Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
VftO. április 19 KBLFT M AO V * SO ». flMa! A szabolcsi piac Koiizervg yúri t a [jász la latok Lehet 50 millióvá! töhh ? Idény után — idény előtt Télen is kétezerhatszáz munkás MENNYIT KERESTÜNK AZ ÉV ELSŐ NEGYEDÉBEN? — ez a kérdés több oldalról is fontos. Különösképpen azért, mert a mostani jövedelem jó része a tavalyi munkánk eredménye, és mert — épp az összpontosuló kifizetések miatt — ilyenkor legfeszüllebb a piaci egyensúly. A területi bankhálózat áltál kifizetett és lakossági jövedelemmé vált készpénz összege januárban, februárban és márciusban 1 milliárd 431 millió forint volt Sza- bolcs-Szatmár megyében. Ennyi volt lényegeben megyénk lakosságának bevétele három hónap alatt. Ez az ösz- szeg 147 millióval meghaladja a tavalyi első negyed kiugróan jó, s mindegyik korábbinál lényegesen magasabb jövedelmét is! A növekedés üteme 11.4 százalék, több mint a kétszerese az országosnak (5 százalék). S ez alig marad el a tavalyi legnagyobb bevételtől, ami a negyedik negyedévben jelentkezett. Nemcsak az attag növekedett, hanem az átlagon belül egyaránt nőtt a bérből élők és a mezőgazdasági munkával foglalkozók jövedelme is. Különösen az utóbbi növekedési üteme gyors: 17.2 százalék, ami csaknem százmillió forintot jelent, A BÉRBŐL ÉLÜK JÖVEDELMEI viszonylag kisebb ütemben, 4,3 százalékkal növekedtek. Ennek több oka van. Egyik az, hogy a foglalkoztatottsági színvonal az első negyedben csak kismértékben növekedett, másrészt a gazdálkodó szervek 5—ö százalékkal kevesebb részesedést fizettek ki megyénkben dolgozóiknak, mint tavaly. Ez utóbbi szorosan összefügg azzal, hogy igen sok helyen már év közben növelték a kereseteket, épp a részesedés terhére. A részesedési alap ennek ellenére nőtt néhány szektorban, különösen a szövetkezeti iparban: 30— 31 százalékkal többet fizettek ki, mint tavaly. A mezőgazdasági lakosság éves jövedelme — a zárszámadások szerint — tavaly 15—16 százalékkal növekedett, és átlagosan 16100 forint volt megyénkben. Meg kell azonban jegyezni, hogy még mindig sok azoknak a tagoknak a száma, akiknek keresete nem éri el a 10—12 ezer forintot sem. A TAVALYI JÖ TERMÉS azonban nemcsak a keresetekben, hanem a felvásárlásban és a szabadpiacon is érezteti hatasat. Az fmsz-ek és a MÉK csak minimális mennyiségű terményt vásárolnak föl, mert a tárol1 készletek magasak. így az árukínálat burgonyából, zöldségből : és almából a két esietet meghaladó mértékű, ami az árak jelentős mérséklődésével járt. A burgonya és a zöldség 15—20, az alma 50— 55 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ebben az időszakban. A mezőgazdasági lakosság pénzbevétele az állatfelvásárlásokból 30—31 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Ez azonban zömmel az árak emelkedésének hatása, hízósertésből és süldőből kevesebbet vásároltak fel az idén. mint tavaly. Tavaly a kiugróan gycv.s jövedelem-növekedéssel a piaci egyensúly zavarai, az áruhiány járlak együtt. Az idén a lakosság a keresethez hasonló ütemben tudta növelni az áruvásárlásait (10,6 százalék), ami viszonylag kedvező, dinamikus piaci egyensúlyra utal. Különösen húsvét előtt volt rendkívül élénk a kereskedelmi forgalom. Erre a kereskedelem az idén jobban felkészült a tavalyinál, s mintegy 45—46 millióval nagyobb készlete volt, mint 1969-ben. Különösen a szövetkezeti kereskedelemben