Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
S »Mai in1 MASYARnws^AÖ 1970 február ¥. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás ax 1. oldalról) segítséget, amit a jelenlévők közül sokan az előkészítő és befejező munkában nyújtottak, azt a valóban lelkes aktivitást, ahogyan a határozat előkészítésében, kidolgozásában részt vettek. Azt gondolom, hogy a határozat megalkotásában az Akadémia tagjai és az Akadémia mint kollektíva is, szocialista ügyünkhöz méltóan és hatásosan vette ki részét. A tudománypolitikai határozat végrehajtásában a párt és a kormány nagymértékben számít az Akadémia munkájára, az önök tudására és alkotó aktivitására. Ez alkalommal is kérem önöket, hogy ezt a segítséget adják meg részünkre. — Több ízben jártam az elmúlt időkben akadémiai kutatóintézetekben. Tapasztalatom az volt, hogy a kutató kollektívák nem csak egyetértenek, de lelkesen helyeslik is tudománypolitikai irányelveinket és ezért úgy gondolom, hogy amikor a segítséget kérem a végrehajtáshoz, nyitott kapukat döngetek. —• A tudománypolitikai irányelvek létrehozása a széles közvélemény bevonásával folyt és talán nem dicsekvés, ha azt mondom: az előkészítés és a végső kialakítás során sikerült elérni, hogy a határozat valóban tartalmazza a kollektív tudást, bölcsességet, és hogy a kidolgozás során sikerült kialakítanunk a közös nyelvet és az elhatározások egységét — Most, amikor a végrehajtás menetében vagyunk, úgy gondolom, hogy az Akadémia közgyűlésének legfontosabb témája a határozat végrehajtása, a magyar tudomány fejlesztésének az az útja, ami szükségszerű, törvényszerű és amelyet a határozat tükröz. — A másik kérdés, ami ezen a közgyűlésen előtérben áll, az Akadémia re- formja, ami .a párt határozatának része ugyan, de természetesen itt ezen a köz- gyű'ésen különösen előtérbe kerül. Ügy gondolom, hogy az Akadémia testületi szerveinek általános tudományirányító szerepét a magyar tudományban és kutatásban elfoglalt súlyát és átfogó jellegét növelnünk és erősítenünk kell. Helyes ebben a kérdésben rámutatni arra is, hogy az Akadémia testületi szerveinek ez a növekvő szerepe teljes egyértelműséggel kapcsolódik a tudomány- politikai irányelvekhez és a tudománypolitikai irányelzé Karjalainen szerint azonban Washington szóbeli válasz«' .nem negatív”. Európában maradva, a fen ti eséménnvel. de egyéb ügy gye’ is összefüggésben érkéz ték kedden hírek. Az Európa vek mintegy megkövetelik ennek az átfogó jellegnek a kibontakoztatását megerősítését. Meggyőződésünk, hogy az a javaslat amelyet a közgyűlés fog tárgyalni, elősegíti ennek a célnak az elérését. A testületi szervek mentesítése az operatív és a gazdasági tevékenység alól, több lehetőséget fog adni a tudományos élet egészének áttekintésére és az említett irányító és befolyásoló szerep betöltésére. — Az Akadémia szervezetén belül különválasztott, de mégis az Akadémia szervezetébe beépült kutatóintézeti irányítási szervezet létrehozása időszerű, mór csak azért is, mert a méretek — akár anyagiakban, akár kutatói létszámban — túlnőtték a korábbi irányítási formákat. Ha az új szakigazgatást racionálisan és következetesen szervezzük meg, feltétlenül az akadémiai intézetek hatékonyabb, a társadalmi céloknak jobban megfelelő, a gyakorlat és a tudomány belső fejlődési igényeivel jobban összhangban lévő tevékenységet fogja elősegíteni, tehát a kutatómunka és az egész társadalom igényei szempontjából egyaránt hatékonyabban használják fel a költségvetésben rendelkezésre álló igen jelentős összeget — Az a véleményünk, hogy az Akadémia előttünk álló reformja, a beterjesztett alapszabály-tervezet megfelel a jelenlegi követelményeknek, egyezik a párt tudománypolitikai irányelveivel és meggyőződésünk, hogy az Akadémia az új szervezeti formában, mint tudományos fórum és irányító testület és mint kutatóintézeteket irányító szervezet, a magyar tudományos, élet fejlődésében egyre nagyobb szereped fog betölteni,' egyre nagyobb hajtóerővé válik. Kérem önöket, hogy segítsenek ennek a célnak az elérésében. — Ismételten megköszönve az eddigi munkát, a tudománypolitikai irányelvek kidolgozásában való részvéte lüket, sok sikert kívánok a közgyűlés minden résztvevőjének, az Akadémia intézményeinek munkájukhoz, amellyel a tudományt, & mi szocialista ügyünket, egész népünket szolgálják —, fejezte be felszólalását dr. Aj- tai Miklós. Dr. Ajtai Miklós tetszéssel j fogadott felszólalása után az akadémiai aranyérem és az ! akadémiai díjak átadásával fejeződött be a közgyűlés keddi nyilvános ülése. rezsimmel kapcsolatban. Kedden. Pierre Harmel belga külügyminiszter, az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának elnöke, az Eu- rópa-parlament Strasbourg: ülésén bejelentette: az Európai Gazdasági Közösség (közhasználatú nevén: a Közös Piac) az abszolút minimumra kívánja csökkenteni kapcso(Folytatas az L oldalról) ve — becslések szerint ennél valamivel nagyobb mértékben emelkedett.) A termelés növekedése 1969-ben a szövetkezeti iparban nagyobb volt, mint az állami iparban. A budapesti ipartelepek kb. ugyanannyit, az ország többi telepei kb. 4 százalékkal többet termeltek, mint 1968-ban. A termelés mennyiségének 1969 évi viszonylag mérsékelt növekedése a legtöbb területen általában biztosította az igények túlnyomó részének kielégítését. Emellett a vállalatok és szövetkezetek magatartásában és tevékenységében olyan fontos minőségi változások következtek be, mint pL a készletnövekedés mérséklésére, a rendelések fokozottabb figyelembevételére, a termelés összetételének átalakítására, a piackutatásra, az export fokozására, stb. irányuló törekvések. A vásárló értékítéletének fokozottabb érvényesülése következtében bizonyos — korszerűségben, minőségben, vagy árban nem megfelelő — termékek iránt csökkent a kereslet. Ez az adott termék termelésének csökkenéséhez, esetleg a gyártás teljes megszűntetéséhez vezetett. Ezzel egyidejűleg azonban az igényeknek jobban megfelelő termékek üzemszerű gyártása — ami hosszabb előkészítést igényel — nem minden esetben, bontakozott ki. Az ipari termelés ás a létszám 1969-ben azonos mértékben emelkedett, így az egy foglalkoztatottra jutó termelés az előző évi szinten maradt, ezenbelül a könnyű-, az építőanyag- és az élelmiszer- iparban valamivel csökkent, a többi fontosabb ágazatban kisebb-nagyobb mértékben nőtt. Az egy munkás által teljesített órák száma csökkent, énnek folytán az egy teljesített munkásórára jutó termelés több mint 5 százalékkal meghaladta az előző évi színvonalat. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3,5 százalékkal emelkedett 1968-hoz viszonyítva. Az iparban kifizetett összes bér a létszám és az átlagkereset növekedésének hatására mintegy 7 százalékkal több volt az előző évinél. Az egyéb bérjellegű kifizetések, elsősorban az 1968-ra kifizetett nyereségrészesedés jelentős emelkedése folytán, a bérkifizetésnél jobban nőttek. Az építőipar 1966—1969 években átlagosan kb. 9 százalékkal. ezenbelül 1968-ban és 1969-ben 6—7 százalékkal növelte termelését. A termelés a jelentős növekedés ellenére elmaradt az Igényektől, az építőipari vállalatok kapacitáshiányra hivatkozva a megrendeléseknek 20—25 százalékát 1968- ban és 1969-ben is visszautasították. A gépi és a munkanagymértékű vietnami jelenléttel kockáztatnak. Határozati javaslatot terjesztett be: szabjanak határidőt az amerikai fegyveres erők Vietnamból való kivonulásának s egy év után tagadjanak meg a kormánytól minden hitelt a háború folytatására. erő-kapacitas valamelyest koncentráltabb lett. 1969-ben kevesebb, de nagyobb volumenű építkezést kezdtek meg. mint 1968-ban, csökkent a kivitelezés alatt álló építkezések száma is. mezőgazdasAg A mezőgazdaság termelése az 1960-as években — 1965. év kivételével — évről évre emelkedett és 1969-ben — előzetes számítások szerint — 5—6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1966— 1969. évek átlagában a mező- gazdasági termelés volumene 15 százalékkal nagyobb volt 1961—1965. évek átlagánál. Az 1969. évi növekedést a növénytermelés fejlődése eredményezte, az állattenyésztés 1969-ben nem érte el az előző évit. A két legfontosabb szemes termény, a búza és a kukorica termésmennyisége 1969- ben tovább nőtt és a hazai igények (fogyasztás és tartalékolás) kielégítése mellett búzából exportra is jutott. 1969-ben a búza és a kukorica vetésterülete számottevően nem változott az előző évhez képest, a nagyobb termés a magasabb termésátlagok következménye volt A főbb szántóföldi kapásnövények közül burgonyából 200 000 tonnával. 18—20 százalékkal több, cukorrépából kb. 6—7 százalékkal kevesebb termett 1969-ben, mint az előző évben. Az 1969. évi szőlőtermés — lényegében az előző évivel azonos nagyságú területen — mintegy 950 000 tonnát tett ki, 14 százalékkal többet, mint a jó termésű 1968. évi mennyiség. A gyümölcstermés is meghaladta az 1969-ben az előző évi és az eddigi legmagasabb 1967. évi szintet is. Az almatermés kb. 650 000 tonna volt, alig valamivel kevesebb az 1967. évi kiemelkedően nagy mennyiségnél. A nyár elején érő gyümölcsfélékből az előző évekhez és az igényekhez képest - kevés termett. 1969. december 31-én — előzetes számítások szerint — a szarvasmarha-állomány 1 925 000 darabot — a sertés- állomány 5 400 000 darabot tett ki. Mind a szarvasmarha-, mind a sertésállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál (92 000, i|l. 400 000 darabbal). Az állomány csökkenését 8 hozamok emelkedése nem ellensúlyozta, ennek folytán az i ágazat termelési értéke nem érte el az 1968. évi szintet. Az 1969. december 31-i sertésállomány mind a nagyüzemekben, mind a kisgazdaságokban kisebb volt nem csak az előző évinél, hanem a három évvel korábbinál is. KÜLKERESKEDELEM A népgazdaság külső egyensúlyi helyzetét nagymértékben befolyásoló külkereskedelmi forgalom egyenlege az utóbbi években *— 1966 kivételével — passzív volt. 1968-ban a passzívum jelentősen mérséklődött, 1969-ben pedig nagymértékű kiviteli többletünk volt. A külkereskedelmi egyenleg javulása elsősorban a szocialista országokkal lebonyolított forgalomból adódott, de 1969-ben — évek óta első ízben — a nem szocialista országokkal is aktív külkereskedelmi egyenleg alakult ki. 1969-ben összes külkereskedelmi forgalmunknak 68 százalékát a szocialista országokkal, 32 százalékát a tőkés országokkal bonyolítottuk le. Az 1969. évi külkereskedel mi tevékenység legjellemzőbb vonása az export nagymértékű, 16 százalékos növekedése volt. Különösen erőteljesen nőtt a kivitel 1968-hoz képest a nem szocialista országokba : 32 százalékkal, 1968-ban ebbe az országcso- pórtba az előző évinél mintegy 6 százalékkal kevesebbet exportáltak. Az ipari termelés viszonylag mérsékelt növekedése mellett az iparcikkek exportja mintegy 14 százalékkal emelkedett. (A szocialista ipar összes értékesítésének az exportátadások egyötödét teszik ki.) Az iparcikk-kivitelen belül 1967-ben és 1968- ban a késztermékek, 1969- ben az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek exportja nőtt erőteljesebben. A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI ÉS FOGYASZTÁSA A lakosság szempontjából az új gazdaságirányítási rendszer egyik kedvező vonása az volt, hogy bevezetése óta a jövedelmek folyamatosan emelkedtek. 