Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

Wto t *rr ffr-MAOVATíóTíPrr.íes I. «Mab KOMMENTÁR A kitüntetés elmarad Szokatlan aktusra került sor a napokban megtartott ünnepi termelési tanácsko­záson Fehérgyarmaton, az ÁFÉSZ-nél. Csaknem két hónappal ezelőtt döntött e fórum abban, hogy a kiváló munka jutalmaként kik ér­demlik meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Akkor még ezek között szerepelt az a három szövetkezeti dolgozó — biszt­ró-, i tál bol tvezető, stb. — is, akiktől sokak meglepődésére most visszavonták ezt a bi­zalmat, s a már megszava­zott, de ki nem adott kiváló dolgozó kitüntetéseket meg­vonták. Miért került sor erre a döntésre? Eli ósor bar. azért, mert ezek a dolgozók közben méltatlanok lettek a megtisz­telő bizalomra, mind a hár­muknak hiánya volt, így vagy úgy megcsorbították o köztulajdont. Kétségtelen, hogy helyesen cselekedett az ÁFÉSZ igazgatósága, amikor a termelési tanácskozás elé terjesztette ügyüket, s a döntést a dolgozókra bízta. Újra megvizsgálták ügyükét, s úgy találták, nem érdem­lik meg a kitüntetést. Szavazott és döntött a tag ság. Csak látszólag volt könnyű a helyzetük. meri ugyancsak ők szavazták mes a kitüntetések odaítélését is Ez alkalommal újra és fele­lősségtudattal pedig arról kellett határozniok, hogy visszavonják-e korábbi bi- salmukát. Tanulságos eset, jó példa arra, hogy a vezetés és a tagság bátran határozzon a kellemetlen ügyekben is, védje meg a kitüntetés er­kölcsi értékét. tfV.) Jó hírek másfél millió pb-^ázfog'iaszlónak Olyan városokban, falvak­ban is vezetékes gázzal fűtő­nek és főznek ma már, ahol néhány évvel ezelőtt álmod­ni sem mertek ilyesmiről. Ez se csökkenti azonban a pro­pán-bután jelentőségét, hisz számos olyan helység van — s lesz is még sokáig, — ame­lyet nem érint gázvezeték. Az ilyen városokban, községek­ben, tanyákon is élvezni akarják a modern fűtőanyag, a gáz előnyeit: s igyekeznek mielőbb palackozott pb-gáz- hoz jutni. A nagy érdeklődést mutatja egyebek között áz, hogy a ter­melés rendkívül felfutott. Míg 1967-ben 72 ezer, addig 1969-ben 160 ezer tonna pb-t palackozott a kőolajvezeték vállalat budaörsi, szajoli, nyíregyházi, szegedi és újud­vari telepe. Növelni az üzemek kapacitását — Mire számíthatnak a pb- fogyasztók az idén és a ne­gyedik 5 éves tervben? ■— kérdeztük Gyöngy Lajostól a vállalat főosztályvezetőjétől. — Az ellátás szempontjából döntő a termelő- és tárolóka­pacitás nagysága, a szállítási távolság, a műszaki színvonal, és az igények ingadozásához való aikalmazkoőas. A nyári hónapokban például ugrás­szerűen megemelkedik a fo­gyasztás, télen visszaesik. Ez nehéz feladat elé állít ben­nünket. A hullámzást figye­lembe kell vennünk a távlati terveknél is. A közelmúltban arra töre­kedtünk, hogy az AFOR-tól átvett üzemek kapacitását a lehető legkisebb költséggel növeljük. Ezt egyrészt a be­rendezések korszerűsítésével értük el: új típusú szivaty- tvúkkal láttuk el üzemeinket, s meggyorsítottuk a láncpá­lyák kialakítását, továbbá új mérlegeket állítottunk be. Másrészt növeltük a műsza­kok számát. 1969-ben Buda­örs kivételé\'el valamennyi üzemünk három műszakban dolgozott. — Azt jelenti-e ez, hogy új üzemekre nincs is szükség: a kapacitásnövelés megoldható a belső tartalékok feltárásá­val? íj töltőhely — Erről szó sincs. Először is az igények rohamos növeke­déséhez nem lenne elegendő. 1970-re az eddigi 3 millió 200 ezerről 1 millió 500 ezerre emelkedik a pb-gázfogyasztók száma; másodszor, ha üze­meinket állandóan három S űszakkal terhelnénk (ily ódon próbálnánk kielégíte­ni az igényeket), a csúcsfo­gyasztáshoz nem tudnánk al­kalmazkodni, nem lenne tar­talékunk. Ezért kellenek új üzemek, illetve kell bővíteni a régieket. S ezt az idén több helyütt megtesszük. Mindjárt ott kezdeném, ahol már lép­tünk: Devecserrel. Jubileumi felajánlásunk volt, hogy a községben felszabaduló beren­dezéseket alkalmassá tesszük pb-töltésre. ígéretünket be­váltottuk. Egyelőre két tank­autóval szállítjuk helyszínre a gázt. Két új kocsi pedig már útban van. Ebben az év­ben 4000 tonna pb-t palacko­zunk Devecserben, 3 év múlva évente 20 ezer tonnát, 1970-ben Győrött is megin­dul a töltőüzem építése. Az ottani gázmű mellett létesít­jük a telepet, felhasználva Városliget társadalmi munkával Megkezdeni a Bujtos rendezését — Játszótér a gyerekeknek — Pihenő az idősebbeknek Az elmúlt évi tisztasági ver­senyben elért helyezés alap­ján ötvenezer forintot kapott a városi tanácstól Nyíregyhá­za II. kerülete. A kerület Ha­zafias Népfrontbizottsága a? MSZMP II. kerületi bizott­sága egyetértésével úgy hatá­rozott, hogy ezt az összeget a Bujtos általános rendezési ter­ve egy részének megvalósítá­sára fordítja. A terv részletei­ben való kidolgozására Sol­tész Béla, a NYIRTERV igaz­gatója, vb-tag vezetésével egy_ öttagú bizottságot bíztak meg." Az elkészült és költségve­téssé! is ellátott terv ismere­tében a bizottság úgy döntött, hogy a kivitelezéshez még a tavasz folyamán hozzálátnak. A rendezés alá kerülő terü­let a Hunyadi utcával hatá­rolt Szegfű és Ibolya utca kö­zötti rész lesz. Az elgondolás az, hogy a fával már beülte­tett terület két oldalán hin­tákkal. lipityokákkal és más kellékekkel felszerelt gyer­mekjátszótereket építenek. Míg a középső területen par­kot alakítanak ki és ülőhe­lyekkel látják el, ahonnan a szülők szemmel tarthatják az apróságokat. A rendezés nagyarányú földmunkával is jár. Átlago­san húsz centiméterrel keli megemelni a talajszintet. Ugyanakkor a Hunyadi utca keleti oldalának rendezése is szükséges, ahol idők folyamán az útföltöltésre szánt törme­lék felhalmozása akadályozza a forgalmat. A talajszint eme­léséhez szükséges földmeny- nyiség odaszállítására a váro­si tanács vb építési és közle­kedési osztályától kérnek se­gítséget. A Hunyadi utca dur­va tereprendezéséhez pedig valamennyi nyíregyházi üzem speciális gépeire van szükség. A Bujtos sorsát szívén vi­selő testület úgy határozott, hogy a tanács pénzbeli támo­gatásának arányában — öt­venezer forint értékben — társadalmi munkát szervez­nek. Ennek a munkának a eélja lesz a finom tereprende­zés elvégzése a kijelölt terü­leten és a Hunyadi utcán. A fórum résztvevői bíznak ab­ban, hogy ez a kezdeménye­zés követőkre talál, s végre — nagyobb arányú társadalmi tevékenységgel, tanácsi segít­séggel — folytatódhat a Buj­tos általános rendezése. Való­ra válhat majd sok nyíregy­házi szülő álma; a tiszta, friss levegőjű, egészséges városli­get Tóth Árpád MEGJEGYZÉS; Jó idő = baleset? Halálos baleset, súlyos köz­lekedési baleset, ittasan mo­torozott ... Sorolhatnánk a címeket az elmúlt két hét­ben csaknem mindennap volt egy vagy több súlyos karambol Szabolcsban. A hí­rek szövege is meglehetősen egyhangú: a község főutcá­ján mintegy 70 kilométeres sebességgel..., egy enyhe ívelésű útkanyarban nem tud­ta járművét az úttesten tar­tani ... villanyoszlopnak Ü1> között.. , a motorkerékpár vezetője a helyszínen meg­halt utasa súlyos sérüléseket szenvedett kórházban ápol­ják ... Mindketten ittasak voltak... Még csak néhány napja tart a nyárias időjárás, de már újra sok közlekedési balesetről adtunk hírt. Az idő javulásával előkerültek a motorok, és vezetőik mind­járt előkelő helyre kerültek a baleseti listán is. De itt is elsők a fiatalok: 18—24 éves a legtöbb motoros gyorshajtó. De mi is előz meg egy-egy balesetet? A fiatalember érettségire, a jó szakmun­kásvizsgára, a zárszámadás után jutalmul megkapja a régen áhított motort láwát, p—20-as Pannóniát vágj’ más jó márkát. Ezek az erős, ki­tűnő motorok könnyedén vé­sők s 108—120-as tempót Eleinte még azabaly a sza­bály, de a gyakorlattal nö­vekszik a merészség is. Az­tán egyre gyakoribb a fal­vakban 80—90-nel száguldo­zó motoros. A következő fo­kozat: vendégségben elfogad­ják az italt s legközelebb már bátran isznak, s az al­kohol nagy barátja a sebes­ségnek. Aztán egy óvatlan pillanat, egy kődarab a téli fagy által megrongált úton, egy felhordott sárcsomó, és a kórházban folytatódik, majd a rendőrségen ér vé­get a szomorú krónika. De véget ér-e? A krónika talán igen, de a következmé­nyek hosszú hónapokon, éve­ken át vádolnak. A rendőri szervek naponta tucatnyi ittas vezetőt, veszé­lyes gyors-hajtőt érnek tet­ten. Magas a bíi-ság, de ez egymagában nem eleg. A virtus hamar eltörli a szabá­lyokat. feledteti a bünte­tést,. A gyorshajtás, szabályta­lan előzés, ittas vezetés pe­dig naponta szedi áldozatait a szabolcsi utakon. Azt mondják: „Más kárán tanul az okos” — Sajnos — úgy tűnik — a közmondás a mo­torosok esetében tavasszal hamisnak bizonyul SL S. annak energiáját. Szilveszter­kor szeretnénk avatni. Ez a telep mintegy 5000 tonna pb palackozására lesz alkalmas. Az idén fogunk hozzá Tol­na megyében Pincehelyen is á munkához. Ott teljesen új üzem épül, szolgálati lakással. 1972 decemberétől — ekkor készül el — évente 36 ezer tonna gázt palackozhatunk. 30 millió a fejlesztésekre Növeljük a pb palackozását az algyői olajmező felszaba­duló tariájainak hasznosításá­val is. Ehhez másfél kilomé­ter vezeték kell. Ezután Pé­csett kezdünk építkezni. A városban az ÁFOR területére — olajipari objektum mellé — települünk. Tulajdonkép­pen a győri lépést ismételjük meg Pécsett. Majd Hajdúszo­boszló következik. Ott is a győrihez hasonló nagyságren­dű üzemet hozunk létre. S végül Egerre kerül sor. A vá­ros olajipari berendezésének felhasználásával készül el egy modern töltőüzem. Mire Eger napirendre ke­rül, — azaz a jelenlegi 5-röl 10-re emelkedik a töltőüze­mek száma — be is fejeződik a negyedik S éves terv. Ta­lán nem érdektelen, ha el­mondom, hogy 4—5 év alatt 300 millió forintot fordítunk töltőüzemek fejlesztésére. — Úgy tudjuk, ma még át­lagosan mintegy 120 kilomé­terre kell szállítani a töltő­üzemből a palackokat. Hogyan alakul ez a negyedik 5 éves terv végére? — Ha az említett üzemek fejlesztése megtörténik, tele­peink behálózzák az országot. A jelenlegi 120 kilométeres távolságot átlagosan 50-re tudjuk rövidíteni. Ez nem­csak az ellátás szempontjából lesz kedvezőbb, hanem a szál­lítási költségek csökkenése révén, a ml gazdálkodásunkra is jótékony hatást gyakorol. Szegedi Nándor illési tartott a megyei tanács vb Vasarnap a vajai múzeum Rákóczi-termében tartotta ülését a Szaboles-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen megtár­gyalták és elfogadták a Mező­gazdasági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségeinek munkájáról szóló beszámolót. E napirendi pont tárgyalásán részt vett és a vitában fel­szólalt Nyíri Béla, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának titkára is. A végre­hajtó bizottság megállapította, hogy á területi szövetségek rövicj működésük alatt is jól dolgoztak, eredményesen segí­tették a közös gazdaságok te­vékenységét. Az ülésen tájékoztató hang­zott el a múzeumi hálózat munkájáról és a lakosság ne­velésében betöltött szerepéről. A múzeumi hálózat kiépí­tésében Szabolcs országosan figyelemre méltó eredménye­ket ért el az elmúlt évtize­dekben. Jelenleg hat múzeum, ugyanennyi emlékszoba, két emlékkiállítás, egy néprajzi gyűjtemény tartozik a háló­zathoz. Ez évben megkezdik a sóstói falumúzeum építését. A tárgyi emlékek száma 1954- ben mindössze 21 000 darab volt, most jóval meghaladja a 200 000-et, A régészeti és numizmatikai tárgyak mérté­ke alapján a szabolcsi intéz­mények a tanácsi múzeumok élvonalába tartoznak. A kiál­lítások száma tekintetében or­szágosan a második, az ezer lakosra jutó látogatók szá­mában a harmadik helyet fog­lalják el. A múzeumokban folyó tu­dományos munkásság ered­ményeként évenként több tu­dományos jellegű tanulmány lát napvilágot. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évköny­ve rendszeresen megjelenik. A megye műzeumainak, különö­sen a nyíregyházinak, nyírbá­torinak és vajainak az ország sok múzeumával, külföldi in­tézménnyel van kapcsolata. De jó kapcsolatokat építettek ki a tanácsokkal, a tömeg­szervezetekkel, rajtuk keresz­tül a lakossággal. Ennek is betudható, hogy újabban a földből előkerült régészeti tár­gyakat rendszerint beszolgál­tatják az intézményeknek. A végrehajtó bizottság elismeré­sét fejezte ki minffazoknak a szerveknek. személyeknek, akik a múzeumi hálózat meg­szervezésében. a gyűjtemé­nyek gyarapításában kiemel­kedő munkát végeztek. Az intézetekben őrzött ré­gészeti és néprajzi tárgyak mennyisége már most, a jö­vőben még inkább igénylik sok helyen, különösen Nyíregyhá­zán az épületek, raktárhelyi­ségek bővítését. A végrehajtó bizottság szerint szükség és igény van a tudományos és ismeretterjesztő munka foko­zására, a meglévő anyag jobb hasznosítására a nevelésben, a propaganda javítására, ván­dorkiállítások számának növe­lésére. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy a múzeumi kérdéseket tárgyalják meg a népművelési tanács ülésén is és terjesszenek konkrét ja­vaslatokat a végrehajtó bizott­ság elé a hálózat fejlesztésére, emlékszobák létesítésére, a múzeumi dolgozók számának növelésére. E téma tárgyalásán megje­lent és felszólalt dr. Gerő Gá­bor, minisztériumi főosztály­vezető-helyettes is. A végrehajtó bizóttság ülé­sén részt vettek a baktaló- rántházi járási és vajai köz­ségi párt- és tanács vezetői. Befejezésül a végrehajts bizottság tagjai megtekintet­ték a múzeum Rákóczi- és kuruckori emlékeit, gazdag képzőművészeti és néprajzi anyagát, Győri Eleit paraszt­festő műveiből rendezett ki­állítást. (K. 1.) Aliik tűzzel „fizetnek** — ittasan Valójában soha nem a di­vat szabta meg. áz emberek mikor vesznek elégtételt a vélt. vagy valóságos sérel­mekért azzal, hogy rágyújt­ják a házat, az istállót a ha­ragosra. Mindig is a társa­dalmi helyzettől és az őnbí- ráskodó-gyú j togató szellemi alkatától és idegállapotától függött ez. ­Előfordul-e napjainkban is, hogy valaki gyufával vesz magának elégtételt, vagy már kihalt az emberi magatartás­nak ez a társadalmilag igen veszélyes fajtája? SZÓVÁLTÁS UTÁN A megye tűzkrónikájának legjobb ismerői válaszoltak az izgalmasnak ígérkező kérdésre. A megyei tűzoltó szervek illetékesei elmondták, hogy egyre kevesebb a szán­dékos gyújtogatásból szárma­zó tűz, de még az elmúlt év­ben is az összes tűzeset 5—6 százalékát okozták a gyújtogatók. Olykor egészen jelentéktelen szóváltás után nyúlna^ egyesek a gyufa után. Olyan perpatvar miatt gyújtják fel a házat, amit egy kiegyensúlyozott lelküle­tű ember másnapra elfelejt. A tavalyi 16 szándékos tűz aagv részét ittas állapotban követték el. % nem a szom­széd volt a „kiszemelt” ál­dozat, hanem az egy fedél alatt élő feleség, rokon, hoz­zátartozó. Sőt, némely eset­ben saját házát gyújtotta fel a magáról megfeledkezett, it­tas férfi LESÚJT A TÖRVÉNY Természetesen a gyújtoga- gatókra keményen lesújt a törvény, különösen azokra, akik közveszély okozásával családjukat, embertársaikat életveszélynek teszik ki, Nem csekély a kár sem, amit a tűzvészek okoznak: a tavalyi gyújtogatás „Nérói” 113 ezer forint értékű épületet. bú­tort. berendezési és egyéb értéktárgyat változtattak hamuvá. Ma már alig fordul elő olyan eset, hogy a gyúj­togató bosszúvágyból a tár­sadalmi tulajdon ellen fog gyufát. Legutóbb 1968-ban volt ilyen tűz. azonban ki­derült; a gyújtogató nem beszámítható, szellemi fogyatékos. Az összes tűzkárhoz viszo­nyítva nem túl jelentős a szándékosságból származó tűzkár, mégis társadalmilag igen veszélyes magatartást takarnak ezek a tettek, ame­lyek eddig még minden eset­ben napvilágra kerültek. a gyújtogatók elnyertek bünte­tésüket. Az (»bíráskodó-tűz­gyújtó közvetve hatalmas ká­rok előidézője lehet, a terje­dő láng olyanokat sújthat, akik távol állnak a gyújtoga­tó „célpontjától*”. De ennél veszélyesebb az az erkölcsi­magatartásbeli kár, amivel a pusztításra vetemedők mér­gezik környezetüket J A PIROMÁNIÁS Van egy fajtája a gyújto- gatóknak, akiket piromániá- soknak neveznek. Az ilye­nek idegbetegségüktől hajtva beteges élvezettel követik el tetteiket, s természetesen más elbírálás alá esnek, mint az előbbiek. Szabolcs-Szat- márbam hat évvel ezelőtt ke­letkezett tűz egy piromániás „jóvoltából”. A kár elérte a 400 ezer forintot. Ez a beteg azonban közelebb állt az el­mebetegekre jellemző beszá- míthatatlansághoz, mint a „szimpla” idegbetegséghez, il­letve annak speciális válto­zatához. a piromániához. Végül is; nem „divat” a gyújtogatás, nem kedvező a „levegő’’ az erre vetemedők- nek. Mégsem árt az éberség; hogy ne legyen ember, aki tűzzel „fizessen” a haragos­nak alkoholos mámorában. <T>

Next

/
Thumbnails
Contents