Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

IfÄäS?" ßsAGl AmnSZAO 5. aids? Segít az ország Üjabb befizetések, felajánlások a szatmári árvízkárosultaknak A legfrissebb adatok szerint a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén 15 millió forintot ajánlott fel a Felső-Tisza-vidék árvízká­rosultjainak. A Húsipari Tröszt egymillió forintot, az újkígyósi Aranykalász Tsz 100 tenyészkocasüldőt, az Expressz Ifjúsági és Diákuta­zási Iroda pedig 500 gyerek 10 napos balatoni üdültetését vállalta Hat munkanap bérét, és öt Vikóház teljes újjáépí­tését vállalta el az ÉVM 1-es számú iparitanuló iskolájának 700 diákja, egynapi keresetét adta a Le­nin Kohászati Művek 18 ezer dolgozója, a miskolci Nemze­ti Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Hódmezővá­sárhelyi Mérleggyár dolgozói. A településfejlesztési verseny megnyeréséért járó 300 ezer forintot küldi el a rászorultak támogatására a Kecskeméti Városi Tanács és 20 ezer és 100 ezer forint közötti össze­gekkel a Kiskunság és a Báeskavidék közös gazdaságai. „Egy termelőszövetkezet­ből egy dolgozó” — el­nevezésű mozgalmat kí­ván indítani az újmuhi tsz. Egy doteozóját három hónap­ra külca el a Szamos menti újjáépítéshez úgy, hogy mun­kabérét és költségeit a tsz fizeti. „Hívjanak meg üdülni hajléktalanná vált gyermeke­ket” felhívást adott ki a keszt­helyi városi KISZ-bizottság, úttörőszövetség és Hazafias Népfront. A felhívásra egyet­len nap alatt több, mint száz család jelentkezett. Hasonló mozgalom indult a Balaton környékén és az ország min­den részében. Minden nap többen és töb­ben jelen tkemek a megye üzemeiből, intézményeiből és szövetkezeteiből adománya­iknak Megható és mély emberi mimanításról tanúskodik a np'rbátori határőrök felaján­A* alakulat tényleges szolgálatot teljesítő kato­nái havi 160 forintos il- l tetményükböl 100 forin- [ W ajánlottak fel az ár- { ««károsultaknak. * nyíregyházi I-es postahi­vatal dolgoz« fizetésik 10 százalékát, körülbelül 35 ezer forintot küldenek a bajba jutottak megsegítésé­be. Háromszázezer forintot — háromnapi munkabérnek megfelelő összeget — aján­lottak fel a Ti szavasvári Al­kaloida dolgozói, ezenkívül takarógyűjtéssel is enyhíteni kívánnak a lakosság gondja­in. A későbbiek folyamán építőbrigádok segítségét és az árvíz miatt munka nélkül maradt dolgozók azonnali munkába állítását tervezik. 30 ezer forint készpénzt, a tanács dolgozóinak és a pe­dagógusok fizetésének 10 szá­zalékát ajánlotta fel Nagy- cserkesz község, Vcdamint a Kossuth Tsz 100 mázsa sze­mes kukoricát, 100 mázsa lu- cemaszénát, 50 mázsa árpát és négy mázsa kölesvetö- magot küld a károsult tsz-ek megsegítésére. Egy község komplett közművesítésének tervét készíti el társadalmi munkában a Nyíregyházi Gumigyár fiatal műsza­kiak tanácsának munka­társai. Havi fizetésének 10 százalé­kát, 48 óra társadalmi munkát vállalt a károk helyreállításában a Nyíregy­házi Állatforgalnii és Hús­ipari Vállalat „Egyetértés” szocialista brigádja. Ezenkí­vül a munkaköri feladatukat úgy végeik, hogy mind közellátási, mind felvásárlási vonalon különös gonddal járnak el az árvíz sújtotta területeken. Százezer forintot utalt át fe károsultak számlájára a vencsellői Szabadság Terme­lőszövetkezet A tagság egy munkanapra eső kb. 60 ezer forintos jövedelmét a közös­ből még negyvenezerrel pó­tolta ki a szövetkezet veze­tősége, hogy enyhítsen a bajba jutottak nehéz helyze­tén. Aporliget község eddig 100 ezer forint értéket a nyírpilisi Vörös Zászló Tsz 40, a nyírbogát! Rákóczi Tsz 150 mázsa burgonyát aján­lott fel. Pócspetri tsz-e 100 má­zsa szénát, ötven mázsa szalmát, és 45 ezer fo­rintot ajánlott fel. A nyírgyulaji tsz 100 má­zsa szálas takarmányt, 500 mázsa silót, 50 mázsa burgo­nyát, a nyírbélteki lakosok 10 ezer forintot a nyírcsá­szári tsz 50 mázsa kenyér- gabonát ajánlott fel. A mar felajánlott 130 ezer forint mellett 1500 mázsa réti szé­nát 1000 mázsa silót, 35 má­zsa burgonyát, egy kommu­nista vasárnap teljes bevé­telét ajánlotta fel a Njirlu- eosi Állami Gazdasag es ezenkívül elvállalta Geber­STÄ kívül az 50-es számú bolt szo­cialista brigádja ezer, a 2á-as számú ABC-áruház szocialis­ta brigádja 1500 forintot, a kisvárdai MÁV-állomas 99 dolgozója pedig kétnapi kere­setét ajánlotta fei. _ . Fizetésük 10—15 százalékát ajánlották fel a Szabolcs me­gyei Moziüzemi Vállalat dol­gozói. Ezenkívül a kirándu­lásra szánt 9000 forintot, a szakszervezet segély­keretének jelentős részét is a vállalat saját árvíz­károsultjainak megsegí­tésére fordítják, társadalmi munkával részt vesznek a károk helyreállítá­sában. . \ Egymás után jelentik be csatlakozásukat a megye ter­melőszövetkezetei. A pátro- hai Zöld Mező Tsz 15 ezer forintot, 15 mázsa étkezési burgonyát, 300 kiló búzát, 200 kiló szalonnát, 200 hold föld szántását és vetését, 50 marha legeltetését és saját _ építő- brigádjával két lakóház fel­építését vállalta. A napkori Kossuth Tsz 200 mázsa ve­gyes műtrágya, 50 mázsa búza, 50 mázsa rozs, 50 mázsa őszi árpa, öt katasztrális hold el­ültetéséhez való paprikapa­lánta felajánlásával és egy épület rendbe hozásával kíván hozzájárulni a károk enyhíté­séhez. Száz mázsa kenyérgabo­nát, 300 mázsa szálas ta­karmányt, ja termelés be­indításához nyolc erő­gépet és két szerelőt küld társadalmi munkára a csaroda—tákosi Üj Élet Tsz. 158 dolgozó tag 100 ezer fo­rintot, 43 alkalmazott fizeté­sének 10 százalékát, a KISZ- szervezet tagjai pedig kétnapi keresetüket küldik a nyirma- dai Uj Élet Tsz-ből a kárt szenvedett lakosság részére. 100 mázsa burgonyát és har­mincezer forintot ajánlott fel a demecseri Kossuth Terme­lőszövetkezet. Megmozdultak a nyíregyhá­zi kisiparosok is, hogy az ár­víz sújtotta családokon segít­senek. Sipkay Zoltán kőműves egy lakóház teljes felépí­tését és egy család elhe­lyezését, Marcsek András kocsigyártó ezer forintot és a tsz-ek sze­kereinek javítását vállalta. Czifra Mihály és Kádár Béla kárpitosok egy-egy új sezlont és ruhaneműt ajánlottak fel, Pálovics Mihály asztalos pe­dig egy ajtót adott árvizes la­kás helyreállításához. A megye földművesszövet­kezetei közül a nyírbátoriak 60 ezer, a balkányiak 20 ezer, a vajaiak 12 ezer forintot, a nagykállóiak 70 ezer forintot és 50 mázsa burgonyát, a ra- kamaziak 30 ezer forintot, öt­ven mázsa burgonyát és 50 ímsz-dolgozók gyermekeinek elhelyezését, a rakamazi taka­rékszövetkezet dolgozói egy­napi bérüket, a pátrohaiak 150 mázsa burgonyát és a dol­gozók fizetésének 10 százalé­kát, a MÉSZÖV dolgozói pe­dig fizetésük 10 százalékát, ruhaneműt adnak és vállalják 13 felnőtt és 21 gyerek elhe­lyezését és ellátását. Havi fizetésük 15 százalékát ajánlották fel a nyíregyházi Közgazdasági Szakközépisko­la dolgozói, s az iskola diák­jai kirándulás helyett 3 napi munkát vállaltak, amelynek bérét befizetik a károsultak számlájára. Hetven nagyszállási is­kolás gyerek a kirándu­lásról mondott le, hogy összerakott kétezer fo­rintjával támogassa a bajba jutott családokat, ezenkívül 40 iskolás, korú- ta­nuló elhelyezését vállalják a gyerekek szülei. Fizetésük több mint 10 százalékát utal­ja a károsultak Számlájára a yaliaji tantestület. 1250 forin­tot, két árvízben megsérült traktor javítását, valamint 1 tehergepkocsi és vontató két- hetes szállítási munkáját ajánlotta fel a Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum gép­javítás és gépüzemelés tan­széké. Négy teherautó különböző ruhaneműt gyűjtöttek össze a baktaloranthazi járás terüle­ten gyerekek és felnőttek Kü­lönösen kivették részüket a segitsegadasban a puszta dobosiak. aJkik a hozzájuk települt 83 ár­vízkárosultat 100 ezer fo­rint értékű ruhává« lát­tak el és gondoskodnak teljes ellátásukról is. A nyíribronyi Általános Isko­la tanulói 2213 forintot és 40 ezer forint értékű ruhaneműt ajánlottak fel. A kirándulás­ra szánt 15 ezer forintot utal- ta!S a károsultak számlájára a Baktalórántházi Járási Ta­nács dolgozói és ehhez még fizetésük 10 százalékát is fel­ajánlották. A polgári védelem nyíregyházi egysége munkában. Hammel József felvétel* Küzdelem az életért Szálkától Jánkmajtisig A Mátészalkát—Csengert összekötő homokzsákokkal, nyúlgátakkal övezett úton te­herautók robognak. Rakomá­nyuk takaró, matrac, élelem, üjabb és újabb autókonvojok szállítják a polgári védelem alakulatainak műszaki, tech­nikai felszerelését. Szekerek, autók viszik a visszatelepülő lakosság megmentett holmiját. Ami még menthető Ököritófülpös ezekben a na­pokban a „hadüzenet nélküli háború” egyik főhadiszállásá­vá vált. A Szamostól keletre lévő községekben dolgozó pol­gári védelmi katonai alakula­tok parancsnoksága innen irá­nyítja a munkát. Komlódtótfalu, Csengersi- ma, Csegöld, Jánkmajtis, Ro- zsály és Zsarolyán községek­ben már kint vannak az ala­kulatok. Goron László alezre­des, a terület parancsnoka en­gedélyével mehettünk a hely­színre. Csengéméi, a Szamos-híd- nál fegyveres munkásőrök minden járművet leállítanak, kérik a védőoltásról szóló iga­zolást. E nélkül senki nem mehet át a túlsó oldalra. Aki átmegy, meggyőződhet: nem indokolatlan ez a szigorú in­tézkedés. Elképzelhetetlen pusztítást végzett a víz. Csak az országút járható. A kertek­ben, a mellékutcákban, a há­zak körül még sok helyütt áll a víz. A községek határa egy tenger. Komlódtótfaluban a vízbe rogyott házak romjai között mentik, ami még menthető. Csupán néhány betonaljaza- tú ház áll még. A kerítések­re, a romokra terítik az át­ázott ruhákat, ágyneműt. Ösz­szetört bútordarabok, rozsdá­sodó kályhák, mosógépek, edé­nyek az országút két oldalán. Postás — egy hét után Az emberek nyugalma cso­dálatra méltó. Azt mondják, meg kell kezdeni az életet új­ra. S, ez itt most a romok el­takarításával kezdődhet. A romfalu főutcáján szerdán megjelent a postás, Mészáros István. Leveleket, újságokat hozott. Egy hét után először. A postát is elmosta az ár, most Csengéiben dolaoriir Csengersima is él már... Itt találkoztunk Kállai Sándor elvtárssal, a megyei pártbi­zottság titkárával. A ledéi, az otthon nélkül maradt lakossá­got a községi kultúrházban helyezték el. Az épület előtt működik a polgári védelem egyik víztisztító berendezése. A katonák fáradhatatlanul „csinálják” a jó vizet. A ku­tak fertőzöttek. A jó vízzel takarékosan kell bánni. A községben élő lakosság élelmezését az egyesített csengeri Lenin Tsz vállalta magára, csakúgy, mint Kom­lódtótfalu és Nagygéc hajlék­talan lakóiét. Naponta há­romszor adnak meleg ételt a bent maradt, illetve a polgári védelmiekkel visszatért em­bereknek. Katonák — védőruhában Csegöldön egy nagyobb pol­gári védelmi egységgel talál­koztunk. Gyebrószki Béla zászlóaljtörzsfőnök — civil­ben a megyei építőipari vál­lalat dolgozója — irányítja a gépkocsikat a környező köz­ségekbe. Az elhullott állato­Nyíregyháza 4 lakossága is első perctől, egy emberként mozdult meg a megyénket ért árvízkatasztrófa károsultjai­nak megsegítésére. A mentési munkákban való részvétel, s pénzfelajánlások mellett, a megyeszékhely lakossága ru­hával is igyekszik támogatni a bajba jutottakat. Az egyik gyűjtőhelyre, a József Attila Művelődési Köz­pontba látogattunk el. A báb- teremben a színpadon hatal­mas ruhahegyet találtunk, de a nézőtéren asztalokon, szé­keken, ládákban is egyre so­kasodnak az ajándékok. Szemtanúi voltunk, amikor Major Mártonné, Vöröshadse­reg u. 21. szám alatti lakos adta át ajándékát. — A fiam kinőtt ruhái, szí-„ vesen segítek vele! — mond­ta, s egy férfiöltönyt és há­rom férfiinget adott át // Szívesen segítek 9» Hasonló módon, néhány kedves és szíves szó kíséreté­ben hozzák a város lakosai a különféle ruhaneműeket — akik közül sokan kérték, hogy hadd maradjanak névtelenek, mert csupán elemi kötelessé­get teljesítenek. Vannak, akik egyenként szedik össze és hozzák be az ajándékokat. De nagyon sok hivataltól, intézménytől, isko­lától is érkeznek adományok. A Nyíregyházi Konzervgyár Zalka Máté II. szocialista bri­gádjának dolgozói pénzt gyűj­töttek, s abból vettek vado­natúj gyermek, női és fér­fi ruhaneműeket, plédet. Ä Lőrinci Vattagyár dolgozó: ötszáz darab vadonatúj háló­zsákot küldtek — ezeket azon­nal kiszállították Mátészalká­ra. hogy szétosszák a rászo­rulóknak. A budapesti Fáy utcában a lakók összegyűjtöt­ték az ajándékokat, s egyszer­re vitték be. De jöttek iskolások, egé­szen kicsi gyerekek is, s egy- egy darab szappant, meg fog­kefét hoztak, melyet feltehe­tően kiflipénzből vásároltak. Volt olyan adomány is, mely komplett babakelengyéből állt. A művelődési központban május 19-én kezdték meg az ajándékok gyűjtését, s eddig mintegy 4000 darab gyermek- holmit vettek át az itt dolgo­zók. Alsó- felsőruhákat, ka­bátkákat, cipőket vegyesen. Sőt egy mély gyermekkocsit is. Hatszáz női és hatszáz férfi ruhaféleséget, alsóneműktől a télikabátokig. Ezek mellett hoztak a lakosok, ágynemű­ket plédeket is. E szám azonban óráról órá­ra növekszik. Hiszen amikor elköszöntünk, épp akkor fu­tott be kocsira való ruhane­mű, amit a megyei könyvtár dolgozói gyűjtöttek össze. ★ A megyei művelődési köz­pont mellett a 4-es általános iskolában és az úttörőházban is folyik az ajándékok gyűjté­se, s mindkét helyen nagy a forgalom. Felemelő tudni, hogy a me­gyeszékhely lakossága ilyen módon is segítségére siet azoknak, akik közül sokaknak semmijük sem maradt. Bézi László kát szedik össze, hogy csök­kentsék, megelőzzék a jár­ványveszélyt. A közös gazda­ságokból már nagyobb rész­ben elszállították az állatok tetemeit. A műanyag védő­ruhában. védőkesztyűben dol­gozó katonák csónakokkal járnak. Az aprójószágot a la­kosság gyűjti, az országút mentéről pedig elszállítják a gépkocsik. Csegöld—Jánkmajtis és Jánkmajtis—Zsarolyán között az országúton vízben gázolnak a gépkocsik. Itt még átcsap a visszahúzódó ár. Itt is főznek a tsz udvarán. Akinek van .. hova vinni, lá­basokba viszi az ételt. Akinek nincs, itt eszi a gőzölgő babgulyást. Ivásra. főzéshez Kisnaményból hozzák a vizet tartálykocsikban. A kutakban a földszinttel egyező a víz­szint. Az állatokat sem lehet ebből itatni. Újságolják, hogv a két bolt. ami megmaradt a községben, szerdán reggel ki­nyitott. A Petőfi utca tizennyolc há­zából három maradt épség­ben. de ezek sem lakhatók. Egy nyíregyházi polgári vé­delmi szakasz, Boros Imre őr­mester irányításával menti a vagyontárgyakat, bontják a romokat. A még álló házakból is a polgári védelem hordja ki az ingóságokat. Angyal Je- nőné a pusztítás nyomait mu­tatja. „Alig tudtunk megmen- . teni valamit. Mindent elso­dort a víz. Mi lesz velünk? Az oltóbrigádot is várjuk, tudjuk járvány veszély van.” Mindent elölről... Zsarolyán alól vissza kel­lett fordulnunk. Csak egy nyomsávon közlekedhetnek a gépkocsik, Az országút széle nem látszik az átcsapó víz­ben, veszélyes oldalra húzód­ni. Nem lehet tudni, mennyi­re mosta alá a víz az utat. Több helyen hatalmas lapok­ban szaggatta fel a bitument, és sodorta szélre a víz. Az utakat is helyre kell állitani. Csengerben sok száz ember várakozott védőoltásra. Haza szándékoznak térni, hogy se­gítsék a katonák munkáját. A romokat el kell takarítani, fertőtleníteni kell mindent, hogy megkezdhessék az újjá­építést. Hazafelé az úton hosszú kocsisor haladt az ár­víz sújtotta terület felé. Üjabb polgári védelmi alaku­lat. Csütörtöktől Fehérgyar­maton és térségében kapcso­lódott be a helyreállítási mun­kába. A mátészalkai járás víztől mentes területein megfeszített erővel ’dolgoznak a földeken. Hatalmas táblákon már ka­lászba szökkent a gabona. Kádár Edit

Next

/
Thumbnails
Contents