Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

xxviL Évfolyam, n. szám ARA 80 FILLÉR 1970.' MÁRCIUS 25, SZERDA tAPUVK TARTALMÁBÓL; Az „űri kanász” receptje (3. oldal) Panaszos levél nyomában (4. oldal) Az üzletek ünnepi nyitvatartása (5. oldal) Totótanácsadó (7. oldal) Megkezdődtek a magyar—NDK külügyminiszteri tárgyalások Berlin, (MTI): Péter János külügyminisz­ter, aki hétfő óta hivatalos látogatáson a Német Demok­ratikus Köztársaságban tar­tózkodik, kedden reggel Ős- kar Fischer külügyminiszter­helyettes. dr. Herbert Plasch- ke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy La­jos, hazánk berlini nagykö­vete kíséretében megtekin­tette az NDK államhatárát a berlini Brandenburgi kapu­nál. Ezt követően Péter János látogatást tett a berlini vá­rosházán Herbert Fechner főpolgármesternél. Berlin főpolgármestere a magyar külügyminisztert üd­vözlő szavaiban méltatta a két szocialista főváros kép­viselőinek szoros és állan­dóan mélyülő munkakapcso­latait, tapasztalatcseréjét. A városházán tett látoga­tás után a magyar külügy­miniszter és kísérete a kül­ügyminisztériumba hajtatott, ahol megkezdődtek a hivata­los tárgyalások Péter János, a Magyar Népköztársaság és Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere között. A megbeszélésen részt vet­tek: Oskar Fischer, az NDK külügyminiszter-helyettese, dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság NDK-beli nagykövete, dr. Herbert Plaschke, az ' NDK magyar­országi nagykövete, továbbá a két külügyminisztérium ve­zető munkatársai: A tárgyalásokat követően Otto Winzer a Palais Unter den Lindenben ebédett adott magyar vendége tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Wolfgang Rauchfuss, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese, Oskar Fischer kül­ügyminiszter-helyettes, Harry Ott, az NSZEP Központi Bi­zottsága nemzetközi kapcso­latok osztályának helyettes vezetője, dr. Nagy Lajos és dr. Herbert Plaschke. a két állam Berlinben, illetve Bu­dapesten akkreditált. nagy­követe, továbbá Magyaror­(Folytatás a 2. oldalon) Tudósítások városi tanács vb-ülésekröl ^Nyíregyházán a vendéglátás javításáról, Máté­szalkán az utak korszerűsítéséről tárgyaltak Kedden ülést tartott a Nyíregyházi és Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB ülésén több, de egymással, is szorosan össze­függő kérdésről, a vendég­látóipari váLlalat munkájá­ról. az idegenforgalomról és a Sóstóról tárgyaltak. Ami a vendéglátóipari vállalat munkáját illeti, tevékenysé­gét sok jogos birálat éri. Azt azonban kevesen tudják, hogy forgalma 1956 óta há­romszorosára, évi 35 millió­ról 101 millió forintra emel­kedett. Amj még szembetű­nőbb. a saját készítésű étel­forgalom ez idő alatt hétsze­resére emelkedett. Mindezt a forgalmat 81 értékesítő egy­ségben 14 500 négyzetmé­ternyi alapterületen bonyolít­ja. Ezzel a forgalomnöveke­déssel nem tartott lépést a hálózatfejlesztés. Ebből ered a zsúfoltság a kiszolgáló és előkészítő helyeken- egyaránt. Hasonló a helyzet a szállo­dai területen. Egyetlen év­ben, tavaly a vendégnapok száma majdnem ötezerrel emelkedett, a férőhelyeké semmi t. A vállalat az utóbbi évek­ben törekedett az egységek korszerűsítésére. Ennek kere­tében került sor az Omnia kávészalon, a Drink bár létrehozására, az Ezerjó étte­rem felújítására. Emellett a meglévő egységek technikai színvonalának növelésére, az egészségügyi, munkavédelmi követelmények megfelelő szinten tartására törekedett. A vállalat fejlesztési alapja az igények töredékének ki­elégítésére sem elegendő. Az épülő új szálló valamelyest enyhít a szállodai gondokon. De ezenkívül a legszüksége­sebb építkezésekre, felújítá­sokra, berendezésekre 13 millió forintra lenne szükség. Az idegenforgalom növelésé­nek is igen fontos előfelté­tele a szállodai és vendéglá­tói hálózat bővítése, korsze­rűsítése, a kiszolgálás szín­vonalának emelése. Ugyanez a helyzet a Sóstó forgalmá­nak a növelésével is. A vál­lalat jól felkészült az idény­re. A szükséges kisebb javí­tásokat, felújításokat elvé­gezték, s készen állnak ar- i-a, hogy ha az időjárás meg­engedi és igény lesz, május elseje előtt is megnyissák a meleg strandot. A hálózat fejlesztése újabb beruházásokat igényel. - Köl­csönös megértéssel és udva­riassággal azonban beruhá­zás nélkül is javítható a ki­szolgálás minősége. A végre­hajtó bizottság fontosnak lát­ja az osztályba sorolás felül­vizsgálását is. szükség ese­tén .sor kerülhet. egyes .egy­ségek átminősítésére. A vég­rehajtó bizottság kéri a sü­tőipari vállalatot és a megyei tanács vb-t. hogy meglévő, de használaton kívüli sütő­üzemek átengedésével nyújt­sanak segítséget a vendég­látóipari vállalatnak nagyobb tömegű termékek előállításá­hoz. A Mátészalkai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a belterületi utak. hidak, víz­elvezető árkok állapotáról, az ismeretterjesztésről tárgyalt. A közérdekű bejelentések­ben kért utak, járdák építé­sére szükséges összeg kb. 6 millió körül van. Természe­tesen fedezet hiányában csak egy részét valósíthatják meg az idén. Erre a szükséges in­tézkedést a tanács megtette. E munkák keretében újítják fel a Zalka Máté utcai taná­csi utat, a Mónus Illés ut­cát, javítják meg a Kossuth teret és az állomás előtti te­ret, a József Attila utcai és Erkel Ferenc utcai hidat. A belsőségi vizek elvezetésére egynegyed millió forint áll rendelkezésre. Ebből a leg­szükségesebb problémákat igyekeznek megoldani. «I. L) BOLGÁR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG ERKEZETT BU­DAPESTRE, az együttműködési bizottság ülésére, amely ma szerdán kezdődik. Ezen áttekintik az elmúlt ülésszak óta vég­zett munkát, megvizsgálják az 1971—75-ös tervek egyezteté­sének menetét. Megtárgyalják a két ország áruforgalmának helyzetét, eszmecserét folytatnak a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről, s tárgyalnak a magyar bolgár közös gazdaságok munkájáról. Képünkön: Apró Antal a Mi­nisztertanács elnökhelyettese üdvözli Ivan Mihajlovot, a bol­gár minisztertanács elnökhelyettesét, a delegáció vezetőjét. (Kelet-Ma gyarország — teleíoto) kÖZKEGYELEM hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány előterjesztésére — ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából tör­vényerejű rendeletet alkotott közkegyelem gyakorlásáról. Nagy nemzeti ünnepünkön, szocialista rendszerünk szi­lárdsága, az országunkban uralkodó törvényes rend és biztonság alapján a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa élt a megbocsátás alkotmányos lehetőségével. Megbüntettük és a jövőben is megbüntetjük azokat, akik állami, társadalmi és gazda­sági rendünk, az állampolgá­rok élete, testi épsége, sze­mélyi tulajdona ellen bűncse­lekményeket követnek el. Szocialista társadalmunk lényegéből fakad, hogy nem csak büntetünk, hanem meg is tudunk bocsátani azoknak, akiknél remény van arra, hogy tettüket megbánva is­mét beilleszkednek a becsüle­tes emberek társadalmába. Ezeknek segítünk is e törek­vésükben. Ezek az elvek jutnak kife­jezésre gz Elnöki Tanács 1970. március 25-én életbelé­pő törvényerejű rendeleteben. A törvényerejű rendelet — meghatározott feltételek ese­tén — egyrészt azoknak pd kegyelmet, akiket a bíróságok már jogerősen elítéltek, más­részt azoknak, akiket a ren­delet hatályba lépése ulőtt el­követett bűncselekményük miatt még nem vonták fele­lősségre. Akik a' börtönbüntetésüket kitöltötték, azoknak a társa­dalomban való beilleszkedését azzal kívánjuk elősegíteni, hogy mentesülnek a büntetett előélethez fűződő joghátrá­nyok alól. Az Elnöki Tanács teljesen elengedi mindazok büntetését, akiket a bíróságok jogerősen egy évet meg nem haladó sza­badságvesztésre, illetve javí­tó-nevelő munkára, vagy pénzfőbüntetésre ítéltek el. Felére csökken azok bünte­tésének időtartama, akiket a bíróságok öt évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek el jogerősen. A szocialista humanizmus jut kifejezésre azokban a rendelkezésekben, hogy — kiszabott büntetés tarta­mától függetlenül — kegye­lemben részesülnek a köztör- vényl bűntettek miatt elítéltek közül a teherben lévő nők és azok az anyák, akiknek 10 éven aluli gyermekük van, továbbá az ötvenötödik élet­évüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöl­tött férfiak, valamint a gyó­gyíthatatlan, súlyos betegség­ben szenvedők. Kiterjed a kegyelem a sza­bálysértések miatt kiszabott elzárásokra, és a még be nem fizetett pénzbírságokra is. A kegyelmi rendelet foly­tán nem indítható, illetőleg nem folytatható büntető el­járás azokkal szemben, akik 1970. március 25. előtt olyan bűntettet követtek el, ame­lyet a törvény egy évnél nem súlyosabb büntetéssel sújthat, vagy amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki. Az Elnöki Tanács a kegyel­mi elhatározást kiterjeszti azokra is, akiket tiltott, határ- átlépés, vagy hazatérés meg­tagadása miatt ítéltek el tá­vollétükben. Az ilyen elítél­tek is részesülnek a büntetés elengedésében, illetve annak felezésében. A törvényerejű rendelet ar­ról is rendelkezik, hogy a március 25-ig elkövetett til­tott határátlépés, valamint hazatérés megtagadása miatt büntető eljárás nem indítható, illetve nem folytatható azok­kal szemben, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél haza­térési szándékukat bej elentils, és ez év december 31-ig haza­térnek, feltéve, hogy más bűntettet nem követtek el. Kegyelemből mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok, . akiket állam elleni bűntett miatt öt * évet; szándékos köztörvényi bűntett miatt három évet meg nem haladó szabadságvesztés­re ítéltek, és büntetésüket 1968. január 1. előtt már ki­töltötték. * A gondatlanságból elköve­tett bűntett miatt szabadság- vesztésre ítéltek —*a bünte­tés tartamától függetlenül — mentesítésben részesülnek, ha 1970. március 25. előtt bünte­tésüket mák kitöltötték. Men­tesülnek azok is, akikkel szemben ^ kiszabott szabad­ságvesztés végrehajtását pró­baidőre felfüggesztették. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán hangsúlyt kapott a közbiztonság és annak meg­szilárdítása. Az Elnöki Tanács a közkegyelem gyakorlásánál ezt messzemenően figyelem­be vette és ezért törvényerejű rendeletében kimondta, hogy a kegyelmet nem terjeszti ki a súlyos állam elleni, vala­mint élet elleni erőszakos, ga­rázda jellegű bűntettek elkö­vetőire, de azokra sem, akiket öt éven belül mar elítéltek szándékos bűntett miatt sza­badságvesztésre. Az Elnöki Tanács amnesztia- rendclete figyelemmel a meg­határozott büntetések elenge­désére és a széles körű reha­bilitációra — az állampolgá­rok és a családok egy részét közvetlenül vagy közvetve érinti. A kegyelemben része­sülők a szocialista államtól bi­zalmat kapnak, kormányza­tunk reméli, hogy ezt így is fogják fel. Aki azonban visz- szaél ezzel a bizalommal, és három éven beiül újabb szán­dékos bűntettet követ el, an­nál a kegyelem hatályát vesz­ti, és a most elengedett bün­tetést is ki kell töltenie. (MTI) KÉSZÜLŐDÉS A DÍSZSZEMLÉRE. Az április 4-i díszszemlére készülnek fegyve­res erőink. Képünkön: Budapesten, a felvonulási téren gyakorlatoznak a munkásőrök. (MTI foto — Friedmann Endre íeiw.| VILÁG nOLETÁRJAr, IGYtSÜUlTlRI

Next

/
Thumbnails
Contents