Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
1S.EUET-M AGYAHÜRSZ AS S «Ms* Gazdasági jegyzetek Röplap a borítékban Tavaly a 92 milliós tervnek csak a háromnegyedét tud« te „hozni” a HAFE nyíregyházi gyáregysége. Ennek számos oka vo{t, a legáltalánosabb talán az, hogy még a tavalyit is tanulóévnek nevezhetjük. De a tudásról előbb-utóbb számot kell adni. Úgy tűnik, elérkezett az utóbb ideje is, mert 1970-ben a tavalyi nem teljesített tervnek is a kétszeresét kell legyártani Nyíregyházán, s nem túlzás azt mondani, hogy ez hatalmas erőfeszítéseket követel szinte minden dolgozótól. A munka ütemessé tétele érdekében sok szervezési intézkedést hoztak. Az egyik igen fontos, személyeket is érintő átszervezés januárban játszódott le. Fiatal mérnököket, technikusokat neveztek ki vezetőknek, s leváltottak néhány osztály- és művezetőt. A leváltottakat sem küldték el, inkább olyan beosztásba helyezték, ahol képességeiket jobban kibontakoztathatják. _ Ezzel az intézkedéssel a gyáregység középvezetői gárdája ütőképessé vált, s ez megmutatkozott a munkában is. Az AS-sebességváltó alkatrészüzem külön „kormány- biztosokat” kapott. (így nevezték a vezérigazgató és a gyáregységvezetés által kiküldött két megbízottat.) A „kormány- biztosoknak” kellett zökkenőmentessé tenni az együttműködést a 2. számú gyáregységgel, hiszen Nyíregyháza onnan kapta az anyagot, s oda küldte további megmunkálásra a kész alkatrészt. A régi gépek eközben beálltak, s számos új is érkezeti. Javult a szerszámozottság, jöttek új köszörűgépek, bukóprések, s több hasonló, nagy termelékenységű gép. Ezek mellett az idei első negyedévben lecsökkent a fluktuáció, hiszen a szervezettebb munkával növekedett a termelés és ez megmutatkozott a keresetekben is. Kezd kialakulni a gyáregység törzse, amire később a következő nagy témákban is lehet építeni. (Elenyésző mozgás még a betanított és segédmunkások körében van.) Az év elején a gyár létszáma meghaladta a félezret, s év végéig eléri a hatszázat. Bár a létszámban megtakarítás volt (kényszerű, a lakatoshiány miatt), sikerült a negyedéves tervet teljesíteni 3 34,3 milliós termeléssel. Ez csaknem fele a teljes tavalyi termelésnek! _ Az áprilisi fizetéskor a HAFE dolgozói a borítékban nem csak pénzt kaptak, hanem egy röplapot is. Ebben a gyáregység gazdasági és társadalmi vezetői megköszönik a dolgozóknak az első negyedévben végzett jó munkát. Kun István A járható út Általános gyakorlat a megye termelőszövetkezeteiben, hogy a betanított munkásoknak átlagosan öt, a szakmunkásoknak pedig tíz százalékkal magasabb fizetést adnak, mint a szakképzetleneknek. Ez így is van rendjén, mert természetes, hogy a magasabb szakképzettséget meg kell fizetni. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a legtöbb helyen tesznek is azért, hogy minél több szakemberük legyen, Nyíregyházán és Tiszabercelen kertész szakmunkásokat képeznek, Baktalórántházán növénytermesztő gépészeket, Mátészalkán pedig állattenyésztőket. A hagyományos állattenyésztést még megoldották valahogy a közös gazdaságok. De mi lesz a most épülő korszerű sertés-, vagy tehenészeti telepekkel? Azokkal a már inkább üzemnek, mint istállónak nevezhető kombinátokkal, ahová csak fürdés után lehet belépni? Nem mintha a fürdés, vagy a fehér köpeny lenne a legfontosabb fokmérő, de valamit azért jelez. Államunk sok milliós támogatást ad a szakosított sertés- és tehenészeti telepek építésének meggyorsítására. A közös gazdaságok pedig ki is használják ezt a lehetőségei. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy huszonhat korszerű szarvasmarhatelep építésé kezdődött meg megyénkben 300 ■ tói 600 férőhelyes nagyságban. A tizenhárom sertéstelep közűi már üzemel a nyíregyházi Ságvári, a mátészalkai, de befejezéséhez közeledik a nagyecsedi sertéskombinát építése is. Ezek a számok már önmagukban sokat mondanak. Pedig nem szerepel bennük a baromfi- és juhtenyésztésben várható óriási fejlődés, ami néhány év múlva napi örömünk es gondunk lesz egyszerre. A fejlődés így nagyon egyoldalú. A szakosított telepekhez hozzáértő szakmunkás kell. A technikumokban végzett szakemberekre még középvezetőként szükség van a közös gazdaságokban, a járható út csak az állattenyésztő szakmunkásképzés megteremtése. Balogh Józscf vv Még az álma is nyugodtabb az embernek...1* MEGJEGYZÉS Veszélyes mulasztás 4 belső ellenőrzés tapasztalatai a Szatmár‘beregi TBSZuV termeiősző vetkezeteiben A küldöttgyűlés hatarossa- ta alapján, hetvenkét, jól képzett szakember bevonásával szervezte meg a termelőszövetkezetek belső ellenőrzéséhez szükséges revizori hálózatot a Szatmár-beregi TESZÜV titkársága. Ezzel megteremtették a szövetség alapszabályában is rögzített fő tennivaló lehetőségét. Ezentúl a szövetkezetek külső szakembereket is igénybe vehetnek a belső ellenőrzés segítésére és szervezésére. \i ellenőrzés eredménye: több százezer forint A termelőszövetkezetek legjobb agronomiai, műszaki és adminisztratív szaketnbe- re* ~ ^könyvelők, mérnökök, jogászok — vesznek részt ebben a munkában. Olyanok, akik nem csak hozzáértéssel, hanem kedvvel is vállalták a feladatokat. Velük és a termelőszövetkezetekkel kötött megállapodás alapján az elmúlt évben már huszonöt alkalommal került sor olyan ellenőrzésre, amelyet a szövetkezetek kértek. Az ellenőrzések nyomán feltárt hiányosságok megszűntetése — annak ellenére, hogy nem voltak számottevően nagyok és gyakoriak — több százezer forint eredményjavulást jelentettek a szövetkezeteknek. A jól felkészült, speciális feladj tokkal foglalkozó, külső szakember jobban megtalálja a hibát és annak az okát” — vélekedik az újszerű belső ellenőrzésről Joó Endre, a tiszakerecsenyi Dózsa Tsz elnöke. A kérésükre beütemezett általános ellenőrzés eredményére — annak ellenére, hogy biztosak a dolgukban — maguk is kíváncsiak. S mint mondotta az elnök, ezentúl rendszeresen, félevenként, kérnek elemző vizsgálatokat. A gyér teleki Arany Kalászból Szabó László, az elnök személyesen kért általános, mindent átfogó ellenőrzést. Annak ellenére, hogy nemrég a pénzügyi vonalon tartott revízió alkalmával a járási tanács vb szakemberei mindent. rendben találtak. Csűrös János, a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke mondta: „Nálunk az ellenőrző bizottság kért általános vizsgálatot. Az eredmény nagyon tanulságos volt, hiszen egy olyan 300 ezer forintos termeléskiesés okaira derített fényt, amelyre egyáltalán nem is gondoltunk. Elhatároztam, hogy a saját magam megnyugtatására is minden évben igényelni fogom az ellenőrzést.” Mi Tolt a termeléskiesés oka ? A váliajl vizsgalat érdekessége egyébként, hogy a probléma nem is ott jelentkezett, ahol gondolták. A nagy összegű terméskiesés például egy meggondolatlan szervezési hiba eredménye, amelyet az ötholdas fokhagymaültetvény sínylett meg A konyhakertészetben dolgozó, a palántaültető géphez is betanított munkásokat a gépekkel együtt átcsoportosították a növénytermeléshez. Ahelyett, hogy az ott dolgozókat is betanították volna erre a munkára. S míg a növénytermelésnél munkaerőfelesleg jelentkezett, a konyhakertészetben — munkáskéz híján — elgyomosodott a fokhagyma. „Megnyugtató ez az önkontroll — mondja Varga József, a géberjéni Győzelem Tsz elnöke. — Mi kértük, mert jónak tartjuk. Tíz éve végzem már ezt a munkát, érzem, hogy tiszta a kezem, de hátha vétettem valamit, amit az ellenőrző bizottság sem vett észre. Semmi szükség nincs árra, hogy a tudatlanul elkövetett hiba esetleg három év múlva derüljön ki. Még az álma is nyugodtabb az embernek, ha gyakran és hozzáértéssel ellenőrzik a munkáját.” Hasonló véleményen van Siket Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz elnöke is. A megfogad«!! tanácsok Simon Péter, a csengeri Lenin Tsz elnöke: „A mi termelőszövetkezetünkben konkrét gazdasági eredménnyel járt az általunk kért szakterületi ellenőrzés. A tehenészetben tanácsolt változtatások — egyedi takarmányozás stb. — a tej- hozam és borjúszaporulat nc- veked * e révén éves szinten negyvenezer forint többletet jelentett. Az új módszerű belső ellenőrzésbe bevont szakemberek közül harmincán a számvitelben, tizenöten a növény- termelésben, tizen a kertészetben, nyolcán az állattenyésztésben, öten a gépesítésben nyújtanak alapos, szakszerű segítséget az ellenőrző bizottságoknak, s dolgosnak a tételes vizsgálatot nál. Négy jogtanácsos is segíti az önkontroll jellegű ellenőrző tevékenységet. Nem ok nélküi jelentkezett Ilyen igénnyel erre az évre már hetvenkét tsz. A megbízások alapján, a kidolgozott program szerint már több termelőszövetkezetben tartottak az idén is általános, va * szakági ellenőrzést. S áltól ez már megtörtént, ott nyugodtabban dolgozhat a vezetőség, az clnöX mert ha hibáztak is, könnyebb a megszüntetése. Hiba ott lehet, ahol dolgoznak. S ez alól a vezetés sem kivétel. A legjobban szervezett gazdaságban is megnyugtató az önkontroll, egymás munkájának szakszerű értékelése. Tóth Árpád--------------« Évente csaknem 100 millió forint értékű mérgező vegyszert használnak fel a megye közös gazdaságaiban. Ezeknek a kémiai szereknek nemcsak a tárolása, de még inkább a felhasználása nagy hozzáértést, szakértelmet igényel. Ezért szól úgy a rendelkezés, hogy az Ilyen növényvédőszerekkel való foglalkozás csak szakképzett munkásokkal hajtható végre. Úgy tűnik, ennek ellenére mégis akadnak termelőszövetkezeti vezetők, akik köny- nyelműen kezelik ezt az ügyet, nem gondoltak arra, hogy a vegyszerekhez értő szakmunkásokat képeztesse- nek ki. Szabolcs-Szatmár 48 termelőszövetkezetében még mindig Irányoznak az ehhez értő szakmunkások. Egyes vezetők úgy gondolják, hogy ezt a munkát másodállásban is meg lehet oidani. Ez lehetetlen. Éppen a szakmunkásprobléma megoldása érdekében szerveztek növényvédő tan- folyamot a napokban a nyíregyházi technikumban. Értesítették erről az érintett termelőszövetkezeteket is, ennek ellenére a 46-ból alig 15-en küldték el képzésre azokat a tsz-tagokat. akikre e felelősségteljes munkát kívánják bízni. Nem tudni, mire '/árnak az érintett tsz-ek vezetői. (ík) Koratron ruha, takarmányőrlő A szabolcsi ipar újabb termékei Újdonságot közlő jó híreket kaptunk két megyei nagyüzemünktől. Az idén először készít a belkereskedelem megrendelésére a világpiacon már ismert Koratron nadrágokat, szoknyákat a nyíregyházi ruhagyár. Ebből női modelleket egyáltalán nem gyártottak, most a Férfiruházati Nagykereskedelmi Vállalattal történt megegyezés szerint nadrágokon kívül női és bakfis pantallókat, szoknyákat is adnak a hazai piacnak. Az előzetes tárgyalásokon 40 ezer darabról szólt a megállapodás. Az első néhány ezres tétel már a jövő hónapban az üzletekbe kerül — reklámként. Azután a többi is, mert bizonyára megkedvelik a vásárlók. Eddig, ha az exportból visszamaradt modellekből kaptak a magyar ruházati üzletek, rövid idő alatt elkapkodták a könnyű, tavasszal, nyáron :s viselhető, speciális hőkezelt éljárással formatartóvá kikészített férfinadrágokat. A belkereskedelem megrendelése már gyártás alatt, a termelő szalagokon van. Ez köti le ezekben a hetekben a ruhagyár kapacitásának 60 százalékát. Eközben természetesen exportkötele- zettségüknek is eleget tesznek. Most szovjet megrendelésre pantallók készülnek hagyományos szövetből és egy angol cégnek férfi- és kamasznadrágok az említett Koratronból. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat legújabb terméke a D—40-es kalapácsos daráló — amely a Budapest1 Nemzetközi Vásár egyik kiállított gépe lesz — prototípusa már hónapok óta sikeresen üzemel a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben. Az eddig gyártott D—24-es kalapácsos darálóval szemben a teljesítmény, közel megkétszereződik, ugyanannyi energia felhasználása mellett, így az új takarmány- őrlő alkalmas a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfikombinátok kiszolgálására. Ugyanakkor termelőszövetkezetek is gazdaságosan használhatják, tehát elődjének szerepét is betölti. Az idén csupán a nullszéria, 23—30 darab D—40-es daráló hagyja el a gyárat. 1971-ben kezdik meg ennek a gépnek a sorozatgyártását. A vállalat szerkesztési osztályán pedig már egy újabb mezőgazdasági munkagép tervein dolgoznak a tervezők. Ez egy óránként 12 tonna kapacitású kukoricamor- zsoló-szelektáló lesz. Még a BNV-t megelőzően, egy másik nemzetközi zsűri előtt is vizsgázik a nyíregyházi gyár terméke. Április 27-én indítják útba Jugoszláviába az UNIFRUCT—4 gyümölcsosztályozójúkat, hogy bemutassák a Növi Sad-J nemzetközi ipari kiállításon. ej Keszthelyi telefon Fiatalság — falun Mezőgazdasági szakmunkás és repülős növényvédő egyaránt volt azon a kétnapos országos tudományos ülésszakon, amelyet Keszthelyen rendezett a KISZ Központi Bizottsága a ,Lenin-centená- rium jegyében. A Balaton-parti főiskolán akadémikus, aspiráns és pártmunkás együtt ült le megvitatni a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság gondjait, problémáit. — Ilyen átfogóan mégnem volt szó a mezőgazdasági if júság mai gondjairól. Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára — maga is agrármérnök — foglalta össze így a véleményét. ★ Dr. Bélák Sándor, a MTA levelező tagja, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora vitaindító referátumában két kérdés köré csoportosította gondolatait. Azt vizsgálta, miért ment el a fiatalság ilyen nagy számban a faluról és miért nem választja még ma sem szívesen munkaterületenek a mezőgazdaságot. Azt kísérelte meg felmérni, milyen lehetőségek vannak, hogy a jövő mezőgazdasági nagyüzemei a fiatalság részére életcélt, vonzó munkaterületet jelentsenek. A vitaindító előadást követően négy korreferátum foglalkozott parasztifjúságunknak a mezőgazdaságban lejátszódó, a műszaki forradalomhoz, a falu társadalmi életéhez fűződő viszonyaival, a falusi fiatalság társadalmi struktúrájának alakulásával, erkölcsi, politikai nevelésének kérdéseivel. Ez utóbbi témáról éppen Orosz Ferenc, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára beszélt részletesen. aki egyik felkért előadója volt a tudományos ülésnek. A többi között szintén foglalkozott azzal, hogyan is lehetne csökkenteni a város és az ipar elszívó hatását. Az okosabb, értelmesebb. kulturáltabb élet igénye alapvetően jelentkezik a ma falusi ifjúságánál. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni és lehetőséget adni a kibontako- sésjsl Ezt kell segítenie az erkölcsi és politikai nevelésnek, megteremtve az aktív cselekvő politikai gyakorlat lehetőségét. Mindez mai feladat, amely a jövő mezőgazdasági nagyüzemének — amelyet inkább az élelmiszer- gazdaság névvel lehetne illetni — kialakítását segíti. Ebben az új típusú mezőgazdasági üzemben ifjúságunkra, az ifjúsági szövetségre, alapvető feladat vár. ennek eredményes megoldása azonban nem csak a fiatalok, hanem mindannyiunk érdeke. ★ A szabolcsi küldöttség — amely a legtávolabbról utar zott a tanácskozásra és a legszervezettebb delegáció hírében állt — szinte minden tagjának bőven lett volna mondanivalója, hozzászólása, de a hivatalos ünnepi ülésen nem kaphatott mindenki szót, így érthetően egymás között folyt az élénk eszmecsere. Makkay Piroska, a Nyírségi Homokkísérleti Intézet KISZ-titkára — tudományos munkatárs —, a szakemberek elhelyezési gondjairól szólt. Kapcsolódott a vitaindító előadáshoz: nagyon fontos volna, hogy a felsőfokú technikumot, egyetemet végzettek a néhány hónapos gyakorlat után kerüljenek megfelelő beosztásba. Jelenleg gyakori, hogy mezőgazda- sági szakmunkás és főagronó- musi, elnöki beosztásban minden munkaterületen megtalálható. Ez főképp az alacsonyabb beosztásokban, pazarlás a főiskolai tanulmányokkal. Zentai Gyula agrármérnök, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz főagronómusa hozzászólásában szemléletesen világított rá a mezőgazdasági szakmunka fontosságára: gazdaságunkban évente annyi vegyszert használnak fel, amennyi 30 millió ember halálát okozhatná. A kérdés talán felesleges is, vajon, kell-e ennek kezeléséhez, fel- használásához jól képzett szakmunkás. Egy másik figyelemreméltó gondolatot is feltett a szabolcsi küldött: hogyan tanítják a mezőgazdasági ismereteket az általános iskolákban, hogy kívánják ezt a munkát megszerettetni? Többnyire a kisüzemi munka minden hátrányát bemutató gyakorlókertek ma már nem képesek a mezőgazdasági munka reális megismertetésére. Éppen ezért a korszerű nagyüzemnek kellene az iskola segítségére sietni, hogy a tanulók a maga valóságában lássák a legújabb gépeket, felszereléseket, a komplex telepek munkavégzési feltételeit. Bizonyos, hogy jelentős változás állna be az iskolai tanulók irányultságában is. ★ Jó néhányszor szoba került a küldöttek között a nyirlu- gosi példa, ahol a gyerekek nem csak elméleti, hanem valóban gyakorlati oktatást kaphatnak, s közben jelentősen hozzájárulnak a község ellátásához is. Az is kitűnt a beszélgetésekből: azokon a helyeken, ahol az iskolában megalapozott gyakorlati munka is folyik és rendszeres kapcsolat van a mezőgazdasági üzem között, sokkal kevesebb probléma van a fiatalok elvándorlása miatt. Ezzel meg is közelítettük az egyik nagy gondot: már az általános iskolai oktatásnak sokkal jobb, az életet, a mezőgazdasági szakmunkát a maga valóságában bemutató ismereteket kellene adni. Hogy milyen módszerekkel, azt pedagógiai és mezőgazdasági szakembereknek közösen kellene kidolgozni. Keszthely, 1970. április 24. »wft Steáa*
