Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
»VII. ÉVFOLYAM 46. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 24, KEDD LAKUNK TARTALMÁBÓL! Nyíregyháza — kontra Debrecen Száz kérdés a közlekedésről (3. oldal) (5. oldal) A sportpályákról jelentjük (6—'7. oldal) Lakat alatt a recski gyilkos (8. oldal) Negyvenötösök Mióta csak az új világot épujuü szabad hazánk földjén, mindig varázsa, jelentősége volt a szónak: negyvenötösök. Hiszen mindenki tudja, hogy ez a forgalom azokat a bátor, erős hitű embereket jelenti, akik szabadságunk születésének esztendejében léptek be a pártba Negyedszázad telt el azóta, s most, az évfordulóra készülődvén meghatottan érezzük, hogy a fogalom jelképpé nőtt. Egy történelmi tettekben, küzdelmekben gazdag negyedszázad gondjai, alkotásai sűrűsödtek benne. Hiszen ők voltak — a negyvenötösök —, akik annak idején a nagy munkát elsőként kezdték. Ok voltak ~ a régi, illegális harcosok nyomában — az új élet megteremtésének pionírjai, akik először ismerték fel a tennivalókat és elsőkként vállalták az új haza felépítésének terheit, kockázatát Építem! Ez volt akkor az első számú teendő. A romok helyén életet munkát, biztonságot teremteni. Hiszen fedél sem volt az emberek sokasága feje felett S nemcsak a Dunába roskadt hidak, az üszkös házfalak, a kiégett gyárak lehelték a reménytelenségeti hanem az emberek tekintete is. Egy értelmetlen, vesztett háború után, a halottak százezreit gyászolva, Hitler utolsó csatlósának hélyegével homlokán a magyar nép nein tudta, milyen sors vár rá, s még kevésbé azt merre tartson. Most negyedszázad múltán az akkori legbizakodóbbak is úgy emlékeznek, hogy ötven esztendőnél kevesebb idő alatt el sem tudták képzelni a sebek gyógyulását S akkor álltak csatasorba ők, a negyvenötösök, hogy szem beszálljanak a reménytelenséggel, hogy a kétségbeesés helyett munkára a gyötrő önvádaskodás helyett helyes önismeretre, a jövőbe vetett bizalomra serkentsék népüket. Anélkül, hogy a közös felelősséget kisebbítették volna iparkodtak meggyőzni az embereket arról, hogy nem a nép volt a csatlós, hanem-a Horthy-klikk. S hogy a mi népünknek sohasem volt semmi elszámolni valója sem a nagy szovjet országgal, sem a haladás más erőivel. S hogy ez a nép mindig tudta tennivalóit, ha helyes utat, jó példát mutattak neki. S ők vállalkoztak a példamutatásra. Többségükben egyszerű emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek. Akkor a lelkesedés lázában tálán nem is tudták pontosan, hogy milyen nagy tettre vállalkoztak. Csak azt tudták, hogy az élen kell járniuk. Hogy éhesen, ron- gyoskodva is fürgébben kell forgatniuk a romeltakarító csákányt és lapátot, mint a többieknek. S forgatták becsülettel, amíg csak helyre nem állt a rend, meg nem indult az élet vérkeringése. S akkor jöttek a nehezebb tennivalók Éoíteni az újat. Rapai Gyula Moszkvában Gyorsítani szükséges az előszállításokat Ülést tartott a megyei szállítási bizottság A IV. ötéves tervben Fokozzák lakosságszolgáltatást megyénkben Moszkva, (MTI): Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság új szovjetunióbeli nagykövete hétfőn megérkezett állomáshelyére, Moszkvába. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán a nagykövetet Anatolij Boronko, a szovjet megteremteni, azt a világot, amely csak képzeletüKoen élt, de gyakorlatuk nem volt, nem is lehetett az építésében. Sokan közülük gyárak, hivatalok, kisebb-na- gyobb közösségek élére kerültek, bonyolult tennivalók várták őket. Másoknak a munkapad mellett kellett képviselniük az új erkölcsű, új ritmusú társadalmi rendet, Tőlük kértek választ munkatársaik a gyötrő kérdésekre. A külső és belső ellenség is őket támadta elsősorban, őket akarta kikezdeni és lejáratni. Politizálniuk, érvelniük kellett, ismerni a magunk és ellenfeléink szándékait. S helytállni, mindig helytállni a legnehezebb helyzetekben is. Ehhez a munkához már nem volt elég a hit, a meggyőződés. Tudás, műveltség kellett. Olyan művelt, okos kommunisták sokaságára volt szükség, akik nem csupán a szívükben hordják az újat, hanem szakmailag. tudás dolgában is felkészültek a tennivalókra. A harcos élgárda tehát fegyverei közé sorolta a könyvet is. Felnőtt emberek ősz hajú és fiatalabb negyven ötösök sokasága kezdett tanulni. Ezt a megfeszített munkát, nem mindnyájan bírtak. Akadt közöttük olyan is, aki a rá rótt feladatok terhe alatt sok tanulásra, diplomaszerzésre nemigen gondolhatott. Aki kettő-három helyett, a tanulók helyett is dolgozott, s a mindennapi tettek nagy iskolájában vizsgázott jelesre. Sokszor kellett vizsgád niuk, sok volt a buktató. A többség mégis helytállt, becsülettel, mert a párt és a nép iránti hűség volt az iránytűje. Helytállt akkor is. amikor a lenini normákkal keveset törődő vezetők megpróbáltak visszaélni hitével, meggyőződésével. S akkor is, amikor az ellenforradalmi lázadás megkísérelte szétverni, eltemetni mindazt, amit a felszabadult nép alkotott. Nem voltak különös emberek, nem műveltek csodákat. Tévedtek és hibáztak is, mint mások. Egyvalamiben mégis többek voltak az átlagosnál. Mindig, minden helyzetben volt tartalék hitük és erejük a megújulásra, a hibák felismerésére és kijavítására. Nem mindnyájan bírták a lépést a súlyosbodó tennivalókkal. Akadtak közöttük méltatlanok Is. De a többség becsülettel tette, amire képes volt. Dolgozott, haj-colt a jövőért, munkálta az új, a művelt, fiatalabb nemzedék útját. Nevelte a fiatalokat, hogy méltón vehessék át a forradalmi stafétabotot. Oroszlánrészük van abban, amit a negyedszázad alatt megteremtettünk. S bármilyen poszton, munka- vagy pihenés közben érje is őket a huszonöt éves évforduló megbecsüléssel. tiszteletté1 hajtunk fejet tetteik előtt. Kékesdi Gyub külügyminisztérium protokoll osztályának helyettes vezetője üdvözölte. A pályaudvari fogadtatáson ott voltak a moszkvai magyar nagykövetség diplomáciái beosztottjai, Csaba Ferenc ideiglenes ügyvivő vezetésével. Hétfőn tartotta idei első ülését a megyei szállítási bizottság. Az előszállításokkal kapcsolatos feladatok megvitatásán a szállítási bizottság tagjain kívül részt vettek a MÁV debreceni igazgatóságának, a Volántrösztnek, az AKÖV vezér- igazgatóságának és az Útépítési Tröszt vezérigazgatóságának képviselői is. Az év első másfél hónapjának tapasztalatai alapján a bizottság megállapította, hogy az előszállítások nem a megfelelő ütemben haladnak. A Közúti Építő Vállalat részére az útépítéshez szükséges anyagok kiszállítása — rossz kooperáció miatt — csaknem megszűnt. A szervezetlenség okát a vállalat abban látja, hogy a múlt évi 460 ezer tonna anyag szállítása helyett idén az AKÖV csak 245 ezer tonna anyag szállítását vállalta és 1—1 rakodóallomáson csak 10 vagon mennyiségű anyagot fogad. Az AKÖV szerint a hátrányos szerződéskötés a Közúti Építő Vállalat hibájából történt, mert a mtilt év végén — amikor az AKÖV a szerződéseket kötötte — nem igényelték meg a szükséges Szállítóeszközöket. Az Autó- közlekedési Vállalat pedig más szálltttatókkal kötötte le kapacitását.. A MÁV képviselője szerint a vagonok visszavonása az AKÖV intézkedése után történt, amelyben közük, hogy 10 vagonnál többet nem fogadnak. A szervezetlenség és a bányák felelőtlensége miatt előfordult például, hogy a MÁV kiállította időre a megrendelt szerelvényt és a bánya nem volt hajlandó berakni a megígért meny- hyiséget. A szállítási bizottság javaslatára az érdekeltek külön- megbeszélésen egyeztették álláspontjukat és valameny- nyien ígéretet tettek arra, hogy a MÁV pontos vagonkiállításokkal. az AKÖV az eddig rendelkezésére bocsátott kocsik számának emelésével biztosítja az útépítéshez szükséges anyagok kiszállítását. A bizottság ülésén határozat született, egy koordinációs bizottság létrehozására. A bizottság minden hétfőn értékeli az előző héten végzett munkát és összehangolja az arja a hétre esedékes tennivalókat. Annál is inkább szükség van erre a bizottságra, mert 1970 az első olyan esztendő, amikor már az év első két hónapjában szállítási kapacitáshiány van és a szállítóeszközök átcsoportosítására vari szükség a feladatok megoldása érdekében. A szállítási bizottság nagyon fontodnak tartja az ütemezés szerinti év eleji szállításokat, mert az év második felében minden erővel a mezőgazda- sági jellegű szállítások fogják lekötni a fuvarozó vállalatok teljes kapacitását. 0». j.) A kormány a szolgáltatások fejlesztésére a múlt év végén hozott határozatot. Ennek alapján dolgozta ki a megyei tanács vb tervosztálya a IV. ötéves tervre szóló fejlesztést Kitűnik, hogy Szabolcsban az országosnál magasabb szinten kívánják növelni mind az ipari, mind a kereskedelmi és az áruszállítási szolgáltatásokat A tanácsok hatása megnő ezen ágazatok fejlesztésénél. a szerepük fokozódik a minisztériumi és tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek, az állami gazdaságok, gépállomások, a fogyasztási szövetkezetek és a magánkisipar ellenőrzésében, támogatásában, jobban kezdeményezhetik a különböző szektorok közötti együttműködést Megyénkben az országos átlaghoz viszonyítva az elmúlt években is igen erősen nőtt a szolgáltatások színvonala, hiszen 1960 és 1967 között az országosan 20 százalékos növekedéshez képest a szabolcsi 85 százalék volt, Az egy lakosra jutó érték pedig in egkétszereződött. A- szémélygépkocsirjávitási kapacitást 1975-ig 'közel ötszörösére kell emelni, az 1970 évi szinthez képest Ugyanígy fontos a textiltisztítás, a lakáskarbantartás, az erősáramú és elektroakusztikai háztartási készülékek javítási igényednek kielégítése. Ezeknél megyénkben átlagosan megduplázódik a kapacitás. A IV. ötéves tervben kiemelt ágazat a textiltisztítás. Itt a Patyolat fejlesztésével kell megkétszerezni a termelést. A tervekben szerepel egy új központi mosó- és vegytisztító üzem építése Nyíregyházán a gumigyár mellett. Ugyanakkor a szállítási távolságok lerövidítésére és a vidéki centrumok A legnagyobb fejlesztést —- a növekvő igényeknek megfelelően — kétségtelenül a személyautók javításánál Kell elérni. Míg népgazdasági szinten megkétszereződik^ addig megyénkben ötszörösére emelkedik a kapacitás egyrészt az AFIT Mátészalkán és Kisvárdán építendő új szervizével, másrészt a tanácsi vállalatok, a kisipar! szövetkezetek és a tsz-ek ea irányú tevékenységének fejlesztésével. Az igények jobb kielégítéséhez tartozik még, hogy GELKA fiókszervizt nyissanak Záhonyban, Baktalóránt- házán, Gáva—Vencsellőn és Nagykállóban. A Víz- és Csatornamű Vállalat is tovább növeli telephelyeinek számát, a mostani 14-ről 39-re, mivel egyre több községet kötnek be a vezetékes vízellátásba. A megye két városa peri g 1—1 új szolgáltatóházat kap a IV. ötéves terv idején. A lakossági ipari javítások 1975-ig mintegy 73 százalékkal emelkednek, de a kereskedelmi szolgáltatás fejlesztése is közel ilyen mértet u, s várhatóan 550-re emelkedik a boltok száma. A kereskedelemben főleg a fogyasztod szövetkezetek fejlesztésé re gondolnak, javítva az árubeszerzést. a piaci kapcsolatokat de jelentős szerepet kapnak a kiskereskedelmi vállalatok is, valamint az aruköi csönzés. Felmerték a különböző szervek pénzügvi igényeit is. A kiemelt szolgáltatási ágakban mintegy háromszáz- millió forint ; beruházásra lenne szükség. A vállalatok viszont saját anyagi erőforrásaikból és a hitelekből csak 100 millió forint körül tudnak beruházni, a többire költségvetési támogatást kérnek A támogatásMagyar—szovjet építésügyi tárgyalások Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a Szovjetunió építésügyi minisztériumának vezetői a múlt év nyarán Moszkvában közvetlen műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek alapján hétfőn Budapesten került sor a két minisztérium együttműködési küldöttségének első mimkaülésére. A magyar delegációt Padá- nyi Mihály, az ÉVM vállalat felügyeleti csoportfőnöke, a szovjet küldöttséget P. A. Panfilov, a Szovjetunió építésügyi miniszterhelyettese vezeti. A tárgyalásokon értékelik az együttműködés múlt évi eredményeit és meghatározzák az 1970. évi munkatervet. Az idén elsősorban a paneles és a köny- nyűszerkezetes építésmódok, a szálló- és üdülőtelepek létesítésének, a szakipar és a kivitelező építőipar fejlesztésének közös érdekű műszaki fejlesztési feladatait jelölik meg a munkatervben. Magyarország és a Szovjetunió kormányközi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottsága múlt évi határozatának értelmében hétfőn délután Budapesten megalakult, a kétoldalú épitőany ági pari eeyüttmúkodés .állandó munkacsoportja. Az új testület magvar tagozatának elnöke dr. Szabó János akadém'»1 levelező tag az építésügyi és városfeüesztési miniszter első helyettese, a szovjet tagozat elnöke V. D. Anyike- iev, a Szovjetunió épitő- anyagipari miniszterhelyettese. A megalakulás kimondása után a munkacsoport megkezdte első ülését, amelyen megtárgyalják az idei munkatervről és az 1971—75. évi együttműködésről előterjesztett programot. Az új munkacsoport létrehozásával jelentősen bővül a két ország együttműködésének témaköre. A tárgyalások jegyzőkönyvét szerdán írják alá. egy-egy kisüzem építése Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban. A felvevőhálózatot pedig háromszorosára növelik. a kormányrendelet országosan mintegy 1,5 milliárd forintot irányzott elő erre a célra. L. B. METSZIK A GYÜMÖLCSÖST. A blri Táncsics Tsz 16f holdas gyümölcsösében Márton Sándor, Sarkadi Sándor, Czakó László és T. Márton János metszi az alma- fákat, (Hammel József felvételét VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI
