Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

fl oMa! IPELET-MAGYARORSZAG — VASARKAPI MELLÉKLW Í97f). március 22. KÉP A JÖVŐBŐL — Azt hiszem, hogy egy második diványt kell majd Vásárolnunk... KÉT INFUENZAVÍRUS — Hogy vagy? — Rosszul érzem magam. Valószínűleg megfertőzött az ij gyógyszer. RÖVIDZÁRLAT Szeherényi Lehel: Női dolgok férfikézen Minap valami apróságért megfordultam a boltban, ahol nemrég annyi gyöngéd­séget, kedvességet kaptam. Mint ifjú apa jártam oda, s az ifjú apák ügyefogyott- ságával szerencsétlenkedtem a bébicikkek között, hol az asszonyféle oly irigylendő biztonsággal mozog. Na de ezt a biztonságot csakhamar én is megszerez­tem. Legalábbis ebben az egyetlen boltban, ahová ma is járok, ha éppen úgy hoz­za a helyzet, hogy rám hárul a gyerekholmi vásárlásának gondja. Hogyan is tettem szert erre a biztonságra? Nos, az elárusítőnők ré­vén. Ma is emlegeti a család híres vásárlásaimat. Mintha fényes fegyvertényekre lehet­nék büszke. Én mindig jó guminadrágot hoztam. Fele­ségemnek ez csak ritkán si­került. Mert én válogathattam kö­zöttük, sorra próbálgathattam kapcsaikat. Az elárusítónők bátorító mosolya kísért. A nők gyöngéd megértése, mely minden férfinek kijár, aki bébicikkek vásárlására ad­ja busa fejét. Mindig bocsánatkéréssel kezdtem, mintegy cinkosom­má fogadván az elárusító­nőt. — Ne haragudjon — szól­tam, — de maga is tudja, milyen csapnivalóan vacakok.» Szegény kismamák -*■ tettem hozzá mindannyiszor együtt­érző hangsúllyal, mintha e kategóriába ő is beletartoz­nék. ahogy lehetőségeibe be­le is tartozott. A mosoly nem maradt el. — Tessék csak nyugodtan válogatni. Ameddig csak nem tetszik találni megfelelőt. Tegnap is visszaküldtünk ti­zenhatot... Milyen a baba? — Szőke, kékszemű. — Ó, de csodás lehet. Fiú? Kislány? — Hová gondol?! Fiú! — Képzelem, milyen édes... Ezeknél a szavaknál meg­vizsgált, kinézhető-e belőlem egy édes kisfiú. Csak súgva mondom, magam se mulasz­tottam el felmérni, némi la­pos pillantással: belőle ki­nézhető-e. Feleségem képéről lesült volna a bőr, ha látta volna, mint szuszogtam ott a kis­ságom első napján. Áz eláru­sítónő úgy emeli ki anyás pillantásával a bolyból. — Tessék! A fiatalember elpirul, sze­mét mélyen lesüti, egészen a pult lapja alá. — Több minden kellene ... — motyogja, mintegy neki­fut. — Tessék csak mondani — biztatja szelíd mosollyal a pult túloldaláról a kék köpe­nyes tündér. Én is így kezdtem — gon­dolom. engem is így segítet­tek át az első nehézségeken. Az újdonsült papa levegőt vesz. — Akkor mondom ... — mondja. Üj levegő. A tündér vár. A türelem az arcán olyan, mint egy madonnáé. Szinte az örök­kévalóság jegyébe van oltva. Csak kicsit hintáztatja a pultnak dőlve felsőtestét, enyhe bosszantásul. Majd, hogy még mindig semmi, se­gít: — Bizonyára kell két kis­ing, két réklicske ... Tipegő is kell biztosan. Kisfiú? Kis­lány? — Kislány. — Akkor rózsaszín. Pólya- betét, pólyahuzat?... — Igen, pólyabetét, pólya­huzat — kap elevenebb szó­ra az ifjú papa, látszik rajta a megkönnyebbülés. Alá-alá leseget a papírlapra, mit te­nyerében tart alant a pult fedezékében. A papíron a gyermekágyas feleség gyöngy­betűi. Mint féltve őrzött kin­cset, dugdossa. — ...Tíz da­rab tetrapeienka, egy fürdő­lepedő, két csomag ágnesbe- tét... — E kívánságok már mankó nélkül merészkednek elő a kispapa ajakáról, bí­borvörös környezetben, de örömteli fényességgel. Csak akkor támad újra za­var, mikor háromféle pólya­betét közt keR választania. Eddig már nem terjed az önállóság. A tündér kiteríti elébe a három huzatot, álmatag tün- dérujjakkal végigsimogatjá. — Melyiket? — Melyiket... — ismétli a kispapa. Teljesen tanácstalan és szörnyen zavart. — Tessék csak nyugodtan, bátran választani. Amelyik legjobban tetszik. A pult előtt a tétovaság szobra, — ... Van valami különb­ség? — Árban nincs. Se minő­ségben. Csak a hímzés. Annál nehezebb. A kispa­pa áll. áll, a világ minden tehetetlensége a vállán, bele görnyed. — Tessék valamelyiket be­csomagolni. — Mégis, melyiket? Nézem ezt a fiatalembert. Piros, mint a paprika, kis ve- rítékcsepp a homlokán. Az érettségi vizsgát talán köny- nyebben vette. A magam ta­pasztalásából tudom, mit él most át. Ami sutaság csak belegyömöszölhető férfiem­berbe, az kezét-lábát mind húzza. — Hát melyiket... — nyö­gi. Bizonnyal arra gondol, jó lenne, ha most itt lenne a felesége, ö tudná. A kék tündér érti, látja. Mily ügyesen segít. Észre­vétlen. Tendencia van benne, ahogyan a huzatokat rakos­gatja. — .. Mondjuk a legfelsőt — határozza el magát a kis­papa, csakhogy megszaba­duljon már a választás kény­szerétől. A fejét is megrázza hozzá: végeredményben mindegy. A küszöbbe botlik, mikor elhagyja az üzletet. Nem baj, majd belejön. Én is így kezdtem. De megnyugtatha­tom önöket, a három pólya­huzat közül a legszebbet vit­te haza. Dédapáink adomáiból TANÁCS ^ Tolvajt hajkurász a csend­őr, de a gyorslábú bűnöző egérutat nyer, utána kiált tehát: — Állj meg! Az futtában válaszol: — Álljon meg maga, ma­gát a kutya se kergeti. ÖNZÉS Vásárolt egy szekérre való szép csöves tengerit egy fur­fangos, de önző gazda a leg­nagyobb takarmány ínség ide­jén. Megpihent hazafelé út­ján az egyik csárdában, ott kérdezte tőle valaki. — Hol jutott hozzá, gazd- uram? — Arra — felelt és bi­zonytalanul a távolba intett. — És mit kóstált? — Drága volt. — Jaj, én is vennék, ha megmondaná, hol lelt rá. A gazda nagylelkűen: — Tudja-e hol van Nárity- tyom. — Hírét se hallottam. — No, ott balra fordul és meg négy kilométer. NAGY ELME Egy tudálékos dáma nagy lelkendezve beszél társaság­ban a Holdról. Vitába száll vele egy nem kevésbé tudá­lékos fiatalember: — Tőlem a Hold akár van, akár nincs, akár el is bújhat. A Nap a fontos. Erre az asszonyság fölény­nyel: — Arra nem gondol, hogy a Hold éjjel világít, a Nap pedig olyankor, amikor úgy­is világos van? ÉKESSZÓLÁS Arról diskurálnak a me­gyei urak, hogy lohad a nép­ben a lelkesedés, nem akar­nak a király katonái lenni a fiatalok. — Milyen szép is volt — mondja az ügyész —, amikor az alispán csak ráírt a fő­szolgabírókra, katona kell komám és már jött is a fő­szolgabíró : „Megérkeztem az önkéntesekkel”. Erre az alis­pán: „Derék ember vagy, hány önkéntest hoztál?” A főszolgabíró: „Hatvanhár­mat”. Csak úgy repked a di­cséret: „Te aztán tudsz hatni a népre... és hol vannak a derék fiúk?” A válasz: „Kinn, a szekerekhez köt­ve”. (BJ KERESZTREJTVÉNH nadrágokkal, gyöngyöző hom­lokkal, gyakorlatlanul a mi­nőségi ellenőrzésben. De többnyire az árusnő is segí­tett nagy-nagy türelemmel, míg megfelelőt találtunk. Most eszembe jutottak ezek az idők, hogy egy hosz- szú fiatalembert látok a pultnál, lábát váltogatja, uj- ján vadonatúj jegygyűrű. Tibiéből, maga elé enged mindenkit, mintha a fogor­vosnál várakozna. Rá van írva, hogy kezdő. Megértő mosolyom az övé. Magamat látom benne apa­1943. március 22-én alakult meg az Arab Liga. A szervezet célki­tűzésének lényegét helyeztük el- a beküldendő vlzsz. 1., függ. 16., vízsz. 25. es 50. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Személyre vonatkozó kér­dés. 14. Lábaihoz. 13. Gabonafé­le, névelővel. 16. „Hangtalanul” vág 17. Éneklő hangok. 19. Ku­kac páratlan betűi. 20. Mással­hangzó kiejtve. 21. Határozott névelő és három római szám. 23. Nézetet, álláspontot cáfol. 28. Női név. 29. Idegen szavak je­lentését találjuk benne, névelő­vel. 30 Vlznyerőhely. 31. Híres párizsi mulató. - 33. Kietlen. 34. Szeszes Ital, tárgyesetben. 35. Habos selyemszövet fonetikusan. 37 Városrész rövidítve. 38. A vi­lágon mindenhol levelek, csoma­gok szállításával foglalkozik ez az Intézmény. 39. Török folyó, a Fekete-tengerbe ömlik. 41. Becé­zett bárány. 42. Terbium vegy- jele. 44. Lassú ütemű egészséges járás (—’). 46. Madár is, munka­gép Is van Ilyen. 47. Lakás ré­sze! 43. EAL. 52. Lágy hangsor. 53. Kevert bors. 55. A Walt Dis­ney stúdió folytatásos tv-filmje volt, s vasárnaponként láthattuk nemrégiben. 56. Viharos északi szél a dalmát partokon. 57. En­nek örül, ha van a horgász. 59. NÉÜ. 60. Oktalan állat. 61. Fran­cia költő — (1897—). 63. Régi ró­mai viselet. FÜGGŐLEGES: 2. Szívműködés-vizsgálat köz­ismert rövidített neve. 3. Kínai hosszmérték. 4. Vasúti biztonsági berendezés. 5. Alvás közbeni „látomása” névelővel, névelőn ék. föl. 6. A mélybe. 7. Női ének- hangszln. 8. Mássalhangzó ki­ejtve. 9. Tárolóhelyiség. 10. Szi­getcsoport a Mexikói-öbölben. 12. Tárgyra mutató szó. 18. A Kockázat c. film főszereplője. 19. Szélesre nyit. 21. Férfinév. 22. Parázslik. 23. Tv sportripor­ter. 24. A vásárosnaményl járás egyik községéből való. 25. P-vel a végén Halié Szelasszié császár •rszágából való. 26. Angol város. 27. Orrával a földet piszkálta. 32. Visszasíró! 34. A 46. sz. függőle­gesre jön. 36. Mókus. 38. Párizs nevének ejtése Franciaország­ban. 40. Ezt őrizték a Vesta szü­zek, névelővel. 41. Hóhér. 43. Március 8-1 rejtvénypályáz»» tunk megfejtése: O Irta az első rend­szeres magyar nyelvű irodalom- történetet. Baranya megyei község. 45. Pu­ha fém névelővel. 46. Jókedv, vidámság. 47. Érák. 49. Éktelen csenés. 31. Vicc, adoma. 52. Fe­jér megyei községbe való. 54. „Gumi” fajta. 56. Pénzintézet. 58. A beat zene egyik moder­nebb változata, fonetikusan. 60. BUA. 62. Indulatszó. 63. Tuné­ziai gépkocsik betűjelzése. A megfejtéseket legkésőbb március 31-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK ELI A magyar hteratúra története. Nyertesek: Borbély György. Czlrják János, Dallos Irén, Sza­bó Pál és Szepesvári Erzsébet nyíregyházi, Szilágyi István bal- kányi, Kónya Károly berkeszi. Barna Szőgyény Bertalan jékei. Nagy Károly nyírbátori Asz­talos Vilma porcsalmai kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. — Egy pillanat! Mit is akartam kérni tőlük...? TELEVÍZIÓS KÖRKÉRDÉS l — Megváltozott-e az önök életmódja, amióta tévékészülékük van?

Next

/
Thumbnails
Contents