Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-25 / 71. szám
t Of«*! KSflU8T-MA«irA»ORSKA5 1970. mirehts 99 LENINRŐL Külpolitikai összefoglaló I Kairói reagálás Rogers beszédére Ifi: Összetűzés Beirutbau I Sziltanuk partizóuliarcra szólít Ilii Harcok Laoszhan GORKI!. n. Sokat gondolkozott a./, emberekről,' nyugtalanította az, amit így fejezett ki: — A mi apparátusunk vegyes. Október utón sók idegen is bekerült. Ez az ön kedvencének, a jámbor értelmiségnek a bűne, ez az ő alávaló szabotázsuk következménye. Ügy bizony! Ezt akkor mondta, amikor együtt sétáltunk Gorkijban. Nem emlékszem, miért tereltem a szót Alekszinszkijra; azt hiszem, éppen az időtájt követett el valami gazemberséget. — Elképzelheti: első találkozásunk óta valágosan fizikailag undorodom tőle. Leküzdhetetlen undorom. Soha, senki nem ébresztett bennem ilyen érzést. Amikor együtt kellett dolgoznunk, minden erőmmel uralkodtam magamon, nem volt könnyű dolog, mert éreztem, hogy ki nem állhatom ezt az elfajzott embert! Csodálkozva vont vállat, és így folytatta: — És lám, azon a semmirekellő Malonovszkijon nem bírtam keresztüllátni. Nagyon sötét eset ez a Malo- novszkij... (R. V. Maion ov- szkij 1906-ban csatlakozott a munkásmozgalomhoz es 1904-ig szolgáltatott róla adatokat a rendőrségnek.) Velem úgy viselkedett, mint a szigorú tanító és jóságos „gondos barát”. — Rejtélyes ember maga — jegyezte meg egyszer tréfál- Kozva. — Az irodalomban, a jelek szerint, kiváló realista, az emberekkel való kapcsolataiban pedig romantikus. Magánál mindenki a történelem áldozata? Mi ismerjük a történelmet. s azt mondjuk az áldozatoknak: döntsétek le az áldozati oltárokat, zúzzátok szét a szentélyeket, le az istenekkel! Maga pedig arról akar meggyőzni, hogy a munkásosztály harcos pártja mindenekelőtt az értelmiségiek kényelméről köteles gondoskodni. — Mit var tőle? Mondtam, hogy sokat,, de feltétlenül szükségesnek tartom, hogy irodalmi főiskolát szervezzünk, nyelvtudományi, idegen — nyugati és, keleti — nyelvű, néprajzi, vüágiroda- lomtörténeti és külön orosz irodalomtörténeti tanszékekkel. — Hm-hm — mondta hunyorogva és nagyot kacagott. — Nagyszabású és káprázatos! Hogy nagyszabású legyen, azt nem ellenzem, dé vajon ilyen káprázatos is lesz? Saját professzoraink nincsenek ebben a szakmában, a burzsoák pedig olyan történelmet fognak bemutatni, hogy... Nem, most nem szabad ilyenbe kezdenünk. Még várnunk kell három, öt évecskét; És így panaszkodott: — Egyáltalán nincs időm olvasni 1 Nyomatékkai és több ízben hangsúlyozta Gyemjan Bednij munkájának agitációs jelentőségét, de így vélekedett róla: — Kissé nyers. Az olvasó után kullog, pedig kicsivel előtte kellene haladnia. Majakovszkijról bizalmatlanul, sőt ingerülten nyilatkozott. — Kiabál, mindenféle torz szavakat talál ki. és valahogy nem sikerül neki: szerintem nem sikerül, és kevéssé érthető. Mindent szétszór, nehéz olvasni. Tehetséges? Sőt nagyon? Hm-hm, majd meglátjuk!' De nem gondolja, hogy nagyon sok verset írnak? A folyóiratokban egész oldalakat töltenek meg a versek, és csaknem naponta jelennek meg i|jabb kötetek. Azt feleltem, bogy a fiatalság ilyen időkben . természetesen dalrá vágyik, és hogy véleményem szerint köny- nyebb dolog közepes verset írni, mint jó prózát, s a vers kevesebb időt kíván: ráadásul nagyon sok emberünk Megkezdődlek a magvar—M)K küliigv miniszteri tárgyalások A külpolitikai megfigyelőket. intenzíven foglalkoztatja Rogers amerikai külügyminiszternek az a bejelentése, amely szerint Washington egyelőre nemet mond a 125 ultramodern repülőgép leszállításával kapcsolatos izraeli kérésre. Általános az a benyomás, hogy a Rogers- nyilatkozat kizárólag pillanatnyi taktikai lépesként értékelhető és semmiképpen nem jelzi Washington közel- keleti politikájának valamiféle változását. A kairói sajtó egyértelműen negatívan foglal állást. Az alaphangrá jellemző az A1 Ahramnak az a fogalmazása, amely szerint megtévesztő manőverről van szó. Washington — hangsúlyozza a lap — azt a látszatot kívánja- kelteni, hogy nemet mondott, azt szeretné elhitetni az arab világgal, hogy Amerika semleges és hogy az USA egy politikai megoldás számára készíti elő a talajt. Az izraeli kérés teljesítése azonban csupán idő kérdése — írja az Al Ahram, majd emlékeztet arra: Rogersnek az a kitétele, hogy a későbbi beleegyező döntést „a közel- keleti katonai egyensúly to- vábbi alakulásától” teszi fügHanol, (MTI): A Dél-vietnami Köztársa-. súg külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen elítéli az Egyesült Államok laoszi bombatámadásainak fokozódását. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy u Dél-vietnami Köztársaság népe és ideiglehes forradalmi kormánya teljes mértékben támogatja a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának március 21-i nyilatkozatát. élesen elítéli az Egyesült Államok laoszi háborújának kiterjesztését, hágóvá, meglehetősen világos beszéd. Ahogy a jelenlegi izraeli légi fölény csökken, Washington kész azonnal közbelépni, természetesen Tel Aviv javára és ezzel az Egyesült Államok mintegy kötelezettséget vállalt az izraeli légi. fölény konzerválására. Libanonból ismét a Palesztina) gerillák és a kor- mánycsapatok összetűzéséről érkezett hír. A múlt hasonló eseményeivel ellentétben ezúttal nem távolabbi körzet volt az összecsapás színhelye, hanem maga Beirut, a főváros, ahol a Szabra nevű negyedben számos palesztin él. Ha ez az incidens nem bizonyul elszigetelt esetnek, valószínűleg újra össze kell ülniök a PFSZ és a libanoni kabinet vezetőinek. Az új kambodzsai kormány politikai karakterére enged következtetni az a lény, hogy Ky tábornoktól, a hírhedt saigoni alelnöktől kapta az első gratuláló táviratot. A diplomáciai képviseletek — a moszkvai kivételével — alávetették magukat az új rezsim rendelkezéseinek. A Pekingben tartózkodó Szihanuk herceg, a törvényes államfő parti zánharcra szólitarozattan követeli, hogy az Egyesült Államok tartsa tiszteletben a Laoszra vonatkozó 1962-es genfi megállapodásokat, szüntesse be ag- resszjós háborúját Laoszban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak. mindenekelőtt feltétel nélkül be kell szüntetnie a laoszi területek bombázását, lehető,vé téve, hogy a laoszi nép amerikai beavatkozás nélkül maga oldhassa meg országa belügyeit, a Laoszi Hazafias Front által javasolt politikai rendezési program alapján. tptta fel népe progresszív erőit. Szufanuvong herceg, a laoszi hazafiak vezére táviratban biztosította támogatásáról Szihanukot. A laoszi haladó erőknek .természetesen nem mindegy. milyen rendszer kormányoz a szomszédos Kambodzsában.. A laoszi népi felszabadító hadsereg sikeres harcokat folytat a jobboldali erők, a thaiföldi zsoldosok és amerikai „tanácsadók” ellen. Mint a VNA jelenti, a hazafias erők március 18-án erőteljes támadást indítottak a Sam Thong-i támaszpont ellen, ahová épp a közelmúltban szállítottak erősítésül egy thaiföldi tüzérhadosztályt. Félórás harc után a népi felszabadító hadsereg egységei elfoglalták Sam Thong-ot. Több mint száz ellenséges katona és tiszt vált harcképtelenné. Megsemmisült néhány hadianyagraktár. összegezve: március 11 és 18 között a laoszi hazafiak az ellenség több mint háromszáz katonáját ölték meg, ejtették foglyul, vagy sebesí- tették meg. köztük több thaiföldi katonát. A hazafiak lelőttek két helikoptert és nagy mennyiségű katonai felszerelést zsákmányoltak, illetve semmisítettek meg. Űrkutatási síiinpoziou Bukarest, (MTI): A kolozsvári egyetemen véget ért a szocialista országok űrkutatási problémákkal foglalkozó hétnapos nemzetközi tudományos ülésszaka. Bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet tudósok elemezték a Kozmosz—261 mesterséges hold segítségével végrehajtott közös űrkísérlet eredményeit. A résztvevők megállapították az együttműködés eredményességét és hasznosságát a föld légkörének tanulmányozásában és konkrét lépéseket dolgoztak ki az Interkozmosz keretein belül végrehajtandó közös űrkutatásokra vonatkozóan. Lehet, hogy tévedek. de úgy vélem: Leninnek jólesett velem beszélgetni. Csaknem mindig invitált: — Ha megjön, hívjon fel. találkozzunk. Egyszer pedig azt mondta: — Magával mindig érdekesen lehet beszélgetni, a maga élményvilága gazdagabb és tágabb. Kérdezgetett az értelmiség hangulatáról. Különös figyelemmel a tudósokról. én ugyanis akkoriban Halatov- val együtt dolgoztam a tudósok életkörülményeinek megjavításával foglalkozó bizottságban. Érdeklődött a prole- tárirbdalom iránt: (Folytatás az 1. oldalról) szág és az NDK külügyminisztériumának, valamint Magyarország berlini nagy- követségének vezető munkatársai. Az ebéd során mindkét miniszter pohárköszöntőt mondott. A pohárköszöntőkben elégedetten nyilatkoztak a két ország kapcsolatainak fejlődéséről. Mindkét miniszter azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársa van. aki kitűnően tanítja a verstant. — No, hogy verset írni könnyebb a prózánál, azt nem hiszem! Nem tudom, elképzelni! Még ha, megnyúznának, se tudnék két sort írni — mondta és elkomorodott. — Az egész régi forradalmi irodalmat el kell juttatni a tömegekhez, az egészet, ami csak nálunk és Nyugat- Európában van. Orosz volt, de sokáig élt Oroszországon .kívül, ezért figyelmesen vizsgálgatta saját hazáját, amely távolról színesebbnek, ragyogóbbnak látszott. Helyesen mérlegelte az ország potenciális erejét, a nép rendkívüli tehetségét, mely még alig nyilatkozott meg, még nem rázta fel nehéz és nyomasztó történelme, de ez a tehetség a fantasztikus orosz élet sötét háttere előtt mindenütt arany Csillagként ragyog. Vlagyimir Lenin, e világ nagy és igaz embere meghalt. Halála nagyon fájdalmasan sújtotta mindazok szívét, akik ismerték, nagyon fájdalmasan! A halál komorsága azonban még nyomatékosabban hangsúlyozza a világ előtt, milyen jelentős személyiség volt: ő volt a világ dolgozó népének vezetője. S ha az ellene irányuló gyűlölet felhője, a neve körül terjengő hazugság- és rágalomfelhő még sűrűbb volna is. az sem számítana: semmiféle erő nem homályo- síthatja el annak a fáklyának a fényét, amelyet Lenin emelt magasra e tébolyult világ fojtogató sötétségében. Rajta kívül nem volt még senki, aki ennyire méltó volna a világ örök emlékezetére. Vlagyimir Iljics meghalt. De élnek elméjének és akaratának örökösei. Élnek és olyan eredményesen dolgoznak, . mint ahogy senki sem dolgozott még soha. sehol a világon. VÉGE sag és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri, együttműködésének továbbfejlesztése hozzá fog járulni a szocialista államok közösségének erősítéséhez, s az európai béke és biztonság szavatolásához. Az este folyamán Péter János és Otto Winzer, kíséretével megtekintette Lort- zing: Cár és az ács című operájának bemutató előadását a Berlini Állami Operaházban. A Oél-vietnami Köztársaság K ü I ügy id i nisztér i u mának nyilatkozata Gerencsér 'Miklós: fekete tél 19, — Rendben van. A* végzet érintése volt ez a két szó. Faragó látott már így nézni emberekre, hallotta így kiejteni ezt a két szót, s néhány perc múlva agyonlőtte azokat, akiket hasonló módon mértek végig a hasonló őrnagyok. Lábadozó reménye megint összeomlott. Baljós gyanúja támadt, hogy Gerhardt Prinz érkeztével sorsa megpecsételődött. Kellemetlen izgalom kínozta Faragó Bélát. Amióta agyvelejébe döfött az új városi Gestapo-parancsnok, Gerhardt Prinz őrnagy jéghideg kíváncsisága, egyre közeledni érezte sorsa beteljesülését. Ugyanakkor aggasztó várakozása ellen szólt Demeter Zoltán csendőr főhadnagy rokonszenve. Erre a mostani kihallgatásra, amely- lyel megindította, a vizsgálat- sorozatot, Weinhoff er helyett őt szemelte ki nyomozótársnak, hogy éreztesse feltétlen bizalmát. Vajha így lenne — sóvárgott reménykedve Faragó, de a szemfényvesztést sem tartotta kizártnak; csak a kellő alkalomra várnak, addig a bajtársi bizalom álarcát mutatják feléje, s aztán, ha elérkezik a nélkülözhetetlenség ideje, elküldik neki a selyemzsinórt. Azt fel sem tételezte, hogy dr. Demeter Zoltán tájékozatlan lenne előélete felől. Ennyi naivitás távolról sem maradt benne három és fél évi SS-szolgálat után. Baljós hangulatát az arcán viselte, de ez a helyzetnek is szólhatott. Ö megszokott helyén, a barna cserépkályha mellett ült, a szoba közepére állított széken pedig Stelczer Lajos. A Keffelgyári tisztviselő nyugodtnak látszott, mindössze azzal arulta el feszültségét, hogy egymásba fonogatta hosszú, csontos ujjait. Demeter Zoltán ezeket a gyötrődő ujja- kat nézte, majd azt is megfigyelte ráérősen, hogyan hullik egész a padlóig Stelczer Lajos parkettmintás felöltője. — Meg tedoá mondani hány embernek állított ki hamis okmányt? Csak egy rebbenéssel rázta meg a fejét Stelczer Lajos. — Nem emlékszem. — Mégis. Ügy körülbelül. — Körülbelül sem. Mintha unta volna Demeter a kihallgatást, pedig ez volt az első alkalom, hogy szemtől-szembe került a József Attila Kör egyik tagjával. És a megjelenése sem Illet valahogy ebbe a szürke, lehangoló környezetbe. Tiszti egyenruhája helyett gyönyörű acélkék öltönyt viselt, ápolt arca, kényes választékú frizurája hasonlóvá tette egy bonvivánhoz. Stelczer. maga gyerekesen erőlteti a durcásságot. Vagy talán tévedek? — Az meglehet, főhadnagy úr... Hol az asztal sarkát lovagolta meg, hol pedig türelmesen körbesétálta a foglyot — Tehát nem emlékszik. De magát a tényt, hogy nyomtatványokat lopott a katonai nyilvántartóból, ugye beismeri. A fogoly kiválasztotta magának a szekrény kulcslyukát, arra nézett, hogy ne kelljen látnia sem Faragót, sem pedig a fali fogason függő gumibotok, korbácsok hosszú sorát. — Igen, beismerem. Hiszen találtak nálam ilyen nyomtatványokat a házkutatásnál. — Mondja, maga kommunista? — Nem tudom. — Hát akkor: hazaáruló? — Ha az .lennék, nem tartóztattak volna le. Egyre különösebbnek vélte Faragó ezt a kihallgatást. Meglepetten vette tudomásul a politikai nyomozófőnök pajtáskodó csevegését. Mintha nem is az egyik föld alatti vezető ügyét vizsgálta volna. S minél jámborabbnak bizonyult Demeter, annál biztosabb lélekjelenléttel felelge- tett neki a fogoly, megkockáztatva még a kihívó viselkedést is. Faragó akárminek tarthatta ezt, csak éppen vizsgálatnak nem. De hallgatnia keJlett, egyelőre csak a jelenlétét kerték, véleményét tehát megtarthatta magának. Elnyűhetetlen türelemmel járkált foglya körül a csendőr főhadnagy. — Stelczer. maga végtére Is úrnak pevelődött. Kereskedelmi érettségije van. Megbecsülték a Keffel-gy árban, mifit műszaki tisztviselőt. Ehhez képest most eléggé különös állapotban van. Hányszor akar még abban a .büdös cellában aludni ? Fásult mosolyra rándultak a fiatalember megviselt vonásai. — Aludni.. Egyszer sem sikerült. Állva kell bóbiskolnom, mint a lónak, nehogy összemázoljam magam az emberi trágyával. — Vegye végre észre, ettől szeretném megszabadítani. — Valószínű nem minden feltétel nélkül — billentette le hosszúkás fejét Stelczer Lajos. — Jól következtet. Nehéz lenne megmagyaráznom, mi az oka, de valóságos szívügyem nekem megmenteni magát. És ha ezt mondom, akkor a kilátásai is biztatók. Nekem aztán elhiheti. Kissé orvosnak érzem magam. Szinte már hiúsági kérdést csinálok abból, hogy meggyógyítsam a beteget, de persze a betegnek is akarni kell. Választhat, — A kötél es a hazaárulás között? — Látom, önkényesen bánik a fogalmakkal. Először is, lehet, hogy golyó általi halálra ítélik. Másodszor semmi jelentősége nincs annak, hogy magának mi a privát véleménye a hazaárulásról, illetve a hazafiságról. Ezzel szemben sókkal mérvadóbb a hadbíróság véleménye a fogalmak értelmezésében. Arról, hogy szereti a kockázatot, volt szerencsém meggyőződni. Most viszont arról szeretnék meggyőződni, hogy az esze is a helyén van. Stelczer Lajos óvatosan a szék alá húzta a lábát. — Miben lehetek a vizsgálat segítségére? Közömbösen siklott át a felett Demeter, hogy fordulóponthoz érkezett a beszélgetés. Mit sem változtatva léptei ritmusán, eltűnődve magyarázta : — Lényegében csak a jó szándék, a megbánás jelét akarom látni. Mivelhogy hungarista államunk valamennyi ifjú jövőjét a szívén viseli. A megté\!edtekét is. Belátása esetén, tette elhamarkodott csínynek minősül, semmi másnak. így _ fogjuk fel ügyét, ha radikálisan elhatárolja magát a többiektől. Saját szorongásairól megfeledkezve hüledezett Faragó: így is eredményhez vezethet a vizsgálat ? Elképzelhető, hogy a csodás Demeter mindenféle fizikai kényszer nélkül szóra tudja bírni a kommunistákat? (Folytatjuk)
