Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
« rfüfaá ICBLET-MAGYAStÖítSZA© Í970. áprtBs IB Szülők fóruma Csalóka jegyek GYEREKEKNEK A siránkozó szülővel egy városi középiskola igazgatói irodájában találkoztunk. Elfogultságra, pillanatnyi rövidzárlatra hivatkozott, s azt próbálta elemi, hogy ismételjék meg gyerekének felvételi vizsgáját. Ugyanis, a gyerek nulla pontot ért el, s „ez nem lehet reális, amikor az általános iskolában kis híján ieles tanuló,” Sajnos nem egyedüli jelenség a siránkozó és a vizsgáztatás elavultságát kárhoztató szülő Tegyük hozzá, a pedagógia gyakorlói és elméleti szakemberei is elismerik, hogy a teljesítményképes tudás pontos mérése meg nagy gond, s az osztályzás nem mindig Cedi a tényleges tudásfokot, a vizsgák — legyen az felvételi vagy más jellegű - nem mindig tükrözik a tanulók valóságos ismereteit, képessegeit. Most nem is erről szólunk, hisz ez összetett es igen szerteágazó probléma. A siránkozó szülő ürügyén a csalóka ősz talyzatokat idézzük a „vádlottak padjára.” Az általános iskola nyolcadik osztályának kritikus felévekor, — amikor a középiskolai jelentkezések megkezdődnek s az érdemjegyek szinte misztikus jelentőséget kapnak — hallatlan nyomás nehezedik a gyetekre Természetes, hogy ilyenkor alaposan meg kel) ..nyomni a gombot”. Az egészséges erőkifejtés — a gyermekek buzdítása, ösztönzése ellen — nincs és nem is lehet kifogásunk. De az már aligha helyeselhető, hogy a szülők közül sokan az idegösszeroppanás széléig viszik a dolgot, önmagukat és gyerekeiket alig kímélve. Kétségtelen hogy a fejlődő, de még nem tökéletes felvételi vizsgák, tudáspróbák — a pontok hihetetlen nagy varázsa — készteti a szülőket a túlbuzgóságra. S az aggodalom a gyermek továbbtanulása, jövője iránt. Ilyenkor szinte extázisbán él szülő és gyerek, sőt tanár egyaránt. Az esetek egy részében nem történik ebből nagy tragédia, többé-kevésbé jól veszik a „startot” a gyerekek a középiskola kapujában a pontversenyen. De vannak esetek, amikor a jó és jeles osztályzatok, a biztató rajt ellenére nulla pontot „szed össze” a gyerek. A szülők egyszerűen nem talalnak magyarázatot a sikertelenségre. Mi lehet az oka? „Az csapja be a gyereket és a szülőt, hogy némelyik általános iskolában felhúzzák az osztályzatot néhány tizeddel a félévkor. De a jegy mögött nincs nagyobb tudás..— jegyezte meg az okokat kutatva az egyik középiskola igazgatója. Az osztályozó napló bizony elárulja; előfordul, hogy két egész jeggyel javít egy-egy tantárgyban a gyerek, alig néhány hónap alatt. Sokszor nem az általános iskolai tanár liberalizmusa, „jó szive” van az ilyen jegyek mögött. Megtéveszti a pedagógust a középiskolai felvételek idején tapasztalható aktivitás, ami a gyermekek egy részénél állandósul a „kritikus hónapok” alatt. A labilis értékelésre hajlamosak aztán az önkontroll alapján úgy értékelnek: „eddig túl szigorú voltam, most változtatni fogok .” A csalóka osztályzatok mögött legtöbbször csak látszólag áll a pedagógus, aki felhúzza” a jegyeket.' s ezzel illúziót táplál a gyerekben, szülőben. A báltérben inkább a szülők vannak -a jo szándékú, de tü reimetlen és a gyerekeik képességeit felre ismerő szü lök. Sajnos a kijózanodás általában bekövetkezik, kivéve, ha szerencséje van a gyereknek a felvételi vizsgán. Vitathatatlan, hogy ma még nem lebecsülendő tényező a szerencse, a fellépés,, a vizsgadrukk milyensége. és más tényezők. De ezek eléggé esetlegesek A teljesitményképes — nem pedig formális, lexikális tudás — azonban mindig biztos kapaszkodó a pontokért menő versenyben. Nem az osztályzatok utáni — küzdelem nélkül kapott pontok — a perdöntők. A felvételi vizsga sokrétű feladatainak megoldásában mulatott tudás, ön •illő probléma-megoldóképesseg érlelődik értékes pon tokká azoknál, akik keményen megdolgoznak érte De ismerünk olyan általános iskolásokat, akik felvételi vizsgák nélkül nyernek zöld utat a középiskolákba, mert a különböző tantárgyi tanulmányi versenyeken értékes helyezésükkel biztosították maguknak ezt a jogot. De még az általános iskolában. De ugyanez vonatkozik u középiskolából az egye lemre, főiskolára jelentkezőkre is A kikényszerített. vagy a tanárok megtévesztésével szerzett érdemjegyek csak pillanatnyi es látszataik ereket hozhatnak, ha nincsenek mögöttük valóban plusz magasabb fo kú ismeretek, s a teljesitményképes tudás valóban sajátjává vált a fiatalnak. S még a balszerencsés start során is marad annyi tartalék, hogy sikerüljön a továbbjutás Szülőnek es gyereknek egyaránt érdeke, hogy ne kergessen illúziókat. Még akkor tt ha az csábító ■*. olykor rózsaszínűbb mint s valóság Pali Géza Tőrt/ m fajost t V. Oasejeva: Kislány —— pól vajbabéval Jura autóbuszra szállt, •majd letelepedett a gyerekek számára fenntartott helyek egyikére. Közvetlenül Jura után egy katona szállt fel a járműre — Tessek helyet foglalni': ~r- pattant fel udvariasan Jura.- Köszönöm fiacskáin, de csak maradj. Inkább ide tí'dic a hátad mögé, jó? Utolsónak eery nénike té pett fel a buszra Jura nyomban ót akarta adni a helyét. de egy másik kisfiú megelőzte „No, ez nem volt szép tóiéin!” — korholta magái és kettőzött f ligetemmel kezdte szemlélni az ajtói, J.eykö zelebb szemfülesebb leszek!” A következő megállónál egy pólyát szorongató kislány volt n felszálló A pó Igából teher csipkés lökő- fecske hand«10. Jura rögtön talpra szol, keilt: — Tessek helyei foglalni! A lányka bólén.ve köszön te meg az udvarias felszólítást meid helyet foglalt. s amint 'éir’biúenfeife a pólyáról n kis ttifls-crü keit- dőcsket. egy hatalmas ijtékVízszintes; 1 Megfejtendő. 6. Telejere. 7. Vizei merítenek belőle. 8. Bánat. :>■ Keserűsegui-ől nevezetes belső mirigy. 11. Kacat. 12. Troja eles- Lét okozta. 14. Szamos... (szatmári községünk). 16. Megfejtendő. 18. Sir. 20. Bátorkodik. 21. Személyed, 22 Kerti szerszám. 24. Munkaclij. 25. Peru fővárosa. 27. Személyével. 28. Vissza: ilyen járás van Mohácson. 20 Szcdlt bolondit függőleges: 1. Hagadozu nagy tengeri ha] 2. Népköztársaság rov.úitéze 3 R.'.jztinta. 4 fa*, latinul. 5. Vitorlái tartja (első kockában U. belli) . 8, Beszámoló. 10. Fial. ll. Pontozás Helyezzetek at az abrab, látható 12 pontot úgy. ho, minden vízszintes, tüg^ölege és a két atiós sorokba 2— pont kerüljön. Négy pont ar eredeti helyén marad A kis gido Láttái-e már szarvas kecskét, nem fiatalt, öregecsket, meg egy fehér kis gidát, amint árkot ugrik át? ILa nem láttál, elmeselem: ma reggél az arokszélen, ugrabugrált egy gida, s ebből lett a galiba. Mert egyszer csak nagyot ugrott, gyenge térde összecsuklott. 8 nse-me! —- sírt a kis gida. Ne utánozd, Jancsika!. Urban László baba fejét pillantották meg a2 utasok. Mindenki jóízűen álnevet- te magot, mire Jura a. f'üle hegyéig elvörösödött. — Hát... hát én azt hittem, hogu egy néni kisbabával!... — ddmryögte szcmlesütve — Semmi baj. fiacskám! — szolt barátságosán, s veregette vallon a katona bácsi Jurát. — .4 kislányoknak is át kell ám adni a helyet!... Még akkor is. ha csak egy játékba'áí visznek a női vékán,. Krcuiutary László ferdéin? Ipari rostnóveny. 13. Vissza: minőségellenőrző osztály betűjele. 14. Képes rá. 15. Kedvel, 17. Tagadószó. 19. Ókori istenség (szentélyé szombathelyen megtalálhatok 2.1 Ilyen szalámi is van. 23. ÓMU. 24. ... apó. a híres tengjél tábornok. 28. AB. 27. Vár kétharmada. Megfejtendő: Vízszintes IS, vízszintes l. Mull heta megfejtén;- KrSVARDA — VASMÜ- Ztx V - FÜRDŐ - VTJÜKAK — h. y\ jutalom: Szabó Attila N ■ ’gjiuiaa, Tóth István Tiszta- be -..; cs Pejvás Györgyi Nagy- kái.o, . Krecsmáry László; Jó!<ed\ ü hét Az első nap HÉTFŐ — !a. .ífcunl.ban lep tó Második nap KEDD — jó étvággyal edd. Harmadik nap ZÉKDA - 'jj fi hozánk Beria' 'egyedik nap CSÜTÖRTÖK - iüi sütőnkben sútótoe Öiödik nap PÉNTEK — örülünk a pénznek. — hatodik nap SZOMBAT - arait kapunk holnap: hetedik rtap VASÁRNAP — jaj, a kövér kacsának!!! CsiWócska Csipogók királya, furcsa madaracaka, ne aírj tobtet már ma, mert elvisz, a macska! Fürösztöcske Csúszik-mászik a csiga, nézi-Kémi ivaeika Hadd fogjalak kosaiba! » Állj meg, hé. csigabiga' Ogjj megyünk Oroszitaa, anngn meg a locsiba, I. öcsi -pociiba! J ékelj 3olt*a A királylány macskája Volt egyszer egy király kisasszony, aki bolondja volt a ■macskáknak. Különösképpen rajongott egy gyönyörű kis fekete cicáért, kinek az alia alatt, a nyakait csak egyetlen feher foltocska szakította meg selymes szőrének kor mos-fényes színét. Nagyon elkényeztette a királykisasszony ezt a legkedvesebb macskáját. Ott aludt a kiscica az agya mellett külön kis ágyacskában. rózsaszínű selyempaplan alatt, gala rnbpih evei töltött tte- lyemoánkoson. Reggelire langyos mezes tejet kapott. Csakhogy volt ám egy nagy hibája ennek a macskának Nem tudott dorombolni, pedig azt minden macska tud. anélkül, hogy tanítanak ró a cicaiskolában. Hiába oe cézte, simogatta, hiába sugdosott gyöngéd szavakat a fűiébe a kis királylány, haszla luu etette a legfinomabb fa latunkul a saját asztaláról, a fekete kiscica csak nem akart dorombolni, Kgyre bánatosabb lett emiatt a szépséges ki.ralyk.is asszony Nem aolt már étvágya sem. alig evett valamit, műin is csak nehezen jött a szemére. Ue bele is fogyott erősen a bánatba. Nagy szomorúságára az öreg király nak, akinek a leánya volt mindene, szeme fénye, s mint egyetlen gyerek, ö volt kiszemelve utódjául is a írónőm A dorombolni ivem tudó mocskát tudós doktorok vették vizsgalat és kezelés ala, de eredménytelenül. A cica csak nem dorombolt, ükkor a kiraiy kihirdette az országban. hogy annak adja a lányát es j ele ktrálysugát. ala dorombolásra bírja a kedvenc állatot. Híréi vette ennek egy sze geny puszlorlegeny is, s mert eszes, ügyes fiú voll, menten elhatározta, hogy ő is szc rencset próbál a királyi udvarban, Nem örült azonban Ua tervének az özvegy édesanya, mondogatta is neki sűrűn: semmi keresnivalója ott a. szegény embernek. attól annyi tudós és előkelő férfiú hiába próbálkozott. Még bei ja is talál lenni, ha felsál u királyi udvarban — Nem úgy van az. édesanyám — ellenkezett a fiú magabiztosan, — A meseben mindig úgy volt, hogy ami nem sikerült a. gazdag és előkelő uraknak, nagy tudománya embereknek, az sikerült a szegény legénynek. Hát én se félek... Mit volt mit tenni, az öregasszony útjára bocsátottá a Hat, miután előbb annak rendje s módja szerint meg rakta- a tarisznyáját hamuba sült pogácsával, amit abban az országban készen leheteti kapni a boltokban. A pisz- torlegeny útnak indult, s mi- helyi beert a fényén palotabu azon nyomban a király és a királylány ele bocsátották. A Hú jól megnézte a különös kismacskát, azután máris rendelkezett: Nyúlnak vett Nyúlánk vett a nyulne szép. vadaszkáiapót, hát, erre a nyúl úr Öröm táncot ropott, — Be kell zár ni ezt a macf- kai egy napra, egy éjszakára egy olyan üres kamrába, amelynek meg ablalta fine». Ne legyen olt se ennivaló, se c.gy csepp víz, de meg egy szál szalma nem sok, annyi se! Keserves sirasra fakadt a jólelkú kiralykisasszony a kemény gyógymód hallatára. De nem használt a sirás semmit, mert az öreg király meg parancsolta. hogy eleget kell tenni a messziről jött legény utasításának. Eltelt a rtap meg az éjszaka. s az udvari nép jelenlétében kiengedték a macs - kél a szigorú fogságból. .4 szegény kiéhezett, eltörődött állat nagy nyivákolással. mohón nekiesett az előre odakészített langyos fejecskének, s egy-kettőre kilefetyelte, még a tányért is kinyalta utána. Azután felugrott a gazdasz- szonya ölébe, s es alig simogatott egy-kettőt a hátán, egyszeriben olyan hangos dorombolásba fogott, hogy még a nagy márványterem legtávolabbi zugában is meghallották az ott szorongó udvari kamarások és más előkelőségek. Végigfutott a bámulat moraja a cifra öltözetű tömegen. A tudós doktorok alig tudlak hova lenni irigységükben. A királykisasszony halvány, sires orcája vedig úgy felde- rült nyomban. 1 mini nyári eső után a szivárványés égbolt. Leghamarabb az öreg király szólalt meg örömében: — Állom a szavamat — jelentette ki ünnepélyesen. — Fiam tiéd a lányom, meg a ■fele királyságom. Csak egyet árulj d nekünk: hogyan történt ez a csoda, mi késztelt« ezt a konok jószágot arra, hogy megemberelje, akarom mondani megmacskásolja magát és vegre dorombolni kezdjen? lllemtudoan így felelt a legény: — Megkövetem királyi felségedet, et a macska túlontúl el volt kapatva, ez volt « imj. Mert aki nem tudja, mi a nélkülözés, nem tudja becsülni a jóletet sem. A macskánál a dorombolás az elégedettség jele. De es az állat nem tudott különbséget tenni Jó és rossz között, hiszen mindig csak jóban volt réssé. Tehát nem is tudott amúgy igazában megelégedett lenni. De amikor a kietlen. üres kamrában megismerkedett a rosszal, most utána megint csak jóban lett része, rögtön megtanuU elégedett lenni. Nem is lesz többé hiba ekörül, dorombol* iti fog ő serényen, csak szeress? továbbra is a szépséges királykisasszony, as én sze- relmctes mátkám... így volt, nem másként As okos pásztorfiú feléségül vette a maeskarajongó királyleányt. s a kedvenc udvari cica még most is dorombol, ha meg nem halt. Heves Ferenc a nyúl né , . . Micsoda szerencse, gondolta magában, tisztelt nyúl lessek a vadász társaságba-1' atgsw» Lajos
