Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
IflTO. március S8 fettw-WACYAitoießüWi s. mm A népi rendőrség 25 éve Irta: Antal Pál ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője Tízezer holdra nem kell víz ? Százmilliós veszteség okai ' JUBILEUMRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG NÉPE, számvetést készítettünk mi is: a kezdetektől, a népi rendőrség megalakulásától eltelt évek óta hogyan fejlődött a rendőrség, milyen eredményeink s gondjaink vannak a közrend-közbiztonság megszilárdításában, a bűnüldözés terén, hogyan fejlődött maga az apparátus. Nyíregyházán a felszabadulás első napján megkezdődött a közigazgatás újjászervezése, s hozzáláttak a rendőrség megszervezéséhez is. Ugyanekkor megyénk községeiben önálló kezdeményezésre különböző rendőri szervek alakultak, csendőrség, polgárőrség, polgári rendőrség elnevezés alatt többek között Ujfehértón, Nagykállóban, Balkányban. A felszabadulás utáni helyzet határozta meg a rendőrség feladatait. Alapvető volt a közrend és a közbiztonság helyreállítása és fenntartása. Ebben az időben kezdtek megszervezni a rendszeres őrszem- és járőrszolgálatot. A szolgálat ellátását azonban befolyásolta a napról napra változó rendőri erők létszáma és hogy megoldatlan volt a rendőrök fizetése, élelemmel való ellátása. A megyeszékhelyen aktív szerepet vállalt a rendőrség megszervezésében az MKP nyíregyházi szervezete. Tudatában voltak, hogy a rendőrség kézben tartása fontos hatalmi kérdés, ezért kommunisták egész sorát küldték szolgálatteljesítésre, elsősorban a vezetői posztokra. Az első főkapitány Sajben András volt. 1945-ben megjelentek az első rendeletek, amelyek rögzítették a jogi alapokat. Meggyorsult a rendőrség felülvizsgálata és szervezése. 1945. május végére Szabolcs megyeben Nyíregyházán főkapitányság és városi kapitányság, a kilenc járási székhelyen járási rendőrkapitányság aiakult. Nagyjából ebben az időben alakult meg a fő- kapitányság Szatmár megyében is ötvenkét rendőrbiztossággal. 1945 JÚNIUSÁTÓL A POLITIKAI HARC végső kimenete folyamatában a rendőri szerveknek fontos feladatokat kellett végrehajtani. A közrend, közbiztonság helyreállításán és megszilárdításán kívül jelentős volt a népellenes és háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása, a földreform elleni és egyéb ellenséges támadások visszaverése, a spekuláció és a csempészek elleni harc, valamint az államosítással kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtása. Ezek komoly erőfeszítéseket igényeltek a rendőri apparátustól. Az új népi rendőrség felkészültsége és ütőkénessége gyorsan fejlődött. Á közrend, közbiztonság megszilárdításában elért eredmények mellett a közügyekben való részvételével is felhívta magára a figyelmet. Vármegyei rendőrnapot szerveztek, az „arccal a vasút felé” mozgalom keretén belül rohammunkán volt a rendőrség, Nyírbaktán jótékonysági rendőrnapot rendeztek. Szabolcs megyében ezek a rendezvények és akciók voltak a dolgozók és a rendőrség közötti kapcsolat elmélyítésének első formái. A rendőri munka eredményes végzése szükségszerűen megkövetelte, az állomány politikai és szakmai felkészültségének növelését. A parancsnokok a napi munka mellett előbb önállóan, később felsőbb kezdeményezésre különböző tanfolyamokat szerveztek. Említésre méltó a Szatmár megyei fő- kapitányságon szerveit első politikai tanfolyami. A népi rendőrség első három esztendeje hősi korszak volt. A „fordulat éve”, a közbiztonság megerősödése újabb korszakot nyitott a rendőrség életében is. A proletárdiktatúra kivívása után a gazdasági építő, szervező és kulturális nevelőmunka került előtérbe. Közben gyors ütemben folyt az államgépezet megtisztítása a burzsoá befolyás alatt álló tisztviselőktől. A rendőrséget is érintették az átszervezések. Az alkotmány megjelenését követően a tanácsok létrehozása a rendőri munkában is a megyei rendszer kialakítását tette szükségessé. 1950-ben Nyíregyháza székhellyel megalakult a Sza- bolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság. A RENDŐRSÉG EGYSÉGESEN FOGADTA EL a párt politikai irányvonalát és igyekezett azt munkájában érvényre juttatni. Az államosítást követően a társadalmi tulajdon fokozottabb büntetőjogi Védelme került előtérbe. Létrejöttek a „közvagyon elleni bűncselekmények” osztályai, a mai társadalmi tulajdon védelmi osztályok elődjei. Ezek a szervek a népgazdaság egyes ágainak megfelelően foglalkoztak a szakterületek védelmével. Jelentős intézkedés volt a területfelelősi szolgálati rendszer bevezetése, amelynek célja az volt, hogy a rendőri állomány közelebb kerüljön a dolgozókhoz és céltudatosabban valósítson meg bűnügyi megelőző feladatokat. Ez a módszer lehetőséget adott a szolgálat rugalmasabb, a terület közbiztonsági helyzetének inkább megfelelő vezénylésre is. Ké- . sőbb ezeknek a tapasztalatoknak alapján alakították ki a ma is érvényben lévő körzeti megbízotti szolgálatot. Ennek bevezetésével párhuzamosan jelentős intézkedés volt a segédrendőri, később pedig az önkéntes rendőri csoportok felállítása, 1954-ben a bűnügyi szolgálat tevékenységében előtérbe került a megelőzés, s nagyobb helyet kapott a társadalmi tulajdon védelme. A bűnügyi szolgálat szervezetén belül különváltak a nyomozó és a vizsgálati szervek. Ily módon nagyobb lehetőség jutott a bűntettek megelőzésével együttjáró feladatokra, az értékelő, elemző munkára. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően rendőri szerveink kiemelten foglalkoztak a termelőszövetkezetek vagyonvédelmével. Igazgatásrendészeti szerveink jelentős, megyénk lakosságának tekintélyes részét érintő feladatot teljesítettek 1954—55-ben az első személyi igazolványok kiadásával. Az 1950-es évek közepétől az állampolgári fegyelem lazulása volt tapasztalható, amelyet helyenként már rendszerellenesség is kísért. Az „értelmiségi ankétokon és vitákon” a nép ellenségei szabad fórumot kaptak a1 népi hatalom elleni lázításra. Ezzel egyidejűleg szervezetileg is készült az ellenforradalom. A bonyolultan együttható belső és külső tényezők megyénkben is előkészítették a talajt október 23Tra. Az ellenforradalmi bizottmányoknak és nemzetőrségeknek azonban nem volt idejük hosszabb tevékenységre. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT POLITIKÁJA NYOMÁN 1956. november 4 után új fejezet kezdődött az ország és így a rendőrség történetében is. 1956 végén és 1957-ben az ellenforradalom közvetlen maradványainak felszámolása volt a legfontosabb feladat. A célratörő akciók eredményeként viszonylag rövid idő alátt sikerült a nyílt ellenforradalmi tevékenységet folytató erők felszámolása. Ezzel egyidőben harc folyt a rendőri szervek újjászervezéséért. E harcból szerveink politikailag és erkölcsileg megerősödve kerültek ki. Az eltelt időszakban rendszeresen foglalkoztunk az állomány képzésével. Továbbképzési terveink végrehajtása során nőtt és állandóan tovább növekszik állományunk politikai, szakmai fel- készültsége, általános műveltsége. Ennek arányában emelkedik a rendőri munka színvonala. Gyorsabbá, hatá- rozottabbá váltak a rendőri intézkedések. A közrendet, közbiztonságot befolyásoló erőszakos, durva módszerrel elkövetett bűncselekmények száma egyre kisebb. Csökkentek a különösen nagy kárt okozó és szervezetten elkövetett fosztogatások. Az állampolgárok élete, testi épsége és tulajdona ellen irányuló bűncselekmények aránya is kedvezőbb. A közös feladataink végrehajtását elősegítő önkéntes rendőri csoportok mennyiségben és minőségben tovább fejlődtek. Folyamatosan javult a főkapitányság technikai ellátottsága. Szervezeti intézkedésekkel nagyobb lehetőségeket biztosítottunk a rendőri szerveknek a bűntettek megelőzésével együttjáró feladatokra, az értékelő, elemző munkára. Az URH, illetve a gépkocsizó járőrszolgálat bevezetése, a bűnügyi technikai csoport megalakítása szintén fontos lépés volt a bűnüldöző munka javítása terén. Az eltelt idő alatt a megelőzés és a felderítés s ínvonala fokozatosan javult, kedvezően változott megyénk bűnügyi helyzete is. A bűnözés további csökkentéséért, a közrend, közbiztonság javításáért, a közlekedési balesetek megelőzése érdekében azonban még sokat kell tennünk. A NEGYEDSZÁZADOS MUNKA SZÁMVETÉSE során szólnunk kell arról a támogatásról, amelyet az évek során kaptunk. Hathatós segítséget nyújtottak a párt politikájából adódó feladatok gyakorlati megvalósításában a területi pártszervek, a megyei BM -szervek pártbizottsága, a rendőri pártszervezetek. Hozzájárultak az elvtársi, kollektív szellem létrehozásához, ezen keresztül az állomány egységének, ütőképességének fokozásához. Kedvezően fejlődött és pozitívan értékelhető a rendőri szervek együttműködése az állami, társadalmi szervekkel és kápcsolata a dolgozókkal. Az eltelt 25 szabad esztendő kudarcaival és eredményeivel gazdag tapasztalattal szolgál. Nehéz volt az út az első madzagos puskától a mai korszerűen felszerelt és szervezett rendörapparátus kiépítéséig. Mindezek köteleznek is bennünket, hogy az MSZMP politikája szellemében erősítsük és védjük a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági® rendjét. A LÁMPA... 1944 decembere volt. Néhány hete mondta be a szovjet rádió: „Csapataink elfoglalták Gacsály. Jánk nagyobb állomáshelyiségeket!” — Már megindult az élet. Az iskola kapui kitárultak újra. Igaz nem vonattal, de gyalog, már Szatmárra jártunk. Kollégium nem indult még, de ott lakott a nagymama, s én ott maradtam nála, onnan jártam iskolába. A nagymamának egy nagy és egy kis szobája volt. meg a konyha. December elején egy reggelen megjelent két „orosz” katona, nekünk még „orosz” volt, a félelmes, akivel annyit ijesztgettek bennünket. , Közölték velünk, hogy szükségük van a nagy szobára. Nagyon megijedtünk. 12 órakor megérkezett a beszállásolásra kijelölt egység. Rendezkedtek. Mindent dugtunk, mindent féltettünk, de én legjobban a lámpát meg a „petrót”. Nagy kincs volt az akkor. Nekem tanulni kell! El is határoztam, hogy a lámpát nem adom. Elérkezett az este. Elbúcsúztunk egymástól a aagyMegyénkben — nem kis költséggel — 40 000 holdat tettünk eddig öntözhetővé. És ebből — a mostanig beérkezett adatok szerint — csak 30 000 holdat akarnak öntözni. Több éves tapasztalat szerint a bejelentett területet sem' veszik igénybe. Az elmúlt évben — a vízügyi szervek pontos kimutatása szerint — Szabolcs-Szatmár megye öntözőberendezéseit, ezt a milliárdos nagyság- rendű beruházást — mindössze 35 százalékban vették igénybe. Csak! Berendezések kihasználatlanul Az adatok hatására kis ke- rekasztal-konferenciára hívtuk össze a szakembereket. Nyíri József, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztályának, vezetője elmondotta, hogy a víztárolókat feltöltötték és így a vajai, rohodi, alsóréti és szamossályi tárolókban közel 5 millió köbméter öntözővíz áll rendelkezésre. A tiszabecsi és tunyogma- tolcsi „úszó” vízkivételi művek üzemképes állapotban képesek másodpercenként 3,8 köbméter vizet adni, természetesen annak, aki kéri. Tartani lehet tőle, hogy ez a hatalmas apparátussal létrehozott rendszer ismét kihasználatlan marad. Másik meghívottunk, Eli Miklós öntözési szakmérnök a szakértelem sokoldalú hiányát emlegeti okként. Vám termelőszövetkezeti vezetőség, amely nem is tudja, mennyibe került neki az öntözőrendszer és mennyi amortizációt fizet érié évente. Hogyan számoljon be a tagságnak, hogy ezt a pénzt kár kihasználatlanul heverni hagyni ? Laczik Miklós öntözési szakmérnök, megbeszélésünk harmadik vendége szerint az új vízdíjrendelet arra ösztönzi a termelőszövetkezeteket, mamával. Hisz ki tudja mi lesz itt az éjszaka! Lefeküdtünk. Félve gyújtottam meg a lámpámat. Tanultam. Egyszer csak valaki kopoghat. Gyorsan elfújom a lámpát. Ismét kopogtat valaki, majd megszólal: „ház- jájká!”. Jaj, mi lesz most, most viszik el a lámpámat. Nyissam ki az ajtót, ne nyissam? Nyitni kell, mert betöri! Kinyitottam. Egy szép szál szovjet katona áll ott lámpával a kezében. Beszél, de nem értem. Bejön. Mutatja — üljek le. Leteszi asztalomra a lámpáját. Ö is leül. Forgatja a könyvemet... félve nyögöm: is... iskola.. • iskolás vagyok. — Áh, skola! Skola! Veregeti meg a vállamat barátságosan. Kimegy. Nemsokára egy szakajtókosárral tér vissza. Alma van benne. Kivesz egyet, azt mondja: „gyeblonka” — legalábbis így értettem! Nyújtja nekem: „No, ...gyeblonka!” Bátortalanul mondom utána: „gyeblonka”. „Harasó!” — kacagja vidáman. Fog egyet ő is. beleharap, unszol, hogy én is. És én is! Már értjük egymást! „Gyeblonka, skola, ház jaj ka. fill, orr, lampa... hogy minél jobban használják ki berendezéseiket, hiszen az alapdíjat mindenképpen fizetni kell, a többi úgy oszlik meg, ha minél több vizet használnak. Egy EMAG • esőztető berendezés ára 200 000 forint körül van. Ha azt hagyják berozsdásodni, kárba vész értéke. Alagcsövezett, csőkutas területeken is kell a szakértelem. A csűkutak beiszaposod- nak, azokat légnyomással induláskor ki kell „kompresz- szorozni”. Aki ért hozzá, megcsinálja. Ahol nincs szakértő, ott is igénybe vehetik a vízügyi szervezet szakértői szolgálatát. Sajnos, egyes termelőszövetkezetek ezt sem igénylik. Hol a tízezer hold? Péter László öntözési szakmérnök hatalmas dossziékkal jelenik meg és közösen próbáljuk megállapítani, miből tevődik össze az a 10 000 hold öntözőterület, melynek igénybevételéről a március 25-i végső határidőig már lemondtak tulajdonosaik. Például a gávai Uj Erő Termelőszövetkezet 3 esőztető berendezése 240 holdat tudna öntözni. Negyvenöt holdra, jelentette be igényét. A dombrádi Szűke Tisza Termelőszövetkezetnek 174 hold öntözhető területe van. Egyáltalán nem kér vizet idén. És nem kér a kemecsei Uj Barázda (két esőztetője vari), a 154 holdas területű Tornyospálca, az ugyanekkora Tiszadada, a nagykállói Zöld Mező. a 97 holdra „hitelesített” Tiszaaszlár, Kisar, Cégénydányád és még sok termelőszövetkezet. Nem is válaszoltak A 10 000 holdból alig pár száz indokolt. Ilyen a nyír- szőlősdek esete, akik valamilyen szennyvíz-problémával küzdenek, bizonyos értelemben a leveleki Dózsa, mely én diák, — ő? Tanár Moszkvában egy technikumban. De köszön. Ö megy, a lámpa marad, és otthagyta a kosarat is. Ugrok utána, s az ajtóban kiáltom: „gyeblonka”, s mutatom a kosarat. Visszajön és elveszi kezemből. leteszi az asztalra és újra elmegy mosolyogva. Értem. Az enyém, nekem hozta. Enyém a kosár alma. Nekem világít az ő lámpája. Az iskolában én voltam a nap hőse. Nekem van egy „orosz katona” barátom! Már meg is tanított oroszul. — Tudod mi az: „gyeblonka”? Na, ugye nem!? De én tudom, mert nekem Vasil a „barátom”. Szaladok haza. Benyitok a szobámba. A lámpát 1 keresem az asztalon. Nincs ott. Hát Vasil, mégsem az enyém a lámpa? Kacagva lép elő az ajtó mellől, s kattintja a villanyt. Ég a villany! A csillárban is. Az ágyam fölött is a falon. Hogy lehet? A németek felrobbantották a villany telepet! Honnan van az áram? Vasil csak nevet, húz maga után. Bevisz a szobájukba, mutatja, s csak most veszem észre a vezetéket. A szobájukból vezette át az áramot. Nekik volt egy aggregátoruk, ami a parancsnokságot, meg a szállást látta el. s ebből kaptam en is. más okból tér el idén bevett öntözési gyakorlatától. De a bejelentett igények mögött is sok későbbi kihasználatlanság remélhető, sokéves tapasztalat alapján jósolják a szakmérnökök, hogy a ko- csordi Uj Élet 500 holdjával háromszázra ismét bejelentette igényét, de ismét nem el majd vele. Tiszaeszlár és a dombrádi Szőke Tisza esetében pedig megjegyzik, hogy ez a két termelőszövetkezet sok mással együtt két udvarias hangú felszólítást kapott. Még csak nem is válaszolt rá. Nayy Ferenc öntözőtechnikus pár hete érkezett a Szatmárból és elmondja a milotaiak. tiszabecsiek öníö- zésellenes álláspontjának rugóit, a rejtett okokat. Nem becsülik az öntözési szakembereket. Nem képeztek szakmunkásokat. Aki volt, azt is Igyekeznek átképez- tetni növényvédő szakemberré. Valamit elrontottak egyszer és most azt magyarázzák, hogy „nem éri meg”. Pedig megéri Pedig megéri. A termelőszövetkezetek benne fekvő forintjain kívül százmilliókkal segítette államunk la ezeknek az öntözőtelepeknek a létrehozását. Az is pazarolja, aki nem használja. Maguk ellen is dolgozva, hiszen bevételtől esnek el, terméstöbbletet dobnak el. Aki jól csinálta, szakemberrel. annak sikerült, s már nem tud lemondani róla. Ahol szakértelem híján elrontották, ott évek óta sorozatosan elhanyagolják, rozsdásoknak a drága berendezéseik, eliszaposodnak a ka- tak és alagcsövek. Nem jósként, es nem ijesztésül: micsoda könyörgés folyna itt a vízért, ha véletlenül aszályos volna az idei nyár! De akkor már késő. Előkészületek nélkül nem lehet öntözni. Gesztelyi Nagy Zoltán — Nagymama! Nagymama! Ég a villany! Nyílik a konyha másik ajtaja, s az udvar felől is jön egy katona. Fáskosárral. Leteszi a tűzhelyhez, ö ia nyújtja a kezét, — Andrej. De nagymama, — hát nem fél az oroszoktól? — Ej, fiam, ezek nem oroszok, Ezek Vasil, Iván, meg Andrej. Vasil tanár, Iván asztalos. Andrej meg tehenész! Múlnak a napok, s mi tanújuk egymást saját nyelvünket érteni. Alig van vége a tanításnak, rohanok haza, mert Vasil meg Andrej megígérte, hogy megtanítanak még valamire. A nagymama sír. Mi baj nagymama? — Nem látod? — Nem. De tényleg. Miért van csend. Szaladok a nagyszobába, Üres. Nincs senki. Nagymama! Hova mentek, ugye visszajönnek? Nem jönnek. Lejárt a pihenő. Karácsonyra az első vonalba kerültek újra. Hát ezért sírt a nagymama! Siratta a fiait. Mert Vasil, Andrej, meg a többiek fiává lettek már, neki. Dr. Gyarmathy Zsigmondi középiskolai tanár, V ásár osnamény
