Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

S »Mai in1 MASYARnws^AÖ 1970 február ¥. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás ax 1. oldalról) segítséget, amit a jelenlévők közül sokan az előkészítő és befejező munkában nyújtot­tak, azt a valóban lelkes ak­tivitást, ahogyan a határozat előkészítésében, kidolgozásá­ban részt vettek. Azt gon­dolom, hogy a határozat megalkotásában az Akadé­mia tagjai és az Akadémia mint kollektíva is, szocialista ügyünkhöz méltóan és hatá­sosan vette ki részét. A tu­dománypolitikai határozat végrehajtásában a párt és a kormány nagymértékben szá­mít az Akadémia munkájára, az önök tudására és alkotó aktivitására. Ez alkalommal is kérem önöket, hogy ezt a segítséget adják meg ré­szünkre. — Több ízben jártam az elmúlt időkben akadémiai kutatóintézetekben. Tapasz­talatom az volt, hogy a ku­tató kollektívák nem csak egyetértenek, de lelkesen he­lyeslik is tudománypolitikai irányelveinket és ezért úgy gondolom, hogy amikor a se­gítséget kérem a végrehajtás­hoz, nyitott kapukat dönge­tek. —• A tudománypolitikai irányelvek létrehozása a szé­les közvélemény bevonásával folyt és talán nem dicsekvés, ha azt mondom: az előkészí­tés és a végső kialakítás so­rán sikerült elérni, hogy a határozat valóban tartalmaz­za a kollektív tudást, böl­csességet, és hogy a kidolgo­zás során sikerült kialakíta­nunk a közös nyelvet és az elhatározások egységét — Most, amikor a végre­hajtás menetében vagyunk, úgy gondolom, hogy az Aka­démia közgyűlésének legfon­tosabb témája a határozat végrehajtása, a magyar tu­domány fejlesztésének az az útja, ami szükségszerű, tör­vényszerű és amelyet a hatá­rozat tükröz. — A másik kérdés, ami ezen a közgyűlésen előtér­ben áll, az Akadémia re- formja, ami .a párt határo­zatának része ugyan, de ter­mészetesen itt ezen a köz- gyű'ésen különösen előtérbe kerül. Ügy gondolom, hogy az Akadémia testületi szer­veinek általános tudomány­irányító szerepét a magyar tudományban és kutatásban elfoglalt súlyát és átfogó jellegét növelnünk és erősí­tenünk kell. Helyes ebben a kérdésben rámutatni arra is, hogy az Akadémia testületi szerveinek ez a növekvő szerepe teljes egyértelműség­gel kapcsolódik a tudomány- politikai irányelvekhez és a tudománypolitikai irányel­zé Karjalainen szerint azon­ban Washington szóbeli vá­lasz«' .nem negatív”. Európában maradva, a fen ti eséménnvel. de egyéb ügy gye’ is összefüggésben érkéz ték kedden hírek. Az Európa ­vek mintegy megkövetelik ennek az átfogó jellegnek a kibontakoztatását megerősí­tését. Meggyőződésünk, hogy az a javaslat amelyet a közgyűlés fog tárgyalni, elő­segíti ennek a célnak az el­érését. A testületi szervek mentesítése az operatív és a gazdasági tevékenység alól, több lehetőséget fog adni a tudományos élet egészének áttekintésére és az említett irányító és befolyásoló sze­rep betöltésére. — Az Akadémia szerveze­tén belül különválasztott, de mégis az Akadémia szerve­zetébe beépült kutatóintézeti irányítási szervezet létreho­zása időszerű, mór csak azért is, mert a méretek — akár anyagiakban, akár ku­tatói létszámban — túlnőt­ték a korábbi irányítási for­mákat. Ha az új szakigaz­gatást racionálisan és követ­kezetesen szervezzük meg, feltétlenül az akadémiai in­tézetek hatékonyabb, a tár­sadalmi céloknak jobban megfelelő, a gyakorlat és a tudomány belső fejlődési igé­nyeivel jobban összhangban lévő tevékenységet fogja elősegíteni, tehát a kutató­munka és az egész társada­lom igényei szempontjából egyaránt hatékonyabban használják fel a költségve­tésben rendelkezésre álló igen jelentős összeget — Az a véleményünk, hogy az Akadémia előttünk álló reformja, a beterjesztett alapszabály-tervezet megfe­lel a jelenlegi követelmé­nyeknek, egyezik a párt tu­dománypolitikai irányelveivel és meggyőződésünk, hogy az Akadémia az új szervezeti formában, mint tudományos fórum és irányító testület és mint kutatóintézeteket irányító szervezet, a magyar tudományos, élet fejlődésé­ben egyre nagyobb szereped fog betölteni,' egyre nagyobb hajtóerővé válik. Kérem önöket, hogy segítsenek en­nek a célnak az elérésében. — Ismételten megköszönve az eddigi munkát, a tudo­mánypolitikai irányelvek ki­dolgozásában való részvéte lüket, sok sikert kívánok a közgyűlés minden résztvevő­jének, az Akadémia intéz­ményeinek munkájukhoz, amellyel a tudományt, & mi szocialista ügyünket, egész népünket szolgálják —, fe­jezte be felszólalását dr. Aj- tai Miklós. Dr. Ajtai Miklós tetszéssel j fogadott felszólalása után az akadémiai aranyérem és az ! akadémiai díjak átadásával fejeződött be a közgyűlés keddi nyilvános ülése. rezsimmel kapcsolatban. Ked­den. Pierre Harmel belga külügyminiszter, az Európai Gazdasági Közösség miniszte­ri tanácsának elnöke, az Eu- rópa-parlament Strasbourg: ülésén bejelentette: az Euró­pai Gazdasági Közösség (köz­használatú nevén: a Közös Piac) az abszolút minimumra kívánja csökkenteni kapcso­(Folytatas az L oldalról) ve — becslések szerint ennél valamivel nagyobb mértékben emelkedett.) A termelés növe­kedése 1969-ben a szövetke­zeti iparban nagyobb volt, mint az állami iparban. A budapesti ipartelepek kb. ugyanannyit, az ország többi telepei kb. 4 százalékkal töb­bet termeltek, mint 1968-ban. A termelés mennyiségének 1969 évi viszonylag mérsékelt növekedése a legtöbb terüle­ten általában biztosította az igények túlnyomó részének kielégítését. Emellett a válla­latok és szövetkezetek maga­tartásában és tevékenységé­ben olyan fontos minőségi változások következtek be, mint pL a készletnövekedés mérséklésére, a rendelések fo­kozottabb figyelembevételé­re, a termelés összetételének átalakítására, a piackutatás­ra, az export fokozására, stb. irányuló törekvések. A vásárló értékítéletének fokozottabb érvényesülése kö­vetkeztében bizonyos — kor­szerűségben, minőségben, vagy árban nem megfelelő — termékek iránt csökkent a kereslet. Ez az adott termék termelésének csökkenéséhez, esetleg a gyártás teljes meg­szűntetéséhez vezetett. Ezzel egyidejűleg azonban az igé­nyeknek jobban megfelelő termékek üzemszerű gyártása — ami hosszabb előkészítést igényel — nem minden eset­ben, bontakozott ki. Az ipari termelés ás a lét­szám 1969-ben azonos mér­tékben emelkedett, így az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés az előző évi szinten ma­radt, ezenbelül a könnyű-, az építőanyag- és az élelmiszer- iparban valamivel csökkent, a többi fontosabb ágazatban kisebb-nagyobb mértékben nőtt. Az egy munkás által teljesített órák száma csök­kent, énnek folytán az egy teljesített munkásórára jutó termelés több mint 5 száza­lékkal meghaladta az előző évi színvonalat. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak havi átlagke­resete 3,5 százalékkal emel­kedett 1968-hoz viszonyítva. Az iparban kifizetett összes bér a létszám és az átlagkere­set növekedésének hatására mintegy 7 százalékkal több volt az előző évinél. Az egyéb bérjellegű kifizetések, első­sorban az 1968-ra kifizetett nyereségrészesedés jelentős emelkedése folytán, a bérkifi­zetésnél jobban nőttek. Az építőipar 1966—1969 években átlagosan kb. 9 szá­zalékkal. ezenbelül 1968-ban és 1969-ben 6—7 százalékkal növelte termelését. A termelés a jelentős növe­kedés ellenére elmaradt az Igényektől, az építőipari vál­lalatok kapacitáshiányra hivatkozva a megrendelések­nek 20—25 százalékát 1968- ban és 1969-ben is visszauta­sították. A gépi és a munka­nagymértékű vietnami jelen­léttel kockáztatnak. Határoza­ti javaslatot terjesztett be: szabjanak határidőt az ame­rikai fegyveres erők Vietnam­ból való kivonulásának s egy év után tagadjanak meg a kormánytól minden hitelt a háború folytatására. erő-kapacitas valamelyest koncentráltabb lett. 1969-ben kevesebb, de nagyobb volu­menű építkezést kezdtek meg. mint 1968-ban, csök­kent a kivitelezés alatt álló építkezések száma is. mezőgazdasAg A mezőgazdaság termelése az 1960-as években — 1965. év kivételével — évről évre emelkedett és 1969-ben — előzetes számítások szerint — 5—6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1966— 1969. évek átlagában a mező- gazdasági termelés volumene 15 százalékkal nagyobb volt 1961—1965. évek átlagánál. Az 1969. évi növekedést a növénytermelés fejlődése eredményezte, az állatte­nyésztés 1969-ben nem érte el az előző évit. A két legfontosabb szemes termény, a búza és a kukori­ca termésmennyisége 1969- ben tovább nőtt és a hazai igények (fogyasztás és tarta­lékolás) kielégítése mellett búzából exportra is jutott. 