Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

RELET WAtSYAROnSZÄÖ 8. oldali IW*. mániás tg Mérlegbeszámoló ELKÉSZÜLTEK A VÁLLA­LATI MÉRLEGEK. Termelés, árki terhek, töftnelésl költsé­gek, anyagfelhasználás. érté­kesítés, nyereség adatai sora­koznak a mérlegbeszámoló- j ban, azaz. a gazdasági teve-' kpnysgg egcsze. Valami mégis hiénáik ezekből a szöveges mérVpgekbőf: Közvetve szere­pel Ugyanis bennük, hiszen minden eredmény vagy ku­darc azokhoz, fűződik, akik a munkát végezték, mégis e be- s •h-nolókb'M wír-i"- q mér­leg —■ az emberekről! . v gazdasági folyamatok minden apró mozzanata az emberek kisebb és nagyobb csoportjaihoz kapcsolódik. Az új technológia bevezetése a mérlegbeszámolóban egyet­len mondatot kap csupán, ám végrehajtása esetleg megmoz­gatta az egesz gyárat, mérnö­kök. technikusok, munkások csoportjai vállaltak többlet- munkát a siker érdekében. Az értékesítés bővítése, új piacok felkutatása ismét csak né­hány számadat a mérlegben, de tehetséges embereket állí­tott előtérbe, képzett, s fan­táziában, ötletességben sem szűkölködő közgazdászokat, kereskedőket. A munka majd minden részletéről elmond­hatjuk ugyanezt. Mert nem­csak a vezetői posztokon, ha­nem a beosztottak, a munká­sok között is mérleget von napról napra az élet. A szer­számkészítőről kiderül, hogy maga konstruálta célszerszá­méval megoldotta azt, amivel mások hónapok óta hiába birkóztak. A fiatal szerkezeti lakatosról, hogy kiváló szer­vező, mert beteg csoportveze­tője helyett rábízták az ex­portmunka irányítását, s ha­táridő előtt, kiváló minőség­ben, példás szervezettség kö­zepette teljesítette feladatát. Tréfásan azt mondogatják * gyárakban: a munka a leg­jobb káderes. Van benne igaz­ság. Munka közben, nehéz fel­adatok idején sok minden ki­derül. Az is, ha valaki csak szájjal győzi a munkát, de az is, ha felnő a feladatokhoz, ha kibontakozik tehetsége, ráter­mettsége, ha tudását lelkese­dése sokszorozza meg. Ezért reális az igény: készüljön „mérlegbeszámoló” az embe­rekről is. A gyárak, vállala­tok pártszervezetei, szakszer­vezeti bizottságai nagy alapos­sággal összegezzék: mi és ho­gyan történt az elmúlt esz­tendőben, kik voltak azok, akik „kiugrottak” az átlag me­zőnyéből, kik tettek tanúsá­got önzetlen odaadásról, kik voltak kepesek jó közösséget formálni magok körül s így tovább. AZ EMBEREKRŐL KÉ­SZÜLT MÉRLEGBESZÁMO­LÓ — s nyugodtan elhagyhat­juk az idézőjelet, mert való­ban mérlegbeszámolónak kell ennek lennie — legalább G yáxtmányok világszín vonalon olyan fontos, mint a gazdasá­gi tevékenység adatainak pa­pírra vetése. Sőt: talán fontod sabb. Mert valójában es lé­nyegében arra felel e? a mér- ieiiwhoicv miféle jiadernevelés vaMiuvmeg az adott, helyen, hogyar. fejlődnek, változnak az emberek, s mi várható hol­nap meg holnapután tőlük. Választ ad tehát arra a na­gyon fontos kérdésre is, hogy a soron tévő gy"iasá«i folyta­toknak mennyiben van meg a személyi feltétele, az erkölcsi­szellemi kapacitások mennyi­ben elégségesek vagy elégtele­nek. A munka, a gazdasági tevé­kenység értelmét nemcsak az adja meg, hogy értéket hoz létre, hanem az is, hogy for­málja, alakítja, tökéletesebbé teszi az embert, hógy emberi kapcsolatok kovácsává lesz. Éppen ezért ahol elkészítik az emberekről szóló mérleget, ott ne röstelljék a fáradtsá­got minden lényeges mozza­nat földerítésére. Arra pél­dául, hogy év közben mi ron­totta meá hetekre a hangula­tot a végszereidében, mi kel­tett nyugtalanságot a szóbe­szédnek könnyen hívők sere­gében, miért léptek ki feltű­nően sokan a festőműhelyből. Keressenek választ arra is, vajon odafigyeltek-e a veze­tők beosztottjaik véleményére, kik azok a kommunisták vagy pártonkívüliek, akik megértek a kiemelésre, irá­nyító posztra állításra, kik azok, akik emberi magatartá­sukkal, munkájukkal és tár­sadalmi tevékenységükkel alkalmassá váltak a párttag­ságra. Benne legyen tehát minden ebben a mérlegben? Igen A TERMELÉSI SZERVE­ZETBEN valamennyi poszt fontos, mert minden poszt betöltőjének meghatározott szerepe, feladata van. Ehhez, az úgynevezett elvárásokhoz kell mérni azt, ami történt, illetve ami elmaradt, függet­lenül attól, hogy kiről, mű­vezetőről, vagy vezérigazgató­ról van szó. — A mérleg ugyanis csak akkor lehet igaz­ságos, ha nincs tekintettel be­osztásokra, címekre. Sem a dicséret, az elismerés kimon­dásakor, sem a bírálat, az el­marasztalás esetén. Mérleget készíteni annyi, mint összegezni, összegezni pedig a tapasztalatok, tanul­ságok, teendők világos meg­fogalmazásával egyenlő. A mérlegbeszámoló az emberek­ről is ilyesfajta összegezés. Hasznos, mert tanulságokat ad, s nélkülözhetetlen, mert megmutatja a holnapi teen­dőket M. O. Százmilliók a szabolcsi ipar fejlesztésére Ahhoz, hogy üzemeink biz­tosítani tudják »a korszerű ter­melés feltételeit, a gyártmány minőségét, s nem utolsósor­ban alkalmazkodni tudjanak a hazai és a külföldi piachoz, megfelelő berendezésekre, gépsorokra van szükség. A felszerelést pedig több eset­ben külföldről kell beszerez­ni. Ebben az esztendőben jó pár szabolcsi üzem fejleszté­sét, rekonstrukcióját végzik el, néhány esetben új üzemet indítanak. A vezetők, a szak­emberek éppen ezért néztek körül itthon és külföldön, hogy gépeket és berendezése­ket vásároljanak. Különösen sokat fizetett és fizet importgépekért a tisza- vasvári Alkaloida. Március­ban kezdik meg az új tablet­tagyártó üzem technológiai szerelését, s ehhez a berende­zések nagy részét már meg­kapták. Köztük a na“'!' teljesít­ményű angol gyártmányú üvegcsomagoló gépet, amely­nek teljesítménye 3 ezer tab­letta óránként. Ez a gépsor egymás után öt műveletet végez. Címkéz, számláz, tö- mít, zár és kartonoz. Az üzem régebben használt fontos gé­pe, az aprítógép is angol im­port, de úton van a nagy tel­jesítményű olasz alufóliacso­magoló berendezés is. A kü­lönböző gépsorokon kívül az új üzemben korszerű lebegte­tés szárítóberendezés szerelé­sét is megkezdik, amely szin­tén angol gyártmány. A Hajtómű és Felvonógyár négy évre tervezett 240 mil­liós telepítési, fejlesztési prog­ramjából az idén több mint 100 millió forintot ruháznak be. Az új ipartelepen épülő műhelycsarnokokba már mo­dern, korszerű gépeket, gép­sorokat szerelnek fel. A gé­pek többségét szocialista or­szágoktól vásárolták, de ren­delnek nyugati berendezése­ket is. Megérkeztek a lemez- megmunkáló gépsorok, meg­kapták a szovjet gyártmányú síkköszörűt, a lengyel sörétező gépet is. A becsomagolva tá­rolt magyar berendezéselv mellett fr™-1 '•**•« vár a fran­cia készítésű síugyalu, ame­lyet a felvonósingyártáshoz használnak majd. Kettős im­portmegrendelést adtak a konvejorgyártáshoz szükséges berendezésekre is. Egy részü­ket nyugati országokból, ma sik részét szocialista álla­mokból elsősorban a Szovjet unióból vásárolják. Az utóbbi években az im­portberendezéseket igénylők listájára feliratkozott az ÉVM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat is. Franciaországból vásárolják meg az Outinord alagútzsalus szerkezetet, amellyel mar a jövő év ele jén építkezni fognak. Az eredmény nem marad el, hi­szen évente, ezzel a módszer­rel 300 lakást tudnak egyet­len szerkezettel elkészíteni Az importberendezések több­ségét az építőipari vállalat is szocialista országoktól vásá­rolja. Az NDK-ból főleg autó­darukat, Lengyelországból betonkeverőket, míg a Szov­jetunióból földmunkagépeket szereznek be. A vállalat célja, hogy minél hamarabb függet­lenítse magát a külső szállító vállalatoktól, hogy saját gép­parkjára támaszkodhasson. Ennek megfelelően küldték el az idei megrendeléseket is, amelyeknek összértéke 26 millió forint. Ebből márciusig már 14 és fél millió forint ér­tékű megrendelést igazoltak vissza. Különösen az anyag- mozgatást gépesítik, ehhez 25 darab különböző gépjárművet vásárolnak, kapnak 11 darab gyorsfelvonót és még az idén megérkezik az olasz gyárt­mányú vakológép. Az idei sláger, amelyet csak jövőre kap meg a vállalat, az NDK- ban készített Kirov—404-es tí­pusú toronydaruval kombinált autódaru. Ebből egyet rendelt az építőipari vállalat, öt és fél millió forintért. Az új gé­pet különösen a házgyári építkezéseknél használják majd. (horváth) Itt készül a perl it A perlitelemgyár Nyfrtelek-Belegrád özemében készí­tik az építkezések nélkülözhetetlen hő- és hangszigetelő anyagét: a nerlítel Az ■ -'-»n 200 ezer köbméter duzzasztott és 4 millió téglaperlitet gyártanak, 35 miliői forint értékben. (Elek Emil felvétele) Ház a Gárdonhegyen — Amikor kézhez kaptuk a pesti rádiót is megjárt Pa j.ws levelei, először csodálkoztunk. Grenczer Mihály nálunk soha sem említette nehéz anyagi kö­rülményét, mindig pontosan fizette az adót is. Ügy dön­töttünk, meglátogatjuk a gárdonhegyi házában. A Kisvárdai Községi Ta­nács VB elnökhelyettese és az egyik adóügyi dolgozó nem találja a szavakat ami­kor felidézi, hogy mit lát­tak kiérkezésükkor. Csak annyit mondanak; a sze­génységnek, az elesettségnek ma már szinte elképzelni is nehéz viszonyait tapasztal­ták. A „lakás” valamikor borház volt, kikezdte az idő kívül-belül. Ahol a Gren­czer család meghúzódott, az mindennek nevezhető volt, csak lakásnak nem. Régóta áe--1' on fekvő paavbet«**! édesanya; 2 ágyszerűség, 2 kopott, tákolt dikó, egy rossz tűzhely, amit a sár tartott össze. A sarokban egy fara­gatlan hokedlinél két gye­rek tanult. Az apa — aki jobb karjának felére bénult — alig kap ezer forintnál valamivel több bért, — éjje­liőr a tuzséri fatelepen. Ha­tan éltek ebben az egykori borházban, a két szülő és a még otthon lévő négy gyer­mek. (A legidősebb hetedi­kes, a legkisebb négyéves; hárman iskolába járnak, s valamennyinek jobb a ta­nulmányi átlaga 4 egésznél). Itt cselekedni kell! — döntöttek a tanácsiak. — Kérni fogjuk a társadalom összefogását, segítségét a család megsegítésére. Először Villman Pálhoz, a tuzséri üzem igazgatójához kopogtak be, aki szintén megdöbbent a Grenczer csa­lád helyzetén. Aznap dél­után már a Kisvárdai Köz­ségi Tanácsnál a különböző vállalatok képviselői arról tanácskoztak, ki mit tudna tenni az elesett családért. A tuzsériak a ház tatarozását, egyáltalán lakhatóvá tételét vállalták. A bútoripariak pedig megígérték: utánanéz­nek. mit tudnak kiszorítani különböző berendezésekre. Az fmsz sem fukarkodott, paplant, lepedőket ígért... Ez még január közepén — végén történt, aztán munká­hoz láttak a tuzséri szocia­lista brigád tagjai. Közben a Kisvárdai Községi Tanács átmenetileg szükséglakást biztosított a családnak, s el­intézte, hogy az iskolába járó gyerekek díjtalanul étkezze­nek a napköziben. Március 11-én aztán a szó szoros értelmében elkészült a ház Gárdonhegyen. A tu­zsériak kicseréltek ajtókat, ablakokat, megjavították a vakolatot, lepadlóztak két helyiséget, kéményt építet­tek. kikövezték a leendő konyhahelyiséget és gyö­nyörűen kifestették a szobá­kat. Míg ők kint dolgoztak, addig a községi tanács egyik raktárhelyiségében gyűltek a felajánlóit holmik. A bútor­ipari vállalat dolgozói két vadonatúj sezlont, négy pár­názott széket, egy ruhás- szekrényt és egy asztalt ké­szítettek. Megérkeztek az fmsz-től a lepedők, a ta­karók, s egy iratszekrény, amelyből gyönyörű konyha- szekrényt alakítottak ki. A tanácsiak cserépkályháról és tűzhelyről gondoskodtak. Egy magános adakozó gye­rekágyat juttatott, matrac­cal. A tanács költségvetési üzeme egy heverőt alakított ki ajándékként. Március 13-án, pénteken a déli órákban valószínűleg sokszor megnézték Kisvár- dán azt a társzekeret, amely a tanács udvaráról indult és a gárdochegvi szőlők felé vette Irányát, vitte a segí­tőkész emoerek ajándékait. Délután két órakor került sor a nagy pillanatra, ami­kor a Grenczer család is­mét „hazaköltözött” az új­jávarázsolt és berendezett lakásába. Nem nehéz elképzelni, milyen volt ez a találkozás. (angyal) Segítik a munkás-paraszt diákokat Kollégiumok, iskolabuszok, tanulószobák és szemléltetőeszközök a képzéshez Hivatalos fórumokon gyak­ran hangzik el az utóbbi hó­napokban: még jobban kell segíteni a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit, közü­lük még több előtt kell meg­nyitni a továbbtanulás lehető­ségét. Ami a probléma gyöke­re: más lehetőségekkel star.-, tolnak a legtehetségesebb munkás-paraszt gyerekek, akik csak titkán kaphat-' nak segítséget otthon a mate­matikához vagy a magyar irodalomhoz, mint az értelmi­ségi körben, könyvek között, esetleg a még most is tanuló és bármikor segíteni tudó szü­lők mellett. Ezt a különbséget kell kiegyenlíteni, ezért szük­séges különös figyelemmel foglalkozni a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekei­vel. Bentlakásos előkészítő Nem kivételezésről van te hát szó, hanem nagyon,is ért­hető igyekezetről, amellyel társadalmunk segíteni kíván­ja őket. Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte a tanácsok ez irányú munkáját. Eddig is több jó eredmény, konkrét terv teszi értékelhetővé a segítséget. Évek óta visszatérő gond volt a részben osztott és a kis létszámú iskolákból érkező tanulók orosz nyelvi és mate­matika—kémia képzettsége. Szűkös lehetőségeikből adó­dott a gyengébb eredmény. Első ízben tavaly a részben osztott és a kis létszámú isko­lákból középiskolába jelentke­ző tehetséges munkás-paraszt származású tanulók részére a tiszalöki gimnáziumban bent­lakásos háromhetes előkészítő tanfolyamot szerveztek, ki- lencvenen vettek részt rajta. Hasonló kiegészítő képzést ezen túl minden esztendőben biztosítanak. A felsőfokú in­tézményekben tovább tanulni szándékozó tanulók részére valamennyi tárgyból megszer­vezték az előkészítő tanfolya­mokat. Az idén ismét sor ke­rül erre: 51 tanulócsoport­ban szervezik meg az előké­szítést Kollégium — kastélyból Néhány vidéki gimnázium­ban sikerült javítani a körül­ményeket, de Vencselion, De- mecserben és Mándokon je­lenleg is nevelőhiánnyal küz­denek. A kollégiumi elhelye­zés több helyen változott. Fe­hérgyarmaton már tavaly 20, Vásárosnaménvban az új tanévtől újabb 10 tanuló elhe­lyezését oldják meg. Bakta- lórántházán Ötvenszemélyes kollégiumot szerveztek, bő­vítik a tanulószobai elhelye­zést Vásárosnaményban. Nagykállóban és Nyírbátor­ban. orv XJjabb előrelépés történik e* év szeptemberére. A kollé­giumokban lakók számát mintegy százötvennel, a tanu­lószobásokét közel három­százzal, az externístákét száz­zal emelik. Balkányban 1970- től a nyolctantermes iskola építésével egyidőben általá­nos iskolai diákotthon is épül. Nyírmihálydiban ötvenöt ta­nuló számára már megnyílt az általános iskolai diákott­hon, a mándoki gimnázium felépülése után — 1971 de­cemberében — a kastélyt szintén az általános iskolás diákok kapják meg — kollé­gium céljára. iskolabusz, tanulószoba A járási tanácsok is több esetben foglalkoztak a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek segítésével. Főképpen a bejárókkal való törődésben volt változás. Iskolabuszt állí­tottak be Nyírszőlős, Nyírbog- dány, Nyírtura, Nyírpazony és más községekben. A bejáró tanulók számára a középisko­lákban tanulószobákat szer­veztek. A kezdeményezések elég széles körűek. Sok esetben szab azonban gátat a megkü­lönböztetett segítésnek az, hogy egyébként is szűkös a helyzet az iskolákban. Sok helyen nem tudják csökkente­ni a nevelőhiányt, több; szol­gálati lakásra volna szükség. Éppen a kis iskolákban kevés még a szemléltetőeszköz, csak könyvből tanulnak a gyere­kek, a nevelői előadások csak helyenként emelkednek ki, s jelentenek nagyobb segítsé­get. Az elmúlt év eredményei több helyen változtattak a helvzeten. Az idei tervek kö­zött is számos jó elgon­dolás, már a kivitelezés út­ján van. Ha ezek nem kerülnek le a napirendről, na maguk a nevelők, szaktaná­rok is magukévá teszik a jó elképzeléseket, mind több fi­zikai dolgozó tehetséges gyer­meke küzdhet le abból a hát­rányból, amellyel társai mel­lé lépett az iskolába. Marik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents