Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

S olds! KELET-MAG Y AftÖRSZÁG 1978. májas 8 SS éve A Pravda neve ma fágá­lom: kormányok figyelik világszerte, miről ír, hogyan foglal állást az SZKP köz­ponti lapja. Szinte elképzel­ni sem tudjuk, hogy volt idő, amikor nehéz, illegális körülmények között ter­jesztették ezt az újságot, amelynek első példánya ép­pen ma 58 esztendeje hagy­ta el a sajtot. „Az újságol V. I. Lenin alapította 1912. május 5-én” — hirdeti nap­jainkban a Pravda fejléce. Nagy utat tett meg a Pravda, és vele az egész szovjet sajtó azóta, hogy azon a nevezetes század eleji májuson elhagyta a' nyomdagépeket a lap első számának negyvenezer pél­dánya. Ezt az utat azon a sokatmondó számadaton is lemérhetjük, hogy az SZKP központi lapja napjainkban több mint nyolc és fél mil­lió példányban jelenik meg. A Pravda első megjelené­sének évfordulóját immár hagyományosan a sajtó nap­jaként ünnepük a Szovjet­unióban. Jeléül annak a megbecsülésnek, ami a szovjetországban a sajtó munkásait övezi. Ezt a tisz­tességet szovjet kollégáink azzal érdemelték ki, hogy a maguk fegyverével — a tol­lal — részt vállaltak a szovjet nép küzdelmeiből, miként helytállnak a hét köznapok kommunista épí­tőmunkájában is. A Pravda neve azt jelen­ti: igazság. S a szovjet saj­tó munkásai fáradhatatla­nul dolgoznak azért, hogy Lenin pártjának igazsága eljusson az olvasók százmil­lióihoz. Ezért köszöntjük ma a szovjet néppel együtt mi is szeretettel kollégáinkat és fegyvertársainkat, a szov­jet sajtó munkásait. (Folytatás as L oldalról) Államok kongresszusát is. A kormány azonban — hangoz­tatta Rogers — nem mondha­tott le a váratlanság előnyé­ről, majd megismételte Nixonnak azt az ígéretét, Az Egyesült Államok kam­bodzsai N intervenciója és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság újabb bombázása kapcsán az Országos Béketa­nács elnöksége az alábbiak­ban rögzítette állásfoglalá­sát: •,-Nugy nyugtalansággal: mélységes felháborodássá) értesült a magyar közvéle­mény az amerikaiak mostani agressziós cselekményeiről. Ismételt bizonyítéka az agrésszorok újabb háborús lépése annak, hogy az ame­rikai imperializmus nem a háború befejezésére, hanem annak kiterjesztésére törek­szik. Nixon döntésének célja a katonai győzelem kierősza­kolása hogy így kényszerít­se rá az amerikai imperia­lizmus uralmát a vietnami, a laoszi és kambodzsai nép­re. A Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen intézett újabb terrorbombá zás súlyosan sérti az ország szuverenitását. biztonságát, és hitszegő megsértése annak az ígéretnek, amelyet Wash­ington tett a VDK bombá­zásának teljes beszüntetésé­ről. Az Egyesült Államok ezek­kel a lépéseivel mélyíti a válságot és a nemzetközi helyzet további rosszabbodá­sát idézi elő. A Magyar Országos Béke­hogy 6—3 hetes akcióról van szó. A meglepetéssaerü támadás előnyeinek hivatalos ecsetelé­se éppoly ismerős, mint a ..blitzkrieg’-, a viliámháború ígérete. Szinte hihetetlen. tanacs elnöksége, a magyar nép határozottan elítéli az Egyesült Államok fegyveres indokínai intervencióját. Kö­veteli, hogy az Egyesült Ál­lamok az 1954. és az 1962. évi genfi egyezményeknek megfelelően vonja ki csa­patait Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából, és szün­tesse be a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság bombá­zását. Üdvözölte a Magyar Or­szágos Béketanács elnöksége az indokínai népek vezetői­nek áprilisban megtartott ér­tekezletét, és támogatja az értekezleten képviselt indo­kínai népeknek azt az eltö­kéltségét, hogy harcolnak függetlenségükén, a békéért és semlegességük elismerésé­ért. . . A magyar nép követeli: . Ki az agresszorokkal Indo- kínából!” Állást foglalt az újabb amerikai agresszióval kap­csolatban a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa is: Bebizonyosodott — hang­zik az állásfoglalás —. hogy Nixon vietnarrizálási terve csupán az emberiség félreve­zetését célzó cinikus játék volt és az indokínai térség elleni imperialista agresszió leplez ,* szolgálja. Az ag­resszió célja is világos: to­vábbra is fenntartani Indo­kínában az Egyesült Álla­hogy ezek a szavak a wash­ingtoni kabinet második emberétől olyan időpontban hangzanak el. amikor a vi­lág különös intenzitással elem­zi a második világháború 1a­mok gyarmati uralmát, kö­nyörtelenül elfojtani e tér­ség népeinek azt a törekvé­sét. hogy szabadon és füg­getlenül éljenek. Jogaikért, igazságukért, függetlenségükért harcoló népeket azonban nem lehet legyőzni Az Egyesült Álla­mok a dél-vietnami fronton haditechnikai fölénye ellené­re sem tudott győzni. Most három olyan ország népével keli szembenéznie, amelyek eitökéltek, hogy szoros egy­ségfrontba tömörülve veszik fel a harcot a közös ellenség ellen. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, népünk érzé­seit kifejezve, erélyesen el­ítéli az Egyesült Államok Kambodzsa elleni agresszi­óját. a VDK ismételt bőm bázását. Támogatja Vietnam, Laosz ijs Kambodzsa népei­nek szabadságuk, független­ségük kivívására irányuló igazságos követelését. A vi­lág haladó közvéleményéhez csatlakozva követeli az ag­resszió azonnali és feltétel né’küli beszüntetését, az ag- resszorck csapatainak kivo­nását Dél-Vietnamból. La­oszból és Kambodzsából. A. agresszió mostani úiabb sza­kaszában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa cselekvő együttérzéséről biztosítja a békéért és a sem’egességéri küzdő Indokína népeit." ftz Országos Béketanács elnökségének és a Hazafias népfront Országos Tanácsának állásfoglalása ^l^tekíefy Síé-átt írtai Cs, Horváth Tibor Rajzolta: Sebők Imre mtjoorr MORAJláST. \ Az SS KOí ÖNiTmÍNY, KÜIÖN ­! MEGBÍZOTTJÁNAK FELÜGYELETE ALATT, éppen végzett RAKODÁSSAL. 4 léo~ I NEMESEN LGEOR- ! mszm/r vaslábán frEAmszerrsom- KOZTAK A +/EÍYŰ­Golyór Gyula : Ezer kilométer Pozsonytól Kassáig (Szlovákiai útijeo-y-elek) I 3. luoiu hasonmása Égi' kurta hír az újságból: A Liar Nad Hronom-i Szlo­vák Nemzeti Felkelés üzem­ben január elsején 75 ionná alumíniumot olvasztottak a kohászok. S a hu- után elindul az ember a szlovákiai Ajkába, a gyorsan fejlődő, nagyon fiatal, de nagyon szép fekvé­sű kisvárosba. E.s az eísó pil tan a t ban el és od á I közi k. Hiszen ez Inola. Az aTümí- niumkohó! Az is. illetve annak a pontos mása. Ugyana/.t a kohót építették fel Garamszerdahelyen is, csak azóta alaposan kibőví­tették, fejlesztették. Mammut- kombinát alakult ki belőle, ahol több. mint .ötezer mun­kás dolgozik. I Tapolcával természetes a kapcsolat. A magyar bauxit- központ és Ziar Nad Hro- nom elválaszthatatlan egy­mástól. Halimbáról, Almás­füzitőről kapnak alapanya­got a termeléshez. Kapcsola­tuk van a székesfehérvári fémművel, és a garam- szerdahelyi munkások a Balaton mellett, Keszthelyen üdülnek. Inota és Ajka je­lenleg a tapasztalatcserét je­lenti számukra, hogy tovább bővíthessék a kombinátot. Most a fejlesztési prog­ramban a III. lépcsőnél tar­tanak. Terveikben talán a legér­dekesebb az. alumínium ezerarcú felhasználásának megvalósítása. Elsősorban az építőiparba szeretnének be­törni tömegcikkeikkel. Állít­ják, hogy az alumínium a jövő fája és ezt bizonyítani is akarjak ajtó- és ablakto­kokkal, különféle szerelvé­nyekkel, berendezésekkel. — Az élelmiszeripartól a kozmetikai cikkekig minde­nütt szeretnénk megjelenni termékeinkkel — mondja az igazgató és már vagy másfél száz termékből készített al­kalmi kiállítást üvegszekré­nyében. A gyár műszaki gárdája most azt vizsgálja, az élet melyik területén, hol lehet­ne gazdaságosan betömi a piacra. Mi az, amit alumíni­umból előállíthatnak és he­lyettesíthetik vele a drága fát Pedig Szlovákia fában gazdag ország, mégis ilyen terveket forgatnak fejükben a ziariak. ötezer munkás — ismét­lem az igazgatónak — és milyen az egészségügyi, a szociális ellátás egy ilyen hatalmas üzemben? Válaszul fényképeket hoz, nagy tö­megben és válogatás nélkül teszi az asztalra. — Az éjjeli szanatóriu­munk! Sklemne Teplicén. csodála­tosan szép hegyoldalban, lan- kás hegyekkel övezett völgy (felett van a Ziar Nad Hró- nom-i gyár éjszakái szanató­riuma. A munkások négv hetet töltenek itt a teljes komforttal felszerelt szobák­ban. teljes ellátást kapnak es szigorú orvosi felüg; elet mellett pihenik ki a munka faradalmait. A híres Donovalon, ux Aíacsony-Tátrúban is épít­keznek. Üdülőket emelnek azon a vidéken, ahová vala­mikor csak a felső tízezer utazott „kikapcsolódásra.” Csak az éjszakai szanatóri­um felépítéseire 12 millió koronát költöttek tavaly. Egy alkalommal nyolcvan munkás pihenhet itt. A szociális-kulturális alap kétmillió korona. Ebből jut a lakótelep művelődési háza számára, a sportolóknak, a fiataloknak és lakásépítke­zésre is. — Ez a mi városunk, ma­gunknak építjük — mondta az igazgató és hozzátette: Eddig kétezer gyári lakás épült fel a város új negye­dében, de továbbiakat épfe tünk.., Beutaztuk Ziar Nad Hró­nom lakótelepét. Egy kicsit Várpalotára hasonlít. Kocka- hazak, egyenes, aszfaltozott utcák, nagy zöld területek, parkok, sétányok és rend, tisztaság mindenütt.. Sok * gyerek és az üzlet. Szerin­tük minden építkezés alapja a pontos számvetés: hány családnak biztosítanak la­kást? Számukra mennyi szakbolt, szolga) tatoüzlet, iskola, orvosi rendelő szük­séges. Es mindezt párhuza­mosan építik. A számvetés alapja a gyerek. A tervező, a modern, összkomfortos la­kásokkal a csaladokat is megtervezi. Valahoér igyi egy modern környezetben, kedvező ellátás mellett job­ban élnek az emberek ée bátrabban gondolnak a gyer­meknevelésre. Tehát: egy család — két-három gyerek általában Ezer családnak ke1' iskola, bölcsőde, óvoda, tejholt és fodrászüzlet, gyer­mekszalonnal. Nem túlzás. így terveznek Beszterce­bányán is, így alakítják * jövőt Kassán, Zsolnán, Nyit- i’án és minden városban. Alap: a gyerek: A termelésről, a Ziar Nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés üzeme munkájáról már a székhelyen. Besztercebá­nyán kaptunk tájékoztatási Kezdetben, vagyis az 1968. augusztusi események utá» itt is megtorpanták, de már talpra állottak. Erősödik a pártszervezet és kiveti ma­gából a' megalkuvókat, * visszahúzókat. Eb ez as erő­södés meglátszik a termelé­sen is. — Januárban és február­ban többet, jobb minőség­ben termeltek, mint tavaly, hasonló hónapokban. A* emelkedés elérte a 9.6 száza­lékot. Es ez egy ilyen hatalma« kombinátban nagyon sokat jelent. A jövőt jelenti... (Folytatjuk) Szovjetunió—Csehszlovákia egy üí tm íí k ö désérö! Moszkva (TASZSZ): Alekszej Luhovee és Vla­gyimir Grinjuk. a Pravda tu­dósítói a lap hétfői számában foglalkoznak a Szovjetunió és Csehszlovákia együtt in üködé sóvei. Mint megjegyzik, a Szovjetunió 1948 óta körül­belül 300 beruházási tervet, adott át Csehszlovákiának. A két ország a teljes műszaki dokumentációk ezreit cseré­li. Körülbelül ÍJ 000 cseh­szlovák szakember fejlesztet­te szakmai ismereteit a Szov­jetunióban. Szovjet segítség­gel teremtették meg Cseh­szlovákiában az alumínium­ipart, a műanyag- és műrost- gyártást és különböző vegyi­anyagok gyártását, építettek cement-, műgumi- és pení- cillingyái akat. A két ország között lebonyolodó árufor­galom 1948 óta csaknem tíz­szeresere növekedett:. Mint. a Pravda tudósítói rámutatnak, az új barátsági szerződés küszöbönálló alá­írása áll ma a csehszlovák közvélemény figyelmének hc-miokíerébeít

Next

/
Thumbnails
Contents