Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

ÍWG. március 22. KBLET-MAGYARORSZÄO 1 áfád Régről szóló szíves meghívásnak tett most éleget Fehér Lajos elvtárs, a párt Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes. Kétnapos szabolcsi látogatása csütörtökön reggel vette kezdetét, s péntek estig tartott igen sűrű prog­rammal. Dióhéjban: csütörtökön a megye helyzetéről tanács­kozott a szabolcsi vezetőkkel, majd részt vett a fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlésén, ahol nagyon értékes útmuta­tásokat adott. Délután a nyíregyházi Ságvári Tíz meghívásá­nak tett eleget, s megnézte a nagy jelentőségű új beruházást, a sertésgyárat, az üzemi almatarolót, beszélgetett a vezető­séggel, az egyszerű tagokkal. Este a szövetkezeti nagyáruhá­zát látogatta meg Nyíregyházán, s ezután még mindig a me­gyei gondok kerültek szóba. Péntek reggel a nagyszerű tem­póval megépült tuzséri hűtőtáröló működéséről kért és kapott alapos tájékoztatást. Délben az ország első társulásos alapo­kon működő gyümölcs- és zöldségszárító üzemét kereste fel Vásárosnaményban. Délután a Oaményi Vörös Csillag Tsz éilattenyészetét nézte meg. A területi tsz-szövetség vezetői, majd a .járási illetékesek tájékoztatták ezután a vendéget a szövetkezeti mozgalom eredményeiről, gondjairól, a tervek­ről. S még arra is jutott ideje Fehér elvtársnak, hogy meg­tekintse Bereg nagy néprajzi értékeit, a most létesülő táj­múzeumban őrzött híres beregi keresztszemest. Gazdag két nap, számtalan tanulság, megannyi derűs epizód. Hadd ragadjunk ki néhányat. Tuzseron az átlagkereset iránt érdeklődött a miniszter­elnök-helyettes. Elmondták neki. hogy a férfiaké kétezren felül van. És a nőké? — kérdezte. A válasz, hogy ezerhá­romszáz körül. Miért éz a riagy különbség? Hogyan lehet? A vezetők magyarázták, hogy a férfiaké a speciális igényű munka es a többi, de nem győzték meg Fehér elvtársat, aki félig tréfásan jegyezte meg, hogy sürgősen meg kell ala­kítani az üzémi nőbizottságot, már csak amiatt is, hogy vál­toztassanak ezen a helyzeten. A hűtőcsarnokoknál már meg­enyhült, s megjegyezte, hogy a szabolcsi jonatánnak még ilyenkor is olyan az illata, hogy legyőzi Chat Noirt, a leghí­resebb francia kölnit. Azzal búcsúzott, hogy nagyon nagy érték ez a tároló az országnak, a megyenek. Még nagyon sok kell belőle. — És a hullo, a gyengébb minőségű almával mit csinál­nak? — érdeklődött még Tuzseron. Vásárosnaményban Szem­léltetően mutatták, hogy mit: hétféle terméket aszalnak, szárítanak. Ami nem megy el itthon fillérekért — mondták a szakemberek —- az elmegy drága dollárért. „Nagyon jó dolog, de miért csak ez az egy van még belőle? — tetté fel a kérdést a Vendég. Munkát ad, jó valutát hoz, megment minden értéket. Ez a jövő útja. De a pesti ember is szíve­sen látná az aszalt termékeket, nem csak a külföld. Csi­náljunk még vagy öt-hat ilyen társulást a megyében — biztatott — nagyon jó üzlet ez mindenkinek. Sokat foglalkozott a Vörös Csillagban a háztájival: mi­lyen hatása van a rendeletnek? Örömmel hallotta, högy jó, hogy különösen az öregéknek Válik á javára. „Törődni kell as öregekkel, mert ők hozták be a tsz-be a jóidét. De a háztáji fellendítésé annál is lényegesebb kérdés: próbálják megértetni a vezetőségekkel, a tagsággal mindenütt, hógy a háztájit üzemágnak tekintsék. Ez milliárdokat hozhat a konyhára —- beruházás nélkül. Most már kezd változni az a szemlélet, hogy az iparosítást csak a gyárak jelentik. Jó példák mutatják, hogy a falusi ipar felvirágzásával meg­gazdagszik a tsz, munkához, állandó jó pénzhez jutnak s tagok.” „Ide Fehér elvtársat hazavárjuk” — mondta a járási pártbizottságon Hegedűs Sándor első titkár. Fehér eívtárs mosolyogva válaszolta, hogy volt már néhány közös ügyük az itteni emberekkel. Így köszöntötte jó ismerősként Faggyas Jenői, a tarpai tsz elnökét is. s arról beszélgettek, milyen a paraszti sors a mai Tarpán? Elégedetten nyugtázta a vá­laszt, s azt mondta: „Örülök neki, mert ha a parasztnak jól megy, akkor jól megy az egész országnak. Ez régen igaz volt, most még inkább igaz.” Fehér elvtársat' minden érdekelte: hogy dolgozik a tsz- szövetség, kérik-e a tanácsait, a véleményét, döntések előtt a párt és állami szervek? Hogy dolgoznak együtt a legfon­tosabb felvásárló vállalatokkal a tsz-ek? Hogy győzködnek a mostoha talajadottságokkal, természeti viszonyokkal a Se­regben? Milyen messzire kell szállítani az almát, s nem romlik-e ezzél a minőség? Siket Gyula, a vásárosnaményi tsz elnöké állt fel a bú- csuzkodas előtt és ezt mondta: „örülünk, hogy közöttünk töltött Fehér elvtárs egy napot. Fogadja el ezt a beregi szőttest, gondoljon arra, hogy ezeket a mintákat egykor tu­datlan, egyszerű cselédasszonyok alkották, s tették ezzel hí­ressé ezt a tájat, ismertté a népét. Kérjük, hogy a Röpülj pava döntőjén drukkoljon Fehér elvtárs Simon Józsefnének. aki azok közül való, akik a világ legszebb kézimunkáját tudják készíteni.” Fehér elviárs megköszönte a kedves ajándékot és azt mondta: „Szívből kívánom, hogy szépüljön ez a táj, a tsz-ük maradjon tovább is az élvonalban. A döntőben pedig druk­kolok a maguk tákosi asszonyának.. Szívélyes búcsút vettek Fehér Lajos elvtárstól a sza­bolcsiak. s ázzál váltak el Vendég és Vendéglátók, hógy a mielőbbi viszontlátásra! KOPKA JÁNOS ÉS HAMMEL JÓZSEF RIPORTJA „Sok ilyen társulás kellene még.” Fehér Lajos a Beregi Konzerv termékeivel Ismerkedik, Fehér Lajos Szabolcsban „Alakítsák meg a nőbizottságot.” N. Kői Gézáné tjnunkásasszonnyal a tuzséri hűtőtárolóban. Minden, ami szükséges.. A nyíregyházi szövetkezeti nagyáruház vezetői tájékoztatják a vendéget. háztájit fel ken lendíteni.” Beszélgetés a góndokrdl a vásárosnaményl tsz el< Békével, Siket Gyulával. „Termés már van, csak meg keH tudnunk őrizni.” A Ságvári Tsz aímatárolőjában * válogató asszonyokkal beszélget a miniszterelnök-helyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents