Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
KW,BT-MAOTAUO«S2ÁO »70. február S «. tMt& Korunk mezőgazdasága Szovjet gépek a magyar mezőgazdaságban SZABOLCSI KUTATÁS: Jobb dohány - jobb burgonya Beszélgetés a szabolcsi mezőgazdasági kutatásról a MÉM tudományos kutatási főosztályán A Kelet-Magyarország munkatársa felkereste dr. Tóth Mihály elvtársat, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának vezetőjét és tájékoztatást kért az új, az eddiginél is központo- sítottabb kutatási rendszerben, ä Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági kutatás előtt álló legfontosabb célkitűzésekről. A későbbi folyamatos tájékoztatás biztosítása mellett az első alkalommal a két legfontosabb szabolcsi növényről. a dohányról és a burgonyáról kaptunk válaszokat kérdéseinkre. A beszélgetést alább közöljük. A dohány minőségét javítani kell KÉRDÉS: A dohánykutatás komplex témagazdája a nyíregyházi kutatóintézet lett. Ez érthető is, hiszen Szabolcs-Szatmárban termelik hazánk dohányának 53 százalékát. A központi elgondolások milyen fő témák megoldását, milyen kutatási irányt jelölnek ki a most benyújtott távlati kutatási terv feladatául? VÁLASZ. Szabolcs-Szat már megyében a dohánytermelés fontos mezőgazdasági üzemág. A Hajdú-Bihar megyét is magában foglaló északkeleti körzetben koncentrálódik a dohánytermelés és feldolgozás túlnyomó része. A minisztérium a tárca ágazati felépítésének és a korszerű kutatás-szervezési módszereknek megfelelően a dohány termélésének és feldolgozásának kutatási feladatkörét a problémák teljes vertikumát magában foglaló komplex célprogramba vonta össze, melynek koordinátora a Magyar Dohányipar Debrecenben működő kutatólaboratóriuma. Mindez nem csökkenti a termesztési és nemesítési kutatások fontosságát, amelyekért a Nyíregyházi Agrotechnikai Kutató Intézet felelős. A komplexieitás azonban lehetővé teszi, hogy a kutatásnak a termelés fejlesztésére irányuló törekvései egybeessenek a gyártó ágazat célkitűzéseivel, ami az eredmények realizálásának fokozottabb biztosítékát jelenti. A fogyasztók világszerte, így hazánkban is, a jobb minőségű, enyhébb cigarettákat keresik. Ennek megfelelően a termesztési kutatások feladata az enyhébb hatású fajták (Virginia, kerti dohány, Burley dohány) nemesítése és honosítása. A kutatásnak* meg kell határozni az új dohányfajták ökológiai igényeit és a termesztésre legalkalmasabb körzeteket. A termelés gazdaságossága érdekében nagymértékben fejleszteni kell a dohányművelés agrotechnikáját; hatékony műtrágyázási és öntözési eljárásokat kell kidolgozni, meg kell találni a termelés biztonságát veszélyeztető betegségek elleni védekezés hatékony eszközeit (különösen a dohányperonosz- póra leküzdése jelent fontos feladatot) A dohánytermesztés gazdaságosságának növelése és a munkacsúcsok leküzdése érdekében fejleszteni kell a dohánytermesztés gépesítését. Az elsődleges feldolgozás területén is fontos kutatási feladatokat tűztünk ki. A jelenlegi elavult szárítók helyett célszerűbb, olcsóbb, több irányban hasznosítható típusokat kell konstruálni. k!í kell dolgozni az új fajták optimális szárítási és fermentálási technológiáját. A kocsányfeldolgozás korszerűsítésével el kell érni, hogy megszűnjenek a cigarettáinkkal szemben tapasztalható minőségi panaszok, a gyártás korszerűsítését szolgálják a filteres cigaretta- gyártás továbbfejlesztésére irányuló kutatások. A program tehát együttesen szolgálja mind a termelés, mind a feldolgozás gazdaságosságának fokozását, de elsősorban a korszerű minőségi követelmények kielégítését. Miért szorgalmazzuk a sárga fajtákat? KÉRDÉS: A burgonyatermesztés eddig nyilvánosságra hozott irányelvei szerint a negyedik ötéves tervben továbbra is javarészt a kis- várdai rózsát, a gülbabát termeljük. Később másokat. Milyen kívánalmak vannak az új burgonyafajták iránt? VÁLASZ: A hazai burgo- nyanemesítők fő célkitűzései: olyan burgonyafajtákat akarnak kinemesíteni, melyek a következő hat szempontnak felelnek meg: bőven termők, — korszerű gépesítéssel (öntözéssel is) jól termeszthetők, — a betegségekkel szemben ellenállók, — főleg közép- érésűek, — jó étkezési értékük van, — és végül, de nem utolsósorban jól tárolhatók. Fokozott igényeket jelentenek a burgonyatermesztés- hez^'köBtsmerteh kedvezőtlen hazaid időjárási. ..és .nagyrészben kedvezőtlen talajadon- sági viszonyaink. Sok kiváló nemesített y külföldi burgonyafajta / hazai körülményeink között gyorsan leromlik. Az ilyen fajták termesztése — jó tulajdonságaik ellenére — nálunk bizonytalan, igen költséges, hazai szaporításuk, rendszeres fajtafenntartásuk gazdaságosan nem biztosítható. Burgonyanemesítőink azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a hazai fogyasztók zömében a rózsahéjú és fehér húsú burgonyafajtákat kedvelik; megszokásból, részben indokolatlan előítélet alapján többségükben ilyen fajtát igényelnek. Ezért még igen jó tulajdonságú, de sárga húsú, sárga héjú új fajtákat is fenntartással fogadnak a fogyasztók. Sárga héjú, főleg sárga húsú új fájták bevezetését, elterjesztését külön szakmai tájékoztatással, a kereskedelem tervszerű, jó propagandájával kell előkészíteni és megoldani. A világon több mint 1000 burgonyafajtát termesztenek. Magában a két német államban is közel 150 elismert burgonyafajta van termesztésben és ezek többsége sárga fajta. A sárga fajtáknak sok értékes fajtatulajdonsága, termesztésüknek sok hasznos gazdasági előnye van. ezért helytelen volna mellőzni őket a hazai burgonyanemesítési munkában. A burgonyanemesítésben egyre több figyelemmel kell lenni a fajták értékesítése, tárolása, korszerű tartósítha- tósága, félkésztermékként történő előkészítése lehetőségeire is. A nagy létszámú, gépesített vállalati étkeztető üzemek, de a családi háztartások is egyaránt igénylik a hámozott, a szeletelt, pelyhesített vagy porított, szárított vagy egyéb módon a közvetlen gyors konyhai felhasználáshoz előkészített burgonyát. Ezeket is fontos gyakorlati szempontnak kell tekinteni a burgonyanemesítés munkájában. Sajnos a burgonyanemesítés, de a továbbiakban egy- egy fajtajelölt, vagy egy új fajta elszaporítása is lassú tevékenység. Elég itt a faj alacsony szaporodási hányadosát felemlíteni. Míg például a kukorica vetőmagja egy év alatt több százszorosára szaporítható, addig a burgonya vetőgumója egy év alatt általában csupán három-. vagy négyszeresére szaporodik. Ezért kell hosz- szabb idő egy új burgonyafajta nemesítéséhez, mint sok más fajú növényből egy új fajta előállításához. A tájékoztatás végén megállapodtunk abban, hogy a közeljövőben a nyíregyházi kutatók további feladatairól: a napraforgó kutatásáról, a talajművelés és agrotechnika feladatairól, valamint az élelmiszeripari kutatás megyénket érdeklő kérdéséiről kapunk tájékoztatást. (GNZ) KORUNK MEZÖGAZDA- SAGÁRA szinte világszerte jellemző a gyors technikai fejlődés. Uj kémiai anyagok, gépek, berendezések, eszközök készülnek, amelyek termelékenyebbé. könnyebbé, gyorsabbá teszik a mezőgazdasági üzemekben dolgozó emberek munkáját, az elelmi- szer-nyersanyagok. a különböző élelmiszerek előállítását. A gyors technikai változás a magyar mezőgazdaságra is jellemző. 3—4 évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaság fejlesztéstért szívvel-lélekkel fáradozó emberek közül sokan panaszolták hazánkban, hogy miközben a világ ilyen téren gyorsan halad, magyar földön csak lassú a változás. A haza; mezőgépgyártás még a felszabadulás utáni években is az egyszerű eszközgyártás szintjén maradt. S amikor a mezőgazdasági nagyüzemek megalakulásával a termelésfejlesztésnek, a gazdálkodásnak szinte létfeltétele lett a korszerűbb eszköz — mindenekelőtt a traktor és hozzá kapcsolható megfelelő teljesítményű munkagép — bizony keveset kaphattak belőlük a mezőgazdasági üzemek iparunktól. A mezőgazdaságban dolgozók jól emlékezhetnek az 1957—1959-es esztendőire, amikor a baráti országokból a korábbiaknál lényegesen nagyobb számban érkeztek gépek. Különösen sokat vásároltunk a Szovjetuniótól. s íz a Kapcsolat a magyar kereskedelmi szervek. a szovjet exportvállalatok és mezőgazdasági gépgyárak között azóta is egyre bővült. Közismert, hogy a mezőgazdaságba kerülő gépek, berendezések nagyobb hányadát most is külföldről hozzuk be. A magyar mezőgépimportnak kereken a fele származik szovjet üzemekből jelenleg is. Hosszú lejáratú államközi szerződések biztosítják a behozatalt. Eszerint 1969-ben 14,8 millió rubel értékű gépet vásároltunk volna a Szovjetuniótól. A hazai felmérések után még 68-ban kiderült, hogy ennél nagyobb az igény. így aztán 1968 decemberében 17,9 millió rubel kontingensben állapodtak meg aa érdekeltek. A rubelszorzói figyelembe véve tehát tavaly több, mint 720 millió forint értékű szovjet gép került hazánk mezőgazdasági üzemeibe. A gabonabetakarítás legfőbb gépei a kombájnok, gyakorlatilag mind a Szovjetunióból érkeztek. Tavaly ezer SZK—4-est vettünk. * az elmúlt két évben 3300-at így a mezőgazdasági üzemeinkben dolgozó 11 500 kombájn jelentős hányada keveset használt. jó állapotban lévő gép. Ennek kösz'inh tő — s az SZK—4-esek megbízhatóságának —. hogy a múlt évi aratást aránylag gyorsan, kevés szemveszteséggel tudtuk lebonyolítani, pedig hát anv- nyi gabonát kellett raktárakba tenni, mint korábban még soha. hiszen az országos átlag búzából elérte a holdanként! 16 mázsát, ami rekordnak számít. Ugyanezek a kombájnok megfelelő adapterrel felszerelve egyre nagyobb szerephez jutottak ősszel a kukon- caföldskem is. mezögazdasagi üzemeinkben jelenleg 20—23 ezer szovjet gyártmányú erőgép dolgozik. A teljes trak- torállománynak 35—40 százaléka került hozzánk m Szovjetunióból, s a gépek jó műszaki mutatóikért, tartósságukért, sok dicsérő szót kapnak. ••A kukoricatermesztésben sok jel mutatja ismét, hogy jelentős lépést tesz hazánk mezőgazdasága. A számítások szerint szemes kukoricából 4,6—4,7 millió mázsa kell ax egy esztendei igény kielégítésére. Ahhoz, hogy ezt elérjük. az országos átlagot 22—23 mázsára kell növelni, ami a régi hozamok megkétszerezését jelenti. A 20 mázsán felüli országos átlag a közeljövőben már nem látszik elérhetetlennek. A nagy terméshez azonban változtatni kell a betakarítás régi, vagy javított, átmenetinek tűnő módján. Nagy szerepet kapnak a betakarításban a kombájnok, s a kukorica- kombájnolás esetén szinte nélkülözhetetlen szárítók. Szovjet szárítóberendezéA . 11 rt r t , I at . . jovo gépészéi kozott A Baktalórántházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskolában három évfolyamon 2—2 osztályban 200 fiatal ismerkedik a növénytermesztési gépészeti szakmával. A tanulók mindegyikét valamely mezőgazdasági üzem. termelőszövetkezet szerződtette, így az elhelyezkedésük biztosított. Már végeztek olyan felmérést, amely mutatja. hogy a múlt évben végzett hallgatók átlagkeresete havi 2000 forint felett ' van. A mezőgazdaság műszaki színvonalának állandó és rohamos fejlődése igényli a jó) képzett szakembereket. Az iskola ez igényt szeretné kielégíteni Épp ezért szükséges, hogy a tanításhoz a legkorszerűbb gépek is rendelkezésükre álljanak. Nos ez még sok kívánnivalót mutat. Van néhány korszerű gépük, de nem rendelkeznek burgonyakombájnnal. sőt gabonakombájnjuk sem a legújabb Hiányzanak a különböző adapterek amelyekkel a fiatal szakember már megérkezésekor találkozik a gazdaságában Az iskola jó kapcsolatot tart több gazdasággal. A tanulók egy részének gyakorlati foglalkozása e gazdaságokban nyer megoldást. A három tanulási év programja így áll össze. Az első évben a lakatosmunkát tanulják, megismerik a gépek szervizellátási teendőit, ezenkívül erőgépek szerelését is gyakorolják. Komolyabb a második évfolyam teendője. Ök az erő- és munkagépek javító, karbantartó munkái mellett, esztergályozási alapműveleteket is vegeznek. A harmadik évben válnak érett szakmunkásokká. Ekkor már önállóan vezetnek erőgépeket, kombájnokat. Jogosan büszkék arra. hogy a gyakorló gazdaságok nem fukarkodnak a végzett jó munka elismerésével sem. A múlt évben a nyírjákói Kossuth, a jándi Előre. a dombrádi Szőke Tisza és más gazdaságok dicsérték az ott dolgozó fiatalok jó munkáját. A Baktalórántházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző iskolában jó szakmai felkészültséggel indítják útba a végzett fiatalokat, Sipeki József, a dombrádi Vörös Csillag Tsz leendő gépésze forgácsolást mutat be •SíSS!®31** Hammel József feJy. sek 15 érkeztek hasúnkba. A hat berendezés egyenként 32 tonna kukoricából tud óránként 6 százalék nedvességet elvonni. 1969-ben érkezett először jelentősebb számban olyan tej- szeparátor a Szovjetunióból, amely óránként lOOO liter tejet cjolgoz í«L A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KORSZERŰSÍTÉSÉBEN nagy szerepet játszottak a Szovjetunió mezőgépiparának gyártmányai. Üzemeink igényei mind nagyobbak, egyre kprszerűbb. nagy teljesítményű géprendszereket kívánnak munkába állítani. S ezeket a törekvéseket nagyon jelentpsen segítik azok az immár hagyományosnak mondható kapcsolatok, amelyek a Szovjetunióval a mezőgazdasági gépek vásárlása során is kialakultak. Almáái Iství a
