Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
XXV11, »RA oO FILLER 1970. MÁRCIUS 17. KEDD LAPUNK TARTALMAB6Q Ha a mecénás — a vezető (3. oldal) Kisvárda rangot kapott (5. oldal) Nagyüzem a labdarúgó- pályákon (6—7. oldal) A Legfelsőbb Bíróság súlyosbító ítélete (8. oldal) Koszigin—Fock Jenő találkozó Moszkvában Képünkön: Koszigin üdvözli Fork Jenőt .a vnukovó! re(Keiet-Magyarország teleioto) A bírósági munkáról tárgyalt a megyei tanács A Szovjetunió miniszter- tanácsának meghívására héttőn reggel magyar kormány- küldöttség utazott Moszkvába. A delegáció vezetője Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Tagjai: Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. dr. Horgos Gyula kohó-, és gépipari miniszter, Bálint József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője, ár. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Karádi Gyula. az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese és Gyenes András külügyminiszter-helyettes. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Küldöttségünk a délelőtti órákban megérkezett Moszkvába. A magyar és szovjet zászlókkal feldíszített vnukovöi repülőtéren Alekszej Koszigin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, miniszterek és más államférfiak fogadták a vendégeket. Hétfőn a Kremlben Fock Jenő. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsáAz MSZMP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája és Párttörténeti Intézete. a Mcgyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, valamint a Magyar Történelmi Társulat rendezésében hétfőn — hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából — kétnapos tudományos ülésszak kezdődött a Politikai Főiskolán. A megnyitó ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Poütikai Főiskola rektora, övári Miklós, a párt Központi Bizottságának tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetője, Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója, Ember Győző akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke Be- rend T. Iván, a történettudományok doktora, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára: az elnökség tagia. volt A. A. Guber akadémikus, _ a Szovjet—maff^ar történész vegye« b’zottság elnöke, Flo- rimond Bonte. a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Tho- rez Intézet igazgató tanácsának tagja. A tanácskozást — amelyen puloteren. nak elnöke megbeszélést tartott. A meleg, baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon megvitatták a magyar—szovjet sokoldalú együttműködés fejlesztésének, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti barátság erősítésének kérdéseit. A tárgyalásokon magyar részről részt vettek: Timár Mátyás, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnökhelyettese, Párái Imre, a Magyar Népköztársaság Országos Tervhivatalának elnöke, Kővári László, az Országos Tervhivatal külkereskedelmi mintegy 600 egyetemi‘oktató, történész, muzeológus, levéltáros. történelemszakos tanár. a marxista—leninista esti egyetemek vezetői, a Politikai Főiskola hallgatói, továbbá 27 külföldi vendég vesz részt —, Nemes Dezső, a Politikai Főiskola rektora nyitotta meg. Zsilák András kandidátus, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese tartotta a főreferátumot „A magyar társadalom negyedszázados fejlődésének fő vonásai (1945— 1970)". Az ülésszak ezután két szekcióban folytatta munkáját. Szabó Bálintnak, a történettudományok kandidátusának, a Párttörténeti Közlemények felelős szerkesztőjének. illetve Ránki Györgynek, a történettudományok doktorának, az Akadémia Történettudományi Intézete igazgatóhelyettesének vezetésével. A szekcióban az ülésszak két napján összesen 22 előadás hangzik el; a magyar társadalom negyedszázados fejlődésének főbb elvi és politikai, továbbá gazdasági és társadalmi kérdése’ről. a népi demokratikus forradalom nemzetközi feltételeiről az új magyar államiság fő jellemvonásairól, a szakszervezetek szerepéről a hatalomért folytatott harcban, a szoci iparosítás eredményeiről. a mezőgazdaság fejlődéséről, az MSZMP gazda- ságoolit,ikájáról és más fon- tOE témákról, főosztályának vezetője, Meiszter David, a Külügyminisztérium osztályvezetőé helyettese. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vettek: N. K. Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter, M. I. Misznyik, az Állami Tervbizottság elnök- helyettese, N. N. Inozemcev, az Állami Tervbizottság kollégiumának tagja. ★ A szovjet kormány hétfőn este vacsorát adott Fock Jenőnek. a Magyar Szocialista Muskáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének tiszteletére. Alekszej Koszigin. az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Dmitrij Poljanszkij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese és más szovjet állami vezetők vettek részt a vacsorán, amelyen Alekszej Koszigin és Fock Jenő mondott pohárköszöntőt. Vasárnap folytatódtak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei megyénkben. Nyíregyházán a hideg időjárás ellenére is sok fiatal gyűlt össze a város főterén. A nyíregyházi tanyai kollégium fúvószenekara adott térzenét az ünnepség előtt. A Kossuth-szobornál nyitották meg a forradalmi ifjúsági napok városi rendezvénysorozatát. A Hazafias Népfront és a KISZ megyei és városi bizottságának nevében koszorúkat helyeztek el a Kossuth- szobor talapza'ára. majd az üzemek iskolák fiataljai koszorúztak. Az ünnepség ideién. ifjúgárdisták adtaik díszőrséget a szobor mellett. A hét végén a járásokban is ünnepségeket rendeztek. Hétfőn Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács. Dr. Fekszi István vb-elnök megnyitója után jóváhagyták a napirendet, majd a lejárt határidejű .határozatok végrehajtásáról ós a vb munkájáról szoló jelentés elfogadása után megtárgyalták a nyíregyházi megyei bíróság munkájáról szóló beszámolót. A jelentést dr. Bálint Károly, a megyei bíróság elnöke terjesztette elő. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt éveket hazánkban a szocialista törvényesség további megszilárdulása, az állami és társadalmi demokratizmus céltudatos továbbfejlesztése, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése jellemezte. Mindez a szocialista jogalkalmazásra, a bíróságok munkájára is lé- nj'eges kihatással volt. A társadalmi és gazdasági fejlődés kedvező eredményei az életszínvonal emelkedésében máris tükröződnek. A bűnözés területén azonban a várt javulás nem. vagy csak kisebb mértékben következett be. Több bűncselekmény vonatkozásában ugyan az adatok csökkenést mutatnak, más, bűntettek,, különösen az erőszakos jellegű cselekmények tekintetében a helyzet nem kielégítő. A statisztika szerint a megyében a bűnözés 1965-ben volt a legnagyobb. Ezt követően csökkenés következett be, majd 1968-tól a közvádas ügyeknél ismét emelkedés mutatkozik. Emelkedtek az úgynevezett erőszakos jellegű bűntettek, és az elkövetési módok durvábbak lettek. • Az élet elleni bűntettek körében sok a családi viszályból fakadó emberölés vagy testi sértéses ügy. A fiatalkorúak bűnözése stagnál. A magánvádas ügyekben viszont a csökkenés tavaly volt a legerőteljesebb. Csökkentek a társadalmi tulajdon elleni bűntettek. Nagyobb terjedelmű büntetőügy ritkán érkezik a bíróságokhoz. Kedvező jelenség, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának hatása a bűnözésben csak elvétve te- pasztaiható. Az 1965—67-es emlékezések voltak Mándo- kon, Ibrányban és Babkány- ban, ahol hagyományosan rendezik az if júsági ünnepségeket. A megye községeiben sok KISZ-alapszervezetnéi tartottak a fiatalok részvételével ünnepségeket, amelyeken megemlékeztek ’ 1848. március 15-ről. E hót végén is újabb rendezvények lesznek. Március 20-án este Nyíregyházán fáklyás menetdalverseny lesz A KISZ-fiatalok a víztoronytól az Arany János utcán vonulnak a Szamuely-szobor- hoz, ahol az ifjúság nevében koszorúkat helyeznek a szó bor talapzatára. Március 21-én Baktalóránt- házán egész napos programévek között emelkedett a polgári perek száma, az elmúlt 2 évben nagyjából azonos szinten mozog. Az ügycsoport szerinti megoszlás tekintetében változás következett be. Nőtt a családjogi és a kisajátítási kártalanítás iránt indított perek száma, és csökkent a szerződésen kívüli kártérítéseké. Külön említést érdemel, hogy a tsz-ek és tagjaik közötti perek aránya szinte elenyésző, mindössze 1—2 százaié-' kát tészi ki a polgári pereknek. A bűnözés emelkedését különböző okok befolyásolják. A leggyakoribbak közölt említhető a munkafegyelem-lazulás, az ingázás következménye, az alkohol hatása, az ellenőrzés lazasága. a nem kielégítő vagyonvédelem, a műveltség hiánya. az anyagiasság. A büntetések kiszabásánál a bíróságok — a jogpolitikai elveknek megfelelően — nagy körültekintéssel derítik fel és értékelik a súlyosbító és enyhitő körülményeket. Törekednek arra, hogy a bűncselekmény súlyának megfelelő ítéletet hozzanak. Külön figyelmet fordítanak arra, hogy az erőszakos jellegű bűntetteknél, a garázda cselekményeknél, de különösen a visszaesőkkel szemben a törvény szigora érvényesüljön. Tekintettel1 arra, hogy egyes bűncselekményeknél emelkedés mutatkozik, eéltu- datosan kell törekedni elsősorban az erőszakos bűntettek és garázda jellegű cselekmények elleni harc eredményesebbé válásáért. A bűnözés elleni küzdelem elsődlegesen a bűncselekményeket kiváltó okok és feltételek elleni küzdelem, így a társadalom egészének a feladata. Ez a küzdelem csak az állami és társadalmi erők tudatos összefogásával lehet eredményes. Ebben természetesen a továbbiakban is jelentős szerep vár a bűnüldöző szervekre, a bíróságokra. Az eddigi munka, a bírák felelősségérzete biztosíték arra, hogy a bíróságok ezután is teljesítik feladataikat. ra kerül sor a Tanácsköztársaság évfordulójának jegyében. A község központjában gyülekeznék a környező falvak és a szomszédos járások KISZ-fiataljai. Innen hálamenetben vonulnak a mintegy másfél kilométerre lévő lórántházi erdőbe, ahol tanácsköztársasági mártírok sírjai vannak. A KISZ mintegy 2000 fiatalt vár a megemlékezésre, részvételükkel ifjúsági nagygyűlést tartanak a mártirsíroknál, majd koszorúkat helyeznek el. Ugyanitt köszöntik a Tanácsköztársaság harcaiban részt vett és jelenleg a környéken élő veteránokat, majd a 10 éve KTSZ-tag fiataloknak adják át a jubileumi jelvényeket A felszólalások során dr. Margitics Imre részletesén elemezte a bűncselekmények alakulását, s örvendetes jelenségként értékelte a társad al mi bű n cselekmény ekn él bekövetkezett javulást, amely főként abban mutatkozik, hogy az esetek 41. százalékában 1000 forinton aluli ősz- szegekről van szó. s mindössze 2 esetben fordult elő 100 ODO forinton felüli sikkasztás. Csökkenés tapasztalható á gyermekek által elkövetett bűncselekményekben. Ebben tükröződik a gyámhatóságok javuló munkája és az ifjúságvédelmi felelősök tevékenysége. A felszólaló felhívta a figyelmet arra, hogy a laza, vagy hiányos ellenőrzés miatt egyes helyeken visszaélnek a különböző állami támogatással, árleszállításokkal, melléküzemágak működésével. Szarvas Ernő szerint jobban kellene vizsgálni, mi az oka annak, hogy sok a visz- szaeső bűnöző. A társadalomra nézve ezek a legveszélyesebbek. Ebbe nem nyugodhatunk bele. keresni kell a módját annak, hogyan lehetne javítani a helyzeten. Ügy gondolja, hogy az utógondozás kérdése nem mégoldott. A börtönből szabadultak rendszerint a régi környezetbe térnek vissza, s ott kezdődik minden elölről Jobban kellene mérlegelni, hogy a börtönben töltött ;idő milyen hatással van a személyekre és ennek megfelelően segítséget adni a becsületes útra téréshez. Hajdú Sándor a tájékoztatás javításáról, a jogpropaganda fokozásáról, az alkoholizmus elleni küzdelem eredménytelenségéről beszélt. A sajtóhírek általában csak az ítéletek eredményeit közük. Ezért * olyan vélemény alakul ki a lakosságban, mintha az erőszakos cselekményekben enyhébbek lennének az ítéletek, mint a kisebb, alkalomszerű, társadalmi vagy személyi tulajdon elleni bűntettekben. A bíróságoknak fokozni kellene a jogpropagandát. Szerinte egyes jogi rendelkezések hiányosak. Kérte, hogy a rendeletek legyenek világosak, mindenki számára érthetőek. Végül szólt a krimifilmek hatásáról. Dr. Bálint Károly összefoglalójában többek között elmondotta: a sajtó sokat segíthetne a lakosság helyes tájékoztatásában, ha nem csak az eredményeket közölné, hanem részletesen foglalkozna azokkal az enyhítő és súlyosbító körülményekkel, amelyeket a bíróságok az ítéletek kiszabásánál figyelembe vesznek. Esetenként erre igen jó példák találhatók a sajtóban. Az alkoholizmus elleni küzdelem, csakúgy, mint a jogpropaganda, csak közös összefogással lehet eredményes. A jogászszövetség az üzemeknek tematikát küldött, de kevés volt az igény az előadásokra. Ha ilyen igény jelentkezik, szívesen tesznek eleget, ami a jogi rendelkezéseket illeti, megalkotói nem térnek ki részletekre, így nagyobb lehetőséget adnak a jogszabályokon belüli egyéni döntéseknek. A tanácsülés a beszámolót és a felszólalásokra adott válaszokat elfogadta. «Folytatás a 2. oldalon* Tudományos ülésszak a felszabadulási évforduló alkalmából FORR DALMI IFfÚSÁGI NAPOK A Magyar Tanácsköztársaságra emlékeznek e hét végén megyénk fiataljai Különösen jól sikerült megVILÁGI fROLETÁEJAl, EGYESÜLJETEK I
