Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

zxm ÉVFOLYAM. 69. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1976. MÁRCIUS 22, VASARNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL; ' Fehér Lajos Szabolcsban <3 oldat Negyedszazada történt > (S. oldal) Beszámoló a megyei népművelési tanács üléséről (9. oldat Mai sportműsor ;(U. oldal) Fontos érdekünk Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulasanak 25. évfordu­lója alkalmából az országgyűlést 1970. április hó 3-an, délután 15 órára ünnepi ülésre összehívta. Tan ácsköz társasági megemlékezések megyénkben Már december elején Villanyvonat Debrecen felől Magyar és csehszlovák munkások vállalása a vasútfejlesztésben Arról panaszkodnak több termelőszövetkezetben, hogy előreláthatóan az idén kisebb etemben tudják fejleszteni nagyüzemi állattenyésztésü­ket, mint ahogy azt eredeti elképzeléseik, terveik szerint szerették volna. Van olyan szövetkezeti gazdaság, amely­ben most az év első felében sok százzal kevesebb sertést hizlalnak, mint amennyit szándékoztak, mert tavaly őszről az idei nyárra húzó­dik át a nagyüzemi férőhe­lyek megépítésének befejezé­se. Az építkezések elhúzódá­sának okai sokfélék, de a leg­több ok a tavaly ősszel ke­letkezett cenienthiány, és az építkezésekhez szükséges vas­szerkezetek késedelmes szállí­tása. Figyelmeztető és gyakran aggasztó gondok ezek, hiszen köztudomású, hogy az állat- tenyésztés korszerű fejlesztése el sem képzelhető az ipar jó közreműködése nélkül. Úgy is fogalmazhatunk: ahhoz, hogy több hús, tej, tojás és egyéb állati termék legyen, több kovácsolt vas, acél, ce­ment és más ipari anyag szükséges. Az is közismert, hogy a mezőgazdaságban most és a következő években kell létrehozni azokat a létesítmé­nyeket. amelyek valóban al­kalmasak a korszerű nagy­üzemi állattenyésztésre. De még a háztáji állattartás fönntartása is igényli az ipar közreműködését. Nagyon kel­lenek a háztájiban használ­ható praktikus kisgépek, ame­lyek megkönnyítik az állat­tartással foglalkozó családok munkáját. Az igények tehát világosak és egyértelműek. Viszont in­dokolatlan és érthetetlen több gyár, ipari üzem felelős ter­melési és kereskedelmi veze­tőjének magatartása, amikor könnyelműen veszi egyik vagy másik mezőgazdasági üzem­mel kötött szállítási szerződé­sének teljesítését. Mert az építkezések ügyének vizsgála­takor kitűnik, hogy akár há­zilagos, akár vállalati építke­zésről van szó, idejében meg­kötött és érvényes szállítási szerződéseket szegnek meg ipari termelő vállalatok, vagy kereskedelmi szervek. Mi sem természetesebb: ezek a szerződésszegések kárt okoznak nem csak a mező- gazdaságnak, hanem magának az ipari vállalatnak is és ki- sebb-nagyobb mértékben sér­tik a népgazdasági érdekeket. Nézzük az összefüggéseket. Fontos érdekünk, hogy lehe­tőleg egyenletes és az igénye­ket kielégítő legyen a hazai húsellátás. De az is nélkülöz­hetetlen, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű, az állattenyésztésből származó áruval jelentkezzünk a kül­földi piacokon. 1969-ben ha­zánk külkereskedelme minden ötödik devizaforintját az ál­lattenyésztésből származó ter­mékek külföldi értékesítésé­vel szerezte meg. És még en­nél is nagyobb ez a deviza­arány a dollárövezethez tarto­zó országok vonatkozásában. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az így szerzett valutá­ból a hazai iparunkban nél­külözhetetlen nyersanyagokat, eszközöket, gépeket tudunk vásárolni. Végeredményben tehát: minden összefügg min­dennel ; állattenyésztésünk hazai' fejlődése és exportké­pességének növekedése visz- szahat az ipar fejlődésére Hazai gépgyártásunk export- képessége tavaly biztató len­dületet vett: egyetlen év alatt kereken 20 százalékkal növel­te külföldi eladásait. De ki tagadná, hogy ebben a fejlő­A hét végén színes, válto­zatos műsorokkal emlékeztek meg megyénkben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 51. évfordulójáról. Az ünnep előestéjén a megyei és nyíregyházi városi KISZ- bizottság rendezésében a me­gye székhelyén nagyszabású menetdalversényt rendeztek. Az Arany János utcán a Szamuely térre 25 csoport­ban több, mint ezer fiatal vonult fel fáklyák alatt, énekszóval. A téren a fiata­lok képviselői babérkoszorút helyeztek el Szamuely szob­rán. Szombaton délelőtt a párt, állami és társadalmi szervek rendeztek koszorúzási ünnep­séget Nyíregyháza nagy szü­lötte, Szamuely Tibor szob­ránál és képviselőik helyez­ték el a kegyelet virágait Az évforduló alkalmából ke­rült sor a Kossuth Lajos szakközépiskola falán elhe­Háromnapos felszabadulá­si jubileumi tudományos ülésszakot rendezett Nyír­egyházán március 19—21-ig a tanítóképző intézet és a tanárképző főiskola. Csütör­tökön délben a felszabadu­lási emlékkiállítással vette kezdetét a gazdag tudomá­nyos program. A különböző tudományágak szekcióülésein, — melyen szovjet vendégek, az ungvári egyetem három­tagú küldöttség is részt vett — mintegy negyven előadás 'hangzott el. Ságvári Ágnes kandidátus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézetének fő­munkatársa „Népi demokrá­ciánk fejlődésének nemzet­közi feltételei”. Kovács Jó­zsef Kossuth-díjas, a tanár­képző főiskola igazgatója „Lenin tanításainak felhasz­nálása a nemzetközi megér­tésre nevelés során” címmel tartott referátumot. A társadalom és történet- tudományi szekció ülésein ilyen témák kerültek napi­rendre: az 1945. évi földre­form Szabolcs-Szatmárban, a munkamegosztás, a s2akmai és általános képzés a fel- szabadulás óta megyénkben, désben szerepe van a növek­vő mezőgazdasági áruterme­lés. l’ s? A 'aságirányítási re­form ete óta azon fára- dozuni ogy helyesen és hatékor, összeegyeztessük a tervszi get a piaci köve­telményei A hazai ipar nagyon sói termékének jó és biztos pi mezőgazda­ság. Ez olyan amit £ö­iyezett emléktábla, leleplezé­sére is. Az emléktáblán az iskola egykori diákjainak; Szamuely Tibornak, Sza­muely Lászlónak, dr. Münnich Ferencnek, Rajk Lászlónak nevét örökítették meg az utókor számára. Az ünnep­ségen. amelyen az iskola diákjai álltai: díszörséget, Listván Lajos városi nép­művelési felügyelő megnyitó­ja után Szabó Ferenc, a vá­rosi tanács vb elnökhelyettese mondott beszédet, méltatva nemzeti ünnepünk jelentősé­gét, a nagy forradalmárok munkásságát. Ezt követően megkoszorúztak az emlék­táblát, A délutáni órákban kerüli sor a Nyiregyází Tanárképző Főiskola hagyományos ko- szorúzási ünnepségére Sza­muely szülőházánál. Az ün­nepség keretében az intézet párt és KISZ-szervezetének a demokratikus és kommu­nista ifjúsági mozgalom 25 éve, Lenin és a nemzetfoga­lom. adalékok a magyar né­pi demokrácia elmélettörté­netéhez. Dr. Szabolcs Ottó kandidátus, az Országos Pe­dagógiai Intézet tanszékveze­tője a korszerű történelem- tanítás eszközeit és módsze­reit elemezte. A háromnapos tudományos ülésszakon megvitatták az irodalom és nyelvtudomány, a biológia, a földrajz, a me­zőgazdaság. a matematika, a fizika és a neveléstudomá­nyok számos időszerű, a pe­dagógiai munkával összefüg­gő problémáit. Március 21-éri délután a koszorúzás után a Móricz Zsigmond Színház­ban ünnepi emlékműsorral zárult a tudományos ülés­szak. melyen Bachát László docens tartott megemléke­zést. Itt osztották ki a ju­bileumi hallgatói pályázatok díjait, majd művészeti mű­sorral, zenei és irodalmi összeállítással ért véget az ünnepségsorozat, melyen fel­lépett a tanárképző főiskola irodalmi színpada, a főisko­la és a tanítókép:» intézet kamanakórusa. lösleges tételesen bizonygatni. Ezért gyakran érthetetlen, hogy különféle gyárak — különösen vasipari üzemek — időnként értékesítési nehézsé­gekről beszélnek, holott, ép­pen az általuk gyártható ter­mékekből kielégítetlen marad a termelőszövetkezetek igé­nye. Ez a jelenség azt mutat­ja, hogy több helyen rosszul mérték és mérik föl a piaci képviselői koszorúzták. meg a forradalmár emléktábláját. Áz évforduló alkalmából az MSZMP nyíregyházi vég­rehajtó bizottsága Szamuely szülőházában találkozót ren­dezett a munkásmozgalom veteránjainak részvételével. A találkozón Bíró László, a városi párt-végrehajtóbi­zottságának tagja, a városi tanács vb elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők fehér asztal mel­lett beszélgettek a régi él­ményekről, emlékekről. Mátészalkán az évforduló alkalmából a KISZ-fiatalok képviselői a direktóriumi emléktáblát koszorúzták meg. Baktalorántházán a KISZ megyei és járási bizottsága rendezett ünnepség«»;—mely­nek keretében a Tanácsköz­társaság mártírjainak sírján helyezték el a megemlékezés virágait. Lenin­emlékkiállítás „Szabad hazában, Lenin ut­ján” címmel száz fényképből, reprodukcióból álló kiállítás nyílt március 21-én délelőtt fél 11 órakor a Nyíregyházi 2. számú Jókai Mór Általános Iskola dísztermében. A Lenin- kiállítás érdekessége, hogy a szovjet pionírok is eljuttat­ták Nyíregyházára küldemé­nyüket, egy életnagyságú Le- nin-plakátfotót, s egy tizenhat darabból álló reprodukciós sorozatot. Lenin életének minden je­lentősebb mozzanatát tartal­mazza a színvonalas iskolai kiállítás. Az NDK-ban járt dr. Várszegi Mihályné tanár­nő fotója is helyet kapott a tablókon, arról a házról Lip­csében; ahol Lenin egy idő­ben lakott. A gyerekek saját készítésű munkákkal vesznek részt a kiállításon: ritkaságszámba megy Racskó Judit 6. osztá­lyos gyerek rozsszalmából készült Lenin-portréja, a tör­ténelmi és őrsi szakkörök ügyes munkái, melyek Lenin lakóházát, az illegalitás so­rán felkeresett helyeket, örö­kítették meg miniatűr mun­káikban. A városban ez az első ilyen jellegű kiállítás. Meghívják a város valamennyi általános és középiskoláját az április 4-ig nyitva tartó Lenin-kiállításra. igényeket; valamilyen tévedés folytán a mezőgazdasági üze­meket, mint vásárlókat nem kalkulálják be kellően számí­tásaikba. Már önmagában ez is sérti a szocialista gazdálko­dás tervszerűségét, de még inkább az, amikor egyik-má­sik üzemben év közben a meglévő termelési tervük „át­csoportosításakor” éppen a mezőgazdaságnak szánt gyárt­(Tudósítónktól) A Budapest—Cegléd—Szol­nok—Debrecen—Nyíregyháza —Záhony fővonal 100-as szám alatt szerepel a vasúti menetrendkönyvben. A vo­nal folytatása: Záhony—Csap —Kijev—Moszkva. Népgaz­dasági szempontból ez az egyik legjelentősebb fővona­lunk, mivel nagy a személy- forgalma. Teherforgalma pe­dig egész Európát érinti. Ezért a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium és a Mi­nisztertanács határozata alapján a vonalat végig ket­tős pályává alakítják és vil­lamosítják. Köztudott, hogy Budapest —Apafa és Nyíregyháza—Zá­hony között addig is kettős vá- gányu volt a pálya. A hiánya zó rész — Apafa—Nyíregy­háza között — megyénket is érinti. Ezen a vonalszakaszon nemrégiben már el is kezd­ték a második pálya alépít­ményi (föld) munkálatait. A pályaépítés kivitelezője a MÁV 3. számú építésvezető­ség, amelynek központja Nyíregyházán van. Hogy az építés gyors befejezést nyer­jen, a MÁV-nak műszaki ka­tonai alakulatok is segítenek. A legtöbb munkaerőt a na­pokban Üjfehértó állomás átépítéséhez vezényelték. Az is köztudott, hogy a A kijelölt budapesti üze­mek vidékre való telepítésé­ről hozott párt- és kormány- határozatok végrehajtása ér­telmében már korábban meg­kezdődött a Budapesti Auró­ra Cipőgyár egyes üzemei­nek Nyírbátorba való áthe­lyezése. A folyamatos letele­pítés eredményeként az el­múlt év végén — az ipari tanulókat nem számítva — már egy százötvenes létszámú üzemben folyt a termelés. Ugyanakkor tervszerűen készítették elő újabb üzemek áttelepítését. A helyi tanács által a gyár rendelkezésére Hiányaikat hagyják el egy jobbnak vélt, időközben be­futott más rendelés teljesíté­sének kedvéért. Küzdeni kell az ilyen szűk látókörű szemlé­let ellen, mert a sok apró könnyelmű nemtörődömség és az egy-egy helyen talán je- léntéktelennek tűnő határidő- módosítás egész előrehaladá­sunkat lassíthatja. EL LJ Záhony—nyíregyházi szakasx már villamosítva van. A Szolnok—debreceni szakasz villamosítása is befejezésé­hez közeledik. Hamarosanel- kezdik a Debrecen—Nyíregy­háza szakasz villamosítási munkálatait. Ebben a mun­kában csehszlovák szakem­berek segítenek a MAV-nak, A vonal teljes átadását de­cember 31-re tervezték. A MÁV dolgozói és * csehszlovák vállalatok dol­gozói azonban vállalták, hogy a kettős évforduló tisz­teletére, valamint a magyar —csehszlovák barátság elmé­lyítésére. a kitűzött határ­időt megrövidítik és már de­cember első napjaiban befe­jezik a munkálatokat. Vál­lalásukról „Szocialista szer­ződést” kötnek. A vonal vil­lamosítása tehat Nyíregyhá­zán ér véget december ele­jén. Itt lesz megrendezve az ünnepélyes vonalátadás is. A már kettős irányú, villa­mosított . Budapest—Záhony vonalat 1971 elején üzembe helyezik. A MÁV menet­rendszerkesztői a jövő évi menetrendet már ennek fi­gyelembevételével készítik el. A villamos vontatási üzembe helyezésével jelentő­sen megrövidül a Nyíregyhá­za—Budapest közötti menet­idő. Arra is számíthatunk, hogy 1971-től több gyorsvo­nat fog közlekedni a megye- székhely és a főváros között. fnabtádi) bocsátott épületben legújab­ban egy tüződeüzem kezdte meg szerdán működését. Egyelőre egy műszakban, hu­szonnyolc embert foglalkoz­tatva. Két-három hét múlva azonban dolgozni kezd a má­sodik műszak is. így összesen mintegy hatvan új dolgozónak biztosítják az állandó munka- alkalmat. A termelési folya­matokban is egyre önállóbbá váló nyírbátori egység így összesen már kétszáznál is több termelő dolgozót foglal­koztat. A továbbiakban még szükségessé váló szakmun­kás-utánpótlás érdekében már most gondot fordítanak a ta­nulók képzésére. Számuk je­lenleg közel száz. A cipőgyár áttelepítésének idején is meghatározott prog­ram szerint termel. Terv sze­rint a Nyírbátorba való tel­jes letelepítésre a jövő esz­tendőben kerül sor. S ez >■;» jelenlegi, már itt foglalkozta­tott létszám a Nyírbátori Auróra Cipőgyár mágját képezi. Befejeződött Nyíregyházán a jubileumi tudományos ülésszak Termel az Auróra Cipőgyár újabb üzeme Nyírbátorban Jövőre teljesen Nyírbátorba települ a budapesti cipőgyár Vtt/ff PMOLEYÁRJAt, tGYttüL/tTOff

Next

/
Thumbnails
Contents