Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
4 oftist «•ELET-MAGYARORSZAO 1970. fétwhife «, GYEREKEKNEK Fúj a, fúj a szél. s a hó hull, ha jön majd TÉLAPÓ, 6 csilingel a szánja — csöngess, csengő csodaszán, S gyére! hiszen ide vár minden gyérek mára! Január, február... Január, február -*> nemsokára itt a nyár! Sándor, József Benedek ■ meghozzák a meleget, az emberek ásnak, vetnek borsót, babot, répát, retket, a fiuk meg pörgő-forgó, göndör cigány kereket. Szülők fóruma Az én gyerekem tehetséges Szinte könnyezve panaszolta az egyik nyíregyház: szülő, hogy gyerekét — bár nagyon tehetséges — Áz idén sem vették fel a fővárosi balettiskolába. „Pedig minden tanára egyöntetűen állítja, hogy a gyerek átlagon felüli tehetség” — fejezte be az elkallódó gyerek iránti sirámait a szülő. Az egyik szülői értekezleten — éppen a nyíregyházi altalános iskolai pedagógiai hetek során „borult ki” egy értelmiségi munkakörben dolgozó szülő: Tehetséges gyerekével nem foglalkoznak kellően, csak úgy, mint a többi átlaggyerekkel. Ilyen és hasonló problémákkal bárhol találkozhatunk, nem csak szülői értekezleteken, tantestületi vitákon. a munkahelyeken zajló mindennapi csevegéseknek is gyakori témája a tehetséges gyerek. Ellenben kevés szülő van tisztában a kifejezés igazi tartalmával, vagy ha igen, kevesen ismerik tárgyilagos ítélőképességgel gyerekeik általános és speciális képességeit. Elég egy gyorsan megoldott matematikapélda, egy jól rögtönzött logikai felismerés, esetleg egy kéllő érzelmi hangulatban elmondott vers, próza — szövegrész — s máris kész a gyerek önálló értékítéletét, önismeretét Zavaró, esetleg teljesen rossz irányba terelő elfogult szülői kinyilatkoztatás: „az én gyerekem tehetséges.” De mit értünk tulajdonképpen er alatt, mit tart a nevelés tudománya a tehetségről? Valóban zseniként kell tisztelni a szülői házban és az iskolai osztályban a gyereket akinek értéími, gondolkodóké- pessége, vagy egy speciális tantárgyban mutatott jártassága, esetleg zenei, képzőművészeti és egyéb hajlama felkelti környezetének érdeklődését? Pedagógiai zsargonkifejezések helyett jobb a mindennapok gyakorlatában fogalmazni: a tehetségről azt tartják a szakemberek, hogy komplex jelenség, aminek kibontakoztatása valóban az iskola egyik fontos funkciója. A sokféle képességet a pszichológia tudománya két csoportra osztja, általános és speciális képességekre. Az ember általános képességét szokták tehetségnek nevezni — egyesek intelligenciának mondják. Egy ma már bizonyos, az általános képességekbe beletartoznak a személyiség összes tulajdonságai — nem csak az értelmi, hanem az érzelmi, akarati élet sajátosságai is, s ez igen fontos kérdés. Könnyebb á tehetséget felismerni, mint kibontakoztatni, ápolni. Az a gyerek, aki pillanatok alatt átlátja az adott tantárgyi probléma lényegét — legyen az matematikai, fizikai, kémiai, avagy történelmi, társadalomtudományi — s a megoldás tartalmában, intenzitásában jóval megelőzi az átlagos tanulókat — közel járhat a minősítéshez, amit így mondunk: tehetség. Kérdés azonban, kap-e szűkebb környezetétől, a családban, az iskolai és osztályközösségben, az úttörőszervezetben, KISZ-ben, olyan pozitív ösztönzéseket, hatásokat, amelyek segítik ót képességeinek megvalósításában. Mert a problémák nem csak abból származnak, hogy elhamarkodottan tehetségesnek, csodagyereknek kiáltanak ki szülők, hozzátartozók, vágy pedagógusok egyes gyerekeket. Ez akár hosszú évekig, sót egész életén át belső vívódásokkal, a nagyra, többre hivatottság érzésével „ajándékozza” meg a felnövekvő embert, s később sem. vagy nehezen talaj- ja meg helyét az életben. A zsenitudat, a számára méltatlan környezet nem egy ember tragédiájának volt már előidézője. Ezért ró nagy felelősséget szülőre, iskolára, hogy ne áltassák hiúságból, felületességből, rossz emberismeretből a gyereket. Ma már egyre több mod van arra, hogy megbízható pedagógiai eszközökkel — tudóspróbákkal, felmérésekkel több eves. minden oldalú megfigyeléssel felismerhetővé váljanak a valóban kiugró tehetségek. Az általános iskolákban — különösen a városban, de nagyobb községekben, megyénkben is különféle tagozatos osztályokban tanulhatnak a speciális érdeklődésű gyerekek: matematikai, fizikai, kémiai, zenei és más szaktárgyakban. Ezek az iskolai lehetőségek intézményesen segítik a kiváló képességűek elmélyültebb képzését, hogy a középiskolák szakos tantervű osztályaiban eredményesebben folytathassák tanulmányaikat. Minden szülőt, minden nevelőt nagy óvatosságra és felelősségre int az átlagon felüli képességek megítélésének dolga. Nem arról van szó, hogy ne vegyenek tudomást e tulajdonságok jelentkezéséről, vagy abszolút mércéket alkalmazzanak. Ez káros lenne, mert elkallódéira kényszerítne valóban tehetséges gyerekeket. Ellenben veszélyes a felületes, egyoldalú, alkalomszerű kinyilatkoztatás, a zsenitudat elültetése azokban, akik csupán az átlagosnál ügyesebbek, szorgalmasabbak. A valóban tehetségesek esetében pedig baj lenne megelégedni az „isteni szikra” első fellob- banásaival, s megfeledkezni arról, hogy a legkiugróbb tulajdonságok is visszafejlődhetnek, elsorvadnak, ha nem neveljük a formálódó ember égész egyéniségét, jellemvilágát — akaraterejét, kitartását, önfegyelmét. Önellenőrző képességét. Nagy-nagy őszinteséget kíván ez különösen a továbbtanulás, a pályaválasztás során a szülőtől, nevelőtől, hogy kevesebb legyen a _ mégha- sonlott, konfliktussal küszködő serdülő és felnőtt, akik rossz jelzőlámpa fényére indultak el az életbe. Ezt a lámpát a felnőttek kezelik — persze együtt a gyé- rekefckeL Páll Géza LEKVAREVÉS Két játékos egészen közel egymással szemben helyezkedik el. Bekötik a szemüket egy kendővel. Középre elhelyeznek az asztalon egy üveget vagy egy tálat, benne lekvárral. A játékosok kezébe adnak egy-egy kanalat. A verseny szabályai szerint egymást keil mege »rmok lekvárral. Ez bizony nem is olyan könnyű feladat. Lehet. ugyanezt süteménnyel (tortával) is játszani. Persze a legalkalmasabb ez a játék táborban, amikor nem kell a ruhánkat félteni. De lehet nagyobb teremben is. Csak a körülményeket kell helyesen megválasztani. KÖTÉLTÁNC A FÖLDÖN A földre 4—o méter hosz- szú spárgát fektessünk. A játékosoknak ezen ken vé- gigmenmok minden ingadozás nélkül, de a spárgát csak megfordított látcsőn keresztül nézhetik. (így az nagyon távolinak tűnik, ahová lépnie kell.) Ahány félrelépés, annyi rossz pont a két részre osztott csapatoknak. Nehezíthetjük a játékót azzal, hogy a spárgát cikcakkban helyezzük él. Igen mulatságos és szórakoztató játék. Megfejtendő? a Kisvárd ára vonatkozó, számmal jelölt négyszögekhez tartozó sorok. (L 2, 3, 4) Törd a fejed! V. Oszejeva: Vova nem hazudik Vízszintes! 1. Megfejtendő, s. Egymást követő betűk az ÁBC-ben. 7. Ilona beceneve. 8. Vés (szövegel). 9. Tél reggel!!! 11. Heg. 12 Elemi részecske. 14. Becézett Albert. 16. Megfejtendő. 18. Európai nép. 20. Mely Személyt. 21. E napon. 22. .. .-lom. 24. Erődítmény 26. Helyeslés. 27. Megfejtendő. 28. Azorios mássalhangzók. 29. Az Idő „orvosa”. Függőleges; t. Ételízesítő". Telj sport. a. ... Baba és a 40 rabló. 4. limai 51. 5. Közel-keleti nép. 6. Megfejtendő. 18. Csomó, sűrűsödés. 11. VMS. 13. Egykori teét- gyakorló mozgalom. 14. Női étiekhangszín. 15. Autóbusz- márkánk. 17. Római 3. 19. Balti táváros. 21. Kis híján marás!!! 23. ... culpa. 24. Üt. 26. Nátrium vegyjele. 27. Olasz folyam. Megfejtendő: Néhány közép-, illetve délamerikai állam neve: vízszintes 1. 16. 27, függ. 6. Műit bed megfejtés: A busójárás Mohácson Könyvjutalom: Tóth Emese Nyíregyháza, Ehyedi István Nyírbátor, Tarr Irén Besenyőd. Elment egyszer három fiú az erdőbe gombát szedegetni, bogyót gyűjtögetni, madárdalt hallgatni. Sétálgatták, jöttek-mentek, bujkáltak a fák a bokrok között, s közben észté sém vették, hogy majdnem beesteledeit. Féltek hazamenni, hogy baj lesz, amiért ilyen későre maradtak. — Majd kapunk mi otthon! — néztek egymásra, s útközben azon töprengték, hogy mi lenne jobb: hazudni valamit, vagy megmondani az igazat? — Én. azt fogom mondani — szólt Pavlik — hogy farkas kergetett meg áz erdőben és eltévedtem. Apukám bizonyára megijed majd és ■nem fog bántani, örül, hogy épségben hazakerültem. — Én meg azt mondóm majd — folytatta Petya —, hogy nagyapóval találkoztam az útón és elbeszélgettük az időt. Anyukám biztosan megörül majd, hiszén úgyis régen volt nálunk nagyapó, és eszébe sem jut majd olyasmi, hegy megverjen. — Éií megmondom azigaKrecsmáry László: Csöngess , csengős csodaszán Havas, háváts, havas ut — merre van a kövesút, merre van. a járda? Minden csupa, csupa hó, s egyben csuda-csudajó sima ródlípálya. Vagyím Levin: Dal a növekedésről Titkon növekszik fcutyus. kisvirág, Álom dajkál embert s madárfiát. Egy pipacsbimbót lestem hajnalig, S nem moccantotta tűzszin Szirmait. De elaludtam, s zárult kelyhe, lám, Teljében lángolt ébredés után. Feküdj WSTaff, álófhtol ^ r*‘ akiva keli.. . S egy szép napon, meglátod, nagy leszel. zat — szólt Vova. — Ez « legegyszerűbb! Elmondok mindént úgy, ahogy volt, és nem fárasztom magam még azzal is, hogy hazug mesékéi; találják ki. Már jóéskán beesteledett, mire a három fiú hazaért. — Jáj, megkergetett as erdőben egy farkas! — lépett be „ijedten" Pavlik « szobába, mire áz éppen náluk tartózkodó erdész báásí nevetve mondta: Miféle farkas, hallod-e? Ebben az erdőben ért még sohasem, láttam farkast, pedig gyerekkorom óta benne járok... Biztosan csak képzelődtél, kisöteg! Pavlik édesapja. vagyon megharagudott. — ElcsaVarog, g ráadásul még hazudik is! — mondta szigorúan, s olyan szomorúan csengett a hangja, hogy Pavliknak még a szíve is belesajdult Petya is elmondta otthon a nagyapóról kitalált történetet, s amikor éppen befejezte, akkor nyitott be a másik szobából nagyapó. Kiderült, hogy egész délután öté Vált náluk, s alig győzte mát várni, hogy hazajöjjön as unokája, — Hát ilyen kisfiam van nekem? — pironkodott búsan nagyapó előtt Pctya édesanyja. — Elcsavarog, « ahelyett, hogy megmondana az igazat és bocsánatot kérne, még hazudik isi.. f«* dűl) a sarokba! Vova az igazát mondta Ht otthon a nagymamájának, aki zsörtölődött egy ideig « csavargás miatt, de aztán megbocsátóan simogatta, ■megsi-nokája szöszke kis fe- iityá elébe tette az illatomé lmrolgo vacsorát.. Fordította: Kreemnáry LasziS EZT JÁTSSZUK!