1968- ban és 1969-ben a jövedelmek növekedési üteme meghaladta a termelését. Az egy főre jutó reáljövedelem 1969- ben 6—7 százalékkal volt nagyobb. mint 1968-ban. A lakosság jövedelmének csaknem háromnegyed részét kitevő pénzbevételek 1969- ben 10 százalékkal nőttek. A munkabérösszeg 8 százalékkal emelkedett. E növekedés úgy jött létre, hogy a foglalkoztatottak száma 3,5 százalékkal, az átlagkereset mintegy 4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A munkabéreknél jóval nagyobb arányban, mintegy másfélszeresére nőttek a munkások és alkalmazottak számára a részesedési alapból fizetett összegek. A nominális pénzbevételek reálértékét a fogyasztói árak emelkedése valamelyest mérsékelte. A munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére, amely az átlagkeresetek, a részesedés, valamint a fogyasztói árak változását együttesen fejezi ki, 1969-ben átlagosan kb. 5 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. E népesség- csoport reáljövedelme, amely a reálbér mellett tükrözi a kereset arányának az emelkedését, valamint a társadalmi juttatások növekedését is, a munkás-alkalmazotti né- pé&séjT égy Tőjére számítva mintegy 7 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti színvonalát. A munkások es alkalmazottak havi átlagkeresete a különböző ágazatokban nagyjából hasonló mértékben (3.5 —4 százalékkal) emelkedett. Az egész évi jövedelmeket jelentős részben befolyásoló nyereségrészesedés ágazaton ként és az ágazatokon belül kategóriánként is eltérően alakult, ami a jövedelmek differenciáltabb növekedését eredményezte. 1969-ben a mezőgazdasági munkával kapcsolatos pénzbevételek, amelyek a paraszti jövedelmek több, mint fe- l*t teszik ki, 9 százalékkal, reálértéken 7 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági népesség saját termelésről származó fogyasztása évek óta fokozatosan csökken. A saját termékek fogyasztását fogyasztói arakon magában foglaló egy főre jutó paraszti reáljövedelem 1969-ben 5 százalékkal emelkedett. A harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában a lakosság fogyasztása folyamatosan emelkedett. A mennyiségi fejlődésen túlmenően kedvező irányban változott a fogyasztás szerkezete is. Az élelmiszer-fogyasztás aránya évről évre csökkent, az iparcikkeké pedig nőtt. Csaknem valamennyi szükséglet kielégítésében egyre nagyobb szerepet kaptak a jobb, korszerűbb termékek A ruházati cikkek forgalma a korábbi években viszonylag lassan emelkedett és a lassú emelkedést is átmeneti visszaesések szakították meg. 1969-ben a kiskereskedelem — összehasonlítható árakon számolva — 8 százalékkal több árut adott el, mint 1968-ban és 37 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1965- höz képest bővült a bolthálózat és a kereskedelmi dolgozók száma is, de kisebb arányban (6, ill. 13 százalék), mint a forgalom. Jelentős forgalomnövekedés mellett egyes termékekből időnként hiányok voltak A kora nyári időszakban kevés és drága volt a zöldség és a gyümölcs. Az év második felében egyes hónapokban nem volt elegendő hús, zsír, és etkezesi szalonna, tüzelő és cement. Hiányos -olt több esetben a ruházati cikkek, különböző apró közszükségleti cikkek kínálata is. A gazdaságirányítás és a vállalatok az év második felétől kezdve már törekedtek a hibák felszámolására, megfelelő mennyiségű és összetételű árumennyiség beszerzésére. Az iparvállalatok és a kereskedelem szerződései az áruellátás javulására utalnak. Az áremelkedés belül maradt az 1969. évi népgazdasági tervben megengedett 17a—2 százalékon. Az árak az eladott cikkek 6 százalé-l kánál csökkentek, 71 száza-1 lékánál lényegében változatlanok maradtak, 10 százalékánál 2—5 százalékkal, 13 százalékánál pedig több, mint 5 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak változása 1969. folyamán időszakonként és árucsoportonként különböző volt. A munkások és alkalmazottak által vásárolt élelmiszerek és élvezeti cikkek közül pl. az egész évben fogyasztott termékek (kenyér, liszt, tej, vaj, hús, kávé, kakaó, italáru stb.) ára az év folyamán nem Változott. Az idénycikkek ára (burgonya, zöldség, gyümölcs, tojás stb.) az első fél évben lényegesen magasabb, a második fél évben pedig alacsonyabb volt, mint 1968. megfelelő időszakában. Éves átlagban e cikkek árszínvonala 2 százalékkal haladta meg az előző évit. (Az idénycikkek 1968. évi átlagos árszínvonala több, mint 6 százalékkal magasabb volt az előző évinél.) Mivel az idénycikkek az összes élelmiszer- és élvezeticikk- vásarlásnak 10—15 százalékát teszik ki, áremelkedésük az élelmiszerek általános árszínvonalát csak kismértékben érintette. Az iparcikkek közül elsősorban a ruházati cikkek — ezenbelül is különösen a cipők, a kabátők, a szőnyegek, a rrői- és leányruhák, a fiúöltönyök — ára emelkedett. Az év egészét tekintve a ruházati cikkek árszínvonala nem egészen 3 százalékkal, á vegyes iparcikkeké kb. 2 százalékkal volt magasabb az 1968. évinél. NÉPMOZGALOM. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS A születések és halálozások különbözete, a természetes szaporodás 1969-ben kb. 37 000 volt, az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1961—1965 évek átlagában 3,0 ezreléket, 1967—1969. években évi 3.8 ezreléket tett ki. 1969-ben javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágvak száma 900 darabbal, az orvosoké 800 fővel nőtt az év folyamán. Az általános iskolai tanulók száma az 1969—70 es tanév elején 1 178 000 volt, valamivel kevesebb az előző éVinél. A középiskolák nappali tagozatán a 15—18 éves korúak közel egyharmada, 230 000 fő tanul. 1969—70. tanévben a szakmunkástanulók száma 224 000 fő volt, 12 000 fővel, 6 százalékkal több, mint az előző tanévben. A leánytanulók aránya emelkedett és megközelítette a 25 százalékot. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma az 1969—70. oktatási év elején 78 900 fő volt. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak 85 százaléka kap ösztöndíjat, illetve egyéb rendszeres. társadalmi juttatást, háromnegyed része kedvezményes étkeztetésben részesül és közel fele diákotthonban lakik. A mozilátogatások száma 1969-ben 82 millió volt, valamivel kevesebb, mint az előző évben. A rádióelőfizetők száma 1969. év végén meghaladta a 2,9 milliót. A rádiókészülékek száma ennél Is nagyobb volt, mivel az utóbbi években a táskarádió elterjedésével megnőtt a több készüléket üzemeltető előfizetők száma. Az év végé« a televízió-előfizetők szám® csaknem 1,6 millió Yöit Külpolitikai összefoglaló Ül; Karjalainen bejelentése üli Újabb intézkedés Athén ellen till Goodell szenátor javaslata Pozitív fogadtatásban részesült a finn kormány kezdeményezése, amelynek értei-* mében Helsinkit javasolta az európai biztonsági értekezlet színhelyéül. Ezt jelentette be kedden Finnország külügyminisztere, Karjalainen. Nyilatkozatának részleteiből kiderül, hogy kormánya 35 országnak írt levelet ebben az ügvben, s mindössze négy ország (Görögország, Törökország. Málta és Albánia) nem válaszolt a mai napig. Igaz, az USA — amely szintén a címzettek között volt — sen. írásban küldte el válaszát, ám ..szóbelileg” válaszolt. H-ogv mit azt nein tették köz* tanács, amely legutóbb pozitív szerepet játszott Görögországnak az Európa-tanácsból való kizárása ügyében (pontosabban : Görögország „egy perccel” megelőzve a már megérett kizárási határozatot, „önként lépett ki”), legutóbb újabb pozitív állásfoglalásra határozta el magát. Közölte, hogy az európai biztonsági konferenciát fontos és szükséges eseménynek minősíti és határozottan annak megtartása mellett van. Egy másik, de ugyancsak nyugat-európai intézmény is állást foglalt a fasiszta görög tatait a társult Görögországgal — mindaddig, amíg Görögországban nem állítják vissza a demokratikus szabadságjogokat. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában megkezdődött a költségvetési vita. A legérdekesebb eddig Goodell, New York állambeli republikánus szenátor felszólalása volt. Úgy értesült, hogy 1971 elején még mindig 300 ezer amerikai katona lesz Vietnamban. A szenátor leszögezte: az az emberi és anyagi veszteség teljes mértékben elfogadhatatlan, amelyet ilyen hosszú időre szóló és ilyen Dr. Ajtai Miklós felszólalása
