyébként egy olyan kérdésre Válaszolt az AFP francia hírügynökség­nek adott interjújában, amely intenzíven foglalkoz­tatja a nemzetközi közvéle­ményt. A kérdés így hang­zott: „valóban megtartják jövő csütörtökön a párizsi értekezlet ülését?” Ez — válaszolt a külügy­miniszter-asszony — az USA magatartásától függ. Hozzá­tette: mindenekelőtt a VDK bombázására és a kambod­zsai agresszióra gondol. A francia újságíró kérdése mö­gött sokkal tágabb, sokkal fontosabb kérdés húzódik meg: az, hogy' a VDK és a DIFK delegációja bojkottálta a Vietnam-konferencia szer­dai ülését, nem a tárgy alá­sok befejezésének, vagy fel­függesztésének kezdete? Amilyben világos volt a kér­dés, olyan világos a rá adott válasz: nem a VDK-n és a DIFK-en múlik a tárgyalá­sok további sorsa., . '' ‘i :‘.r A prágai vár Spanyol ter­mében csütörtökön délután a CSKP és a Csehszlovák Nem­zeti Front Központi Bizott­sága. a szövetségi gyűlés és a csehszlovák kormány együt­tes ünnepi ülést tartott az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. A pontban négy órakor a terembe lépő csehszlovák és szovjet vezetőket, valamint az ünnepségeken részt vevő külföldi delegációk tagjait lel­kes taps fogadta. A díszel­nökségben foglalt helyet Gusláv Busák, l.udvik Svo- boda. Lubomir Slrougal, a CSKP KB elnökségének és a legfelső képviseleti szer­veknek a tagjai. Ugyancsak a díszclnökség első sorában foglaltak helyet a küldöttsé­gek vezetői: Leonyid Brezs- nyev. az SZKP KB főtitkára, Wladislaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár minisz­tertanács elnöké, Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Albert Norden, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Ion Patsan, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese. vala­mint Matvej Zaharov mar­sall. a szovjet katonai dele­gáció vezetője. Megjelentek az ünnepsé­gen a magyar delegáció töb­bi tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Kováts Imre, a Magyar Népköztár­saság prágai nagykövete. Irtat Cs. Horváth Tibor Rajtolta: Sebők Imre A SZÖKEYÉW NEGYZETCENr/MÉTE- KÉNKÉNT TAPOGATJA KI AZ UTAT MAGA ELŐTT. EGYSZERCSAK KÉT SÖTÉT ÁRNY MOZDUL A KÖZELÉ­BEN. Orosz őrjárat 'Rekedtea/ SU 77OíjJA lm• NÉHÁNY METTEL KÉSŐBB\ EGY AUGUSZTUSf ÉJSZAKÁN,. ÚNAZA* ■TÁDÉ,A HA AZ AKNAIAKON ÁTJUTOK N S/KERÜL Ónként jött Ár. Georg komann örvezeró nagyok a "Téueeí ’wememacht-divízió ^ MOTOROS-LÖVÉSZEZREDÉNEK KARMAD/K SZÁZADÁBÓL KÉREM, TISZT ÚR, KÍSÉRTESSEN LEGFŐBB PARANCSNOKA ELÉ VALAMnGEN FONTOSAT KEIL KÖZÖlNOM VELE cng *-- 'i rji —*_i.» ». ,.»» .............. Buzciik, hogy a> őr is az ideihez hasonló kémény, csí­pős tel volt, es sok hí esett a íiilekj járásban. A r. gj ed- I tdoLLi t.i I sokmz ein lekezelés tusiad a Fülei, környéki községekben'’^ itt gy olcon és Abi c>ncsos-puS^f|iK'J Már nem egy hazai szerző® dolgozta fel a Nógrádi Sán­dor vezette parlizánegység történetét, de még mindig akadnak újabb szemtanúk, újabb epizódok, melyek a történelemkönyvbe kíván­koznak. Bódi Gyula, a 25 év előt­ti télen — pontosan decem­ber 29-re virradó éjszaka a ragyolci templom környé­kén találkozott össze a har­csa bajuszú, román katona­tiszttel, aki felderítő járőrt vezetett a faluba. — Hol, merre vannak a németek, hová húzódtak vissza? Bódi Gyula, akkor 24 esz­tendős fiatalember megmu­tatta, hogy a német gépko­csizó egységek északnyugat­nak vették útjukat, részben Besztercebánya, részben Nyitra felé menekültek el a szovjet csapatok és a szlovák nemzeti felkelés­ben részt vevő partizánegy­ségek határozott csapásai elől. — Ekkor már nyugodtak voltunk — meséli ma Bódi Gyula — hiszen túl voltunk az abroncsos-pusztai véreng­zésen. Nógrádi Sándor par­tizánjaival a pusztán húzó­dott meg, Meglepetésszerűen érte őket a támadás. Novák Béla, aki éppen őrszolgála­tot. teljesített és a parti zán- egvség egyik legfiatalabb tagja voit, már csak puska­lövéssel tudta riasztani az alakulatot. A visszavonuló németek rajtaütésszerű tá­madása 12 áldozatot követelt Abroncsos-pusztán. Ebben a harcban esett el Bandur Árpád ragyolci legény. A németek 14 fogságba ejtett partizánt a puszta melletti erdőben kivégeztek, két kis­gyermeket gáládul meggyil­koltak. A németek — meséli to­vább Bódi Gyula — minden bokorban partizánra gyana­kodtak. És igazuk volt. Bó- diék annak a 70, frontról szökött tnagyár katonának a parancsnokát rejtették el házukban, akik Ragyolcon várták be a felszabadítóka. — Csakhát ki tudhatta ak­kor, azokban a vészterhes órákban, hogy nem akad-e gyenge jellemű ember a szö­kött katonák között, vagy éppen egy áruló a faluban és akkor mindannyiunknak ré­ge. Csak az emlékezetes talál­kozás, a román tiszt barát­ságos kézfogása után oldó­dott fel a több napos feszült­ség. Ezután a kommunista, párt megalakulásáról beszélge­tünk, ami abban az időben Tüntetés, diáksztrájk Kis Csaba, az MTI Wash- ingtoni tudósítója jelenti: Az új mozgósítási bizlott- ság ragaszkodik ahhoz, hogy a szombati háborúellenes tüntetést a Fehér Ház köz­vetlen közelében tarthassa meg. A hivatalos szervek nem hajlandók közel enged, ni a tüntetőket Nixon elnök hivatalához, mert attól tar­tanak, hogy egyes csoportok megrohamozhatják az épüle­tet. Az egyetemek működését szinte teljesen megbénító di­áksztrájk és tiltakozási hul­lám hatására mintegy' fél tu­cat egyetem vezetősége tette­sen, sok felsőoktatási intée- mény pedig ideiglenesen be­zárta kapuit. Kaliforniában Reagan kormányzó a hét vé­géig bezáratta az egyeteme­ket. Sok helyütt folytatódnak a szó szoros értelmében vett ütközetek az egyetemi „há­borúban”: a wisconsini egye­temen, Madison városában például nemzeti gárdisták rohamozták meg a tüntető­ket és katonákat, vezényeltek ki a fiatalok ellen Chicagó­ban és több más városban is. A fiatalok legújabb tak­tikája, csúcsforgalmi időben élő kordonnal zárják le a főútvonalakat, hogy felhív­ják a figyelmét a kent! gyil­kosságra és a kambodzsai intervencióra. V Ünnepi napypvplés .f Prágában és IriapésíÉf a csenszlovaJc es a sző' jw*' Himnusz elhangzása és Lu­bomir Slrougal miniszterel­nök bevezető szavai úfföt Gustáv Husák. a CSKP fiw első titkára tartotta meg ünnepi beszédét. •» Szavait gyakran szakította félbe laps és az „Éljen a ■ Kommunista Párt” -kiáltás? A CSKP KB első titkára után Leonyid Brezsnyev emelkedett szólásra. Beszéde közben többször felhangzott az „Éljen a Szovjetunió” kiáltás. A megjelentek hosz- szan tarló tapsával kísért, be­széd után a többi delegáció vezetője tolmácsolta pártja, kormánya és népe jókívánsá­gait a felszabadulását ün­neplő csehszlovák népnek, A magyar párt- és kormány­küldöttség nevében Losonczi Pál üdvözölte a megjelente­ket. Az ünnepség az rnternacio- nálé hangjaival ért véget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Csehszlová­kia felszabadulásának 25. év­fordulója tiszteletére csü­törtökön nagygyűlést rende­zett a MOM Szakasits Ár­pád Művelődési Házában. A himnuszok hangjai után dr. Trautmann Rezső, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának tagja nyitotta meg a nagygyűlést, majd Komó­csin Zoltán, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. Ezután Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete mondott beszédet. 0. ,,P özét u \ I ~i TT~H ll II " ■iiniT4iHlii»> . in, a .-.{.víz Szlo- ikiában. Kagyokot'a múlt- ;iim is lóöbsogoben munká- sci-; laktak A csákányházi m.vabun a macskaluki, sátijiőusi kőbányában a fitie- ki gy ál ban keresték izzad­f jal sózott kenyerüket. A orü utolsó éveiben erős Iszervezetbe tömörül lek. Néni nézték tétlenül a fejle­ményeket, Ma is beszelik Ragyolcon azt az emlékeze­tes eseményt, amikor Pandur József, György Béla, Szókon- tor Ferenc megkapta a SAS- os behívót. A vasútállomá­son az Internacionáléval bú­csúztak szeretteiktől. Mind a hármójukat Budapestre. a Marko utcai fogdába szállí­tották, majd pedig a kistar- csai gyűjtőtáborban kaptak „állami szállást.” — A felszabadulás után — folytatja Bódi Gyula — első dolgunk volt a kommunista párt sorainak a rendezés®, Őszintén meg kell monda­nom, ha voltak is buktatók azokban az időkben, ha akadtak is nehéz órák, ná­lunk a párt volt és ma is a párt jelenti azt az erőt, mely a falu sorsát irányítja. És járjuk a falut. A negyedszázad változása, fejlődése Ragyolcon is meg­látszik. A régi község szin­te teljesen eltűnt. Hiszen a 25 esztendő alatt 180 új ház épült, egy teljesen új falu. S ezek az új házak má* nyomában sem viselik ma­gukon a régi építkezésű Né­melyik kastélynak is beillik; tükörablak, piros tető, este higanygőzlámpák világítják be a házak elejét. Száműz­ték a port nem fröccsen* sarat az autó a járókelőkre, pedig van belőlük éppen elég Ragyolcon is. Büszkesége a sokat szen­vedett és a kommunista mozgalomért sokat tett fa­lunak az új művelődési ház. A környéken itt épült fel az első kulturház és sokáig kül­döttségek számára mutogatni való nevezetesség volt a já­rásban. S ha már a művelő­désnél tartunk, említsük meg, hogy a múltban sze­gény volt a falu, nem jutott pénz a gyerekek taníttatá­sára. Mindössze egy fiú ju-’ tott el a középiskoláig Ma viszont a község vezetője alig tudja összeszámolni há­nyán érettségiztek, hártyán végezték el a főiskolát, egye­temet Abron esős - puszta pedi g villanyt kapott kövesét kö­ti össze Ragyolccal. És ott, ahol negyedszázaddal ezelőtt a visszavonuló fasiszták gyermekéleteket oltottak ld a füleki Béke üzem jóvoltá­ból úttörőtábor létesült. Ben­ne magyar pajtásokat is rendszeresen fogadnak és együtt emlékeznek Bandur Árpádra, meg a többi hős partizánra. (Befejező rész)

Next

/
Thumbnails
Contents