volt hatalmas a forgalom növekedése. A NAGYOBB ÁRUKÉSZLETEK az áruellátás viszonylagos javulásával jártak, emellett számos cikkből korántsem mondható kielégítőnek az ellátás. Egyes cikkeknél, főként a ruházatban, mérsékelten növekedett az árszínvonal is. A szövetkezeti kereskedelem gyors növekedése mellett igen érdekes, hogy a TÜZÉP vállalat áruforgalma 21,9 százalékkal, az élelmiszer kiskeré pedig 17 százalékkal több, mint egy éve volt. Az iparcikk kisker forgalma csak minimális mértékben növekedett. AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN tehát tovább folytatódott az a folyamat, hogy Szabolcs a jövedelmek színvonalában lassanként igyekszik fölzárkózni az országos átlaghoz. Erre mutat az átlagot kétszeresen meghaladó itteni fejlődés, s az, hogy itt a vásárlások növekedése is jóval meghaladja az országos átlagot. Tavaly ez a folyamat számottevő nehézségeket okozott a kereskedelemben, az idén viszont sikerült megfelelő árualapot beszerezni, s nem voltak a tavalyihoz hasonló zökkenők. Kun István — Nincs abban semmi váratlan, hogy nagyjából állandó létszámmal dolgozunk — ezekkel a szavakkal fogadott Berelvás Dezső, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója, s ez meglepő, hiszen az élelmiszeriparra csak mint idényjellegű tevékenységre gondol az embeé. A konzervgyárban pedig éppen arra voltunk kíváncsiak. hogyan készülnek fel az új idényre. Helyette kiderült, hogy körülbelül május 10-ig a termelés szinte változatlan kapacitással tart a félkésztermékek feldolgozásával, összehasonlításul: míg a múlt év első felében 144 milliós tervvel számoltak, addig az idei első fél év terve 182 millió forint termelési érték. S ezt úgy érik el. hogy a fizikai munkások létszáma egész télen 2600 volt. Műszaki iutczkedcsek A viszonylag egyenletes termelés mellett a most következő hetek mégis az „igazi” konzervgyári idényre való felkészülés időszakát jelentik. Különösen, ha azt nézzük, hogy a gyár ez évi teljes termelési terve 452 millió forint, 50 millióval több, mint a múlt évben. A termelés felfutásának kezdetét a mezőgazdaság adja: megvannak a szerződések, amelyek alapján elegendő feldolgozandó árujuk lesz. A befejezés pedig az értékesítés, ami szintén biztosított, A termelés emelkedése viszont nem azon múlik, hogy elegendő-e a nyersanyag és megfelelő-e az árufelvevö piac, bár a kedvezőtlen időjárás befolyásolhatja azt. Am az ötvenmilliós terméktöbbletet mégis a gyáron belüli műszaki-gazdasági intézkedések adják, s a növekedést nem újabb munkások alkalmazásával, hanem műszaki fejlesztéssel akarják elérni A borsóvonalon például új berendezések beállításával, bővített gépparkkal, valamint a vonal olyan elrendezésével, amely lerövidíti az állásidőket, a kapacitást az eredeti 420-ról 620 vagonra emelik. Ugyanilyen műszaki fejlesztési intézkedésekkel növelik a hámozatlan paradicsom, a vegyes darabos savanyúság. vagy az almasűrítmény feldolgozó kapacitást. A vonalak átszervezését, a kivitelezés helyszíni irányítását a műszaki fejlesztési csoport végzi. A kivitelezők pedig a tmk-üzem szakemberei. Egyébként is a karbantartók jó munkája biztosítja a folyamatos üzemelés feltételeit. P rém in ni. megtakarításért Néhány gyári példa kívánkozik ide a munkaszervezés és az anyagi ösztönzés ösz- szekapcsolása szemszögéből, i de tanulságképpen bármelyik termelőüzemnek. Az egyik példa éppen a tmk- üzem, ahol erre a negyedévre a brigádokra bízták — kellő műszaki ellenőrzés mellett —. hogy készítsék el a tervet. Utána „jött” a vállalatvezetés: felajánlotta, hogy annyi prémiumot kapnak, amennyi a munkaóramegtakarítás értéke. Hasonló mérvű a minőségi prémium is. Ha viszont a brigádok az önmaguk által megállapított időre sem készülnek el egy-egy ! javítással, úgy az időtúllépés ’arányában csökkentik a keresetet. Az eredmeny: a brigádok 8—10 százalékos túlteljesítést vállaltak. Az üzem műszaki vezetői csak akkor kapnak prémiumot, ha a' munkások a módosított vállalásukat teljesítik. A konzervgyári átlagkereseteket ebben az évben igen jelentős mértékben, mintegy öt százalékkal emelték. Ehhez viszont a termelékenységnek is megfelelően növekednie kell. A fokozás egyik, sokszor népszerűtlen intézkedése a normarendezés. Ehhez folyamodtak például a íőzeléküzemben, ahol januártól 12 százalékos rendezést hajtottak végre. A termelékenység mégis húsz százalékkal emelkedett, a közhangulat pedig jó. mert nőttek a fizetések. .....kénytelen vagyok megtéríttetni. Van ellenkező példa is. A készáruraktárban sehogy sem teljesítették a normát. Emiatt a vállalat Vezetősége és az üzemgazdasági osztály . tíz alkalommal ellenőrzött. Meg akartak tudni, hogy kell-e valamilyen változtatás, nem túlzott-e az Intézkedés, hiszen a raktár vezetői bizonygatták, hogy túlfeszített a norma. Az ellenőrök tulajdonképpen csak a jelenlétükkel „tüntettek”, semmibe bele nem szóltak, mégis azokon a napokon 110—120 százalékos volt a normatel- jesítés. Ezért — míg a főzeléküzemben a vezetők, s a legjobb munkások jutalmat kaptak — a raktárban elrendelték, hogy ahol nincs meg a 100 százalékos teljesítés, ott keresetkiegészitést kell alkalmazni. S egy idézet a négy készáruraktári vezetőnek küldött igazgatói levélből: „Ezt a kiegészítést én kénytelen vagyok károkozásnak tekinteni és önnel ezt minden esetben megtéríttetni.” Vagyis a teljesítés á vezetők munkaszervezésén múlik, tehát ők a felelősek érte. A konzervgyári termelés jellemzője a gyors átállás egyik termékről a másikra. Ezért a termelési programokat most már a hónap kezdete előtt öt nappal adják ki, hogy a helyi vezetők felkészülhessenek a zökkenő- mentes termelésre. A lényeg, hogy a termelés ne akadozzon. ne kelljen a bizonyítványt magyarázni. Lányi Botond Diktált feltételek Könnyen előfordulhat, ha mostanában valaki bemegy a nyíregyházi bútorboltba, azt mondják, nincs ez vagy di az áru. Pedig tulajdon-1 képpen van. és itt. Nyíregyházán, de be kellene szállt- la^ii. Ez i iszom csak elméletben könnyű dolog. Az AKÜV szerződésében ugyanis az szerepel r napi egy va- son bútor szállítására vállalkoznak felelősséggel, többet csak akkor, ha éppen lesz szabad kapacitás. (Nyíregyházára átlagosan naponta négy-öt vagon bútor érkezik.) Könnyen adódna a kérdés: miért kötött ilyen szerződést az iparcikk kiskor, amely . a bútorokat is árusítja. Valójában kiderül, nem is ők kötötték, az AKÜV diktált, s „tetszik, nein tetszik — ez van” alapon köthettek szerződést az új évre. Gyakorlatilag két hónapja szállítanak az új rendszer szerint, amelynél a kereskedelmi szakemberek látják; clóbb-iitóbb a fogyasztó károsodik. A bútor napokig áll a vasúti raktárban, esetleg a vagonokban. Mindez sok pénzbe kerül. A bútorszállítás egyedi esete most már az alapkérdéssé tömörüdik: ki szállítson, az AKÖV. vagy a kereskedelem? Ügy véljük, a kereskedelmi vállalatok elsőrendűen fontos feladata, hogy kereskedjenek. A szállítás, szállítmányozás munkája az AKÖV-é, s ha rendszeresek a panaszok, a szállító vállalat nem végzi megfelelően a munkáját. Úgy érezzük, a kisker ebben az esetben a fogyasztók érdekében emel szót. amikor kifogásolja. az AKÖV egyoldalú szerződéskötését Lehetséges, hogy a kereskedelemnek szállítani nem a legelőnyösebb dolog, vannak ettől gazdaságosabb üzletek is. De úgy gondoljuk, a vállalati önállóságra, nagyobb nyereségre való törekvés kellő megfontolással nem zárná ki, hogy kétoldalú. biztonságosabbb szállítási szerződéseket kössenek — különösen a lakosságot közvetlenül érintő esetekben. MARIK SÁNDOR KOMMENTÁR Háztáji boltok Országosan is jelentős kezdeményezés született a fogyasztási szövetkezetek VII. megyei küldöttgyűlése nyomán. Fehér Gimnázium a kastélyban Forgách gróf mándoki kas télya agonizál. Injekciózzák kőművesek, ácsok. „Aláducok”, beton- fröccsök sem segítenek a régi épületen. Minden por cikája érzi az idő múlását. Repedezik, omladozik. A végelgyengülésben szenvedő volt kastélyban a megye egyik legfiatalabb és legszerényebb körülmények között élő középiskolája és kollégiuma van. Régi álom öltött testet a régi kastélyban. ★ „Nem gondoltuk, hogy egyszer Mándokon is lesz gimnázium. nem kell Kisvárdá- ra járni a gyerekeknek” -- ez az egyik szülő véleménye. „Vagy lenne, valóságos, rendes gimnázium itt, vagy szüntetnék meg. Fagyoskodnak a gyerekek. a diákok Kevés a tanár, rossz a felszerelés. Aki teheti Kisvárdára. Mátészalkára. Nyíregyházára. Naményba adja a gyerekét” — így a másik szülő. Kinek van itt igaza? * Tulajdonkeppen mind a végiét igaz — mondják a mándoki gimnázium tanárai. Jó. hogy van az egykori tiszai járásnak egy középiskolája. Az öregebbek szívesen emlegetik, hogy Mán- dok a Tiszakanyart magába foglaló vidék járási központja volt. Fárasztó és költséges utazás vitt innen Kisvárdába. Többnyire itt. tanulnak a mándoki gyerekek, akik tehették. Hatvanháromban érte a szenzáció a községet, megnyílik a gimnázium. Az azóta eltelt évek — szülőknek, pedagógusoknak. gyerekeknek az örömök mellett sok megpróbáltatást Is hoztak, „Albérlet” az általános iskolában. önállósulás, saját gondok nagyban és kicsiben. Tanárhiány. Szülői ellenállás és bizalmatlanság. Az első szalagavató. Újabb gondok... Ezekből es még sok másból all össze a fiatal falusi gimnázium életrajza k Fodor Ilona igazgatónő nem túl szívesen emlékezik a ..honalapítás” első éveire. Nem mintha nem a küzdésből, a közös erőfeszítésekből nőtt volna kj végül is a középiskolai ranghoz mindjobban felzárkózó iskola. De annyi a fejíájdito gond ma is: — Nézze meg a halókat. Minden négyzetméter foglalt. Emeletes ágyak. Repedező falait, hideg. Az irdatlan ko- pácsolás lentről jön. Most dúcol alá bennünket a tsz javítóbrigádja. Kiderül, ezek csak a „látványos” gondok A dossziék arról is beszélnek; még mindig tart a* idegenkedés. Nem szívesen küldik ide a mándoki és környékbeli szülök a gyerekeiket. Nem akarják az amúgy is hátrányos helyzetet megtoldani azzal, hogy egy gyenge felszerelésű, mostoha helyzetű gimnáziumba menjenek a gyerekek így aztán a gyengébb, szerényebb előmenetelű gyerekek ülnek ősszel a kastélygimnázium padjaiba. Többen olyanok. akik megpályázták * „márkásabb” középiskolát, de nem sikerült a felvételük. Velük kell bizonyítani. k Milyen jövő vár a mandoki gimnáziumra? „Eddig minden szülői értekezleten megkérdezték, de nem tudtunk megnyugtató választ adni. mikor lesz itt rendes gimnázium, a mai kö- Híetelmenyeknek megfelelő iskola,Az igazgatónő most bizakodóbb, mint eddig bármikor. Már a helye is meg van az új gimnáziumnak. A közvéleményre természetesen az lesz a legnagyobb hatás sál, amikor elkezdődik az építkezés. A régi álom ekkor ölt mai formát. Természetesen amíg az új gimnáziumban felhangzik az első csengőszó. még az agonizáló öreg kastélyban sok fárasztó óra vár diákra, tanárra. Nagy csodákat a jelenlegi viszonyok között — amikor négy szaktanár hiányzik és más gondok is vannak — nem várnak. Vannak már gyerekeik főiskolán, egyetemén, sőt büszkélkedhetnek egy külföldi. Ion ingni di ösztöndíjassal is. De a hétköznapi valóság mégis az: az itt érettségizők közül legfeljebb minden ötödik jut be a felsőfokú intézményekbe. Ez még a nehéz helyzetben is újabb erőkifejtésre ösztönzi a tantestületet. * Tálán nem közhely az epilógus: ha a szülők, a falusi közvélemény bizalmat szavaz a fiatal középiskolának, ha az eredmények józan megítélése váltja fel a még lappangó idegenkedést, hamarosan nagykorúvá válik a Tisza menti községek gimnáziuma. ..aaEtk Páll Géza Lajos, a kormány elnökhelyettese e tanácskozáson többek között arról szólt, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek a jövőben fokozottabb támogatást kell nyüjtaniok a háztáji gazdaságok árutermelésének szervezéséhez és segítéséhez.- Meg egy hónap sem lelt el e tanácskozás óta, maris megnyíltak megyénkben az első háztáji boltok Nyírbátorban és Mátészalkán. Ez mindenképpen a fogyasztási szövetkezetek vezetőinek a munkáját dicsérik. Így indult mozgalom most megyeszerte az fmsz-eknél azért, hogy valóra váltsák a párt és a kormány elképzeléseit, a háztáji gazdaságok árutermelésének a segítésében. A megye fogyasztási szövetkezetei SzabolC6- Szatmárban mintegy félszáz helyen kívánnak háztáji boltokat nyitni. Elsősorban a járási székhelyeken és a nagyobb községekben kerül sor erre. olyan helyeken, ahonnan el tudják látni a körzetükbe tartozó kisebb településeket is. Milyen gondok megoldását segítik ezek az üzletek? Elsősorban a háztáji gazdaságok termelését, ezek kiszolgálását. Ezekben a háztáji boltokban különböző vetőmagval at, műtrágya- féléket, növényvédőszereket, kisgépeket, kerti szerszámokat, felszereléseket, különböző állati tápokat és takarmányokat megvásárolhatnak majd a lakosok, amelyek beszerzése a múltban nagy gondot, sok utánajárást igényelt, s nem mindig járt eredménnyel. A háztáji allattenyesztés fejlesztése és fellendítése érdekeben újszerű kapcsolat alakult ki a fogyasztási szövetkezetek és a Szabolcs megyei Gabonafelvasárló és Feldolgozó Vállalat között. E már megnyílt és a jövőben megnyíló háztáji boltokban is árusítanak majd a vállalat által biztosított különböző állati tápokat, takarmányfélékét. Ezektől a háztáji boltoktól, a fogyasztási szövetkezetek vezetőitől, s e boltok dolgozóitól azt várják a háztáji gazdasagok, hogy idejében és a kis kertekben használatos anyagokkal jól ellátják, a háztáji állatállomány részére mindig biztosítják megfelelő csomagolásban a szükséges tápokat, kisgépeket, s reméljük, hozzájárulnak ahhoz, hogy mielőbb fellendüljön a háztájiba» az árutermelés. fflIÉ