1969-ben a búza és a kukori­ca vetésterülete számottevően nem változott az előző évhez képest, a nagyobb termés a magasabb termésátlagok kö­vetkezménye volt A főbb szántóföldi kapás­növények közül burgonyából 200 000 tonnával. 18—20 szá­zalékkal több, cukorrépából kb. 6—7 százalékkal keve­sebb termett 1969-ben, mint az előző évben. Az 1969. évi szőlőtermés — lényegében az előző évi­vel azonos nagyságú terüle­ten — mintegy 950 000 ton­nát tett ki, 14 százalékkal többet, mint a jó termésű 1968. évi mennyiség. A gyü­mölcstermés is meghaladta az 1969-ben az előző évi és az eddigi legmagasabb 1967. évi szintet is. Az almatermés kb. 650 000 tonna volt, alig valamivel kevesebb az 1967. évi kiemelkedően nagy mennyiségnél. A nyár elején érő gyümölcsfélékből az elő­ző évekhez és az igényekhez képest - kevés termett. 1969. december 31-én — előzetes számítások szerint — a szarvasmarha-állomány 1 925 000 darabot — a sertés- állomány 5 400 000 darabot tett ki. Mind a szarvasmar­ha-, mind a sertésállomány kisebb volt az egy évvel ko­rábbinál (92 000, i|l. 400 000 darabbal). Az állomány csökkenését 8 hozamok emelkedése nem ellensúlyozta, ennek folytán az i ágazat termelési értéke nem érte el az 1968. évi szintet. Az 1969. december 31-i sertésállomány mind a nagy­üzemekben, mind a kisgaz­daságokban kisebb volt nem csak az előző évinél, hanem a három évvel korábbinál is. KÜLKERESKEDELEM A népgazdaság külső egyensúlyi helyzetét nagy­mértékben befolyásoló kül­kereskedelmi forgalom egyen­lege az utóbbi években *— 1966 kivételével — passzív volt. 1968-ban a passzívum jelentősen mérséklődött, 1969-ben pedig nagymérté­kű kiviteli többletünk volt. A külkereskedelmi egyenleg javulása elsősorban a szo­cialista országokkal lebonyo­lított forgalomból adódott, de 1969-ben — évek óta első ízben — a nem szocialista országokkal is aktív külke­reskedelmi egyenleg alakult ki. 1969-ben összes külkeres­kedelmi forgalmunknak 68 százalékát a szocialista or­szágokkal, 32 százalékát a tőkés országokkal bonyolítot­tuk le. Az 1969. évi külkereskedel mi tevékenység legjellemzőbb vonása az export nagymér­tékű, 16 százalékos növeke­dése volt. Különösen erőtel­jesen nőtt a kivitel 1968-hoz képest a nem szocialista or­szágokba : 32 százalékkal, 1968-ban ebbe az országcso- pórtba az előző évinél mint­egy 6 százalékkal kevesebbet exportáltak. Az ipari termelés viszony­lag mérsékelt növekedése mellett az iparcikkek export­ja mintegy 14 százalékkal emelkedett. (A szocialista ipar összes értékesítésének az exportátadások egyötödét teszik ki.) Az iparcikk-kivi­telen belül 1967-ben és 1968- ban a késztermékek, 1969- ben az anyagok, félkészter­mékek és alkatrészek export­ja nőtt erőteljesebben. A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI ÉS FOGYASZTÁSA A lakosság szempontjából az új gazdaságirányítási rendszer egyik kedvező vo­nása az volt, hogy bevezeté­se óta a jövedelmek folya­matosan emelkedtek. 1968- ban és 1969-ben a jövedel­mek növekedési üteme meg­haladta a termelését. Az egy főre jutó reáljövedelem 1969- ben 6—7 százalékkal volt na­gyobb. mint 1968-ban. A lakosság jövedelmének csaknem háromnegyed részét kitevő pénzbevételek 1969- ben 10 százalékkal nőttek. A munkabérösszeg 8 százalék­kal emelkedett. E növekedés úgy jött létre, hogy a fog­lalkoztatottak száma 3,5 szá­zalékkal, az átlagkereset mintegy 4 százalékkal na­gyobb volt az előző évinél. A munkabéreknél jóval na­gyobb arányban, mintegy másfélszeresére nőttek a munkások és alkalmazottak számára a részesedési alap­ból fizetett összegek. A nominális pénzbevéte­lek reálértékét a fogyasztói árak emelkedése valamelyest mérsékelte. A munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére, amely az átlagkeresetek, a részesedés, valamint a fogyasztói árak változását együttesen fejezi ki, 1969-ben átlagosan kb. 5 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. E népesség- csoport reáljövedelme, amely a reálbér mellett tükrözi a kereset arányának az emel­kedését, valamint a társadal­mi juttatások növekedését is, a munkás-alkalmazotti né- pé&séjT égy Tőjére számítva mintegy 7 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ez­előtti színvonalát. A munkások es alkalma­zottak havi átlagkeresete a különböző ágazatokban nagy­jából hasonló mértékben (3.5 —4 százalékkal) emelkedett. Az egész évi jövedelmeket jelentős részben befolyásoló nyereségrészesedés ágazaton ként és az ágazatokon belül kategóriánként is eltérően alakult, ami a jövedelmek differenciáltabb növekedését eredményezte. 1969-ben a mezőgazdasági munkával kapcsolatos pénz­bevételek, amelyek a parasz­ti jövedelmek több, mint fe- l*t teszik ki, 9 százalékkal, reálértéken 7 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági né­pesség saját termelésről szár­mazó fogyasztása évek óta fokozatosan csökken. A sa­ját termékek fogyasztását fo­gyasztói arakon magában foglaló egy főre jutó paraszti reáljövedelem 1969-ben 5 százalékkal emelkedett. A harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában a lakosság fogyasztása folya­matosan emelkedett. A mennyiségi fejlődésen túlmenően kedvező irányban változott a fogyasztás szerke­zete is. Az élelmiszer-fogyasz­tás aránya évről évre csök­kent, az iparcikkeké pedig nőtt. Csaknem valamennyi szükséglet kielégítésében egy­re nagyobb szerepet kaptak a jobb, korszerűbb termékek A ruházati cikkek forgal­ma a korábbi években vi­szonylag lassan emelkedett és a lassú emelkedést is át­meneti visszaesések szakítot­ták meg. 1969-ben a kiskereskede­lem — összehasonlítható ára­kon számolva — 8 százalék­kal több árut adott el, mint 1968-ban és 37 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1965- höz képest bővült a boltháló­zat és a kereskedelmi dol­gozók száma is, de kisebb arányban (6, ill. 13 százalék), mint a forgalom. Jelentős forgalomnöveke­dés mellett egyes termékek­ből időnként hiányok voltak A kora nyári időszakban ke­vés és drága volt a zöldség és a gyümölcs. Az év máso­dik felében egyes hónapok­ban nem volt elegendő hús, zsír, és etkezesi szalonna, tü­zelő és cement. Hiányos -olt több esetben a ruházati cik­kek, különböző apró közszük­ségleti cikkek kínálata is. A gazdaságirányítás és a vál­lalatok az év második felétől kezdve már törekedtek a hi­bák felszámolására, megfele­lő mennyiségű és összetételű árumennyiség beszerzésére. Az iparvállalatok és a keres­kedelem szerződései az áru­ellátás javulására utalnak. Az áremelkedés belül ma­radt az 1969. évi népgazda­sági tervben megengedett 17a—2 százalékon. Az árak az eladott cikkek 6 százalé-l kánál csökkentek, 71 száza-1 lékánál lényegében változat­lanok maradtak, 10 százalé­kánál 2—5 százalékkal, 13 százalékánál pedig több, mint 5 százalékkal emelked­tek. A fogyasztói árak változá­sa 1969. folyamán időszakon­ként és árucsoportonként kü­lönböző volt. A munkások és alkalmazottak által vásárolt élelmiszerek és élvezeti cik­kek közül pl. az egész évben fogyasztott termékek (kenyér, liszt, tej, vaj, hús, kávé, ka­kaó, italáru stb.) ára az év folyamán nem Változott. Az idénycikkek ára (burgonya, zöldség, gyümölcs, tojás stb.) az első fél évben lényegesen magasabb, a második fél év­ben pedig alacsonyabb volt, mint 1968. megfelelő idősza­kában. Éves átlagban e cikkek árszínvonala 2 száza­lékkal haladta meg az előző évit. (Az idénycikkek 1968. évi átlagos árszínvonala több, mint 6 százalékkal magasabb volt az előző évinél.) Mivel az idénycikkek az összes élelmiszer- és élvezeticikk- vásarlásnak 10—15 százalé­kát teszik ki, áremelkedésük az élelmiszerek általános ár­színvonalát csak kismérték­ben érintette. Az iparcikkek közül első­sorban a ruházati cikkek — ezenbelül is különösen a ci­pők, a kabátők, a szőnyegek, a rrői- és leányruhák, a fiú­öltönyök — ára emelkedett. Az év egészét tekintve a ru­házati cikkek árszínvonala nem egészen 3 százalékkal, á vegyes iparcikkeké kb. 2 százalékkal volt magasabb az 1968. évinél. NÉPMOZGALOM. EGÉSZ­SÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS A születések és halálozások különbözete, a természetes szaporodás 1969-ben kb. 37 000 volt, az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1961—1965 évek átlagában 3,0 ezreléket, 1967—1969. években évi 3.8 ezreléket tett ki. 1969-ben javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kór­házi ágvak száma 900 da­rabbal, az orvosoké 800 fővel nőtt az év folyamán. Az általános iskolai tanu­lók száma az 1969—70 es tanév elején 1 178 000 volt, valamivel kevesebb az elő­ző éVinél. A középiskolák nappali ta­gozatán a 15—18 éves korú­ak közel egyharmada, 230 000 fő tanul. 1969—70. tanévben a szak­munkástanulók száma 224 000 fő volt, 12 000 fővel, 6 százalékkal több, mint az előző tanévben. A leánytanu­lók aránya emelkedett és megközelítette a 25 százalé­kot. A felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak száma az 1969—70. oktatási év elején 78 900 fő volt. A felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak 85 száza­léka kap ösztöndíjat, illetve egyéb rendszeres. társadalmi juttatást, háromnegyed ré­sze kedvezményes étkezte­tésben részesül és közel fele diákotthonban lakik. A mozilátogatások száma 1969-ben 82 millió volt, vala­mivel kevesebb, mint az előző évben. A rádióelőfize­tők száma 1969. év végén meghaladta a 2,9 milliót. A rádiókészülékek száma ennél Is nagyobb volt, mivel az utóbbi években a táskarádió elterjedésével megnőtt a több készüléket üzemeltető előfi­zetők száma. Az év végé« a televízió-előfizetők szám® csaknem 1,6 millió Yöit Külpolitikai összefoglaló Ül; Karjalainen bejelentése üli Újabb intézkedés Athén ellen till Goodell szenátor javaslata Pozitív fogadtatásban ré­szesült a finn kormány kez­deményezése, amelynek értei-* mében Helsinkit javasolta az európai biztonsági értekezlet színhelyéül. Ezt jelentette be kedden Finnország külügy­minisztere, Karjalainen. Nyi­latkozatának részleteiből ki­derül, hogy kormánya 35 or­szágnak írt levelet ebben az ügvben, s mindössze négy or­szág (Görögország, Törökor­szág. Málta és Albánia) nem válaszolt a mai napig. Igaz, az USA — amely szintén a címzettek között volt — sen. írásban küldte el válaszát, ám ..szóbelileg” válaszolt. H-ogv mit azt nein tették köz* tanács, amely legutóbb pozi­tív szerepet játszott Görögor­szágnak az Európa-tanácsból való kizárása ügyében (ponto­sabban : Görögország „egy perccel” megelőzve a már megérett kizárási határoza­tot, „önként lépett ki”), legutóbb újabb pozitív ál­lásfoglalásra határozta el magát. Közölte, hogy az euró­pai biztonsági konferenciát fontos és szükséges esemény­nek minősíti és határozottan annak megtartása mellett van. Egy másik, de ugyancsak nyugat-európai intézmény is állást foglalt a fasiszta görög tatait a társult Görögország­gal — mindaddig, amíg Gö­rögországban nem állítják vissza a demokratikus szabad­ságjogokat. Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságában megkezdő­dött a költségvetési vita. A legérdekesebb eddig Goodell, New York állambeli republi­kánus szenátor felszólalása volt. Úgy értesült, hogy 1971 elején még mindig 300 ezer amerikai katona lesz Viet­namban. A szenátor leszögez­te: az az emberi és anyagi veszteség teljes mértékben el­fogadhatatlan, amelyet ilyen hosszú időre szóló és ilyen Dr. Ajtai Miklós felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents