Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-16 / 113. szám
ms. mSfus m KBLET-MAGYARORSZA© 3. oldal A realitások rangja Több piaci stand — Megállapodások zöldség és baromfi szállítására Nyíregyháza jobb ellátása A VÁROSI ÉS JÁRÁSI TANACS VB-K EGYÜTTES ÜLÉSÉN f A LEHETŐSÉG ÉS A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, a realitás és a vágy összekeverése a magánéletben is konfliktusokhoz, esetleg neuraszténiához vezet — még kevésbé alkalmazható elv ha országok jövőjét tervezik. Az igények természetesen itt sem kevésbé nyomasztóak, mint a személyes életvitelben; a gazdagabb ismerős vagy szomszéd színvonalának követése, a vendégségben tapasztalt jólét vonzereje országos méretekben is olyan tényezők, amelyekkel számolni kelL A gazdaságfejlesztés célrendszereként jól használhatók a nemzetközi összehasonlításnak azok az adatai, amelyek a nálunk jobb módúbb országok fokozatos utolérésére, elmaradottságunk felszámolására ösztönöznek. Nyilvánvaló, hogy az ipar, a mezőgaz- daság, a szolgáltatások távlati programjait hiba lenne valamiféle légüres térbe helyezve kidolgozni, egyszerűen lineáris egyeneseket húzva a növekedési grafikonon, nem számolva a pályaívet már befutott országok tapasztalataival. Más kérdés azonban gondosan tanulmányozni a gazdaságfejlesztésben előttünk járók tapasztalatait, és ismét más a realitást mellőzve, nem számolni a növekedés hazai lehetőségeivel és sajátosságaival. f VOLT IDŐ, EMLÉKSZÜNK RÁ, amikor gazdasági terveinkben végletesen háttérbe szorultak ezek a sajátosságok. Elég talán csak arra utalni, hogy még a földrajzi, éghajlati sajátosságok is mellőzhe- tőknek tűntek — akkoriban próbáltunk gyapotot termeszteni, guminövényt meghonoMagát a vállalkozást még januárban hozta létre negyvennégy Szabolcs-Szatmár I megyei ÁFÉSZ, a neve: „Nyírségi Szövetkezeti Beszerzési, Értékesítési és Áruház Közös Vállalat.” Alaptőkéje egyelőre 26 millió, vagy legalábbis ennyi látszik biztosítottnak a jelentős közös vállalkozások finanszírozására. Mindenekelőtt olyan központi áruraktárakról kíván gondoskodni a társulás — akár vásárlás, akár építés útján — amelyek meggyorsítják a megye falusi boltjaiba érkező cikkek útját, gyors utánpótlás biztosítható belőlük és így rugalmasan lehet alkalmazkodni a vevők igényeihez, vagy azok változásaihoz. Nem lehetetlen, hogy a társulás első raktára Nyírbátorban lesz, a A kocsi Egy áruval megrakott gépkocsi nem ért célhoz. Harmincezer forint értékű füg- gönykamis hever egy raktárban — még ki tudja meddig. Egyik rendelkezés megszigorította a közületi szállító- járművek műszaki ellenőrzését. Egy ilyen országúti ellenőrzés során a közlekedés- rendészeti szervek kivonták a közúti forgalomból a Kis- várdai Bútoripari Vállalat egyik tehergépkocsiját. A vállalat a budapesti VAS- ÉRT-tel kötött szerződés értelmében útnak indított a fővárosba egy függönykarnis- szállítmányt. A budapesti partner azonban hiába várta az áru megérkezését —a már említett ok miatt A gépkocsiról lekerült a rendszám, s csak külön útvonalengedéllyel térhetett vissza — szállítmányával együtt — állomáshelyére. A sítani egy jelszó alapján, amely szerint: az objektív akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket Természetesen sem a gyapottermést elsorvasztó időjárási viszonyok, sem a tervek irreális feszítését határoló lehetőségek nem igazodtak ehhez a jelszóhoz. S azóta sok tapasztalatból tanultuk meg, hogy az objektív akadályok — más szóval: lehetőségeink, adottságaink határai — arra valók, hogy tudományos gondossággal számoljunk velük, mérlegelve a körülmények keretezte mozgásteret, s a pontokat, ahol e tér határai reálisan tágíthatok. Pontos és tömör elvi összegezését adja e problémának Nyers Rezső a Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában. Huszonöt év gazdaságpolitikai tanulságait ösz- szegezve rámutat: „...A szocialista forradalomnak és a szocialista építőmunkának is megvannak az általános alapelvei, amelyektől eltérni nem szabad és megvannak a nemzeti sajátosságai, melyek szem elől tévesztése szintén politikai csődhöz vezethet. Nehéz lenne megmondani, melyik a rosszabb és a veszélyesebb, az első, vagy a második hiba. Az első — letérése a szocializmus tudományos-eszmei alapjáról. A második — elrugaszkodás a konkrét valóságtól.” MINDEZ ARRA MUTAT, hogy elvi szempontból ma már nem keverjük össze lehetőségeinket a feszítő igényektől ihletett óhajokkal. Az országos gazdaságpolitika gyakorlatában is mind határozottabban érvényesül ez az elv. Jól szemlélteti ezt a negyedik ötéves terv napjainkmásodik azonban mindenképpen Nyíregyházán. De a társulás ezenkívül már a nevében is jelezve feladatul kapta a megyeszékhelyen épülő 5000 négyzetméteres alapterületű áruház építésének és azután működtetésének jogát. A Nemzeti Bankban történt 440—87548 elnevezésű számla megnyitása jogrendszerünk szerint a vállalat konkrét megalakulását jelzi. Ezzel egyidőben a Statisztikai Hivatal, az adóhatóságok, egyszóval minden illetékes szerv felvette a vállalatot cégjegyzékébe, átutalási joga van és most megkezdheti gazdasági működését, az egész megye lakóinak hasznára. (gesztelyi) elakadt gépkocsivezető jelentős ösz- szeget fizetett — saját zsebéből — azért, mert járműve műszaki állapota rossz volt. A tények ■ tulajdonképpen ezek. S ami mögöttük van? Az valószínűleg a közeljövőben még jó néhány vállalatnál, ktsz-nél előfordul — ha nem vigyáznak. A szóban forgó vállalat másik gépkocsivezetője, társa példáján okulva azóta megtagadta a fuvarozást hasonló műszaki állapotban lévő kocsijával. Gondban van tehát a vállalat vezetősége. Egyrészt az esetleges kötbér miatt, másrészt pedig azért, mert jelenleg is csak egyetlen — kis rakfelületű gépkocsival szállíthatnak. S minden nap további késedelem — bizonyára anyagilag is lecsapódik majd. Megéri? (egri) ban folyó szakmai vitája, amely a központilag kidolgozott irányelvek sajátosságokat érvényesítő, lehetőségeket hasznosító téziseire épül. Ilyen például az a törekvés, hogy a gazdaságszerkezetet a legnagyobb előnyök elve alapján korszerűsítjük; hogy a következő öt évben intenziven folytatjuk az energiastruktúra átépítését a nálunk különösen költséges szilárd tüzelőanyagokról a szénhidrogénekre; hogy kiválasztunk néhány, a fejlesztésre különösen alkalmas iparágat és anyagi eszközeinket ide koncentráljuk. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a lehetőségeket, sajátosságokat érvényesítő elv maradéktalanul megvalósul a vállalati gazdálkodásban is. Köztudomású, hogy az országos ágazati szerkezet korszerűsítését korántsem kíséri megfelelő ütemben a vállalati gyártmányszerkezet átalakítása. S bármily elvontnak, közvetettnek tűnik is a kapcsolat a nemzeti sajátosságok elvi-eszmei megfogalmazása és a vállalati gyártmányszerkezet között, a valóságban rendkívül szoros az összefüggés. az a vállalat például, amely úgy szervezi exportját, hogy nagy tömegben szállít külföldre különösen anyagigényes és csekély szellemi munkát sürítő termékeket, akkor is megsérti a sajátosságainkhoz való igazodás elvét, ha az nincs elhatározott szándékában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol a termelés rendkívül importigényes — és ez a mi egyik legfontosabb gazdasági sajátosságunk; —. a sok anyagot tartalmazó termékek exportja a másik oldalon gyorsan növeli a behozatalt, s mindez végső soron rontja külkereskedelmi mérlegünket. Folytathatjuk a sort a vállalati gazdálkodás ellenkező előjelű példáival; az is sajátosságaink mellőzését jelenti, ha oly^n gyártmányokat szállít egy-egy iparvállalat, és vesz át a kereskedelem a hazai piacra, amelyet olcsóbban, előnyösebben hozhatnánk be külföldről. Nem mind arany, ami importot takarít meg — mondhatnánk az ismert közmondás variálásával, mert végső soron ez is a termelés anyagszükségletét, s benne sok importanyag keresletét növeli, holott talán kedvezőbb a készterméket behozni. PRÓZAI, KÖZNAPI TÉNYEZŐKHÖZ jutottunk a magas elvi kiindulópontról — de a valóság mindig ilyen: a nagy elvek a köznapi alkalmazás gyakorlatában öltehek alakot. Ilyen értelemben sok haszonnal járhat, ha a vállalati gazdálkodás tervezői is gondolkodnak a nemzeti sajátosságok, a realitások érvényesítésének elveiről! Tábori András Szülessen meg az a matematikus, aki meg tudná számlálni Horváth Istvánná tenyerében a hajszálfinom, pókhálószerűen beszőtt re- dőket, melyeket a munka alakított ilyenné. Serdülő lány korában kezdett apja olda-j Ián dohányt kapálni Sóstóhegyen az egyik földbirtokosnál. Huszonegy év óta kapál a szövetkezetben is. Negyvenkilenc tavaszán kezdte, amikor megalakult a Vörös Csillag Tsz. Kapál tavasztól késő őszig Ezzel szerezte meg a „Termelőszövetkezet kiváló dolgozója” kitüntetést. Orvosnál Csütörtökön került sor a Nyíregyházi Városi és a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságai együttes ülésére. A napirend egyetlen pontja: a város élelmiszer-ellátásának javítása a környék termelőszövetkezeteinek , bevonásával. Az érdekelt szakigazgatási vezetőkön kívül megjelentek a közös vb-ülésen a leginkább érdekelt élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat igazgatói is. Szabolcsi áru Ózdra A Kelet-Magyarország csak a közelmúltban két ízben foglalkozott ezzel a kérdéssel. („Érthetetlen késés” április 14., és „Megoldások Nyíregyháza jobb élelmiszer- ellátására”, április 22.) Érthető érdeklődéssel vettünk hát részt a közös ülésen. Nyíregyháza élelmiszer-ellátása — enyhén kifejezve — nem kielégítő. Ezt hangoztatta a közös ülés számára készített előterjesztés. A zöldség- és gyümölcsellátás háromnegyed részben a MÉK zöldségboltjaiban, s csak negyedrészben az áruházakban és a piacon bonyolódik le. Ráadásul Ózdtól Sátoraljaújhelyig igen sok kereskedő kocsirakomány-számra viszi el a friss szabolcsi árut. Ugyanakkor a szabolcsi termelőszövetkezeteknek Borsodban, Hajdú, Békés és Szolnok megyében, sőt a fővárosban is igen sok elárusítóhelye van. Miért nem létesítenek ilyeneket saját megyéjük székhelyén, ahová rövidebb az út, kisebb a fuvarköltség? Sok új pavilon Az éles kérdésfeltevés után a végrehajtó bizottságok határozatban dicsérték meg a nyírbogdányi Kossuth Termelőszövetkezetet, mert az megállapodást kötött az élelmiszer kiskereskedelmi vállalattal, hogy öt üzletébe rendszeresen szállít friss zöldséget, mégpedig a MÉK által kialakított fogyasztói árnál olcsóbban. (A megállapodás már május végén érvénybe lép és megkezdik a bogdányi hónapos retek, zöldhagyma és saláta szállítását.) A másik megdicsért közös gazdaság a sóstóhegyi Vörös Csillag, amely 10 éve fokozatosan növeli Nyíregyháza élelmiszer-ellátása érdekében végzett tevékenységét. Idén márciusban már 151 000 forint értékű árut hozott a megyeszékhely piacára (szemben a tavaly márciusi még nem volt, táppénzt nem ismer. Negyvenöt éves. Meglepődött, amikor az ünnepi közgyűlésen a kitüntetés átvételére szólították. — Mit érez? — örömet, nagy nagy boldogságot. — Miért kapta? — A kapálásért. Csak azért, ezt gondolom. A sok munkáért. Mindent megcsináltam sorba, ami jött. — Számított rá? — Nem. Álmodni sem mertem volna. — Mit dolgozott? — Tavaly 200 faegységet, 1600 öl szőlőt, 1200 öl dohányt, tengerit, krumplit. A háztájival együtt 3 holdat. — Ki metszette a szőlőt? 72 000-rel.) Áprilisban pedig már 192 000 forint értékűt. Az előterjesztés említi még a kótaji Uj Erő Termelőszövetkezetet. amely a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalattal készül megállapodást kötni zöldségek, gyümölcsök, tojás és húsféleségek szállítására. A nánudva- ri Vörös Csillagnak is az ■ a szándéka, - hogy előkészített húst szállít a vendéglátóiparnak. A közelmúlt napokban újabb megállapodások születtek. így például a nyír- szőlősi Jókai Termelőszövetkezet folyamatosan szállít nagy mennyiségű savanyúságot az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak. A buji Uj Élet a Sóstói úton zöldség- és gyümölcsárusító stand létesítését kérte. Sürgősen meg fogja kapni. Ugyancsak a bujiak hajlandók a vendéglátóipar jelenleg kihasználatlan burgonyahámozó és zöldségtisztító gépeit kivinni a faluba és ott a kiskereskedelemnek is tisztítják a burgonyát és a zöldséget. Megállapodás még. hogy a tiszavasvári termelőszövetkezet július 1-től hallal siet a város segítségé(Tu dósítónktól) A nyírbátori járási népfrontbizottság felhívással fordult a járás üzemeihez, intézményeihez, termelőszö- • vetkezeteihez, kisiparosaihoz, a községi népfrontbizottsá- gőkhoz: vállalják egy-egy óvoda patronálását, rendezzék az óvodai udvarokat, javítsák, bővítsék a meglévő felszereléseket. A jelenlegi állapotok nem megfelelőek. Felszerelésről alig-alig lehet beszélni, többségüknél a legalapvetőbb kellékek is hiányoznak. A jó idő beálltával a foglalkozások nagy részét a szabadban tartják. A kötött foglalkozásokon túlmenően a gyerekek joggal igénylik, hogy játszhassanak, kedvükre szórakozhassanak. A jelenlegi körülmények között ezt alig lehet biztosítani. Felhívásával ezen az állapoton kívánt változtatni a járási népfrontbizottság. A néhány héttel ezelőtt meghirdetett újszerű kezdeményezés máris lelkes hívekre talált. A Nyírbátori Vastömeg- cikkipari Vállalat igazgatója felkereste az 1. számú óvoda vezetőjét, hogy tájéko— Én. És mind a négy fiamat megtanítottam a szőlő metszésére. Én is nyitottam, és kapáltam. — Mennyit keresett összesen tavaly? — Mindent összerázva 40 ezer forintot. — Hol laknak? — Uj házban. — Tagja-e szocialista brigádnak? — Igen, Kilencen vagyunk asszonyok. Női brigádnak hívnak bennünket. Most elnyertük a címet is. — Miért? — Csak a munkára gondolok. Segítünk egymáson, az idősebbeknek, s ha valahol szorít a cipő, hozzánk fordulnak. Mi mindent elvégre és a 12 Nyíregyháza környéki termelőszövetkezet kereskedelmi társulása öt ú) élelmiszer-pavilont állít fel a városban. Az elláfatlau körzeteikért A vitában is szó esett a megyeszékhely ellátatlan körzeteiről. A MÁV-bérház, a Széchenyi utca nyugati része. a Széna tér, a KlSZ-la- kótelep, a Debreceni út dél! része és a Puskin utca közepe esik messze jelenleg minden elárusítóhely tő!. Itt kell elsősorban elárusító pavilonokat elhelyezni. (Egyelőre tizenegyről esett szó.) Az új élelmiszer kiskereskedelmi üzletkomplexumot pedig. mivel a negyedik ötéves tervben Nyíregyháza lakásépítése háromszorosára gyorsul (7000 lakás!). az Északi Alközpont és a Sóstói út környékén kell felállítani. Erre és kis vendéglátó- egységekre pályázatot is hirdetnek. Gesztelyi Nagy Zoltán zódjon &T. igények felől. A vállalat dolgozói a kommunista vasárnap keretében elkészített mintegy 5 ezer forint értékű nagyméretű hintát a napokban adták át. A Növényolajipari Vállalat igazgatója, az üzemi pártitkár is személyesen ügyének tekinti a felhívást: a vállalat nevében csigalépcsős, csővázas mászóka és libikóka készítését vállalták. A vállalat KISZ-titka rá-' nak javaslatára rövidesen autóbuszmakett építését kezdik meg az üzem KISZ-fia- taljai. Az építőipari ktsz május 15-re asztalok, lócák készítését vállalta. A kisiparosok május 14-i közgyűlésükön tárgyalták meg a népfrontbizottság felhívására tett ajánlásukat. A Nyírbátori L számú Iskola tanulói selejtezett iskolapadok felhasználásával egy asztalt és nyolc lócát készítenek. Az általuk patronált óvoda udvarán parkosítási, kertészeti munkát végeznek az iskola úttörői. A nyírmihálydi Uj Élet Tsz homokot szállít a7 óvoda udvarára. A járás többi községében is mozgalom indult az óvodák megsegítő- sérs. Szabó Gyula zünk. Most műtrágyát szórtunk, mi asszonyok. — Mit vették a pénzből? — Ruhákra adtam a legtöbbet. Négy fiam van. Egyik itt a tsz-ben zeteros, a másik rendőr, a harmadik Pesten dolgozik, a legkisebb 10 éves. Iskolás. — Másra nem jutott? — Szobabútorra, hűtőszekrényre, gáztűzhelyre, egyik fiamnak 10 és fél ezer forintért motorra. — És magának? — Elsők a gyerekek. Nekem csak ruhát. — Hogy fogják megünnepelni a kitüntetését a csar iádban? — Nem tudom. <5 csak a munkáját végea^ te, s végzi. Becsületesen, szorgalmasan. Kéz. Mire is képes tud lenni! Kitüntetés kapálásért Farkas Kálmán GAZDASÁGI JEGYZETEK Egy cég elindult Párbeszéd Horváthnéval Nemcsak Nyírbátorban lehet... Üzemek, tsz-ek az óvodákért
