Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. 29. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUAR 4, SZERDA LAPUNK TARTALMABÖG» Kétezer diplomás klubja (3. oída» Olvasóink leveleiből (A oldaS Totőtanácsado (7. oldal) A tárgyalóteremből (4. oldal) Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésé Képünkön: Erdey-Gruz Tibor főtitkár az elnökség beszámolóját terjeszti elő. x (Kelet.Magyarország telefotő) A Központi Statisztikai Hivatal ielentése a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről A Magyar Tudományos Akadémia idei — sorrendben 130. — évi közgyűlése kedden megkezdte tanácskozását az Akadémia dísztermében. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kiss Árpád miniszter. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban voltak jelen a tudományos élet ismert szakemberei, az Akadémia kutatóintézeteinek munkatársai. Rusznyák István elnöki megnyitójában rámutatott, hogy az Akadémia közgyűlése fontos társadalmi, történelmi és politikai események időszakában ül össze. A felszabadulás 25. évfordulójának évében vagyunk. a tudomány életében oly jelentős Lenin-centenárium eseményed foglalkoztatnak bennünket — mondotta. A tudománypolitikai irányelvek eredményes végrehajtása szükségessé tette az Akadémia szervezeti reformját. Ezzel kapcsolatban voltak bizonyos aggályok és viták is — állapította meg Rusznyák István, s hozzáfűzte: meg vaeyok azonban győződve arról, hogy az átszervezés hasznos lesz. különösen, hogy ha figyelembe vesszük azt a követelményt, hogy ez nem öncélú, hanem a jobb és eredményesebb tudományos munkát szolgáló elhatározás. Ezután Erdey-Gruz Tibor, az akadémia főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Ez évi közgyűlésünk nagyobb jelentőségű és ünríe- pélyosebb a szokásosnál — kezdte beszámolóját. Ünnepélyesebb mert 25. évfordulója lesz ebben az esztendőben hazánk felszabadulásának, ée 20 éve annak, hogy újjáalakult a Magyar Tudományos Akadémia. Nagyobb jelentőségű pedig azárt mert időszerűvé vált akadémiánk két évtizede kialakult szervezetének jobb hozzáillesztéae a tudomány mai társadalmi szerepéhez. — A céltudatos tudománypolitika eredményeként a kutatóhelyek széles hálózata alakult ki, a kutatómunkának jelentős szellemi, valamint anyagi és technikai bázisa jött létre. A tudományos kutatás legfontosabb összehasonlító statisztikai mutatói tekintetében a hasonló fejlettségű országokkal egy vonalban vagyunk, s nem egy tudományágban korábbi és új eredményeink nemzetközi elismerése is figyelemre méltó. Az előadó a továbbiakban az Akadémia negyedszázados fejlődését vázolta majd ezután a beszámoló a tudománypolitikai irányelvek jelentőségével és a belőlük adódó új feladatokkal foglalkozott„ — Tudománypolitikánk egyik fontos feladata annak a körültekintő kidolgozása, hogy kutatási kapacitásunkat egyrészt milyen arányban koncentráljuk a társadalmi haladás érdekében a jelenleg legfontosabb feladatokra, és melyek e felad"tok: másrészt milyen arányban folyjanak széles területen alapkutatások. Világosan látjuk, hogy nem minden területen számíthatunk a nemzetközi élvonalba jutásra, de nem zárkózhatunk el olyan tudományágazatokban folytatott A beszámoló után dr Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese szólalt fel: Bevezetőben tolmácsolta a párt Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét és jókívánságait az Akadémia elnökségének, tagjainak, a közgyűlés minden résztvevőjének, majd így folytatta: — A mostani közgyűlés eltér a szokásostól. Két meghatározó jellege van. Az egyik, hogy a párt elmúlt évi kutatások elől sem, amelyekben elmaradunk a nemzetközi élvonaltóL Abban, hogy a különböző tudományágazatok és kutatási szintek a társadalom számára minél kedvezőbb arányban részesüljenek a kutatási kapacitásból, segíteni fog az új országos távlati tudományos kutatási terv, amelynek kidolgozásában nagy feladat vár az Akadémia minden részlegére, szorosan együttműködve az OMFB-vel. Ugyancsak nagy jelentőséget kell ezzel összefüggésben is tulajdonítani a nemzetközi tudományos kapcsolatok továbbépítésének, különösen a szocialista országok akadémiáival való együttműködésünknek, összhangba hozva ezt a KGST-n belüli kutatási együttműködéssel. A beszámoló ezután az Akadémia szervezeti kérdéseivel foglalkozott. A főtitkár végül a közgyűlés elé kerülő alapszabály-tervezet főbb vonásait körvonalazta. Beszédet így fejezte be: — Akadémiánk szocialista fejlődésének harmadik évtizede elé bizalommal tekinthetünk. A tudományos alkotómunka társadalmi feltételei hazánkban kedvezőek. Dolgozó népünk a jövőben is számíthat a tudomány munkásainak alkotó tevékenységére. tudománypolitikai határozata végrehajtásának folyamatában vagyunk, a másik pedig, hogy az Akadémia belső szervezetének átalakítása is előttünk áll. — Ami az első meghatározó jelleget Illeti, tehát a párt tudománypolitikai határozatát, két kérdést szeretnék kiemelni. Az fgyik, hogy meg szeretném köszönni a párt nevében is art a nagy (Felytaiá« a 8, a! dalra) 1969-ben a termelés a népgazdaság valamennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fogyasztása, a felhalmozás, kedvezőbbé vált külkereskedelmi helyzetünk. Az 1969. évi eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a 3. ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutatószámok alapján — a tervnek megfelelő, ill. annál gyorsabb volt. A nemzeti jövedelem 1966 —69-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a 2. ötéves tért- átlagos színvonalát az előirányzott 19—21 százalékkal szemben. A növekedési ütem 1960-ban az 1965. évi alacsony szinthez képest 8 százalék, 1967-ben — nagy készletfelhalmozás és feszített beruházás mellett 9 százalék volt. Az ütem 1968— 1969- ben az új irányítási rendszerre való átállás, az átrendeződés folytán a központi szándéknak megfelelően a belső és a külső egyen- súlyi helyzet javulásával egyidejűleg mérséklődött (5, ill. 6. százalékra), de így is nagyobb volt, mint 1961—1965. években (4,5 százalék). Az ipari termelés 1969- ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél, és 1966—1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának megfelelően évi 6 százalékkal nőtt. Az építőipari termelés volumene 1969-ben 44 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben és meghaladta az 1970- re előirányzott szintet is. A mezőgazdasági termelés négy év átlagában a tervnek megfelelően 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát. A nemzeti jövedelem növekedéséhez 1969-ben az ipari termelés hozzájárulása mérséklődő, a mezőgazdasági termelésé növekvő volt a korábbi évekhez képest. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A termelékenység emelkedése az iparban nem érte el az előirányzott ütemet, az egy foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt évi átlagban 3 százalékkal nőtt, a tervidőszakra előirányzott évi kb. 4,5 százalékkal szemben. A lakosság életszínvonalemelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak. A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő, előzetes számítások szerint az 1969. évi fogyasztás kb. 25 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése 1968-ban és 1969- ben kismértékben meghaladta a nemzeti jövedelem emelkedését, a fogyasztás aránya a felhasználáson belül nőtt. A terv öt évre 9—10 százalékos reálbér-emelkedést és 14—16 százalékos reáljövedelem-emelkedést irányzott elő. 1969-ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb. 27 százalékkal voltak magasabbak, mint 1965- ben. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon az elmúlt négy év átlagában évi 8 százalékkal, ezenbelül 1969-ben is 8 százalékkal nőtt. (1961—1965. években az évi átlagos növekedés 5 százalékot tett ki, a 3. ötéves tervben ennél valamivel mérsékeltebb — 4,5 százalékos — növekedéssel számoltak.) — A szolgáltatások valumené- nek növekedése 1968-ban is és 1969-ben is elmaradt az áruvásárlásokétól. — 1969. december 31-én a takarékbetétkönyvek száma 3,8 millió volt, a betétállomány összege 35 milliárd forintot tett ki, 14,7 milliárd forinttal többet, mint 1965. év végén. A felhalmozásra jutó rész az 1966—1967. évi erőteljes növekedés után 1968-ban alig, 1969-ben is csak mérsékelten nőtt. A mérséklődés 1968- ban a beruházások változatlan színvonalából 1969- ben a készletek előzőeknél kisebb mértékű emelkedéséből adódott. Az állóeszköz- növekedésre fordított összeg 1969- ben meghaladta az 1968. évit A népgazdaság ötéves tervben előirányzott növekedési ütemnek megfelelő, ill. annál valamivel gyorsabb fejlődése úgy következett be, hogy időközben a gazdaságirányítás rendszere lényegesen megváltozott. Az új irányítási módszerekre való áttérés előkészítése már a tervidőszak elején megkezdődött. Az 1968. elején bevezetett gazdaságirányítási rendszer amellett, hogy biztosította a termelés és a, forgalom, valamint az életszínvonál- ematkedés folyamatosságát, néhány vonatkozásban már az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is új, kedvező eredményeket hozott. A gazdálkodás egyik fontos új vonása, amely már 1968. második felében, különösen pedig 1969-ben érvényesült, hogy fokozódott az igények, a kereslet hatása a termelésre. Megkezdődött a termelés ágazati és gyártmány-összetételének, — a szükségletekhez igazodó — módosítása A termelőágazatok értékesítése ugyanolyan, vagy nagyobb mértékben nőtt, mint termelésük, ennek folytán a készletfelhalmozódás 1969-ben a korábbi éveknél mérsékeltebb volt. 1969-ben a népgazdaság külső egyensúlya lényegesen javult A különböző, ideiglenes és tartós tényezők együttes eredményeként a kivitel értéke mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban meghaladta a behozatalét, az 1969. évi külkereskedelmi forgalom jelentős aktívummal zárult. (Az 1968. évi egyenleg is kedvezőbb volt a korábbinál). A tapasztalatok art bizonyították, hogy a gazdaság- irányítási rendszer eredményesen működik. Igazolódtak azok a feltételezések is, hogy az új irányítási rendszer teljes kibontakozásához és zavartalan érvényesüléséhez hosszabb idő szükséges. A gazdasági szabályozó eszközök gyakorlati alkalmazása során megmutatkozott, hogy azok működése elősegíti a központi célok megvalósítását, de egyeseket közülük tökéletesíteni kell. Az ötéves terv első négy évében, ezenbelül az új mechanizmus bevezetése óta eltelt két évnek az eredményei egészében kedvezőek, szerves részét képezik a felszabadult ország 25 éves társadalmi és gazdaság, fejlődésének és egyben szilárd bázist jelentenek a további növekedés számára. A gazdasági és a társadalmi élet fejlődését részletesben a következők jellemezték: . , NÉPESSÉG -r- . ’ FOG LALKOZT ATÖTTSÄG 1970. január 1-én az ország lakossága 10,3 millió fő volt, mintegy 340 000 fővel, 3 százalékkal több mint 1960. január' 1-én. (A népszámlálás részletesebb adatairól 'a Központi Statisztikai Hivatal, néhány napon belül külön jelentést ad ki.)-Az aktív keresők száma — a folyamatos munkaerő-nyilvántartások • szerint — 1970. január 1-én 5.1 millió' volt, kereken 100 000 fővel több, mint 10 évvel ezelőtt. Az 1000 keresőre jutó eltartottak és inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) száma 10 év alatt 112-ről 104-re csökkent A munkaerő iránti igényeket elsősorban azáltal lehetett kielégíteni, hogy ezek- ben az években jóval több fiatal érte el a- munkaképes kort es vállalt munkát, mint korábban. A fog,al.koztátották számának emelkedésében, különösen 1969-ben nőtt a szerepük a nem teljes munkaidőben dolgozóknak, elsősorban a nyugdíjasoknak. A mezőgazdasági népesség elvándorlása korábban a többi ágazat számára jelentős munkaerőforrást képviselt Az utóbbi két évben az átáramlás lelassult, sőt helyenként visszaáramlás is volt 1968- han és 1969-ben fokozódott a munkahely-változtatás. Ebben szerepe volt annak, hogy a kilépéseknek a munkavállalóra hátrányos következményei jelentősen enyhültek. A munkahely-változtatások többsége a dolgozók kezdeményezésére következett be. BERUHÁZÁS 1969- ben költségvetésből, vállalati, szövetkezeti, tanácsi fejlesztési alapokból, bankhitelből több pénz állt rendelkezésre beruházásokra, mint 1968-ban. A beruházások volumene mintegy 7—8 százalékkal meghaladta az előző évit. A beruházások 1968— 1969 évi eredményei, a vállalati magatartások art igazolják, hogy a jelenlegi irányítási rendszer a beruházási politika tervszerű megvalósulása szempontjából is előrelépést jelént A beruházási kereslet és kínálat közötti feszültség azonban még nem oldódott fel. Az építőipar a termelés jelentős növelés* mellett sem tudta a beruházók fizetőképes keresletét maradéktalanul kielégíteni. 1969- ben a beruházásokon belii! nőtt az építés aránya. Az 1968 évi szintet elsősorban a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a kommunális beruházások haladták meg. 1969-ben előzetes adatot szerint — kb. 62 000 lakást építettek. Ezzel a harmadik ötéves terv folyamán eddig elkészült lakások száma 247 ezerre emelkedett IPAR, ÉPÍTŐIPAR 1969-ben az ipari termelés az előző évhez képest — a termékek mennyisége alapján számítva — 3 százalékkal nőtt (Az ipar társadalmi terméke — az iparvállalatok és szövetkezetek ipari és nem ipari termelése együttvéDr. Ajfai Miklós felszólalása (Éolytetóe * I e!sUftM$ itt Ad nOUTÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
