Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
TtTB. mfeetm ft. WPLfff WAGt ARÖRSZA® - VASARNAW «CBU «Kt «F 9. «IM Köszőntjük a 75 éves Kapjon súlyának megfelelő helyet mindenütt a népművelés Dr. Gombás Sándor felszólalása a megyei népművelési tanács kibővíteti ülésén A mai magyar irodalomnak három „bácsi”-ja van. Pali bácsi — Szabó Pál, Péter bácsi — Veres Péter és Béla bácsi vagyis Illés Béla. Illés Béla mindjárt bácsiként kezdte. Pedig regény- hőseihez méltó romantikus körülmények között: kezében fegyverrel és kenyérrel tért vissza 1945 szabadságot hozó telén Budapestre. Ez a ka- tonalegenddba illő bevonulása mindjárt a „nagy öreg” státusát és dicsfényét adta meg a férfikora delén járó trónak. Alighanem a hazatérés körülményei is tették, hogy őrnagyi, majd alezredesi vál- lapja sokak szemében eltakarta fontosabb rangjelzését — azt, hogy az irodalom generálisa. Illés őrnagy mögött akkor már nemzetközi sikerekben gazdag írói pálya volt. Az Aranyliba című elbeszélése a Le Movde-ban jelent meg annak idején s a betűvetés nem kisebb mestere nyilatkozott róla elragadtatással, mint Romain Rolland. Könyve jelenik meg Spartacus életéről, Ég a Tisza címmel nagy regénye lát napvilágot 1929-ban a magyarországi proletárforradalomról, később pedig megírja a Kárpáti rapszódiát, a XX, század magyar regénykém mennem kell. — János odaadta a kulcsot. —■ Parancsoljon. — Máriának a köny- nye csörgött a nevetéstől, azt sefn bánta, hogy újra kellett főznie, a türelmetlenül to- porgó öregember csitítgatása közben, János, hogy Mária munkáján könnyítsen, egy barátja segítségével bevezette a vizet az udvarról a konyhába. Kiásták az árkot, belefektették a csövet. Este félbe kellett hagyniuk, s másnap, amikor folytatni akarták, mindenféle ételmaradékkal teleöntözve találtak az árkot, s a csöveket. János tömi-zúzni akart, a barátja csendesítette. Aztán befejezték a munkát, s a ház lakói napok múlva irigykedve nézték, hogy Mária a konyhai csapból ereszti a vizet. Megálltak az udvari kút körül, beszélgettek. — Azélőtt egy perc alatt megtelt a vödröm, most itt ácsorogba- tok negyedórát a fájós lábammal. És majd télen! Persze, elvezették a vizünket. Eddig mindenkié volt, most csak egy lakóé! Eta az öregember kiült az udvarra, s a fiatalok nem voltak otthon, mindjárt róluk faggatták. — Rendes, jó emberek — mondta az öreg. — Fél tőlük, ugye? Talán még Vérik is? Dehogy engednék én idegént a lakásomba! Jánosnak a fülébe jutött ez a beszéd, keservében elrtévét- te magát. — Tudod mi a bajuk? Hogy megkérdeztern azt az átkozott ablakot! — Ezért? _Igen. Élnek ebben a putriban hatvan vagy háromszáz évé Soha fél nem tűnt nekik, milyen nyomorék, milyen nevetséges! Én meg kimondtam. Illés Bélát » irodalmának egyik legnagyobb hatású darabját. írói sarzsijáról vall, hogy a fiatal szovjetország írószövetsége titkárául választotta, majd 6 töltötte be tizenegy éven át a proletárírók világszervezetének főtitkári tisztét. Az ötvenéves Illés Béla tért vissza Magyarországra 1945-ben s rögtön odaállt, ahol a legnehezebb munka várt a szocialista irodalom úttörőire. Anekdotázott nábo- bi — gazdagságú életanyagából — s megírta a Honjogla- lást. Pipafüstje, akár Mik- szátbé, a kedély, és a csendes emberség derűjével lengte be joviális alakját — közben lapot szerkesztett, a művészeti közélet egyik vezetője volt, s pártfogója csapat- nyi fiatal írónak. Látszólag a múlt foglalkoztatta, de sokaktiak adott erőt, hitet, bizodalmát a holnaphoz. Most hetvenöt éves. Nagy utat tett meg; jelentős müvet alkotott; nem keveset szenvedett. Kommunista író, aki élete legfőbb céljának, a nehéz sorsúak, a dolgos életűek szolgálását tekintette. E jeles születésnapján érezze azok szeretetét és ragaszkodását, akiknek — a költő Zrínyi szavával szólva — egész életét dedikálta, Azóta szégyellik, hogy itt kell élniük. Egyik héten, amikor Mária éjjeli műszakban dolgozott, Jánost felébresztette az öregember nyöszörgése. Álmosan, tanácstalanul állt felette, megkérdezte, kíván-e valamit, innék-e teát? Nem volt érzéké a betegekhez. — Elszaladok az orvosért — határozott végül, s az öreg rábólintott. összekapkodta magát és rohant. Az ügyeletes doktornő hozta vissza a kocsiján. Amikor a kapu elé érték, János izgatottan kotorászott a zsebeiben. — A kulcsom! — hebegte elfehé- redvé. — Valahol elhagytam. — Csengessen a házfelügyelőnek — ajánlotta a doktornő. — Olyan nincs. Csupa öreg lakik ebben a házban. — Akkor mi legyen? — Mielőtt kimondta volna, habozott. — Ha meg nem sértem... talán az ablakon. Nézze, olyan alacsonyra építették... egy gyerek vállmagasságában. — A doktornő nevetett. — Mindent a betegekért! — János besegítette, közben szégyenkezve be kellett vallania, hogy a doktornő érintésére furcsán bizseregtek az ujjai. Az öreggel nem volt komolyabb baj. János közben keresett egy másik kulcsot, szórakozottan lóbálta a kezébén. Az orvosnő felírt néhány gyógyszert, aztán összecsomagolta á táskáját. — Találtam kulcsot — mutatta János. — Ne az ablakon menjek? — nézett rá vidáman a doktornő. — Ha parancsolja — hebegte János. — Nem árt egy kis torna. — János ismét érezte a bizsergést, s amikór a doktornő a párkányon állt, behunyta * szemét. Munkaértekezlet jellegű kibővített ülésen vitatta meg a hét folyamán a megyei népművelési tanács Szabolcs- Szatmár népművelési feladatainak ötéves irányelveit. A vitában részt vevők elmondták, hogy az 1971—75-re szóló népművelési terv kidolgozásához jó alapot szolgáltatnak az elmúlt évek eredményei, tapasztalatai. Negyvenmillió forintot költöttek a megyében az utóbbi négy-öt év során művelődési házak, klubok építésére, ezenkívül számottevő a fejlődés a mozik, könyvtárak, múzeumi emlékszobák és más kulturális létesítmények korszerűsítésében, ellátásában. A népművelés tartalmi munkája, vonzási köre is tovább szélesedett. Különösen jó a megyében a klubok tevékenysége, az ismeretterjesztés, a közhasznú tanfolyamok és szakkörök munkája, amelyek országosan is elismerést váltottak ki. A kibővített népművelési tanácsülésen részletesen megvitatták a részvevők a megye népművelési helyzetét, az eredmények mellett elemezték a népművelő tevékenység gyengéit is. Felszólalt dr Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Összevetni a tapasztalatokul Gombás elv tars a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki bevezetőjében a jelenlévőknek, mindazoknak a népművelési dolgozóknak, akik az évek során lelkiismeretesen, végezték munkájukat, sokszor n/ahéz körülmények között, hogy; maradéktalanul megvalósuljon a párt művelődéspolitikája, a megyei pártbizottság 1988. novemberi határozata, amely a sajátos szabolcs-szatmári népművelési feladatokat tartalmazza. í’elszólalasa elején Gombás Sándor a népművelési tanácskozások munkaértekezlet jellegét hangsúlyozta. Az eddigi népművelési megbeszélések — a községekben, a jáLefeküdt, s nagyon nehézen tudott elaludni. Korán reggel álmosan, feldúltan belépett Mária. — Szerelmem! — nyújtotta a kezét az ágyból János. Mária azonban ellökte. — Mi bajod van? — hökkent meg János. Mária hallgatott. ~~ Na? — Semmi. — Ugyan! Szóval? — Hát jó. Kit támogattál olyan szívélyesen éjjel az ablakban? — De szivem... Várj! Mondják, hogy amikor fellépett a párkányra, végig be lehetett látni... szóval... — zavartan elhallgatott. — Ki mondta ezt a butaságot? — pattant fel János, némi kis bűntudattal. — A doktornő járt itt. az öregnél. Elveszítettem a kapukulcsót, nem volt más választásom. Csak nérn képzeled... — Mária leült az ágy szélére, nézett maga elé. — Pedig — kezdte csöndesen —, meg akartam mondani, hogy... gyerekünk lesz. —- Kitőrt belőle a sírás. János felugrott, megölelte, magához szorította. Később, amikor Mária már megnyugodva aludt, kiment a konyhába, résnyire elhúzta a függönyt. A vele szemben vaknak és némának látszó ajtókat nézte, mérgelődve, s kicsit ijedten is. „Szóval mindent látnak, hallanak, tudnak. Még éjszaka is nyitva vaft az égyik szemük. Úristen! És ide fóg születni a fiam!” — Hirtelen berohant a szobába. — Mária! Mária! — Az asszony riadtan ébredt. — Mi történt? — János akkor tért magához. — Csak annyit akartam mondani..., hogy, ugye, fiú lesz? —- Az hét, te bolond! — mosolygott rá az asszony, s meleg tenyerébe vette á férfi fejét rásokban, a megyeszékhelyen — többségükben ilyenek voltak. Így van ez rendjén, hiszen közeleg az országos népművelési konferencia ideje, — igen hasznos Összegezni — összevetni a tapasztalatokat, az erre való készülődés részévé tenni a népművelési tanácsok üléseit. Még elvégzendő feladatok bőven vannak, ha alaposan szemügyre vesz- szük a megyei pártbizottság 1968. évi határozatát, s az alapelveket igyekszünk a napi munka során aprópénzre váltani. — A megye gazdasági, politikai fejlődési üteme kielég! tő. Komoly utat tettünk meg az elmúlt évek során. Minden alapunk megvan, hogy ezek Ismeretében tervezzünk a következő öt évre, még jobban használjuk fel azt a hatalmas energiát, amit a népművelés segítségével nyerhetünk a dolgozók politikai, világnézeti és kulturális nevelésével. Közéletünk derhokratízmu- sa, s az a politikai légkör, amely országunk életét jellemzi, kihat a művelődésre Is. Éppen ennek'egyik sok lehetőséget magában rejtő formál maguk a népművelési tanácsok. Ezek a társadalmi fórumok alkalmasak arra, hogy széles körben megismertessék művelődési politikánk lényegét, egyben a javaslatok, vélemények, elképzelések tömegét gyűjthetik ősszé, S a legidőszerűbbeket, a legreálisab- bakat a megfelelő tanácsi és más szervek asztalára tehetik, Bírálta a megyei pártbizottság titkára azokat a tanácsi, szak- igazgatási szerveket, amelyek nem tulajdonítottak elég jelentőséget a népművelési tanácsok javaslatainak, nem tettek meg mindent, hogy megvalósuljanak a mindennapi életben. Azt a társadalmi, politikai aktivitást, amely a megyében is a közéletet jellemzi, jobban kell káírtátöz- tatnl, jobban szükséges élni ezzel a népművelés irányító, vezető szerveinek is. Feltetté a kérdést Gombás elvtárs: vajon, ha egyes helyeken nem eléggé életképesek, termékenyek a népművelési tanácsok, miben kéressük ennek okát. Semmiképpen nem a szervezeti formában van a hiba, hanem az emberekben, s az egyes szervekben, akik még nem igénylik a munkájukat, kevésbé értettették meg, hogy társadalmunk gazdasági, politikai fejlődése hozta létre ezeket a társadalmi népművelési tanácsokat. Ha a népművelés társadalmasításáról beszélünk, és jogosan, akkor jobban szükséges támaszkodni rájuk. Hiányos a népművelés propagandája Ezt követően a felszólaló azzal folytatta: — A legnagyobb nehézséget abban látom, hogy a népművelés szerepe, fontossága, helye nem mindenütt tisztázott. Egyes helyeken nem értik, nincs mindenki tudatában, hogy a szocializmus teljes felépítése elképzelhetetlen szocialista tartalmú művelődés nélkül. A népművelési feladatokat minden üzemben, közösségben szinkronban kell tervezni a gazdasági célokkal. A népművelés hatékonyságát, vonzerejét elemezve a megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy nem tartja kielégítőnek a népművelés propagandáját. Addig eljutottunk, hogy az igényeket kielégítjük, azonban az esetek egy részében éppen arra nem gondolnak, hogy fel is keltsék az igényeket. Ha pedig valamit kezdeményeznek, az szűk körben marad, nem tudnak róla a dolgozók, azok. akiknek a népművelési rendezvény szól. A népművelés különböző szintű irányító szerveinek, szakembereinek több tanácsot, útmutatást kell adni a községi, üzemi, lakó- területi népművelőknek a szervező és propaganda munkájukhoz. Kiemelten foglalkozott felszólalásában Gombás Sándor a népművelés ideológiai, tudatformáló hatásával, a tapasztalható problémákkal. Országunkban megvan, élő a politikai szövetség a párt és a dolgozó emberek tömegei között. Támogatják azokat a politikai és gazdasági intézkedéseket, átfogó programokat, amelyeket az előbbrejutás érdekében a párt és a kormány kezdeményez. El kell azonban érni, hogy mind többen ismerjék fel és vallják magukénak a szocialista társadalom erkölcsi, világnézeti elveit, aszerint éljenek, gondolkozzanak. A népművelésnek sincs és nem is lehet külön célja, mint a művelődés eszközeivel, árnyalt és sokoldalú emberformáló hatásával hozzájárulni az új típusú ember neveléséhez. Gondoskodni a népművelők továbbképzéséről Mindez elvhű, szenvedélyes és hivatását tökéletesen értő szakemberekkel valósítható meg. Erről szólva a népművelők képzésében, továbbképzésében fellelhető gondokkal foglalkozott a felszólalás. Nagyon időszerű feladata a megyei irányító szerveknek, hogy intézményesen és rendszeresen gondoskodjanak a különböző területeken dolgozó népművelők képzéséről, továbbképzéséről, ideológiai, világnézeti és szakmái neveléséről. Egyesek éppen a hézagos Szakmai ismeretek, a mód szerbeli gyengék miatt veszítik el kezdeményezőkészségüket, elfásulnak. Külön is jó lenne a megyei népművelési tanács programjában szerepeltetni a népművelők módszertani képzésének helyzetét, gondjait. Foglalkozott Gombás elvtárs azokkal az új jelenségekkel, amelyek társadalmunk anyagi és kulturális fejlődésével függnek össze, és sajátos feladatokat rónak a népművelési intézmények dolgozóira. Ma már egy sor dologban más helyzettel találkozik a népművelő, mint néhány évvel ezélőtt. A Családok nagy része rendelkezik televízióval, rádióval, könyvekkel, folyóiratokkal. Ez a közeg igen heterogén, csak a differenciált, a különböző rétegekhez szóló népművelési munkával lehet kielégíteni. Ezt az új helyzetét még nem minden népművelő érzékeli, s találta meg a módját a korszerűbb munkának, aminek egyik jellemzője, hogy a népművelőnek orientálnia is szükséges a dolgozókat, segíteni az önképzésüket. Ebből a munkából kinek-kinek jut feladat. ' Nemcsak a klub, vagy művelődési otthón vezetőnek, könyvtárosnak, hanem a községi tanácsi vezetésnek is többek között az összhang megteremtése érdekében. Kritikával beszélt a megyei párt- bizottság titkára a tanácsok hiányos irányító és koordinációs munkájáról. Elmarasztalta azt a szemléletet, amely a népművelési tevékenység „összevonásának” ürügyén elmosná az egyes szervek, intézmények saját feladatait, felelősségét. Kulcskérdés; az üzemi népművelés Mint lényeges vonását említette meg a népművelő tevékenységének az informáltságot. A gazdasági és politikai ismeretek az adott terület — község, járás, várós, megye — helyzetének áttekintése is hozzátartozik — különösen a gazdaságirányítás rendszerében — az eredményes népművelési munkához. S itt a társadalmi és gazdasági vezetőknek vannak kötelességeik, hogy tájékoztassák a kulturális területeken dolgozókat. Nemcsak a pillanatnyi ige- jnyek kielégítését szükséges szem előtt tartani a népművelőknek, hanem követni kell a társadalom — gazdasági, technikai, műszaki és egyéb vonatkozású — rendkívül felgyorsult mozgását — hangsúlyozta Gombás elvtárs. Példaként említette az egyik szakmai tanfolyamot, ahol olyan munkagépeken oktatták a fiatalokat, amelyek rég kiöregedtek. nincsenek üzemben. De vonatkozik a holnapi célok ismeretének figyelembe vétele más területekre is. Ma már elengedhetetlen, hogy a középtávú kulturális tervek mellett hosszabb távon, többéves előrelátással, tudományos igénnyel tervezzünk. Kulcskérdés az üzemi népművelés* a termelés sokoldalú segítése, A gazdasági vezetők is igényeljék a tsz, a gazdaság, üzem munkatervének készítésekor a népművelő szakismeretét, munkáját. Kapjon súlyának megfelelő helyet mindenütt a népművelés több éves feladatterve, ne kezeljék mellékesként, mint még nem egyszer előfordul Más kulturális problémák mellett — mint a népművelés es a termelés szorosabb kapcsolata, a fiatalok, a nők köreben végzendő nevelés, a népművelők jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének problémái — Gombás Sándor egy igen lényeges tényezővel foglalkozott. Megállapította, hogy kulturális intézményeink egy része még nem tud versenyezni otthonosságban, berendezéseiben a lakások áital nyújtott bensőséges légkörrel, A tisztaság, a köpött, vagy éppen hiányzó bútorok, szőnyegek, függönyök, székek, fotelek nem csupán esztétikai értelemben fontosak. Úgy is, mert vonzanak, vagy taszítanak. AZ otthonosság összefügg az intézmény eredményes munkájával is. A tiszteletet ébresztő légkör, a klubvezető, könyvtáros, művelődési otthon igazgató fellépése, sőt öltözködése is beletartozik a tartalmas munka feltétéleibe. Gombás elvtárs befejezésül arra kérte a megyei népművelési tanács kibővített ülésének résztvevőit, napi munkájuk során igyekezzenek tovább szélesíteni a népművelési munkát becsülök körét, mert a közös célok megvalósítása elképzelhetetlen a társadalom minden rétegének együttműködése nélkül. Megtette észrevételeit a népművelési tanács ötéves népművelési feladatainak irányelveiről. Hangsúlyozta: gondolatébresztőnek tekintsék a dokumentumot, használják fel a dolgozók véleményeit, javaslatait, a helyi adottságokból eredő tennivalókat, majd az országos népművelési konferencián elhangzó állásfoglalásokat is vegyék figyelembe az öt évre szóló népművelési munka- program kidolgozásánál. Külön jelentőséget kölcsönöz napjaink népművelési munkájának a negyedszázados jubileum és a Lenin-cen- tenárium, melynek ünnepség- sorozatából már eddig is tartalmas, emlékezetes programókkal vették ki részüket a megye művelődési intézmények LENIN-PORTRÉ — FALEVÉLBŐL, Körmendi Mátyás balatonszárszói erdésztechnikus különös szenvedélynek hódol. Falevelekből készít kepeket ■— ahogy ő fogaliülfeza meg — növény plasztikát. Most a Lenin-centenárium alkalmából meghirdetett pályázatra készül Lenin-portréjával.
