Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
XXVII ÉVFOLYAM. 55. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 6, PÉNTEK L^-UNK TARTALMÁBÓL* A bizalom — serkentő erő (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) A szép beszéd professzora (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Tanácskozik az országgyűlés Apió Antal felszólalása a vitában Az országgyűlés csütörtöki napján a Parlament folyosóján, a szünetben készült a felvétel. Kádár János elvtárs beszélget megyénk két képviselőjével: Orosz Ferenccel és Fekszi Istvánnal. ' (Kelet-Magyarország telefoto) •• ünnepi gyűlé§ a nemzetközi nőnap alkalmából Beszédet mondott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Loson- ezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának taggal. valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Tegnap este befejezték a Parlamentben az országgyűlés idei első ülésszakának legnagyobb várakozással és érdeklődéssel kísért vitáját, a kormány beszámolója feletti eszmecserét. Az első napi 11 felszólaló után tegnap újabb 18 képviselő mondta el véleményét a kormány munkájáról, s az ország helyzetéről. A felszólalók kifejezték, hogy egyetértenek a kormány bel- és külpolititikai tevékenységéről szóló beszámolóval, *$ert — amint például Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő megfogalmazta — a kormány munkája és intézkedései megfelelnek pártunk politikájának, kifejezik népünk nemzeti érdekeit, törekvéseit és egyúttal következetesen internacionalista magatartásunkat. Ez a következetes internacionalizmus jutott kifejezésre Apró Antal felszólalásában, amelyben a kormány elnökhelyettese elsősorban a nemzetközi gázcfasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta, kormányunk a nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük gazdasági kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni, A tudományok és a termelőerők gyors fejlődése szükségessé teszi, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. Apró Antal részletesen beszélt arról, miben különböznek a most kialakuló együttműködési formák az eddigiektől, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában, s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet alakulása, valamint a szocialista és a kapitalista világgazdaság közötti verseny mellett az a tény is, a magasabb színtű együttműködés irányába hat, hogy egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a nemzeti jövedelem értékének/ közel 40 százalékát adja, s minden ötödik magyar ipari munkás exportra termel. Az elmúlt években valamennyi KGST-tagországban széles körű közgazdasági viták során elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. Ezeknek a vitáknak nagy szerepük volt abban, hogy ma már mind jobban kikristályosodnak a legfontosabb tennivalók. A KGST Végrehajtó Bizottságában, a különböző nemzetközi munkacsoportokban és az állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, a tagországok által eddig kidolgozott integrációs javaslatok összegezésére, olyan komplex távlati együttműködési program elkészítésére, amelyet a KGST-ben részt vevő kormányok, vagy mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagynak majd jóvá. Jelenleg több mint 200 alapvető gazdasági együttműködési téma vizsgálatával, illetve javaslat kidolgozásával foglalkoznak a KGST-ben. A kormány elnökhelyettese azonban hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos javaslatok sokoldalú kimunkálása nem könnyű feladat. Sokszor még egy országon belül is nehéz összhangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még nehezebb, egyebek között azért is, mert a KGST- ben részt vevő országok gazdasági fejlettségi szintje eltérő, nem egyformák gazdasá(Folytaiás a 2. oldalon.) Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a 60. nemzetközi nőnap alkalmából a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a vasas székházban. Az elnökségben foglalt helyet Nagy Józsefné, köny- nyűipari miniszter, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ünnepségen részt vettek a nemzetközi nőnap alkalmából hazánkba érkezett külföldi nőküldöttek. A nagygyűlést a Himnusz hangjai vezették be, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet. Hagyományos, szép szokássá vált már, hogy a munkahelyeken és otthonokban a tavasz első virágaival köszöntjük a nőket. Megtiszteltetés számomra, hogy a párt, a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa üdvözletét tolmácsolhatom a magyar hőknek, akik a gyárakban, irodákban és intézményekben részt kérnek és részt vállalnak a társadalom- formáló nagy feladataink megoldásában. Köszöntjük az édesanyákat, akik kenyérkereső munkájuk mellett élesztik a családi tűzhely melegét és nevelik az új generációt dolgos felnőttekké. Köszöntjük a nagymamákat, akik megosztják a család gondjait, segítik az új nemzedék nevelését, emberré formálását. Üdvözöljük és köszöntjük azokat az asszonyokat, elvtársnőket, akik felszabadulásunk első napjaitól kezdve segítették az új élet megindulását, akik fáradhatatlanul munkálkodva hitet és bizalmat árasztottak hogy a romok fölött új hazát építsünk. — Pártunk Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kívánok minden magyar nőnek szép életet, sok boldogságot és jó egészséget — mondotta többek közt. — A nemzetközi nőnap jelentőségét ebben az esztendőben több évforduló és esemény emeli ki a szokásos megemlékezések sorából — folytatta Gáspár Sándor. — Hatvan éve annak, hogy a szocialista gondolkodású asz- szonyok március 8-át harci ünnepnek nyilvánították. Az idei nemzetközi nőnap jelentőségét növeli, hogy közeledik egy másik történelmi dátum — Lenin születésének 100. évfordulója. Lenin adott programot ahhoz is, hogyan kell a nők társadalmi helyzetét a szocializmus építése során rendezni, Lenin hívta fel arra a figyelmet, hogy a nők egyenjogúságát csakis a szocialista társadalom valósíthatja meg. Azok az eredmények, amelyeket a nők társadalmi egyenjogúsításában a szocialista országokban elértek — Lenin tanításában gyökereznek. Ma hazánkban elsőrendű társadalmi, politikai kérdés a nők ügye. erről tanúskodik, hogy pártunk Központi Bizottsága éppen a napoké ban értékelte a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét, a nők körében végzett politikai nevelő munkát, s meghatározta a legfontosabb tennivalókat. A párt állásfoglalásából egyértelműen következik. hogj[ számunkra a nőkérdés társadalmi ügy. — Szocialista társadalmunk azzal változtatta meg a nők társadalmi helyzetét, hogy lehetőséget teremtett bekapcsolódásukra az alkotó munkába. Napjainkban a bérből és fizetésből élők 4# százaléka nő. Mintegy kétmillió asszony és leány vesa részt a nemzeti jövedelem létrehozásában. — Igaz az is — folytatta Gáspár Sándor —, hogy a nőls még nem számuknak és képességeiknek megfelelően vesznek részt a gazdasági, hivatali vezetésben. — Mindez helytelen szemléletből fakad, s egyben jelzi, 'hogy sem a mozgalmi, sem a gazdasági szervek nem foglalkoznak elég következetesen és folyamatosan a nők sajátos helyzetéből adódó speciális tennivalókkal. Nem kielégít® az a harc sem, amelyet a közömbösséggel, a nők egyenjogúságát lebecsülő nézetekkel szemben vívtunk. A szakszervezetek is többet tehetnének a nők érdekében: a jobb munkakörülményekért, az igazságosabb bérezésért, a kollektív szerződésekben rögzített kezdeményezések valóra váltásáért, a vállalati gyermekintézmények fejlesztéséért, a nők otthoni munkáját segítő helyi lehetőségek kihasználásáért. — A nők egyenjogúságánál* következetes és teljes megvalósítását össztársadalmi üggyé kell tenni. Ebben a szellemben foglalt állást pártun!* Központi Bizottsága és meghatározta ennek gazdasági és szervezeti feltételeit is. — A szakszervezetekre különösen nagy felelősség hárul, hogy a párt politikája ezen a tér.en érvényesüljön. Szigorúbban és következetesebben kell őrködnünk a nők egyenjogúságát biztosító törvénye!* betartása fölött. Gáspár Sándor befejezésül hangsúlyozta: — Az elmúlt negyedszázad alatt a nők érdekében több történt, mint hazánk történetének sok előző évszázada alatt így igaz ez akkor is, ha tudatában vagyunk annak, hogy maradtak még szép számmal megoldásra váró feladatok. Kísérje még több tisztelet és megbecsülés asszonyaink, leányaink országépítő munkáját. Kívánjuk: legyen sok-sok örömük családjukban, gyermekeikben. Teremtsünk közös akarattal és áldozatkész vállalással olyan életet é# jövőt a Magyar Népköztársaságban, amelyet minden édesanya álmodik gyermekének. A beszéd után művészi műsor szórakoztatta a megjelenteket. ★ A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntették a szakszervezeti mozgalomban kimagasló munkát végzett nőket Gáspár Sándor a szakszervezeti munkáért kitünte+és aranyjelvényét 33, az ezüstjelvényt 8 nőnek nyújtotta át VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtökön folytatta munkáját at országgyűlés. (Kelet-Magyarország tetefotó*
