Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

«ELET-MAGYABORSZÄS »70. április 50. 1 dtásS Külpolitikai összefoglaló i i ^Íyfflgat-Berliu kon- ferenda második ülése Budapestre érkezett Gus Hal! Szolidaritásunk a világ haladó őreivel p Miért kényszerült kima- gyarázkodásra Brandt és külügymiujsztere? A Szovjetunió, az Egye­sült Államok. Franciaország és Nagy-Britannia delegátu­sai kedden tartják második tanácskozásukat Nyugat- Berlin helyzetéről. Az első ülésre március végén került sor és ezen nem történt más, mint az álláspontok tisztázása. Bizonyosra vehe­tő, hogy a mostani megbe­szélésen sem lehet többet várni. Bár a nyugati részt­vevők alapállásában is van­nak árnyalati eltérések, a fő ellentét változatlan. A Szovjetunió — mind a reál­politika, mind a vonatkozó szerződések alapján — azt követeli, hogy Nyugat-Ber- lin önálló politikai egység- jellege az eddiginél határo­zottabb formát öltsön. A szovjet álláspont szerint a tennivaló: a jelenlegi jogta­lan NSZK-jelenlét leépítése. Ugyanakkor a három nyuga­ti hatalom egyetért az NSZK és Nyugat-Berlin jelenlegi Bonn által indokolatlanul „különlegesnek” minősített kapcsolataival. Nyugat-Berlin mind föld­rajzilag. mind politikailag a kontinens békéjének, nyugal­mának egyik kulcskérdése. Ha gyors eredmények nem is várhatók, a tárgyalások pusz­ta ténye feltétlenül üdvöz­lendő. A megbeszélések a Közép-Európa problémái­ról a közelmúltban megin­dult szélesebb párbeszéd fon­tos elemet .jelenthetik. Ehhez a dialógushoz kap­csolódik a legutóbbi órák egyik érdekes híre, amely­nek lényege, hogy Brandt kancellár és Scheel külügy­miniszter között kimagyaráz­kodásra volt szükség. Brandt levelet írt Gomulkának, a LEMP első titkárának, amely­ben azt bizonygatta, hogy kormánya komolyan veszi a lengyel—nyugatnémet esz­mecserét. Kül ügyminisztere ekkor külföldön volt és — mint az MTI bonni tudósító­ja jelenti — csak hazatérése után értesült a kancellár le­veléről. Egy indiszkréció folytán az a visszás eset kö­vetkezett be. hogy az ellen­zéki CDU-—CSU előbb tudott a levélről, mint a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere, Értesülésük­kel a kereszténydemokraták igyekeztek „jól gazdálkodni” és a lehető legnagyobb rést támasztani a kancellár és külügyminisztere között. Ezért volt szükség a Brandt lakásán létrejött kimagyaráz­kodásra. amely hivatalos források szerint „kölcsönös és teljes megelégedéssel” végződött. Az ügy tanulsága: a legutóbbi választásokon megbukott vezető garnitúra mindent' megtesz a Brandt- féle keleti politika aláakná- zására és megpróbálkozik az „oszd meg és uralkodj” klasszikus módszerével is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezett Gus^Hall, az Ameriaai Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának főtitkára és felesége. A vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Komó­csin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Innepéht^rn fogadták Mohácson a hazánk terulelére érkezeit szovjet vendéi ha órajt A Szovjetunió vörös, zászló érdemrenddel kitüntetett, fe­kete-tengeri, flottájának fo­lyami hajóraja — amely tisz­telgő látogatás céljából Bu­dapest felé tart, — több du­nai államot érintve hétfőn délután elérte a magyar ha­tárt. A hajóraj parancsnoka F. E. Palialcsuk ellentenger­nagy, a Szovjetunió Hőse. A hajón tartózkodik P. /. Gyer- zsavin .1. osztályú kapitány, a Szovjetunió Hőse, A. K. Abrahamov, valamint A. Sz, Jusko fedélzetmester, a du­nai harcok veteránjai. A folyó déli magyar kapu­jában a magyar dunai flot­ta három naszadja várta a szovjet hajókat, és azokat to­vábbi útjukon is elkísérik. A vendégek Mohácson, a kikötőállomáson rövid időre partra szálltak. Fogadásukra megjelent a Honvédelmi Mi­nisztérium részéről Hersiczky Lajos vezérőrnagy, V. K. Gvozd altábornagy, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követségének katonai attasé­ja. a helyi szervek képvise­letében Jelenszky Márton ezredes, területi határőrpa­rancsnok köszöntötte a szov­jet vendegeket, F. E. Pahal- .:suk viszonozta az üdvöz­lést s megköszönte a szívé­lyes fogadtatást. Látogatá­suk céljáról elmondotta: ez­zel is erősíteni kívánják a magyar és a szovjet nép, a két ország fegyveres erői, harcosai közötti barátságot. I tt-tartózkodásuk egybeesik Lenin születésének 100., il­letve a hitleri Németország felett aratott győzelem 25. évfordulójával. Örömükre szolgál, hogy néhány nap múlva a szovjet tengerészek a magyar fővárosban Buda­pest lakosaival együtt ünne­pelhetik a nemzetközi szoli­daritás nagy ünnepét, május 1-ét. A kölcsönös üdvözlések után sok mohácsi érdeklődő jelenlétében úttörők virág­csokrokkal halmozták el a szovjet tengerészeket. Ezután a helyi vezetők fogadást ad­tak a szovjet vendégek tisz­teletére. írtai Cs, Horváth Tibor Rajzoltat SSbők frhrt AZtZOV ÉUANBTZTONSÉ6T EZREDES NEM AKARH/NN/A FÜLÉNEK.SCSUKO ELLENSÉ­GES ÜGYNÖK. AUG EGY HÓNARJA DOBFÉK AT A NÉMETEK. AZÓTA NYOMON KÖYEF/K ÉS CSAK AZÉRT NEM FOGFÉKEL, HOG Y LELEP­LEZZE KAPCSOLATAM REJFÉLY, HOGYAN NEVEREDHETgíT JL YEN ÜGYBE. •Eolyfafjuk 4 f SEBES, Vésstf' KÉTSÉGBEESÉSÉBEN, 4 TETŐKÖN Ar PBÖbAl EGÉRL/TAr NYERNI. A HUROK MÉG/S EGY­KE SZOROSABBRA ZÁRUL KÖRÜLÖTTE. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK képvi­selői tavalyi moszkvai ta­nácskozásáról kiadott doku­mentum mindjárt bevezető­jében szögezi le: „A kiala­kult helyzet megköveteli á kommunisták és az összes antiimperialista erők akció­egységét avégett, hogy a mind újabb lehetőségek maximális kihasználásával, szélesebb körű támadást bontakoztassanak ki az im­perializmus ellen, a reakció és a háború erői ellen.” Ez a programadó doku­mentum nemhogy vesztene aktualitásából, de napjaink eseményeinek fényében mind nagyobb időszerűségre tesz szert. Egyrészt azért, mert az imperializmus a tanács­kozás óta eltelt idő alatt minden vonalon fokozta tá­madásait a nemzeti lügget- iensegükel védelmező nepek, .valamint világszerte a dolgo­zók demokratikus vívmányai elten. Igaz, az imperializmus képtelen visszaszerezni az elveszített történelmi kezde­ményezést. Mi sem bizonyít­ja jobban, mint a vietnami uábórú, hogy micsoda nagy különbség van az imperializ­mus agresszív tervei és a tervek megvalósításának tényleges lehetőségei között De tény az, hogy Washing­ton gyakorlatilag befagyasz­totta a vietnami kérdés ren­dezéséről folyt párizsi tár­gyalásokat és az agresszió kiszélesítésére törekszik egész Indokínában. A már­cius 18-i kambodzsai puccs mindennél világosabban le­leplezi ezt a szándékot Az imperialisták nem hagynak fel a területrabló Izraelnek nyújtott támogatással és ez­által állandósítják a közel-ke­leti válságot Nem hagynak fel a- forradalmi Kuba el- tiprásának terveivel. Európá­ban Washington és szövetsé­gesei mindent elkövetnek, hogy meghosszabbítsák a NATO életét, erősítsék szer­vezetét, 8 fenntartsák az Egyesült Államok „katonai jelenlétét” az európai konti­nensen. A Földközi-tenger térségében á politikai és ka­tonai nyomás állandó eszkö­zéül szolgál a 6. amerikai flotta és az a katonai tá- maszpon trendszer, amely ve­szélyezteti a béke ügyét eb­ben a térségben. Hogy mit jelent az amerikai jelenlét a Földközi-tengeren, arra ép­pen eléggé jellemző a cipru­si helyzet többszöri kiélező­dése, a görögországi fasiszta puccs és a puccsista ezrede­sek fenntartásához nyújtott NATO-támogatás. DELKELET-AZSIABAN és a Távol-Keleten a SEATO, az ANZUS, az úgynevezett amerikai—japán biztonsági szerződés jelent szüntelen fenyegetést a térség népei­nek nemzeti függetlenségére és haladó vívmányaira. Kü­lönösen szembeszökő kihívás az imperializm us távol-kele­ti politikája a koreai nép el­len, amely hazája békés új­raegyesítéséért küzd. Latin- Ajnerikáhan a „Szövetség a haladásért” program, s külö­nösen annak nixoni értelme­zése vezet oda, hogy katonai junták számolnak le a de­mokratikus és szabadságtö- rekvésekkel. Mindez a kihívás, fenye­getés, erőszak és elnyomás a népeket és a demokratikus mozgalmakat világszerte az ellenállás fokozására készte­ti. Hiába volt a kambodzsai puccs, az amerikaiak ezzel csak siettették Indokína né­pei egységfrontjának létre­jöttét; azt. hogy vietnamiak, laosziak és kambodzsaiak váll-válí mellett küzdjenek a betolakodók és hódítók, s azok kiszolgálói ellen. Az arab egység növekedése, a Palesztinái felszabadító szer­vezetek megerősödése, a földközi-tengeri haladó erők akcióegységet sürgető érte­kezletei is hasonló folya­matokra utalnak Igen nagy jelentősége van Masak, hogy a fejlett tőkés országokban, magaban az Egyesült Államokban is erő­södnek a demokratikus moz­galmak ; mind szélesebb tö­megek küzdenek a faji meg­különböztetés, a rendőri ke­gyetlenség. a szellem sza­badságának elnyomása ellen. A tőkés kizsákmányolásra válaszul harcos sztrájkokat rendeznek Olaszországban, Angliában, Amerikában. Az értelmiségiek, a szabadfoglal­kozásúak, az Egyesült Álla­mok vallásos köreinek kép­viselői is egyre aktívabban kapcsolódnak be a társadal­mi tiltakozás mozgalmába és a békemozgalomba. „Hogy véget Vethessenek az imperializmus bűnös te­vékenységének, amely még szörnyűbb csapásokat hozhat az emberiségre — hangoztat­ta a moszkvai tanácskozás dokumentuma — a munkás- osztálynak. a demokratikus és forradalmi erőknek, a népeknek egyesülniük kell és közösen keli fellépniük. Meg­fékezni az agresszort, meg­mentet^ az emberiséget az imperializmustól — ez a küldetés jutott a munkás- osztály és minden imperi­alistaellenes erő osztályré- ' széül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szo­cializmusért harcol.” AZ ÉRTEKEZLETEN KÉP- VISELT kommunista és mun­káspártok, történelmi felelősp- ségük tudatában egysége* akcióra szólították fel mindazokat, akik készek hur­colni a békéért, a szabad­ságért és a haladásért. A ta­nácskozás egész menete é* az elfogadott dokumentumok világosan kifejezik annak a szükségszerűségnek a felis­merését, hogy egy széles an- tiimperialista összefogás magva és fő ereje a kommu­nista világmozgalom. Az im- perialistaeilenes erők harcá­nak bázisa: a szocialista vi­lágrendszer, amelynek egysé­ge, összeforróttsága — a küz­delem sikerének záloga. Jelenleg a proletár interna­cionalizmus új tartalmat nyer, úgyis megjelenik, mint szocialista internacionaliz­mus, vagyis mint a szocia­lista országok dolgozói szé­les rétegei nemzetközi szoli­daritásának elve, mint a szo­cializmus világrendszeréhez tartozó államok nemzetközi szolidaritásának elve. amely kiterjeszti hatósugarát a vi­lágszerte folyó antiimperia­lista küzdelemre. Lenin a mozgalmat arra figyelmeztet­te. hogy érezze át a munkás­osztály nemzetközi küldeté­sével járó felelősseget. Ez a küldetés az igazi internacio­nalista irányvonal következe­tes megvalósítására kötelezi A dolog lényege, mint Lenin mondotta — „nem az inter- nacionalLmtus meghirdetése, hanem az. hogy még a legne­hezebb Időkben is képesek legyünk tettekben internacio­nalisták lenni”. EZEK A TETTEK — a moszkvai tanácskozás máig érvényes értelmezésében — magukba foglalják minde­nekelőtt a vietnami nép sok­oldalú támogatását, az arab népek igazságos ügyének győ­zelméhez nyújtott támogatást, a fasiszta veszély ellen foly­tatott nemzetközi küzdelmet Európában és az egész vilá­gon. Az imperialistaellenes erők akcióegységének alap­vető láncszeme marad az a harc. amelyet a háborús ve­szély. a népeket továbbra is tömegpusztítással fenyegető termonukleáris világháború veszélye ellen, a tartós béké­ért vívnak. Természetesen — ahogy er­re a moszkvai dokumentum is rámutat —- saját népünk érdekeinek. a szocializmus közös ügyének önzetlen és odaadó szolgálata elenged­hetetlen feltétele annak, hogy a kommunista es mun­káspártok egységes akciói, összefogva a világ haladó erőivel eredményesek le­gyenek; hogy biztos legyen sikerük kitűzött történelmi céljaik elérésében. Saab® Sí, ístrf*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents