Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám
J9TS fc**«u*r S. fTrLET MACVSRiIkWM 5. olda? A közöny eJien * Irta: Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára A iap január 25-i számában vitaindító cikket közölt „A közömbösség ellen” címmel dr Kovács Pál tollából. Az abban foglalt állásfoglalással és általánosított tapasztalatokkal egyetértek. Néhány frissen szerzett élményemet kívánom a nyilvánosság elé tárni. Nemrégiben 230 népfrontvezetővel három napon át tanácskoztunk eredményeinkről, gondjainkról, politikai, mozgalmi feladatainkról. Az egyik ilyen tapasztalat, hogy társadalmi méretű közérdeklődés van a megye, s ezen belül az egyes települések fejlődésének lehetőségeiről és ezzel együtt nagyfokú igény a gazdasági, kulturális, kommunális, egészségügyi feltételek javítására. Azonban, hogy e közérdeklődés mennyiben válik cselekvő részvétellé, alkotó tevékenységgé, számos tényezőtől függ. Ezek közül nagyon fontosnak tartpm az emberi kapcsolatok alakulását. Kocsor- don megkérdezték a lakosságot. hogy mi a véleménye az áruellátásról, mit tenne a község szépítéséért. A családokhoz eljuttatott kérdőívekre 400-an válaszoltak. Meggyőződésem, hogy ez növeli a cselekvő aktivitást, a közügyek iránti felelősséget. A nagykállói Zöld Mező Tsz zárszámadó közgyűlésén a vezetőség beszámója nem csak azért tetszett, mert szép eredményekről adott számot, hanem különösen azért, mert minden sorából és a számok mögül is kicsendült az emberekről való gondoskodás. Akkor is, amikor a járadékosok, nyugdíjasok fokozottabb gondoskodásáról szólt, amikor az állat- tenyésztésben dolgozók munkakörülményeinek megjavítására jelölt meg feladatokat. és akkor is, amikor a dicséretek mellett egyes tagokat bírálattal illetett. Az egyik Tisza menti almás tsz évek óta gazdag eredményekkel zár. A közösség életében azonban újból és újból felüti a fejét a bizalmatlanság. A nemrégiben odakerült fiatal gépészmérnök — pedig lakást is kapott — elpályázik. (Vagy talán már el is ment?) Az emberekkel nem feltétlenül mindig a „hatalom” nyelvén kell beszélni. A politikai tevékenységben semmiképpen! A gazdasági feladatok megoldásában sem szabad összekeverni a határozottságot a 1 durvasággal. Minden vezető — akire ki- sebb-nagyobb emberi közösség sorsa van bízva — tevékenységének örökös mottója lehet „hivatásom a nép szolgálata”. Ilyenek sokan vannak és számuk egyre növekszik. De akadnak — szerintem nem csak fehér holló gyanánt —, akik pozíciójukkal nem élnek, hanem visszaélnek! Nem tü- relmetlenkedek, de nyugtalanít, hogy egyik, másik helyen fittyet hánynak az általános politikai légkörnek, az új követelményeknek, az emberi kapcsolatokban. Az említett tanácskozáson számos népfrontvezető közbenjárásunkat kérte, hogy illetékes megyei • szervek a helyszínen győződjenek meg a helyi társadalmi, gazdasági életben még nem engedhető visszásságokról. Többen ismételten szóvá tették, hogy az anyagi jólét, a gazdasági életben elért sikerekből egyesek olyan következtetést vonnak le, miszerint a közösség tudatbeli formálása nem érdekes, csak jól fizessenek. A legveszélyesebb közöny a vezetők közömbössége, mert ez egész közösségeket kárhoztat közömbösségre. Visszakanyarodva az írásom elejére, ismétlem, hogy megyénk lakossága és külön- külön a kisebb közösségek is, politikai érettségről, a közügyek iránti érdeklődésről tesznek tanúbizonyságot nap, mint nap. Elsősorban a közösségek irányítóin múlik, hogy ez mindenütt ’'anyagi erővé, a kollektívák önnön formálóivá váljék. Háromnapos tanácskozásunkon a népfront tisztség- viselőit arra kértük, és biztattuk, hogy közéleti szereplésükben mindig erre támaszkodjanak. Feladataink megoldásának legnagyobl erőtartaléka a tömegek józan ítélőképességében, bírálatában és tudatos aktivitásában van, A kiskatona, amikor harci feladatát kiválóan teljesítve parancsnoki dicséretben részesül, boldog büszkeséggel válaszolja: A dolgozó népet szolgálom! Mindannyian, akik valamilyen módon az emberi közösséget szolgáljuk, tegyük ezt önzetlenül és boldogan. Ahol nincs kilépés Gyors ütemben növekszik a VAGÉP Betört a szabolcsi ipar a fővárosba. Ülj fel a 6-os villamosra a Nagykörúton, s találkozol vele. A VAGÉP 1969 második felétől hosszú távú, ötéves szerződéses kapcsolata révén gyártja a villamosokhoz az üléseket a Ganz-MÁVAG részére. Hogy mi a jó ebben? Elsősorban az, hogy ez a gyártmány a nyíregyházi üzem részére folyamatos és biztonságos termelést jelent. Hozzásegítette a VAGÉP Vállalatot ahhoz, hogy újabb női munkaerőkkel és csökkent munkaképességű dolgozókkal bővítse munkásállományát. Egymilliós üzlet Csak ez az üzlet egymilliós termelési értéket jelentett a vállalatnak. Igaz, új volt ez a gyártás itt, meg kellett birkózni a nehézségekkel, megszokni az új profilt a munkásoknak, ki kellett alakítani a gyártástechnológiát és vállalni mindezért a kockázatot. A végeredmény: siker. De manapság kockázatvállalás nélkül aligha fejlődhetnek üzemeink. Ez megköveteli az előrelátó vezetést, számításokat, a lehetőségek felmérését és sok egyéb mást. S amikor mindent összevetnek, akkor kell kimondani az igent, vagy a nemet. Megbízható és biztonságos partnernek bizonyult a VAGÉP. Ez évek óta így van már. Pedig két évvel ezelőtt nagy érvágás érte azzal, hogy belőle jött létre lényegében Szabolcs egyik-legna- gyobb üzeme,! “fa -HAFÉ’í-eb gyáregysége, melyet a kezdeti nehézségeken átsegített. Épületeket, gépeket és szakembereket biztosított az induláshoz. Sikeresen átvészelte ezt is. Méghozzá úgy, hogy 1968-ban elnyerte a „Kiváló vállalat” címet, s az 1969-es termelési tervüket már november 17-re teljesítették úgy, hogy 14 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, s az eredményük meghaladja a 10 milliót. Élve a lehetőségekkel, hitelből, tanácsi támogatásból és mintegy 4 milliós vállalati saját erőforrásból az utóbbi 2 évben új üzemrészeket alakítottak ki Szabolcsban. Demecserben fejlesztették az épületszerkezetek gyártását, s a létszám már eléri a százat. Balkányban új üzemet létesítettek, ahol 60 munkás készít különböző könnyűvas- szerkezeteket, s Nyíregyházán a központi telepükön új üzemcsarnokokat építettek a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében. Torzs«árdapóf!é!> Nem csak a termelékenyseg emelkedett tavaly, hanem javultak az átlagbérek is. Míg 1968-ban a fizikai dolgozók átlagbére 1780 forint volt, addig 19(>9-ben már elérte az 1850 forintot. Gondot fordítottak az évközi bérfejlesztésre is. Az 1969-es év eredményei alapján most a várható nyereségrészesedés közel 2 hónapi alapbérnek felel meg átlagosan. S itt sem áll meg a vállalat. Vezetőinek az elgondolása szerint ez évben az átlagbérszint emelését differenciáltan valósítják meg. Elképzelések vannak az úgynevezett korpótlék, mondhatnánk törzsgárdapótlék bevezetésére, melyet havi juttatásokként oldanak meg, s az eltöltött 5, 10, stb. dolgozott évek után ennek kulcsszáma növekszik. Ugyanakkor a vállalati dolgozók lakásgondjainak enyhítése érdekében 150 ezer forint támogatást is megszavaztak. Ezek tudatában nincs semmi különös abban, hogy a vállalattól kilépés nincs. Sőt az utóbbi két évben 300-zal nőtt a létszám. Ezt csak a termelési és gazdasági biztonsággal érhették el. Az ómechanizmusban még nem fordult el, hogy év végén tudták volna a vezetők és dolgozók, mit, mennyiért, s hogyan termeljenek a következő esztendőben. Pedig ez jelentette volna elsősorban a termelési biztonságot. Most, már 1969. december 20-án mindenki tudta, mi a terve 1970 első negyedévére, mit kell gyártani. Erre nyugodtan alapozhattak a munkások, a szocialista brigádok, s kidolgozhatták termelési vállalásaikat Hosszú távú kapcsolatok A vállalat a h06Zszú távú termelési kapcsolatokra, szerződések megkötésére törekszik. KizáA kis tanya még alig ébredezett, amikor a tehergépkocsi megállt a központban, rajta, mintegy 10—15 csendőrrel. Anyám, aki a 24 órából legalább 20-at dolgozott naponta, természetesen már ezen á reggelen is talpon volt. A konyhaajtóból nézte, ámint leugrálnak, csak úgy át a kocsi oldalán és pillanmek a'att körülfogták a tanyát. Nem bírta elképzelni, mit akarnak, de azt tudta, fogy iót semmi esetre s°m. 12 gyereket nevelt fel, köztük 10 fiút. De meg is tanulta, hogy a csendőröktől ő, soha semmi jót ne várjon. Már éppen szólni akart a szomszédoknak, hogy vigyázzanak, mert, valami készül. de elkésett. A csendőrök olyan gyakorlottan csinálták az egészet, hogy mire a: lakosság észbe kapott, a 14 éven felifii fiúk. mintegy 8—10. a kocsi tetei:'1 voltak. Anyám 10 fia közül kettőt is sikerült nekik ígv befogni Ebben az időben. 25 éve a családból már négyen voltunk katonák Apám és három fia. De a nyilasoknak ez sem volt elég. újabb áldozatokra vadásztak. Szélfogó Anyám nem volt gyáva asszony, megedzette őt a nagy család és az örökös harc a szegénységgel. De egyelőre még nem tudta, hogyan akadályozza meg, hogy a fiúkat elvigyék. Csak azt érezte, hogy valamit tenni kell. Nem sírt, nem jaj- békolt, mint a többi asz- szony, inkább mérges volt, hogy nem tud semmit kitalálni. Ahogy az ajtóban állt, látja ám, hogy a csendőrök ismét széjjel szóródnak a tanyában, hogy házkutatást tartsanak. A kocsi és a fiúk őrzésére nem maradt más, csak egy tiszt. Gyorsan a karjára vette a legkisebbik gyereket, a másikat kézen fog la és elindult velük a kocsihoz. E’ó- ször csak kérte a tisztet, kö- nyörgött neki, hogy engedje el a fiúkat, hisz azok tartják el a családot. És elmondta, hogy (neki már így is három fia és az ura oda van a háborúban. De a tiszt hallani sem akart róla. Lökdöste, küldte, menjen el a kocsitól, ott neki nem szabad tartózkodni. Ahogy ott lökdösődtek és ezt a fiúk látták;, elkezdtek zúgolódni, ekkor jutott eszébe anyámnak, hogy meg lehetne őket szöktetni. Igen ám, de hogyan mondja meg nekik, hogy a tiszt meg ne hallja. — Ha nem engedi el őket, akkor vigyen engem is magával — mondta és kezdett bemászni a kocsi fülkéjébe, a két gyerekkel együtt. Persze, a tiszt nem hagyta, hogy beszálljon, rángatta, cibálta és csúnyán káromkodott. Anyám sem hagyta magát. Elkezdett jajgatni, kiabálni, először csak lassan, aztán-egyre hangosabban. — A szélfogó!. Engedjen, a szélfogó! Menjetek! A szélfogó! — kiabálta, közben kéz- zel-lábbal integetett is a fiúknak. A tiszt csak nézett megdöbbenve, azt hitte, hogy megzavarodott, különben mit akarna azzal a szélfogóval, sehogyan sem értette. Bezzeg annál jobban a fiúk. Pillanatok alatt leugráltak hátul be a szőlőbe és irány a szélfogó. Mire a tiszt észbe kapott, hogy mi történt, a kocsi hátuljánál már csak az üres platót látta és a fiúk hátát. Előrántotta a pisztolyt, lövöldözni kezdett. Rettenetes mérges lett, azt mondta anyámnak, ha nem adja elő a fiúkat, agyonlövi a gyerekekkel együtt. Ö persze adta az ártatlant, úgy tett, mint aki semmiről sem tud. Sírt, jajgatott, hogy engedjék el. Most már persze nem akart velük menni. De felültették a kocsira, mondván, ha nem segít visszahozni a fiúkat, akkor őt viszik el a gyerekekkel. Végül is nem boldogultak vele, hazazavarták. Egy hétig a szélfogóba hordtak enni a fiúknak. A csendőrök még kétszer keresték őket, de a szélfogó olyan bozontos, burjános volt, hogy oda nem nagyon merészkedtek be. Egy hét elteltével aztán már nem kellett bujkálni. Mindenki hazamehetett. A kis tanyába is megjöttek a szovjet csapatok. Falcaik F. rólag az országos jelentőségű üzemeket említve, öt olyan vállalattal vannak ilyen kapcsolatban, akik elsőkézből értesülnek a piac igényeiről, gyorsan reagálnak azokra, s így — a szerződési megállapodás szerint! — a VAGÉP is gyorsan tud a szükséglet szerint tervezni, átállítani a termelését a jelentkező igényeknek megfelelően. ötéves termelési szerződésük van a Ganz-MÁVAG-gal, a Ganz Villamossági Művekkel. Ezek részére ez évben 10—10 milliós értékben gyártanak különböző termékeket szovjet motorvonatokhoz, a MÁV 6 részű Diesel-vonatokhoz, villamosokhoz. Transzformátorokhoz alkatrészeket. Ezenkívül szárítókemencéket a kohászat és egyéb üzemek megrendelésére, a mezőgazda- sági üzemeknek épületszerkezeteket mintegy 30 milliós értékben. S még itt sem állnak meg, mert az igények növekednek, s a követelmények diktálják, hogy értékesítésre is kössenek szerződést. Egyik országos vállalattal az első ilyen megállapodás aláírására éppen a napokban került sor. Ez a helyes gazdálkodás, az eredmények titka. Farkas Kálmán Légbuborék? Jó éve, hogy megírtuk: a nyíregyházi húsipar a szabványtól eltérő, úgynevezett légbuborékos parizert küldött a kereskedelemnek, amit Miskolcon át sem vettek. Az ezt követő vitában a húsipar ellenérveket hozott fel, de ez megdőlt. Mire a húsipar a helyesebb utat választotta: pesti felettesei jelenlétében hívta meg a kereskedelem és a sajtószervek képviselőit egy áruminta-bemutatóra, ahol minden volt, s minden nagyon jó volt. Azt mondtuk, hogy ez így lesz ezután. Most újra előkerült a légbuborékos parizer. újra kicsi a választék a megyében. A vásárló megkérdezheti: csak légbuborék volt a tavalyi fogadkozás? (kopka) Magyar — román Időhatár forgalom megyénkben Egy évben négy rokoni vagy baráti látosatás - Határátkelőhely Csenger. simánál és Agerdömajornal Hatályba lépett a magyar —román kishatárforgalmat szabályozó törvényerejű rendelet, amely megyénkben sok embert érint közvetlenül a román határ menti járásokban. A célszerű tudnivalókról kértünk tájékoztatást a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályán. A mátészalkai, fehérgyarmati és nyírbátori járásokban hatvannégy község tartozik a tizenöt kilométeres kishatármenti sávba, amelyre a kedvezmény kiterjed. Az egyszerűsített eljárással kiadható betétlapokat azok vehetik igénybe, akik ezekben a községekben állandó bejelentett lakással rendelkeznek. A kishatármenti forgalom rokoni vagy baráti látogatásra szól. Turisztikai célra a betétlapokat nem lehet kiadni, arra továbbra is a korábbi rendelkezések érvényesek. A határátlépési engedélyeket a mátészalkai városi- és járási, a fehérgyarmati és nyírbátori járási rendőrkapitányságok adják ki, a kérelem beadásától számított 14 napdn belül. Lehetővé teszi a rendelkezés, ha egy családból többen utaznak, a család bármelyik 18 éven felüli tagja egyedül is elintézhesse a kérelmekkel kapcsolatos ügyeket. Külön engedélyt állítanak ki minden személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgárnak, tehát 14 évtől kezdve mindenki salát engedéllyel utazik. (Azoknak a 14 éveseknek, akik ebben az évben mé« nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal, először azt kell kiváltaniuk az utazás előtt). Ha a 14 éven aluli gyermek egyedül vagy szü’ein kívül más kísérővel utazik, akkor az engedély kiadásához 4x4-es iényW kép szükséges, valamint írásbeli szülői beleegyezés is kell. A kishatárforgalomban közlekedők engedélye csak személyi igazolvánnyal együtt érvényesek. Az engedély kiállítási dija 20 forint, érvényességi ideje egy év. Ezenbelül négy alkalommal lehet utazni a szomszédos országba, szintén a határtól számított 15 kilométeres sávban. (A betétlapot azonban minden utazás előtt láttamoztatni szükséges a kiállító hatóságnál). Ha a rendőrhatóság az engedélyt kiadta, a román hatósárok láttam ozás a (vízum) nélkül lehet utazni. A kishatárforgalmi engedéllyel egy alkalommal hat napig lehet kinntartózkedni. Az utazni szándékozóknak tanácsos előre érdek1 adni, szerepel-e a meglátogatni kívánt község a kishatárforgalmi egyezményben. Ugyanis az államközi szerződésben felsorolták a kedvezménybe bevont községedet, ameb’pk- ből és amelyekbe a ma"áPapod ás alapián utazni lehet. Ezzel egyidejűleg a határforgalmi utazások cédára az első negyedév végéig megnyitják az Ágerdőmajor- Berveni és a Csengersima- Petea községek közötti átkelőhelyet. Előírás, hogy átkelőhelyeken csak nappal (7— 15 óráig) lehet közlekedni, továbbá ugyanott kell belépni, ahol az országot elhagyták. Ez a két átkelőhely csak a kishatárforgalom célját szolgálja, nemzetköz: forgalmat ott nem bonyolítanak le, viszont a kishatárforgal- mi betétlappal a nemzetközi határállomásokon is át lehet menni (m. i)
